Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-25 / 225. szám

1. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A megyei TANÁCS lapja XXVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ara: 1.40 forint 1981. SZEPTEMBER 25., KEDD Villamosszekréiiy Sáskát fél Végre kfadés esek áztottók a földeket iöfldsssi már térik a tengerit KALAPOK R övid néhány hónap alatt tizenegy olyan üzemet, részleget szün­tettek meg Ráckeve város környéke településeinek kö­zös gazdaságai, amelyek az. ún. alaptevékenységen kí­vüli tevékenység — mert ez a hivatalos neve —, az­az köznapibban, a kiegészí­tő tevékenység körébe tair- . toztak. A felszámolásnak nagyon egyszerű az indoka. Nem volt kifizetődő a fenntartásuk, nem kínéikor zott kellő megrendelés — ériűkra, szolgáltatásaikra — azaz kétségessé vált, hoz­nak-e valamit a konyhára. S ha kétségessé, akkor mi menthetné meg létezésü­ket?! Egyszerű logika. Érdekes — hozzátesszük: jellemző — módon mégis hosszú időn át támadások pergőtüzében állt a vállalkozásnak ez a rugalmas formája, s bár a pergőtűz — visszakozva po­litikai döntések hatására — napjainkra szórványos lö­völdözéssé szelídült, a köz- vélekedésnek még mindig kedvéit eszköze a nagy ka­lap. Az a nagy kalap, amelybe különösebb mérle­gelés nélkül belefér — így, nagy általánosságban — a szövetkezetek kiegészítő te­vékenysége,. a kiegészítő üzemág részlegeinek szűk-1 ségessége, . hatása — sok más mellett — a munkaerő­helyzetre és így tovább. A képletes nagy kalapnak ab­ban van a veszedelme, hogy eltünteti a lényeges eltéréseket, a fontos külön­bözőségéket, mert például — és sok tekintetben a be­vezetőben említett szövet­kezetek is ebbe a körbe tartoznak — a megye közös gazdaságainak a főváros környékén, az' agglomerá­ciós övezetben elhelyezke­dő csoportjánál a magas színvonalú alaptevékeny­séghez, azaz mezőgazdasá­gi tevékenységhez kapcso­lódik a kiegészítő üzemág. .Veszedelmes dolog lenne; tehát — mert. nagy, így be­lefér minden alapon — ugyanabba a kalapba tenni ezeket a szövetkezeteket és a Börzsöny vidéke, Nagyká. ta, Cegléd Vátos környéke településeinek gazdaságait, ahol. a rossz termőhelyi adottságok következtében a szó szoros értelmében a lé­tezés, a fennmaradás, a me­zőgazdasági termelés meg­tartásának fedezetét adják a kiegészítő üzemekben megszerzett nyereságforin- tok. A közvélekedés és gyakran a -hivatalos meg- ítéitetés is! — könnyen szem elől veszti azt a fon­tos jellemzőt. Hogy a me­gye szövetkezeteinek kieaé- szítő tevékenysége erőtelje­sen differenciálódott, az említett Börzsöny vidékén, Cegléden, Nagykáta város környékén például jóval alacsonyabb a részesedése a teljes árbevételből, mint az agglomerációs gyűrűben, azaz e helyeken a vállalko­zásnak sokkal szűkebbek a mozgásterei, mint másutt, ugyanakkor e szűkebb moz­gástérén belül olyasmire is ügyelni kell, mint bizo­nyos foglalkoztatási gon­dok enyhítésére, megoldá­sára a kiegészítő üzemek által. Ha bem hagyjuk a nagy kalap által elfedni a lényegesen eltérő jellemző­ket, akkor arra a figyelem­re méltó megállapításra juthatunk, hogy a megye termelőszövetkezeteinek nem mezőgazdasági tevé­kenységgel elért teljes ár­bevétele — nettó árbevé­tel — kétharmadát