Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

Csernyenko beszéde a szovjet írószövetség ülésén Céltudatos küzdelem szükséges Kedden délelőtt Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött az 50 éves szovjet írószövet­ség vezetőségének jubileumi ülése. A tanácskozáson je­len vannak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöké­vel. Konsztantyin Csernyenko a délelőtti órákban be­szédet mondott a plénumon. A művészi alkotó folyamat jellegét megszabó külső körül­ményekről, a művészi tevé­kenység politikai jelentőségé­ről, a szovjet társadalom éle­tében betöltött szerepéről szólt a többi között Konsztantyin Csernyenko. A szovjet társadalom életét — mondotta Csernyenko — érezhetően befolyásolja a je­lenleg igen nyugtalanítóan alakuló nemzetközi helyzet. A nukleáris veszély jelentősen megnőtt, s e fenyegetéssel szemben aktív és céltudatos harcot kell vívni. Ezen a té­ren igen sokat tehetnek az ér­telmiségiek, akiknek nem egy­szerűen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kell választaniuk, mint azt az an- tikommunisták gyakran állít­ják, hanem az emberi civili­záció fennmaradásának vagy pusztulásának a lehetőségei között. Ezen a téren pedig nincs semmifé'e arany közép­út. Aki választ, az vagy a há­borút előkészítők mellé áll. vagy nedig elutasítja az im­perializmus kalandorpolitiká- iát, s a békés envmás mellett élésért, a leszerelésért küzd. E választás megtételében a szovjet alkotó értelmiség tag­jai sokat segíthetnek külföldi kollégáiknak. A nyugati ve­zetők félnek is ettől a lehető­ségtől és országaik értelmisé­ge előtt megpróbálják lejárat­ni a szocializmus eszméit és gyakorlatát, s megpróbálják saját értelmiségüket szembeál­lítani a szocialista országok alkotó értelmiségével. Konsztantyin Csernyenko az SZKP közelgő, XXVII. kong­resszusáról is szólott. E kong­resszusnak megkülönböztetetl jelentőséget ad az a tény, hogy ezen fogják elfogadni az SZKP újjászerkesztett prog­ramját, amely meghatározza a következő évítzedek munkáját — mondotta —, a programnak a realitásokból kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie mind­azt, ami az utóbbi csaknem negyed szazadban újként je­lent meg a társadalmi elmé­letben és gyakorlatban, s tá­maszkodnia kell a tömegek által felhalmozott tapasztala­tokra. E tapasztalatok pedig azt tanúsítják, hogy a kommu­nizmus építésével kapcsolatos feladatok végrehajtására való áttérés előtt túl kell jutni a fejlett szocializmus hosszú tör­ténelmi szakaszán, amelynek kezdetén ma a Szovjetunió tart. Az emberek gyakran felte­szik a kérdést, hogy ezzel a megfogalmazással n?m tol- iuk-e ki túlságosan távolra a kommunista jövőt? A válasz MÉG ARANYAT ÉR E sik, vigasztalanul, s egy percre sem szűnő erővel dobol az ablakok párkányán, veri az üveget, áztatja a flasztert. A hű­vös szél olykor az eser­nyők alá is bebújik, ar­cunkba csapva egy jó ada­got a szeptember végi eső­ből. . . Üj; Fedél alá húzódik a vá­roslakó, ám előtte még kémleli az eget, hogy sza­kadoznak-e a sötét felle­gek, világosodik-e az eg alja például keleten. Ám a mezőgazda, a falu apraja- nagyja, miközben ugyan­csak fedél alá fut, azt la­tolgatja, hogy ebből a ki­adós esőből kap-e még a föld, jut-e bőven csapadék az őszi vetéseknek? Soha jobbkor nem jött az eső, mint most, a szom­jas földnek, az őszi vetés­nek. S az sem utolsó szem­pont, hogy a talajműve­lésben hasznos segítőtár­sunkul szegődött. Nemcsak hogy nem por zik a fold a boronák nyomán, hanem az eke sem törik, üzemza­var miatt nem állnak a gépek a táblák szélén. A betakarítás összehangolt, ütemes munkájában sem okoz fennakadást az eső­zés Pest megye mezőgaz- dasági üzemeiben. Hisz nem ázott át úgy a föld, hogy az erő- és munkagé­pek, a szállító eszközök ne tudnának rámenni a talaj­ra. Ma még a későn jött eső minden cseppje ara­nyat ér... A szőlőszüretriek meg­álljt parancsolt átmeneti­leg az eső. Munkás kezek szabadultak, szabadulnak fel ily módon nem egy gaz­daságban. Tehát van hon­nan átcsoportosítani az erőket a vetőágy készítésé­re, eme munka felgyorsí­tására. Nagykőröstől Ber- necebarátiig éppúgy, mint Szentlőrinckátától Zsám- békig. S nem véletlen te­relődik. erre a gondolat, hi­szen a megszokott tem­pónkhoz képest itt a leg­nagyobb a lemaradás. Ma még, s csak idő kérdése, hogy utolérjük önmagun­kat. S utólérj ük önmagunkat. Hiszen ha hinni lehet a meteorológiának, gyakran felhős lesz az ég, miköz­ben újabb .esőkre, zápo­rokra kell számítanunk. Korántsem riasztó, rossz kilátás ez. Mert a huszon­negyedik órában jött az eső, amire minden gazda­ság már hónapok óta áhí­tozott, várt. Mert mi taga­dás, rövidesen kiderül az összesítésből, hogy az aszályból — az országos átlaggal hasonlítva — lé­nyegesen több jutott Pest megyének, mint bárki más­nak. S ez bizony a kuko­ricán éppúgy meglátszik majd, mint a többi, még betakarítás alatt levő ter­mény mennyiségén, s oly­kor minőségén is. A jelek szerint nem a felázott talaj — hiszen a föld a legtöbb helyen szin­te nyomtalanul elnyeli a csapadékot — teszi majd próbára a kukorica törésé­ben segítőket, a szüretein­ket, a cukorrépaszedőket. Hanem a hőmérséklet. Mert ha minden igaz, akkor a hőmérő higanyszála az év­szakhoz képest, vagy az ilyenkor megszokottnál lé­nyegesen lejjebb kúszik: este 9—14 fokra, míg haj- nalonta ennél is kevesebb­re. Egyszer kánikula s aszály. most a fölénk érkezett hűvös levegőtömegek te­szik próbára azokat, kik­nek az az üzem ad munkát, mely fölé nem borul csar­nok. Nincs fejük felett fe­dél-tető, mely jótékonyan védené, óvná őket mind­attól a megpróbáltatástól, melynek az időjárás kite­szi mindnyájukat. Ma épp úgy. mint jódarabig... Ám nem hátrálnak meg egy percre sem. Még van, ahol tegnap a kombájn napraforgót vágott, de szedik a burgonyát, rövi­desen a cukorrépát, vagy a kevés napfény miatt ké­sőn beért paradicsom ma­radékát. S a teherautók viszik-hordják színekbe, csűrökbe, konzervgyárak­ba mindazt, ami megter­mett, amit az idei nehéz esztendőben is a föld adott. S amit adott, az igazán nem kevés. Még ak­kor sem, ha az átlagok a tervek alatt maradtak, ma­radnak. Mert a nehézsége­ken az átgondolt gazdál­kodásra jellemző lépések — a nedvességet kímélő talaj művelés, a mélylazí­tás, az öntözés — sok Pest megyei gazdaságot átsegí­tettek. D obol az eső, késő őszt idéz a hőmérséklet. Ám nem csal meg bennün­ket. Tudjuk, munkáink kö­zül rni a legfontosabb, min most a sor. Amikor még az eső aranyat ér ... Varga Edit egyértelmű: éppen ellenkező­leg, mindent megteszünk azért, hogy -ezt a jövőt minél köze­lebb hozzuk. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha megoldjuk mindazokat a nagy és bonyo­lult problémákat, amelyek a kommunista társadalmi rend első szakaszához tartoznak. A fejlett szocializmus meg­fogalmazást azonban úgy sem kezelhetjük, mint egy igazolást múltbeli sikereinkre és a jö­vőbeliek automatikus szava­tolására. Ez a megfogalmazás éppen arra kötelez, hogy a szovjet társadalom életét min­den területen tökéletes össz­hangba hozzuk a szocializ­musról alkotott legigényesebb és természetesen tudományo­san megalapozott elképzelé­sekkel. A továbbiakban Konsztan- tyin Csernyenko arról szólt, hogy a.művészi alkotások be­fogadására képes emberek esz­tétikai nevelése csak akkor le­het eredményes, ha már ko­rán, gyermekkorban elkezdő­dik. Ezért kell kihasználni a Szovjetunióban most beveze­tett iskolareform nyújtotta le­hetőségeket arra, hogy meg­növekedjen az irodalom és a művészet hatása a személyiség formálására. Az SZKP és a szovjet állam olyan körülményeket teremt az alkotók számára, amelyek elősegítik a tehetség mara­déktalan kibontakozását. Ha­tározottan elítéljük a szellemi alkotók fölötti kicsinyes gyám­kodást, hiszen az csak akkor lehet igazi alkotás, ha szaba­don folyik — mutatott rá Csernyenko. Az alkotói sza­badság azonban nem a kivá­lasztottak privilégiuma. A párt a tehetséget a társadalom értékének tekinti, de senki és semmi nem mentesítheti e./ egyes embereket a társadalom törvényeinek tisztelete alól. Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta társadalomnak magas mű­vészi színvonalú alkotásokra van szüksége. A rosszul meg­irt könyvek és operák, a pri­mitíven elkészített televíziós es mozifilmek, a kezdetleges szobrok és festmények nem­csak emberek millióinak ízlé­sét rombolják, de lejárat­ják azokat a témákat és esz­méket is, amelyek ábrázolá­sára az alkotó törekedett. Mű­vészeti téren tehát kitartóan és tántoríthatatlanul küzdeni kell a tehetségtelenség ellen. Konsztantyin Csernyenko a művészeti élet pártirányításá­ról szólva kitért arra, hogy akiket a párt ezzel a feladat­tal bízott meg, azoknak oko­san, kezdeményezőkészen kell végezniük munkájukat. Végezetül az SZKP KB fő­titkára hangsúlyozta, hogy a szovjet kultúra liánjainkban szerves ötvözete mindazok­nak a szellemi értékeknek, amelyeket az ország népei és nemzetiségei létrehoztak. ★ A Népek Barátsága Érdem­renddel tüntették ki a szovjet írószövetséget. A magas ki­tüntetést a szövetség vezetősé­gének jubileumi ülésén Konsz­tantyin Csernyenko adta át. PEST MEGYEI V0Ä« PROLETÁRJA), EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 226. SZÄM Árn: 1.10 forint 1954. SZEPTEMBER 26., SZERDA Sfíisz©2!«égy év Pest megyében Elkötelezetten, fegyelemmel Felmentés és kinevezés ssa®:! Eorbály Sándor méltatja az országos munkásörparancsnokság újonnan kinevezett parancsnokhelyettesé­nek életútját. Balról Jobbra: Fehér Béla, Krasznal Lajos, Borbély Sándor, dr. Arató András, Nagy Sándor Tegnap délelőtt, az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában ünnepélyes ak­tusra gyűltek egybe a Pest megyei munkásőr törzs, valamint a honvédelmi bizottság tagjai, a városi és a városi jogú'pártbizottságok első titkárai, ezenkívül a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, a Pest megyei Rendőr-főkapitány­ság főkapitánya. Megjelent Borbély Sándor, áz MSZMP Központi Bizottság tagja, az or­szágos munkásörparancsnokság parancsnoka Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Nagy Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Valamennyien azért gyűltek egybe, hogy dr. Arató Andrásnak, a megyei pártbizottság titkárának elnöklése mellett meghallgassák Borbély Sándor felmentési, illetve kinevezési előterjesztését. Az országos munkásőrség parancsnoka be­jelentette, hogy a megyei pártbizottság veze­tőinek egyetértése mellett Fehér Béla mér­nökalezredest, a Pest megyei munkásőrség parancsnokát érdemei elismerése mellett fel­mentették parancsnoki tiszte alól. Ugyanak­kor előléptették mérnökezredessé és kinevez­ték az országos munkásőrség, parancsnok­helyettesévé. Pest megye munkásőrparancsnokává dr. Varsányi Györgyöt nevezték ki, akit tegnap őrnagyból mérnök alezredessé léptettek elő. Borbély Sándor, majd az országos parancs­nokot követően Krasznai Lajos hosszabban méltatta Fehér Béla munkásságát, pártos, el­kötelezett tevékenységét. Nagyra értékelték a távozó megyei parancsnok 33 éves munkáját, amelyből 24 esztendőt — életének felét — Pest megyében töltött. Dolgozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd a gödöllői járási pártbizottság első titkára lett, s hűsé­ges szolgálat volt a munkásőrségben töltött 12 esztendő is. Esztergályos-tanulóból lett szakoktató ta­nár, majd vezető. Jó politikai érzéke, aktivi­tása, szerénysége jellemezte eddigi munkássá­gát. Mint mondottákönmagát soha nem té­vesztette össze tisztségével, tudásával nem kérkedett, tette mindenkor, amit tőle vártak, pártos fegyelemmel, az emberek iránti tisz­telettel, munkaszeretettel. Utódja, dr. Varsányi György, aki eddig az országos parancsnokságon töltött be tisztsé­get, szintén dolgozott már hosszú esztendő­kön keresztül Pest megyében, ismerősként kezdi parancsnoki pályafutását. ★ A Minisztertanács elnökhelyettese Gáti Jó­zsef munkásőr ezredest, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyettesét nyugállo­mányba vonulása miatt érdemei elismerésé­vel felmentette beosztásából. Visszaesett a forgalom A feszültséget eldsEii fogják Kedden a Parlamentben Urbán Lajos közlekedési mi­niszter tájékoztatta az újság­írókat a közlekedés időszerű kérdéseiről, a soron követke­ző feladatokról. ' Mint mondotta, mind a személy-, mind pedig az áru- szállításban az utóbbi években Nyomtatványgyártók Több száz fajta úgynevezett ügyviteli nyomtatványt készíte­nek Foton a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet üzemében. Fel­vételünkön Schrick Éva korszerű 13 állásos nyomtatvány-össze- hordó gép segítségével rendszerezi a nyomtatványokat Hancsovszki János felvétele — elsősorban az igények mérséklődése miatt — a ter­vezettől elmaradtak a telje­sítmények. Az árufuvarozás­ban főképpen a beruházások visszafogása miatt csökkentek az igények, á személyszállítás eredményeinek romlása pedig egyértelműen öz utóbbi idők tarifaemelésére vezethető vissza. A vasúton egyébként az elmúlt 8—10 esztendőben évi 2—3 százalékkal csökkent az utasok száma, ám 1983- ban — közvetlenül a vitel- díjak felemelésé után — 20 százalékkal kevesebben szán­tak .vonatra. Kismértékben változtak a személyszállítá­son belül az arányok: kissé visszaesett a vasúti utazás szerepe, .ugyanakkor sokkal többen utaznak saját gépko­csin. A magánfuvarozás új színt hozott a szállításba, Bu­dapesten háromezer, vidéken pedig két és fél ezer a ma­gántaxisok száma. A csaknem tízezer teherszállító kisiparos elsősorban a Volán-vállala­toknak jelent nem kis kon- kurrenciát. A miniszter szólt az elmúlt öt esztendő jelentősebb beru­házásairól. Figyelemre méltó eredményként említette, hogy. az anyagi nehézségek ellené­re is sikerült befejezni az Ml-es autópálya Bicske—Ta­tabanya közötti. szakaszát: üzembe helyezni az M3-ast Hatvan és: Gyöngyös között, Elkészült a hegyeshalmi ha­tárátkelőhely, négy nyomtá­vúra szélesítették a 2-es szá­mú utat Budapest és Szent­endre között. A vasúti beru­házások közül megemlítette a miniszter a Kelenföldi pálya­udvar rekonstrukcióját,, a-fe­rencvárosi rendezőpályaudvar folyamatban levő korszerűsí­tését, a záhonyi átrakókörzet •továbbépítését, valamint a villamosítás eredményeit. Ugyancsak az utóbbi évek je­lentős eredménye volt a Feri­hegyi repülőtér új műszaki bázisának elkészítése, Európa egyik legkorszerűbb fel- és le­szállópályájának megépítése. A minisztérium állásfogla­lása szerint — xompromisz- szumos megoldásként — a jö­vő feladatai közül ki kell vá­lasztani azokat, amelyek a legnagyobb feszültségek felol­dására, a legégetőbb gondok megoldására hivatottak. Egy ilyen feszültségoldó beruházás például az MO-ás autópálya­körgyűrű megépítése, mely je­lentősen mentesítené a fővá­rost a közlekedési terhektől. Közélet Losonczi Pál, az Ek.öki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ali Abdullah Száleh ez­redest, a Jemeni Arab Köztár­saság elnökét az ország nem­zeti ünnépe alkalmából. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden Prágába utazott. ( 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom