Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

1984. SZEPTEMBER 4., KEDD Szakközépiskola, művelődési ház Milliók a város gazdagítására Százhalombatta, akárcsak a korábbi években, az idén sem szűkölködik túlságosan a városépítésre szánt összegekben. A tervekben nem kevesebb, mint 206 millió forint szerepel, amit újabb lakásokra, víz-villany-gáz- és vízvezetékre, középületek­re és -létesítményekre, kommunális és kulturális célokra for­díthatnak az idén. Érthető tehát, hogy a városnak alig akad olyan negyede, ahol valamilyen munkálat ne folyna; itt ép­pen alapoznak, máshol műszaki átadáshoz készülődnek az épí­tők. A sok helyszínű beruházások helyzetéről, a kivitelezések üteméről nemrégiben tárgyalt a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Újabb hőközpont Az úgynevezett célcsoportos beruházásokra, vagyis lakás- és közműépítésre majdnem 38 és fél millió forintot irányoz­tak elő a tervekben. Ebből az Ö6szegbőil mind ez ideig sajnos még meglehetősen .keveset költhettek el; egy kilencven la­kásos épületben 50 tanácsi bérlakás kerül majd átadásra. A Déli lakónegyedben az újabb épületek távfűtésére mintegy 5 millió 300 ezer fo- j^ntot kell fordítani, s emel­lett, hogy a hőeltótás zavarta­lan legyen, egy újabb hőköz­pont megépítése vált szüksé­gessé, ami majdnem 6 millió forintot igényel majd. A terjeszkedő városban az idén is meglehetősein komoly költséget jelent a tereprende­zés, a járda- és térburkolat-, valamint a parképítés. Csak a Pannónia lakótelepen majd­nem 2 millió 200 ezer forint­ba került eddig a zöldövezet megteremtése, miközben a jár­dák és utak kialakítás-ára több, mint félmilliót fordítottak. Természetesen csak milliók­ban lehet emlegetni a vízgaz­dái kodás költségeit; a szenny­víztisztító-telep befejező mun­kálatai 385 ezer forintot, a la­kótelepi víz- és csatornaépítés több, mint 2 és fél millió fo­rintot, Duinafüred belvízrende­zése pedig másfél millió forin­tot igényelt, A városi strand munkálatai is tovább folynak, az előirányzott 2 millió 300 ezerből azonban mind ez ideig csak 668 ezret számlázhattak az elvégzett munkákra. A lakásépítési programnak megfelelően halad a gáz- és energiahálózat lefektetése, a családi házas övezet gázellátá­sához szükséges tervek most készülnek, megvalósulásával a majdani szakközépiskola, a Sziázhalom étterem, s a DHV- klub is áttérhet e korszerűbb tüzelésre, S ha már szóba került a szakközépiskola: a gimnázium­ként is szolgáló vegyipari A DKV-ban Vidám est Szeptember 12-én este 8 órai kezdettel vidám est szín­helye lesz a Dunai Kőolajipari Vállalat színházterme. A mű­sorban Kabos László színmű­vész lép fel; jegyeket a DKV közművelődési könyvtárában, á' beruházási osztályon és a Hotel Oktánban lehet vásárol­ni. A DKV KISZ-bizottsága által szervezett rendezvényre autóbuszok indulnak 19 óra 40 perckor a Százhalom étterem elől. Sporthírek Győzött a Kőolaj Hazai sikerrel végződött a Dunai Kőolaj—Tapolcai Bau­xitbányász NB I B férfi ké- bilabda-mérkőzés. A találkozó első tíz percében felváltva es­tek a gólok, s 4-4 után a DKSK védekezésének eredmé­nyeképpen 16 perces tapolcai gólszünet következett, s a fél­idő hazai vezetéssel ért véget. A második játékrészben már jelentősen nem változott az eredménykülönbség, a Kő­olaj biztosan tartotta megszer­zett előnyét, s a mérkőzés 29-20-szal zárult. Az igen fon­tos két bajnoki pont megszer­zésében szerepet játszott a kapusteljesítmény, a jó véde­kezés és az indítások haté­kony alkalmazása, A hazai csapat legjobb