valójá­ban-19—20 közös gazdaság­hoz kapcsolhatjuk, azaz az összes többi termelőhelynek a fennmaradó egyharmad jut! Ez a viszonyszám bi­zony már nem tűri, a nagy kalapban való elvegyülést a sokféle más, fontos, kevés­bé fontos jeggyel, jellemző­vel mert hiszen arról ta­núskodik, nincsenek általá­nos igazságok, óvatosan mozduló kézzel szabad a té­nyek egy-egy marékra való csoportját elkülöníteni. S ennél az elkülönítésnél a többi között azt is szem előtt kell tartani, hogy . a tavalyi, az idei kedvezőtlen időjárás hatásait mérsé­kelni, ellensúlyozni kizáró­lag az alaptevékenység kö­rén belül maradva, képte­lenség lenne. L egyen szabad a köny- nyen berzenkedők fi­gyelmébe ajánlani, hogy az 1981—83. évek át­lagos növekedési mértéke a növénytermelésben — 1981. évi összehasonlító áron számolva — mindösz- sze 0,3 százalék volt... ! Nem több-e szónoki kérdés­nél, mit lehetne pusztán eb­ből finanszírozni?! A túl­zó vélemények, ítéletek fel-felbu'kkanása azt mu­tatja, .némelyek nem értik az alapfogalmat, a vállal­kozás lényegét, nem tudják vagy nem akarják meglát­ni, hogy nem a tevékeny­ségek formája a meghatá­rozó, hanem társadalmi szükségessége és hasznossá­ga. A megyében a nem me­zőgazdasági tevékenységből származó árbevétel növeke­désének lassúbbodása a ter­melőszövetkezeteknél nem másra, hanem éppen arra figyelmeztet: még rugal­masabbá kell tenni a vál­lalkozást. Akkor'is, ha né­melyek . emiatt új kalapok után kapkodnak ... Mészáros Ottó A legjobbkor, az őszi veté­sek előkészítésének időszaká­ban jött az eső. Pest megyé­ben szinte mindenütt kiadós csapadékot kaptak a földek a hét végéit. Igaz, a növények közül' csupán a gyökérfélék fejlődésének, egyebek között a cukorrépa testesedésének segített az égi áldás, de en­nél jóval fontosabb, hogy a talaj művelhetősége könnyeb­bé vált, kevesebb energiát igényel, és a földet is jobb minőségben készítik elő a gé­pek a vetéshez. Az időszerű mezőgazdasági teendők továbbra is megfe­PEST MEGYEI VUÁÍ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Monori Mezőgép Válla­lat szakembereire is nagy munka vár még, hogy bele­simuljon. vállalati tevékeny­ségükbe a külkereskedás. Egyébként évente körülbelül 70-^-8Q vállalat érdeklődik az önálló kül keresik edelmi jog feltételeiről a minisztérium­nál, közülük 50—60-an. kérik, és végül is 20—30 vállalat kapja meg az engedélyt. Elő­fordul azonban. évenként "egyszer-kétszer,. hogy. kis idő múltán, mam. a vállalat mond le a megszerzett jog­ról, vagy. a minisztérium a vizsgálat után, mivel a jog további gyakorlását nem lát­ja indokoltnak, visszavonja azt. EI. E. iMrmmi I. « I-'"I _ • Na Per*ze ne™ időjárásfelelősök dolgoznak a Klíma Isz III USSfcUl ft IclMvU* szenlmärtonkätai telepén, mindössze arról van szó, ha^y ® itt készítik az ipari hűtőházak léghűtő berendezéseit. Sutus István a ventillátort állítja össze. Trencsényl Zoltán felvétele Gáspár Sándor,: a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt vegyen a Világszervezet vezetőivel a soron következő főfanácsülés és a . szervezet előtt álló néhány időszerű. té­ma előkészítésében. Való igaz, hogy ott lehet el sősorban látványos anyagta­karékosságról beszélni, ahol még mindig sok a termékeken a súlyfelesleg. Egy olyan vál­lalatnál viszont, ahol a terme­lésben már némi rutinra is szert tettek, mert sem a tech­nológia sem a gyártmányok nem - vadonatújak számukra, egy ponton túl csökken az anyagtakarékossági javaslatok száma. . S ilyenkor kell új utakon keresni a megoldást — Farkas János, a Diósai Gördülő­csapágygyár műszaki főosz­tályvezetője szerint is. Régóta foglalkoztatja- a csapégygyár- tókat, hogy miként lehetne a termelésben keletkező cső- és rúdvégeket hasznosítani. Je­lenleg a kohászati feldolgozó vállalatok olvasztják ismét be. Két forint hetven fillérért ve­szik át kilóját, a% új cső ára, 15 forint kilogrammonként. lelő ütemben haladnak, szű- kebS” . pátriánkban. Mint a Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályának illetéke­seitől megtudtuk, a naprafor­gónak eddig 65, a burgonyá­nak 32, a Silókukoricának 78, a cukorrépának 12, a mag-, illetve hibridkukoricának 21 százalékát takarították be. Gyorsítani kell viszont a vetöágykészítést, e munka ugyanis csak a 44 százalék­nál tart. S ha már a kalászo­sokról szót ejtettünk, idekí­vánkozik két adat róluk: mostanáig a rozsnak 30, az őszi árpának 8 százalékát vetették el. Az igazi .szüret még csak ezután kezdődik. Jelenleg, csupán néhány gaz­daságban az étkezési szőlőt szedik. A gyümölcs 25 száza­léka ellenben már biztos he­lyen van. Ami legfontosabb növényeink egyikét, a kuko­ricát illeti, törése hamarosan megkezdődik. A hozamok a tervezetnél Valamelyest, ala­csonyabbak; ebben . szerepet iáiszik az a körülmény, hogy Pest megyét az országosnál jobban sújtotta az aszály." A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz-ben az időjárás kedvezőtlen volta ellenére, magas hozamokat' remélnék a szakemberek a tengeriből. Szabó János elnök, szerint, a legutóbbi termésbecslések alapján, hektárankénti 7,5 —8 tonna kukoricát ígérnek a közös gazdaság földjei. Sike­reiket a jó minőségű talajo­kon kívül, elsősorban a ned- vességkífnélő talajművelés­nek, a mélylazításnak és a gyommentességnek köszönhe­tik. A termelőszövetkezetből más jó hír is érkezett. Több mint 470 mázsa cukorrépa- termésre van kilátás hektá- ranként. E fontos ipari nö­vénynek a hét végéig 30 szá­zalékát szedték fel. Gond­juk a t elkövetkező hónapok­ban a tömegtakarmáimyal le­het. ezért a silókukoricát ré- paszelettel is keverik. Sajnos, a szőlő esetében már kevésbé számolhatunk be ilyen eredményekről: nem­csak minősége lesz gyengébb, de a mennyisége is kevesebb a tavalyinál. A szüret egyéb­ként jövő héten kezdődőik a tápiószentmártoni tsz-ben. V. B. Nagyobb lakások épülnek Állami erőből az Összes -la­kás 25,8 százaléka épült, ezen belül 1983-bgn már csak 22,3 százaléka, s ez az arány az idén tovább csökken: Ezzel egy időben jelentős állami for­rásokat csoportosították át a magánlakás-építés támogatásá­ra, amelynek eredményeként egyre többen vállalkoznak ma­gánházak, lakások építésére. 1982- ben több mint 2200-zál, 1983- ban mintegy 1200-zal gyarapodott a magánerőből lé­tesített új lakások száma az előző évihez képest. A három év alatt magánerőből épült lakások 35,8 százaléka társas­házban található, 56,7 százalé­kuk hagyományos családi ház­ban. Az új lakások átlagos alap- területe évről évre növekszik, az elmúlt évben már mégha-; ladta a 73 négyzetmétert. A legnagyobbak — mintegy 92 négyzetméteresek — a családi házakban levő lakások, az ál­lami erőforrásokból létesülteké. azonban, átlagosan csak 54 négyzétméter. Alumíniumlemezből különféle villamos berendezések szekré­nyeit készítik Sóskúton a Sasad Termelőszövetkezet lakatos­üzemében. Évente mintegy 27 millió forint értékű különféle ter­mék kerül ki az üzemből. Felvételünkön Márton Imre és Tö­rök Ferenc a lemezszekrényeket állítják össze. Hancsovsz&i János felvétel# A Monori Mezőgép újabb lépésé Közvetlen kapcsolat Az éves anyagfelhasználás 3—4 százaléka véghulladék, ennek 30 százalékát lehetne a csap­ágygyártásban . újra hasznosí­tani. Csakhogy ehhez gyűrűk­ké kellene szeletelni és újra kovácsolni. De ne menjünk bele a műszaki megoldások ecsetelésébe, a fontos az, hogy már többször próbálták a cső- végeket gazdaságosan feldol­gozni, de eddig még nem sike­rült. Többet nyerhet a vállalat azzal, ha arra tesznek javasla­tokat a dolgozók, hogyan csök­kenjen a selejt. Ez ugyanis lé­nyegesen több megtakarítást hozhat, mint amennyi hulla­dék keletkezik. Ebben az irányban még van lehetőség újabb takarékosságra. Továb­bá: a csapágygyár gépeinek döntő többsége importból szár­mazik. A rekonstrukció a het­venes évek közepén befejező­dött, így ma már egyre több­ször kell alkatrészt cserélni. De nem mindegy, hogy azt honnan szerzik be. Devizát válthatnak ki az alkatrészek hazai gyártásával. El. E. Több esztendeje foglalko­zik a Monori Mezőgép Válla­lat vágóhídi berendezések ér­tékesítésével. Tavaly tavasz- szal, hogy tevékenységük komplexebb legyen, fővállal­kozási . irodát is nyitottak. Tö­rekvéseik ellenére azonban, 1984. első félévében körülbe­lül annyit exportáltak, miint az elmúlt évben, de ez keve­sebb, mint amennyit tervez­tek. Mivel a vállalat úgy érez­te, jobban tudja fokozni ér­tékesítését, ha külföldi ve­vőivel, illetve a lehetséges partnerekkel közvetlenül is felveszi a. kapcsolatot, önálló külkereskedelmi jogért folya­modott a külkereskedelmi miniszterhez. A jogot 1985. január elsejétől" kapták meg, azzal a feltétellel, hogy, ad­dig kiépítik a saját külkeres­kedelmi szervezetüket A kérelem elbírálásánál a minisztérium mindenekelőtt azt vizsgálja — tájékoztatott dr. Zelkó Lajosné, szervezet- fejlesztési osztályvezető —, hogy rendelkezik-e a vállalat exportképes termékkel, illet­ve szolgáltatással, ehhez biz­tos anyagi háttérrel. Rendel­kezik-e, illetve képes-e kiépí­teni megfelelő külkereskedel­mi szervezetet, jól képzelt szakemberekkel. Az engedélyt nem másnaptól adják. Az el­ső vizsgálat után. egy év múlva — akik 1985. január elsejétől kapták meg a jogot, azoknál az idén november­ben —• ismét konzultációt tar­tanak a helyszínen. Még egy esztendő múlva pedig meg­nézik, hogyan éltek a kaoo.t lehetőséggel. Ma: 3. oldal: Kénytelen ígéretekkel beérni Pórul jártak a vétkes kereskedők 4. oldal: Hiányzott a biztató unszolás Minden családból volt valaki 7. oldal: Otthonában kapott ki a Vác Újfajta alkoholszonda 8. oldal: Karambolozó teherautók Megoldásra várnak Anyagtakarékos elképzelések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom