Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

Verseg Minden teremben neon Cserépkályha helyett központi fűtés A vérségi tanács az elmúlt hónapokban tetemes pénzösz- szeget fordított a helyi neve­lési központ egyes épületeinek felújítására, s a régi elhasz­nálódott eszközök, berendezé­si tárgyak kicserélésére. Az óvoda meszelésére, padlásának lebetonozására és a fontosabb javításokra huszonnyolcezer forintot terveztek, amivel szemben mintegy negyvenezer forint kiadására volt szükség. Az intézmény berendezése is gyarapodott: új bútort vásá­roltak nyolcvanötezer forint értékben. Világosabb osztályok A legnagyobb felújítási munkálatokat a régi iskolában kellett végezni. Itt halasztha­tatlanná vált a tetőzet teljes rendbe hozatala, amely a bá­dogosmunkákkal együtt mint­egy háromszázezer forintot emésztett fel. Tönkremennek az ablakok, ajtók is. Nem is csoda, hiszen ezt az iskolát a húszas évek derekán építet­ték, s a korhadó ajtókban egy- egy zár cseréjekor már a szö­gek sem akartak megállni. A régi fa helyébe vas alap­anyagúnkat készíttetett a ta­nács. Jóllehet, az ablakok kül­ső mérete nem változott, de a jóval keskenyebb vasszerelvé­nyek, s a megnövekedett üvegfelület révén jelentősen világosabbak lettek az osztá­lyok. A régi ajtók — amellett, hogy hézagosán záródtak — olyan nagyok voltak, hogy a fűtési szezonban egy-egy nyi­tás sok hőveszteséggel járt. Az újak normál méretűre ké­szültek, beállításuk viszont költségesebb volt. Lesodort cserepek Az 1965-ben átadott új isko­lában nagyobb karbantartási munkálatokra eddig még nem került sor, az idén viszont esedékessé vált a tető vas tartószerkezetének átfestése, és a szél által lesodort cserepek' . Szakadó esőben érkeztünk a szövetségi napra, de így is so­kan jöttünk össze. A terem­ben régi ismerőst pillantot­tunk meg, Katona Mihályt, az egykori kapuvédőt. Valaha a Gödöllői Dózsánál kezdte a fo­cit. Évtizedeken át védte a kaput, jelenleg a fegyelmi bi­zottság tagja, vasárnaponként mint szövetségi ellenőr kíséri figyelemmel a kijelölt mérkő­zést. A szövetségi napon a fe­gyelmi bizottság három ügyet tárgyalt, mondotta a bizottság elnöke, Kólya László. A GEAC képviselője, Sári Géza elmondta, hogy a máso­dik csapat még nem alakult ki. Pauló József domonyi in­téző megjegyezte, Sári sport- társ biztos rövid időn belül összehozza a csapatot, mert anyag is van meg jó szakem­ber. Az ifikről jegyeztük fel: a zsámbokiak tízen álltak ki az Aszód ellen és így is nyertek. A kerepestarcsai serdülők már 3-1-re vezettek, amikor a gö­döllőiek rákapcsoltak és meg­nyerték a találkozót. A forduló rövid története: Mogyoród—Domony 1-0 (1-0) Vezette: Tóth (Markó). Kitűnő játékvezetés, küzdel­mes mérkőzésen egy gól és más semmi. Valkó—Túra 1-2 (0-2) Vezette: Sári. Jó iramú, sportszerű mér­kőzés, az első félidőben muta­tott jobb játékával nyert a Túra. GSC—Galgagyörk 2-1 (1-0) Vezette: Turóczi (Uzsák). Sportszerű találkozó, a ven­dégcsapat kapuvédője is segí­tett a hazaiak győzelmében. Kerepestarcsa—Hévizgyörk 1-0 (1-0) Vezette: B. Tóth. Küzdelmes, jó összecsapás, az első félidőben lőtt góllal nyert a tárcsái gárda. Erdőkertes—GEAC II 4-0 (2-0) Vezette: Sallai. Fél órán át még a felezővo­nalon sem jutottak át a ha­zaiak, végül egy formás táma­dásuk után megszerezték a pótlása. A nyár folyamán fe­jeződött be a világítótestek kicserélése is: a tanév kezde­tekor minden osztályterem­ben az előírásoknak megfele­lő fényerejű neonvilágítás várta a gyerekeket. r Átrakott kémény A régi iskolában az elmúlt két évben nagy hóleadású vaskályhákat áhítottak be, de nogy a közelgő iütesi szezon­ban ne keletkezhessen zavar, szükséges volt az egyik ké­mény atrakása. Az új iskolában egyelőre még az eredeti cserépkályhák üzemelnek — azok is javítás­ra szorultak —, de többé már aligha lesz az átrakásukra szükség, mivel a tanács köz­ponti fűtést fog beszereltetni. A radiátorokat már meg is vásárolták hozzá. Az iskolai épületek felújítá­sára és a javításokra előirány­zott összeg — 612 ezer forint — ugyanúgy kevésnek bizo­nyult, akárcsak az óvoda ese­tében. A tervezett keret túllé­pése azonban nem nagyvona­lúság, netán felelőtlenség a tanács részéről, hiszen az ide­jekorán el nem végzett munka halogatása a későbbiekben mindig csak nagyobb kiadást von maga után. A következő napokban több, a szokásosnál is érdekesebb rendezvénynek ad otthont a gödöllői Petőfi Sándor Műve­lődési Központ. Mint ismere­tes, jelenleg is látható a ház­ban a Gödöllői Galéria kiállí­tása A korona a legújabb ku­tatások tükrében címmel. Eh­hez kapcsolódóan rendeznek vitát holnap, pénteken este 6­vezető gólt. A gól letörte az egyetemistákat. Galgahéviz—Isaszeg 2-2 (1-2) Vezette: Merkel (Maszlag). Igen kemény, jó iramú mér­kőzés, igazságos döntetlen. Aszód—Zsámbok 5-1 (3-1) Vezette: Németh (Máthé). Az eredmény nem tükrözi a játék képét, a Zsámbok meg­lepően jól játszott és a veze­tést is megszerezte a sportsze­rű találkozón. Az aszódiak jobban céloztak. Ifjúságiak: Mogyoród—Do­mony 2-0, Valkó—Túra 0-5, Kerepestarcsa—Hévizgyörk 3-0 Galgahéviz—Isaszeg 1-1, Aszód—Zsámbok 1-4, Serdülők: Dány—Pécel 1-1, Túra—Isaszeg 1-3, Erdőkertes —Vácszentlászló 1-3, .lkiad— Veresegyház 5-0, Kerepestar­csa—Gödöllő 4-5. A bajnokság állása: 1. Kerepestarcsa 4 4 — — 9: 1 8 2. Aszód 4 3 I — 18: 4 7 3. Erdőkertes 4 3 — 1 14: 6 6 4. Túra 4 3 — 1 7: 3 6 5. Gödöllő 4 3 — 1 6: 2 6 (i. Galgahéviz 4 2 1 1 9: 4 5 7. Mogyoród 4 2 — 2 7: 5 4 8. Domony 4 2 — 2 3: 5 4 9. Hévizgyörk 4 1 1 2 6: 6 3 iu. Isaszeg 4 1 I 2 6: 8 3 11. Zsamhok 3 1 — 2 6: 8 2 12. Valkó 4 — — 4 2:10 — 13. GEAC II. 3 — — ■ 3 1:15 — 14. Galgagyörk 4 — — 4 1:18 — A hét végi program: szom­bat, 13.15 óra: Túra—Mogyo­ród ' (Tóth, Turóczi), 13 óra: GEAC II—Kerepestarcsa (Merkel—Maszlag). Vasárnap, 13.15 óra: Isa­szeg—Erdőkertes (Turóczi, Tóth, Máthé), Hévizgyörk— GSC (B. Tóth, Sári), Zsámbok —Galgahéviz (Uzsák, Markó), Domony—Aszód (Úriján, Né­meth), Galgagyörk—Valkó (Sallai, Wild). Serdülők, szombat, 10 óra: Isaszeg—Erdőkertes. Vasár­nap, 9 óra: GSC—Túra, Bag— Kerepestarcsa, Pécel—Kartal, Veresegyház—Dány, Vácszent­lászló—Iklad. A megyei II. osztályban sze­replő GEAC együttese a leg­utóbbi fordulóban az Örké­nyiek ellen játszott és 5-4 ará­nyú győzelmet aratott. Csiba József Ma délután Tanácsülés Gödöllő város tanácsa ma délután két órai kezdettel tart­ja soron következő ülését a vá­rosi pártbizottság nagytermé­ben. Az ülésen a tanácselnöki beszámoló után megtárgyalják a nagyvállalatok dolgozói ér­dekében hozott művelődési, egészségügyi és munkaügyi jogszabályok végrehajtását. Az érintett vállalatok: Ganz Árammérőgyár, Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat, Humán Oltó­anyagtermelő és Kutatóintézet, valamint a Volán Vállalat. A második napirendi pontban a városi népi ellenőrzési bizott­ság elnöke tájékoztatja a tes­tületet a bizottság munkájáról. Befejezésül személyi ügyekben dönt a városi tanács. A tanácsülés nyilvános. A nap progpQstija Gödöllő, művelődési köz­pont: A korona a legújabb kutatá­sok tükrében, dokumentumki­állítás, megtekinthető 15—20 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Onódi Béla festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. kor a számos új eredményhez vezető kutatások szakemberei­vel. A beszélgetésen minden érdeklődő kérdéseit várják. Másnap, szombaton a zenei világnap alkalmából népzenei estet tartanak a Kórusok Or­szágos Tanácsa rendezésében, amelyen együttesek és szólis­ták működnek közre. A héviz- györki asszonykórus, a bökönyi népdalkor, a békés banda, a berzencei férfikar, a Vasas Művészegyüttes énekkara, va­lamint Sáringer Kálmán du­dás és furulyás. Műsorukon dunántúli, szatmári, erdélyi dalokat és táncokat hallha­tunk, láthatunk. A következő esemény már a jövő héten lesz, hétfőn este 6 órakor. Ekkor tartja alakuló összejövetelét a művelődési központ színházbarátok köre. A szervezeti kérdések megbe­szélése után, 19.30-kor meg­nézik a GT 80 színházi csoport előadásában Schwajda György Segítség című darabját. Az előadás az idei kazincbarcikai amatőr színjátszók találkozó­ján elnyerte a legjobb rende­zés és a közönség díját. Május elseje óta a villany­szerelő-műhely vezetője a Gainz Árammérőgyárban Kö­teles Tibor. — Milyen, volt a kezdet? — Társadalmi ösztöndíjas­ként végeztem a főiskolán, s már korábban dolgoztam itt az üzemfenntartásom, mint terve­zőmérnök. Mikor? — 1976-tól 1980-ig. Eközben katona is*voltam, s négy évvel ezelőtt kiléptem a gyárból. — Hová ment? — Egészen más területre, a mezőgazdaságba, az ipari ága­zatba. Több a szervezés — Miért jött mégis vissza? — Ennek több oka is van. Egyrészt: nem láttam távla­tokban, úgy általában biztosí­tottnak az ipari főágazat jövő­jét. Másrészt szakmai oldalról előbb-utóbb elmaradtam volna hasonló korú társaimtól, hi­szen ott fejlődni nemigen le­hetett. — Ezek szerint itt lehet? — Természetesen! Az ipari főágazat kész szakembereket igényel, nem pedig kezdőket. Nem mondom, anyagilag egy pályakezdő jobb helyzetben van ott, hosszabb távon szak­/ N Körzeti labdarúgó-bajnokság Veretlenek, nyeretlenek Művelődési központ Érdekes rendezvények Népzeneest, koronavita, színházbarátok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Cépje vitt adatok Bizalmasunk, az anyakönywezető Egyszer mm gond a névváltoztatás Ilyet se tárgyalt még a városi tanács végrehajtó bi­zottsága: az anykönyvi és né- pességnyilvántartási feladatok ellátása. Nem is kérdeztek utána sokat, noha elmondták a testület tagjai, érdeklődés­sel olvasták a számukra is is­meretlen terület tevékenysé­géről szóló beszámolót. Hogy ez az egész hogyan kezdődött, azt némely múltat búvárló bizonyára tudja, azt viszont dátumszerűen leírták a be­számolóban, hogy hazánkban 1895 óta létezik állami anya­könyvezés. Korábban az egy­házak tartották számon, ki mikor jött erre a világra, s mikor hagyta itt ezt az egé­szet. HLcles bizonyíték Sokáig nem változtak az anyakönyvi szabályok. Ez nyilván egy olyan területe életünknek, ahol nincsenek nagy érdekkülönbségek, min-, denki tudomásul veszi, hogy valahol számon tartanak ben­nünket, rögzítik színre lépé­sünket és többnyire búcsú nélküli távozásunkat. Ám a gépek az ügyviteli munkában is megjelentek. S azóta bi­zony mozog a gépezet. A jel­szó mi lehetne más, mint a munka korszerűsítése. Egészen 1975-ig kézzel ve­zették az anyakönyvet, a személyi nyilvántartást. Ma már a számítógépes rendszer a néoességnyilvántartás alap­ja. A gépi technika alkalma­zásának korlátái miatt azon­ban az anyakönyvek válto­zatlanul az egyetlen közhite­lű bizonyítékai az állampol­gárok születési, házasságköté­si, halálozási adatainak. Ahol korszerűsítést emle­getnék, ott előbb-utóbb ki- mondatik az egyszerűsítés szó. Lényeges eleme az új jogsza­bálynak, amelynek kelte kü­lönben 1982, 1983-ban módo­sították, az adatszolgáltatás egyszerűsítése. A korábbi sok állami szerv helyett az anya­könyvvezetők egymást értesí­tik a tényekről, valamint a gyámhatóságot, s az állami népességnyilvántartást. Arról persze szó sincs, hogy az anyakönyvvezetőknek keve­sebb lett a munkája. Az új jogszabály decentralizálásra vonatkozó előírásokat is tar­talmazott, aminek következté­ben bővült az anyakönyvve­zetők hatásfoka és — felelős­sége. Tapintattal Egy példa az ilyesféle mun­ka rejtelmeire. Manapság be kell jegyezni az anyakönyvbe a személyi számot. Első pil­lantásra ez semmi. Igen ám, csakhogy eme számot a sze­mélyi igazolvány alapján le­het bejegyezni. Abban azon­ban nincs meg a gyermek, házastárs száma. Újabban a rendőrségen már beírják. De mire idáig eljutottak, bizo­nyára történt egy-két hivata­li lépés. Az anyakönyvvezető, mint ezt a kívülállók is tudják, akkor is ott áll mellettünk, illetve előttünk, amikor meg­köttetnek azok a bizonyos nagy elhatározásokból fakadó házasságok. S még egyéb, en­nél jóval bizalmasabb esetek­ben is. Például apaságra való meghallgatás, apai elismerő nyilatkozat felvétele^ .örökbe­fogadás eseton. Ezek már tényleg olyan feladatok, ame­lyek tapintatot, figyelmessé­get igényelnek. Érdekességként említjük meg, hogv az új rendelkezé­sek lehetővé teszik - az utónév egyszeri megváltoztatását. A szülő kérésére a 14 éven aluli gyermek nevét az anyakönyv­vezető minden teketpria nél­kül módosíthatja. S mjnt a beszámolóból értesültünk ró­la. ezzel a joggal a szülők elég gyakran élnek. Vajon miért? Rájöttek, hogy még­sem olyan szép az a név, avagy a gyerek vágyik más­ra? Az elváltak és özvegyek nevének módosítása szintén nem nagy gond. A férj nélkül maradt nőknek csak annyi a dolguk, hogy bejelentik, ezek után ismét, mondjuk, leány­kori nevükön szerepelnek. S ha valakinek hirtelen tá­mad kedve házasodásra, vagy nem akarja azt saját lakhe­lyén megejteni, bárhol meg­teheti, nem úgy, mint koráb­ban. Mi mindennel foglalkozik még az anyakönyvvezető! A házasságon kívül született gyermek jogállásának a ren­dezése, a külföldön történt szülés, házasságkötés, halálo­zás anyakönyvezése is az ő dolga. A honosítással és visz- szahonosüással kapcsolatos kérelmeket úgyszintén neki kell benyújtani. S még arról sem feledkezhet meg, hogy felhívja a házasulni készü­lők figyelmét a családi ün­nepségeket rendező hods' szolgálataira. Annak mun­katársaival pedig mindent meg kell tennie a családi ren­dezvény ünnepélyességéért, ha már az állampolgár igény­be veszi szolgálataikat. Boldogító igen Csaknem száz évig háborí­tatlanul folyt az anyakönyve­zés. A gépek megjelenésével, s az azoktól nem független jogszabálymódosítások nyo­mán megváltozott a helyzet. Az adatokban történő váltó-' zásokat az anyakönyvvezető gépre jelenti, s a helyi népes­ségnyilvántartók már a gép­ről kapott lista alapján veze­tik át. Szóval nem ember to­vábbítja embernek, hanem közbeiktatódik a gép. A boldogító igen kimondá­sékor azonban továbbra is közvetlen ember és ember kapcsolata. Noha az egyik hivatalból van ott. K. P. Mozi A Jedi visszatér. Színes amerikai sci-fi film. 4, 6 és 8 órakor. u mailag mégis hasznosabb egy ilyen iparvállalat dolgozójának lenni. — Milyennek látja azt a te­rületet, amelynek vezetője? — Nehéznek! A villanysze­relés kieső tevékenység, sok­kal több szervezést igényel, mint például a termelés. Miért mondom ezt? Mert ott jobban megszabják mindenkinek, hogy mi a feladata. A fegyelem — Itt pedig magukra van­nak utalva? — így van. Nemcsak a bal­esetveszély elkerülése, hanem az energiatakarékosság is igen fontos szempont nálunk, ezért is kényes ez a munkaterület. Hány embere van? — Húsz. — Hogy sikerült elfogadtat­nia magát velünk, hiszen e te­rületen új ember, nem beszél­ve arról, hogy fiatal és mégis vezető? — Négy hónap még kevés idő ahhoz, hogy a tapasztala­taimról beszámoljak. Az azon­ban tény, hogy ez a munka­hely korábban egy eléggé szét­zilált, fegyelmi problémákkal küszködő terület volt. — Csak volt? — Még most is akadnak gondok. Mint új ember, én is elképzeltem, mi az, amit fel­tétlenül meg akarok valósíta­ni. Az egyik legfontosabb cél a fegyelem javítása. Előfordult már, hogy a dolgozónak fe­gyelmit kellett adni. — változott ettől valami? — Remélem, elgondolkozott azon, mit lehet tenni a jövő­ben, és mit nem! Tudja, azért azt is látni kell, hogy nálunk igen nagy a szakemberhiány. Ilyen szempontból is sok kompromisszumra kényszerül az ember. Megpróbálja a mun­kafegyelmet szigorítani, de tudja, hogy ezért rövidesen összeütközésbe kerülhet a be­osztottaival. Ezért közösen kell keresni a megállapodás lehető­ségeit. Persze azért vagyok én itt művezető, hogy megoldjam a helybeli gondokat. Az ütközőpontok — A művezetőt középveze­tőként is szokták emlegetni, hiszen képviselnie keli beosz­tottai érdekeit, ugyanakkor meg kell felelnie feljebbvalói követelményeinek. Maga ho-. gyan látja a helyzetét? — Korábban is voltam már művezető a mezőgazdaságban, de az természetesen más volt, mint ez. A tervezéssel ellen­tétben. ez a munkakör sokkal mozgalmasabb. szakmailag magunkra vagyunk utalva. Szerintem a dolgozók érdekelt­sége elóg jól meg van teremt­ve a gyárban, bár a vállalat vezetősége és a munkások kö­zött akadnak olykor ütköző­pontok. — Elképzelései? — Részint anyagi természe­tűek, részint szakmai jellegű­ek. A kettő összefügg, hiszen a szakmai terveket csak úgy le­het megvalósítani, ha van rá anyagi fedezet. Az anyagiak alatt és a dolgozók bérére gon­dolok és a lehetőségekre. Igen elavult a gyárban az elektro­mos hálózat, s mind biztonság- technikai, mind érintésvédelmi problémák akadnak. Az utánpótlás A jelenlegi tevékenység nem nevezhető karbantartásnak, in­kább csak javításnak, hiszen mindig a legégetőbb hibák el­hárítására fordítjuk energián­kat. Egyébként azért sem könnyű a helyzet, mert a húsz emberből tíz állandó ügyeletét ad. — Hány munkásra lenne még szüksége? — Legalább négyre, de in­kább ötre. Sajnos országos gond ez. nem kizárólag áram­mérőgyári, hiszen már a szakmunkásképző intézetekbe alig jelentkeznek fiatalok, ak­kor csoda-e, hogy hiába várjuk az utánpótlást? ISSN 0133—1SS7 jínödüilSI HlMap) Itt lehet fejlődni Egy fiatal művezető véleménye %

Next

/
Oldalképek
Tartalom