játékosának Marinov, Kertész, Koller és Bánrévi bizonyult szakközépiskola kivitelezési tervei részben elkészültek, s a Pest megyei Beruházási Válla­lat az előkészítési munkálatok után — versenytárgyalással — megkezdte a kiviteli szerződés úgymond feldolgozását. Ami ennél talán lényegesebben érinti a környéken lakókat: a szakközépiskolának, s a hozzá vezető utaknak a megépítése elengedhetetlenné teszi több magántulajdonban levő telek kisajátítását. A tulajdonosok kártalanítására az idén 3 mil­lió forintot irányoztak elő. Főtéri hármas A város egyik köztudottan legnagyobb építkezése a főté­ren zajlik. Az egymás szom­szédságában épülő három köz- létesítmény közül egyet, a pénzügyi szolgáltatóházat, át­adták rendeltetésének, igaz, nem hibamentesen, s ezért a kivitelezőt, a 26-as Állami Építőipari Vállalatot a meg­rendelők kötbérezték. A másik jelentős főtéri léte­sítménynek, a művelődési köz­központ és könyvtárnak mun­kálataira a várostervezők majdnem 43 és fél millió fo­rintot irányoztak elő erre az esztendőre. Nos mindeddig 13 millió 568 ezret sikerült kifi­zetni, ami tulajdonképpen sej­ti a kivitelezés ütemet is. Az épületen több fővállalkozó — a CSŐSZER, a Domus, az Or­szágos Szakipari Vállalat, a Villanyszerelő Vállalat és a TRANSZMAS — dolgozói munkálkodnak. Még a tavasz- szal kötöttek egy szocialista együttműködési szerződést. aminek eredményeképpen in­tézi vebbé vált a munka. En­nek dacára az óriás épület át­adásra tervezett első szárnya, a könyvtári rész a megadott határidőre mégsem készült el a belsőépítészeti és szakipari munka késedelme miatt Egy meghiúsult műszaki átadás után — a felsorolt hiányossá­gok pótlását követően — a napokban kerül sor a könyv­tári szárny végleges átadására. Határidőcsúszás Nem tűnik valószínűnek, hogy a harmadik főtéri létesít­mény, a párt-, tanács- és tö­megszervezeti székház a terve­zett határidőre elkészüljön. A hideg és melegburkoló munkák késedelme akadályozta a to­vábbi szakipari és belsőépíté­szeti feladatok végrehajtását, ráadásul a környezetépítés is jelentősen lemaradt a terve­zettől. így aztán szinte biztos, hogy szeptember közepére, a kitűzött határidőre az épületet nem tudják átadni rendelteté­sének. összességében a késedelmek és határidőcsúszások jellem­zők a városépítés legkülönbö­zőbb pontjain, s így érthető, hogy a tervezéskor előirányzott 206 millió 370 ezer forintnak csak egy hányadát, 41 millió 444 ezer forintot tudott a fej­lesztési alapból megvalósult értékekre és elvégzett munkák­ra átutalni a tanács. Dehát ez még csak nyárvégi állapotot tükröz. Remélhetőleg az év vé­géig a helyzet kedvezőbben változik. SZÁZHALOMBATTAI ■Tollhegyen vtíiioii i ....... ........ ............................................ — — eb A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hajózni kell A vízi közlekedés jövője Egy olyan folyó menti tele­pülésnek, mint Százhalombat­ta, tulajdonképpen kijárna a vízi közlekedés lehetősége is. Éveken keresztül folyt a vita arról, hogy a Dunán úszó ha­jók vagy vízibuszok megállja- nak-e a modern iparváros fü­redi partszakaszánál. Egy ideig nem álltak meg, mond­ván, oly kevés az utas, hogy nem éri meg Százhalombatta bekötése a vízi közlekedésbe. Nagyon sokan protestáltak emiatt, elsősorban a Dunafüre- den élők közül. A lakossági panaszt a városi tanács jogos­nak találta, s kieszközölte, hogy a Dunaújváros és Buda­pest között járó hajók menet­rendjében Százhalombatta is szerepeljen. Most ismét megkérdőjelező­dött az egész ügy. Kiderült ugyanis, hogy többen követel­ték a hajózást, mint ameny- nyien igénybe vették: válto­zatlanul gazdaságtalannak bi­zonyult a szárnyashajók kikö­tése, mert a felmérések sze­rint Százhalombattáról csak néhány utas vagy még annyi sem várakozik a kikötőkben. Mi lesz tehát a sorsa-jövője a vízi közlekedésnek? — Tény, hogy sokkal keve­sebben éltek ezzel a lehető­séggel, mint amennyien kér- ték-követelték — tájékoztat Magyar István, a tanács vá­rosgazdálkodási osztályának vezetője. — Ennek ellenére mégsem szeretnénk, ha ki­kapcsolnák Százhalombattát a vízi útból. Arcok a városból Lehet üvegből, lehet műanyagból Beszélgetésünket több alkalommal meg kell szakítani, mert ügyfél érkezik, ö a pult mögé siet, feltesz néhány rövid kérdést, s már szedi is elő sorban a különféle kereteket: a be­térő érzi, hogy szabadon választhat, de Schmidt János látsze- rész személyes tanácsokkal is ellátja. Ha sokdioptriás lencsé­re van szükség, nem javasolja a nagy átmérőjű keretet, mert úgy a szemüveg nagyon súlyos lesz, s lecsúszik, műanyag len­csét ajánl, az ugyanis jóval könnyebb. Ha az ügyfél nem tud választani több keret közül, a látszerész segít a döntésben. A többség ezt nem bánja, s megszívleli a tanácsot, mert amit mond, azt azonnal, kéretlenül is megindokolja. Rövid határidő — A szemüveg gyógyászati segédeszköz — mondja Schmidt János. — A legfonto­sabb, hogy aki viseli, jól lás­son vele, de az is nagyon lé­nyeges, hogy kényelmes le­gyen, ne cússzon le, ne törje az orrot és a fület, s viselő­je ne érezze azt, hogy a szem­üveg elcsúfítja. Vannak ezen­kívül praktikus megfontolások is. Kisgyerekeknek sosem ajánlom az üveglencsét, hiszen a gyerek nem tud még magá­ra eléggé vigyázni, elesik, a szemüvege eltörik, s szilánk mehet a szemébe. Ha rajtam múlna, kötelezővé tenném, hogy a gyerekeknek csakis műanyagból készülhessen a szemüveg, mert bár könnyeb­ben karcolódik, nem baleset- veszélyes. — Milyen határidőre vál­lal szemüvegkészítést? — Ha egyszerű szemüvegről van szó. akkor két nap múlva jöhetnek érte, de előfordult már, hogy néhány óra alatt elkészült, ha kérték, s én in­dokoltnak találtam. A hat diontriánál erősebb lencsét külön kell beszereznem, vari­nak ezenkívül speciális len­csék. amelyeket meg kell ren­delni a gyártól, ilyen esetek­ben nem tőlem függ, mikorra készül el. Ha a megrendelő színezést is kér. az ugyancsak hosszabb időt vesz igénybe, mert ezt is másutt csinálta­tom. — Szemüveget egészségügyi okból hordanak az emberek — folytatja. — Nem luxuscikk, mégis nagyon sokba kerül, helyzetük. Fejér megyéből Dunaújvárosba mennek sze­mészetre, s ott akkora a zsú­foltság, hogy aki jelentkezik, sorszámot kap, s hetek múlva hívják be vizsgálatra. Ez any- nyira körülményes, hogy aki csak teheti, inkább vaktában rendel szemüveget, hozza az előzőt, s annál fél dioptriával erősebbet kér. Nem szívesen Vállalok ilyen megbízatást, de ha nem tudom lebeszélni az illetőt, kénytelen vagyok tel­jesíteni az óhaját. Nyitás előtt mert a keretek nagyon drá­gák. Ezerforintos keret Is lé­tezik, persze mindenkinek jár az SZTK-keret, amely csak ti­zennyolc ötven, de ezt nem kedvelik, mert nem szép, túl sablonos. Anyagi megfontolá­sok miatt a nyugdíjasok egy része ezt igényli, s azok is eb­ből kérnek, akik olyan helyen dolgoznak, hogy gyakran tö­rik a szemüvegük. A megren­delők többsége mutatós, de el­fogadható árú szemüveget sze­retne, ők általában 200—400 forint közötti kereteket keres­nek. Nem kedvelik — Recepttel jönnek az ügy­felek, vagy inkább az előző szemüveget másoltatják le? — A szemüveges embernek évente ellenőriztetnie kellene a szemeit, hiszen romolhat vagy javulhat, s akkor más szemüvegre van szüksége. A százhalombattaiak ezt tartják is, mert a városban van sze­mészet, jó az orvos, és nem kell sokat várakozni. Járnak hozzám más településekről is, nekik már sokkal nehezebb a , Ismét új vevő érkezik. Szemüveges férfi. feleségestőT. A férj új szemüveget szeretne, mint kiderül, Afrikába készül dolgozni, ezért olyanra lenne szüksége, amely színezett, véd a napfénytől. Nem tudja, hány dioptriás, de az nem okoz gon­dot, Schmidt János elkéri a szemüvegét és leméri, s ha már a kezében van, megigazítja a csavarokat, s az elgörbült fület. Emlékszik rá. hogy ezt a szemüveget ő készítette fél évvel ez­előtt. A férfi barna üveget szeretne, ő szürkét javasol, mond­ván, hogy jobban szűri a fényt. Ebben meg is egyeznek, zacs­kóba kerül a választott keret a lencsékkel együtt, s miközben ráírja a nevet, már mondja is, mikor lesz kész, s mennyit kell majd fizetni érte. Ez a vevő is elégedetten távozik. Pável Melinda — Napközben vagy munka­idő után készíti a szemüvege­ket? — Reggel nyolctól este fél hatig tartok nyitva, ez idő alatt nem vonulhatok be a műhelybe, mert állandóan jönnek a megrendelők. Érdről járok át, már reggel hatkor itt vagyok, s nyitás előtt za­vartalanul dolgozhatok. — Nem okoz gondot az. hogy munkája az egész napját igénybe veszi? — Nőtlen vagyok, a szü­leimmel élek, így nem baj, ha csak este érek haza. Minden szombatom szabad, így a hét­végeken tudok programot csinálni. Szeretem a szakmá­mat, itt a városban iól érzem magam, jól a kapcsolatom a vevőkkel. A Dél-budai Szol­gáltató Szövetkezethez tarto­zom. de mint gebines vezetem az üzletet. íey gyakorlatilag független vagyok. — Mi lehet a megoldás? — Miközben kértünk még egy kis türelmet, felmérjük a városban, mekkora tulajdon­képpen a reális igény a vízi utazásra. Ugyanakkor tárgya­lásokat kezdtünk az ÍBUSZ- szal, milyen lehetőségei van­nak különböző hajóutakkal egybekötött túrák megszerve­zésére. Hasonló megbeszélése­ket folytatunk a két nagy­üzemmel és kisebb vállalatok­kal, ösztönözve őket arra, hogy brigádkirándulásokkor vegyék igénybe a dunai jára­tokat. Szervizben Időről időre újabb szolgál­tatásokkal bővül az autóklub műszaki állomása. A korszerű műszerekkel és diagnosztikai berendezésekkel felszerelt hét műhelyben az autóklub tagjai kedvezményesen javíttathatják járműveiket, s készíttethetik elő műszaki vizsgákra. Az ál­lomás újabb törekvéseiről és szolgáltatásairól jövő kedden számolunk be részletesebben. Mostanában sok házhoz visz a postás levelet a ta­nácstól. Stencilezett írást, amely azzal a megszólítás­sal kezdődik, hogy „Tisztelt ebtulajdonos!” A továb­biakban arról szól, hogy mivel a városban az utób­bi időben nagyon sok gon­dot okoznak a kóbor ebek, s mert jelenleg nagyon ne­héz az állatokat azonosíta­ni, megkérik az ebtulajdo­nosokat, hogy postafordul­tával közöljék a tulajdonuk­ban levő eb színét, korát, nemét, ivarát, a tartás mi­nőségét, valamint a saját nevüket és személyi szá­mukat. \ A kezdeményezés dicsére­tes, ha másért nem, hát azért, mert arra mutat, hogy az illetékesek tenni akarnak valamit a jelenle­gi kutyahelyzet javításáért. Más kérdés az, hogy ezzel a módszerrel aligha jutnak előbbre. A levelet azoknak küldték el, akik bejegyzett ebtulajdonosok, vagyis nem titkolják, hogy van kutyá­juk, évente beoltatják, s kifizetik utána az adót — ezek az emberek nem csap­ják el a háztól az állatot, az ő kutyáik legfeljebb el­elkóborolnak, de nem vál­nak veszedelmes, harapós, esetleg veszettséggyanús kutyákká. Vannak ezzel szemben családok, amelyek néha be­fogadnak egy-egy kutyát, de ha néhány hónap múlva ráunnak, szélnek eresztik, s meg sem fordul a fejük­ben, hogy beoltassák vagy ne adj isten, még adót is fizessenek utána. Dunafü- redet is érdekes lenne egy­szer megfigyelni, ahol a nyaralók kutyát szereznek, hadd játsszon vele nyáron a gyerek, de magukkal már nem viszik, hanem itt felejtik, mondván, olyan aranyos állat, majd csak befogadja valaki. A tanácstagok biztosan, megtennék, hogy saját kör­zetükben minden kutyát összeírnak, s inkább azok­nak kellene levelet külde­ni, akikről kiderül, hogy ebtulajdonosok ugyan, de nem szerepelnek az ebadó­fizetők között. Ügy talán el lehetne érni valamilyen eredményt, de a mostani módszer csak arra jó, hogy a már meglevő adatok is­mét befussanak, s egy cso­mag fölösleges papírral több legyen a tanácsházán. Ingázó diákok Mielőtt felszállnátok Itt az új tanév. Legköny- nyebb az általános iskolába járók helyzete, hiszen ha fel­sőbb osztályba is Léptek, nagy­jából ugyanazt az életet foly­tatják, amit júniusban abba­hagytak. Akik már tavaly is középiskolások voltak, szintén nem számítanak meglepetésre, mert ők már rutinos bejárók, fejből tudják a menetrendet és a kalauzok előre köszönnek nekik. Akik viszont éppenhogy befejezték a nyolcadik osztályt, most bizonyára teli vannak szorongással, ami nem is cso­da, hiszen nemcsak új közös­ségbe kerülnek, de ingázniuk is kell, felvenniük a vidéki ember nehéz keresztjét. Szinte minden évben akadt olyan továbbtanuló fiatal, aki beírta nevét a város fekete krónikájába. Nem vette ko­molyan a figyelmeztetéseket vagy esetleg el is maradtak ezek a vigyázó szavak. Volt, aki kiugrott a robogó vonatból, mert későn vette észre, hogy nem megfelelő szerelvényre szállt. A másik kiesett a nyi­tott ajtón, mert bizonyára úgy vélte, eléggé felnőtt ő már ah­hoz, hogy ne kapaszkodjon a peronon. Olyan is akadt, aki kétségbeesetten szaladt a kiin­duló vonat után. de nem sike­rült felkapaszkodnia, a kerekek halálra zúzták. Sorolhatnánk tovább a szörnyű eseteket, amelyek nem történtek volna meg, ha az áldozatok csak egy kevéssé óvatosak, körültekin­tőek. Gyerekek! Mielőtt először felszállnátok a vonatra, hogy megkezdjétek az évekig tartó bejárást, tudnotok kell, hog az ingázás nagyon nehéz, még a felnőtteket is próbára tevő feladat. Nemcsak fárasztó, nemcsak monoton, hanem na­gyon sok veszélyt is rejt ma­gában. A bejáróval minden megtörténhet: rossz vonatra szállhat, elalhat útközben, s ha nincs szerencséje, elviheti a vonat, érkezhet későn az ál­lomásra és lemaradhat a vo­natról. Természetesen nagyon kellemetlen, ha bármelyik előfordul, hiszen az iskolában, a munkahelyen vagy otthon felelősségre vonják az embert, ha elkésik vagy ha nem érke­zik haza időben. Mégis, inkább a kellemetlen­ségeket kell választani, mint­sem vakmerőén megkísérelni korrigálni a hibát, mert alig van esély a sikerre. A vonat nem játék, aki nem veszi ko­molyan, az az életét teszi koc­kára. Ne felejtsétek: aki robo­gó vonat előtt átszökken a sí­nek túloldaláira, aki leugrik a még javában mozgó szerel­vényről, aki a fel- és leszál­lással megvárja az utolsó utá­ni pillanatot, az nem bátor és nem felnőtt. Az egy kelekótya gyerek. P. M. Az oldalt összeállította: Tamási István Fotó: Hancsovszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom