Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 4., KEDD A mú a fejen és ű közeljövő Otthonteremtő faluközösség A kéziratot most már tény­leg le kell adni. Sokat faggat­tam a község, pontosabban a terület vezetőit, raboltam az idejüket. Csakhogy Űrbottyán sokarcú település, közigazgatá­sa és gondjai is összetettek, a hozzátartozó társközségekével, Csornáddal és Vácrátóttal együtt. Szlovák és magyar szavak keverednek a vonaton. Az előbbiek Vácrátót ,és Csornád, lakói. A magyar nyelvet több­féle tájszólásban beszélik erre az utóbbi évtizedekben. Újpest, Dunakeszi, Vác ipari üzemei, Fót, Szód mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei vonzották ide az életformát változtató népességet. A környék telepü­léseinek, az egykori Vácboty- tyán és őrszentmiklós lakossá­gának lélekszámút az alföldi Sárrét, Békés és Hajdú me­gyék, nagy településeiről, köz­tük Püspökladányból, Dévavá- nyáról, Kábáról, Földesről el­vándorló népesség növelte. Szomjúság A régi őrszentmiklósi falu­részen ballagok a tanácsháza felé, s szemben kitárulkozik a távoli dombok szegélyezte völgy, gyümölcsösök termése kandikál a kertekből, békés, nyugalmas az utca képe. Cse- repka András vár, a tanács- vb- ti lkára. Pedig a tavasszal is teleírtam egy noteszt, amikor a területi pártbizottság székhe­lyén, Vácrátóton beszélgettünk, Peszeki Sándor titkár társasá­gában. Csakhogy nem könnyű, még az adatok birtokában sem feleletet kapni a kérdésre: va­lóban jó-e, egyáltalán milyen az élet minősége Örbottyán- ban? Azaz, hogyan sikerült ezt befolyásolni nemcsak a szék­hely, hanem a társközségekben is. Az életszínvonalnak — ha ezt a fogalmat nem egyszerű­sítjük le a keresetre — anya­gi feltételei vannak, s azon túl sok más, közérzetet befolyásoló tényezőtől függ. Például a közösséggé válás folyamata, amely nélkül komfortos laká­sok sem válnak otthonná. A vasút két oldalán elterülő két község örszentmiiklcs és Vécbottyán 1970-ben egyesült, Csornád 1973-ban, Vácrá­tót 1977-ben csatlakozott a kö­zös tanácshoz. Rátóton és Cso­módon már a regionális víz­rendszer vezetékei szállítják az ivóvizet, Örbottyánban nit- rátosak, vagy kiszáradtak az ásott kutak, lajttal szállítják az ivóvizet a helyi tanács költ­ségén. A nyírjesi rész a település központja a mutatós, szép há­zak negyede, még a régi falu­részeket összekötő Rákóczi ut­ca mentén a korábbi életfor­mára emlékeztetnek a mész­homok téglás homlokzatú, nye­regtetős házak, keskeny udva­rok is. Bizonyítva, amit sokan mondanak, hogy itt lassúbb volt az átváltozás, mint pél­dául a szomszédos Veresegyhá­zon. Köze van ehhez, a múlt­nak is, merthogy az itt élő sző­lőművelő, gyümölcstermelő emberek jövedelme mindig alatta maradt a szomszédoké­nak. Ez a múlt sok mindent meghatároz. Alapos okunk le- 'het. feltételezni, hogy még a vízvezeték kiépítésének elhú­zódását is, bizonyos mértékig. Köztudott ugyanis, hogy ez a kérdés már a hatvanas évek­ben szóba került. Akkor szak­mai viták miatt húzódott el — mondják, mások szerint azon­ban a vízműtársulat megszer­vezése is nehézségekbe ütkö­zött. Sokan ugyanis jónak tar­tották az ásott kutak vizét, s akkor még nem volt ilyen el­terjedt a kemizáció. No, meg máshol tartottak az igények is Mérleg örbottyán lakossága több, mint 4 ezer, s a két társköz­séggel együtt vagy hat és fél­ezren élnek ebben a térség­ben. — Melyek voltak a legutóbbi másfél évtized legfontosabb eredményei — kérdezem Cse- repka Andrást. — Felépült a központi isko­lánk, ahová a csomádi felsőta­gozatosok is járnak. Van szép tornatermünk, de mostmár négy új tantermet is építünk, hogy lehetőleg csak egy nap­szakban járjanak iskolába a gyermekeink. Felépült a köz­ponti óvoda, minden gyereket el tudunk helyezni. A bölcső­déről még nem mondhatjuk el ugyanezt. Több kilométer útat építettünk már eddig is. Felépült a központi ÁBC-áru- ház, saját erőből oldjuk meg az olyan köztisztasági felada­tokat, mint a szemétszállítás, elkészült a község rendezési terve az ezredfordulóig. No és a víz. Hát ezzel ott tartunk, hogy megalakult a társulat, a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat elvállalta a tervek ki­vitelezését. 1985-ben már ki­csordul a víz néhány közkifo­lyóból, s beköthetjük a vezeté­ket néhány intézménybe. A program 1987-ben fejeződik be. Szépen érkeznek az idei évre esedékes befizetések, in­gatlanonként évi 2 ezer forint 10 évig. A költségek többi ré­sze támogatás, arhely maga­sabb tanácsi szervtől, a térség­ben érdekelt vállalatoktól, az OVH-tól érkezik. A mindössze 78 milliós beruházásból 30-at kell vállalnia a lakosságnak. A közösséggé válásnak egy ilyen társulat megszervezése is fontos állomása — gondolom a beszélgetés alatt, miközben az újabbakról is szó esik. Az őr- bottyáni 2. számú téglagyárban ugyanis már gázvezeték szol­gáltatja a hőenergiát, miért ne vezethetnénk hát be azt a há­zak fűtéséhez is. Ezt önerőből kellene megszervezni, s bár so­kan várnak a megoldásra, kér­dés: mit szólnak majd hozzá az emberek? Útépítés, elektromos hálózat- fejlesztés, az őrbottyáni tó kör­nyékének kulturáltabbá tétele. Ezek mint a közeli idők fel­adatai szerepelnek a tanács asztalán. Az emberek többsége beiáró dolgozó. A vonatközle­kedés ió. a helyközi autóbusz­járatok viszont ritkák, s azt is furcsállták, hogv az egyik köz- eégrésztől a másikig nem egy­séges a tarifa. Peszeki Sándor mondta az év tavaszán: amit az autóbuszjáratok ritkításával megtakarításnak vélünk, más­hol az veszteség lesz. Itt most ütköznek a hely! és a vállalati érdekek. ílagycsnársy és kötődés A helybeli nyugdíjasklub tagjai ebben az évben Kwas- say Jenőnek, a magyar víz­ügy jeles szakemberének itteni sírját koszorúzták meg, fölele­venítve a vele kapcsolatos em­lékeket. Volt az idén úgyne­vezett „Nemzeti bál” is, mely­nek közel húszezer forintos be­vételét ajánlották fel a Nem­zeti Színház építésére. Leg alább 16—17 művelődő kis­csoportról tudnak beszámolni a művelődési ház vezetői, köz­tük a magas művészi fokon működő csomádi szlovák együttessel. Tétényi Márton a központi iskola szlováktanára az anya­nyelvi oktatásról gondoskodik a csomádi gyerekek számára életre szóló emlékekkel. Cso­dálatra méltó az a lelkesedés és szakmai tudás, ahogy Jakab Jánosné igazgató beszél az is­kola dolgairól, pedig képesítés nélküliként lépett a pályára, ám tetteivel bizonyítja ma már diplomásként, hogy a hivatás- tudat mindennél fontosabb. Vácról érkezett, de épp úgy helybelinek tekinti magát, mint Kaposvári Lajosné, aki itt született, s 10 éve itt szer­vezte meg a takarékszövetke­zetet, melynek ma 1480 tagja, s a tagoknak az elmúlt fél év­ben 10 millió forint megtaka­rított pénze gyűlt össze. Nagy Józsefné a könyvtár vezetője, debreceni lányként került ide. A város után az marasztotta itt, hogy az utcán mindenki köszön a másiknak, kedvesek, derűsek az emberek, pedig sokat dolgoznak. Igaz, Pestre kell egy jó szín­házért utazni. Kocsi nélkül egy kicsit nehéz hazajutni, de ezt sok minden kárpótolja. — Gyönyörű ez a táj, ottho­nomnak tekintem — mondja. Az ember ott érzi jól magát, ahol jól élhet, s ennek az a feltétele, hogy szükség van ar­ra amit csinál. Otthonossá vált ez a nagyközség. Kovács T. István Vác, Pf. 32. Mielőtt indá az autóbusz Országjáró túráink alkal­mával sokszor találkozunk a különböző városokban váci vállalatok autóbuszaival, ame­lyek a dolgozókat viszik ki­rándulni. Többször tapasztal­tuk, hogy az egyes városok­ban a csoport tagjai szétszé­lednek, mert nincs program­juk. A nők a kirakatokat né-» zegetik, a férfiak a szomjukat oltják. A kirándulás programjának összeállítása sem olyan köny- nyű feladat, mint amilyennek az látszik. Mit érdemes meg­nézni, mi fér a programba, mit, mikor és hogyan lehet megtekinteni. Elmennek ilyen vállalati csoportok értékes látnivalók mellett, és nem tudják, mi az, vagy nem tesz­nek meg 1—2 kilométer kité­rőt és kihagynak látványos dolgokat. A gondok megoldásában irodánk készséggel segít. Evek óta szervezünk vállalati autó­busszal induló utakat is. Az útvonalat, a programot a cso­port határozza meg, mi javas­latot teszünk és segítünk. A túrához biztosított országjá­rás-vezető (idegenvezető) tech­nikai segítséget ad a lebonyo­lításhoz, és ezzel leveszi a gond nagy részét a vállalati szervezőről. Emellett tájékoz­tatást ad az utasoknak az út­vonal nevezetességeiről. Így jobban megismerik az ország értékeit. Dunatours Idegenforgalmi Hivatal és IBUSZ Utazási Iroda Szikora János kirendeltségvezető Telefonkönyv Kézhez viszik Nem kell sorba állni. Ház­hoz viszik, az előfizetői díj­hoz csatolják az új telefon- könyv díját. A postahivatali közlése szerint hétfőtől kez­dik a folyamatos kézbesítést. Az előfizetőktől türelmet kér­nek. A jubileum évében Tóthné Dévánszky Erzsébet, a váci pedagógusklub vezető­je szívesen emlékezik vissza a népszerű klub működésének 15 éves jubileumára. — A megemlékezés egy na­pig tartott — mondja —, de úgyszólván egész éven keresz­tül ünnepel a tagságunk. Ki­emelkedő programok tették emlékezetessé az 1984-es esz­tendőt. Nagyon jól sikerültek a tapasztalatcserék Debrecen, Kerepestarcsa, Gödöllő nyug­díjasaival. Városnézés, mű­sorhallgatás, hangverseny egé­szítette ki a hivatalos eszme­cserét. — Jutalmat is kapott a klub a jubileumra. — Legigazságosabban úgy tudtuk elkölteni, hogy utazá­sokra használtuk fel. Voltunk három napig a Hajdúságban, majd Ópusztaszeren. Külföl­dön Nyitra—Léva volt az út­irány, most pedig Kelet-Szlo- vákia, Lengyelország, Fekete­tenger a következő társas­utak célja. A nyári üdülést sikerült kibővítenünk. Három csoportunk élvezte a gyomai gyógyvíz hatását. Gyomára is kirándultunk, szép volt a ha- jókázás a Körösön. Szakszer­vezetünk jóvoltából huszon- ketten kaptak jutalomüdülést a Balatonhoz és a Mátrába. — Hogyan kezdik az új évadot? — Szeptember hatodikén vezetőségi ülést tartunk. Ez csütörtöki nap lesz, de utána mindig szerdán délután öt •órakor találkozunk a megszo­kott helyen. Első vendégünk Fazekas Mátyás lesz, aki már tartott emlékezetes élménybe­számolót brazíliai útjáról. Most Napsugaras Adria címmel tart vetítettképes előadást. A hagyományos szeptemberi diplomaosztó ünnepségen Mol­nár Lajos középiskolai igaz­gató köszönti a jubilánsokat és a kezdő' pedagógusokat. P. R. A vörös zászló kötelez Képes az Iskola Deákvércn Hétfőn Vácott is megkezdő­dött a diákok . tízhónapos munkája: a tanulás. Az első csengetés után az általános iskolákban, a gimnáziumok­ban és a szakiskolákban fi­gyelő tekintetek kísérték a tantermekbe lépő tanárt, hall­gatták. jegyzetelték a'szavait. A Széchenyi utcai kisegítő iskola épülete megszépült, tiszták a tantermek, a folyosó. pelczéder Tibor igazgató el­mondta, hogy a júniusi, Vá­cott rendezett X. országos sporttalálkozó kedvező vissz­hangját csak most ismertette a tantestület előtt. A Művelő­dési Minisztériumtól, a KISZ- bizottsá,goktól, a rokonintéz­ményektől érkezett levelek az elismerés hangján íródtak. A KISZ Központi Bizott­ságától kapott vörös zászló az ifjúsági szerve­zeteknek adományozott legmagasabb szintű kitün­tetés kötelezi a tanáro­kat a jobb oktató-nevelő munkára, a tanulókat a szorgalmasabb tanulásra. Az igazgató elmondta, hogy a személyi állomány létszáma teljes. Huszonegyen kezdik a munkát a tantestületben. Nyolc osztályban 115 tanuló kezdte el az 1984/85-ös tan­évet. Ez a létszám tízzel több a múlt évinél. Népes a deákvári Radnóti Miklós Általános Iskola is, ahol a múlt hét végén tartott tanévnyitó ünnepségen sok szülő, rokon hallgatta Bu- csánszky János szavait. 41 ta nulócsoportban közel ezer diá­kot köszöntöttek. Náluk is magasabb az összlétszám a múlt évinél. Négy első osztály indult s a felső tagozatos ötö­dikeseknél is négy párhuza­mos csoport tanul, gfindot. d él utáni tan ú Idcsop Ortdk' j elen - tenek. 500 diákot megebédel tetnek, de azt követően négy csoport átmegy a Ságvári Klubba, hogy tanuljon, készít­se a másnapi feladatait. A ne- velőlátszám teljes, a gyesen levőket szerződéses pedagógu sók pótolják. Szép példaként említette Bucsánszky János igazgató, hogy a hajógyáriak társadalmi munkában mennyezetig érő könyvespolcokat készítettek a számukra. Erre szükség volt. mert az iskolai könyvtár állo­mánya megközelíti a hétezer kötetet, s ma már önálló könyvtáros kölcsönöz. A ke­nyérgyár kollektívája a kazá­nok vegyszeres tisztítását és azok műszaki beállítását vé­gezte, ugyancsak társadalmi munkában. Az iskola névadóját to­vábbra is példaképül állít­ják a tanulók elé. Halálá­nak évfordulóján megko­Eívesz&ek a békák Ä Postapark szeptemberben A kora reggeli vonathoz sietők haladnak elsőként, gyors léptekkel a váci Posta­park apró kavicsos útjain. Hét óra után elhelyezik a szépen gondozott pázsiton az öntöző­szerkezetet. A vízsugár nagy területet locsol. Kellemes a le­vegő, amikor délelőtt, megje­lennek az első gyermekcso­portok. Óvodások foglalják el a szé­pen karbantartott hintákat, himbákat, de érkeznek nagy­szülők is egy-egy unokával. Ami szívfájdalom valamennyi gyermek számára: eltűnt a három fémbéka az ivókút te­tejéről. Nemcsak a szomjazást enyhítette, kedves színfoltja volt a térnek. Benépesednek a piros pa­dok. Csehszlovákiából, Len­gyelországból érkezett társas­autóbuszok parkolnak a kö­zelben. Ag utasok itt fogyaszt­ják el a magukkal hozott vagy a közeli 10-es ABC- élelmiszeráruházból vásárolt tízórait. Láthatóan figyelme­sen néznek körül, mindenki­nek tetszik a Marx téri park gazdag fa- és cserjegyűjtemé­nye. Még a váciak közül is ke­vesen tudják, hogy valóságos nemzetközi növénytalálkozó területe ez. A hísakura néven ismert díszcserje hazája Ja­pán. Kína és Korea. Az egy­nyári, rózsaszín virággal bo­rított babarózsa Közép-Euró­pától Kelet-Szibériáig min­demül megtalálható. A tama- rix, magyar nyelvem tamnris- ka Délkelet-Európa szikes te­rületeit is díszíteni képes. Az egyik cserjefajta Itáliától a Kaukázusig mindenütt honos. / A lenyugodni készülő nap sugarai bearanyozzák a tér egyik sarkában húzódó magas kerítést, s a térbe harmoniku­san beilleszkedő Lenin-szob- rot. szorúzzák a szobrát, s öt­évenként, a születésnap­ján kiállításokkal, műsor­ral emlékeznek századunk neves költőjére, műfordí­tójára. A Radnóti-kutató- munka ebben a tanévben is folytatódik. A 204. számú Ipari Szak­munkásképző Intézetben szombaton volt a tanévnyitó- ünnepség. A diákotthonban, lakókat elhelyezték az emeleti-- szobákban, s hétfőn reggel hét órakor megkezdődött a ta­nítás. Imre György igazgató tájé­koztatása szerint az idei lét­szám 50—60 fővel nagyobb a tavalyinál. 37 osztályban 950 diák tanul, ebből 390 az első osztályos. Változatlanul 22 szakmát oktatnak. Üj tanerőket foglalkoztat­nak, a Csikós József utcai in­tézetben. Egy építészmérnök, egy testnevelőtanár, egy mate­matikatanár és három gyógypedagógus került hoz­zájuk, az utóbbiak a hallás- sérültek szakmunkásképzőjé­be kerültek. Ennek új vezető­je — szeptembertől — igazga­tóhelyettesi minőségben Mak­iári Attiláné lett. Kisebb változás történt a szakmai oktatók létszámában Is. Belső erővel két új tanter­met alakítottak ki a műszaki épületben valamint két új la­katostanműhelyt létesítettek az új tanév megnyitójára. A tornacsarnokkal együtt ma már 30 tanterem áll a rendelkezésükre, ez elég a meglevő létszámhoz. Az udvaron rövidesen befe­jezik — a sportpálya körül — egy 400 méteres futó­pálya felújítását, nagy­részt társadalmi munká­ban. Imre György azzal zárta szavait, hogy a szeptember elsejével életbe léptetett fize­tésemelés valamennyiük szá­mára örömet jelentett. Ebben is látják a pedagógusok társa­dalmi elismerését, amit sze­retnének hatékonyabb oktató­nevelő munkával 'Viszonozni. Fapp Rezső ISSN OllV-íTH (Vád Hírlap* Szeptember 13-tól 19-ig Naponta szlovák ételkülönlegességek. Minden kedves vendégünket szeretettel várjuk. Szobi Áfész

Next

/
Oldalképek
Tartalom