Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP Bemrtatkozó zenekarok A város zenei életét diktálják Hisnyi növendék egyszerre soka nem tanult akusztikai javítások terve. Dr. Karsai Elekné munkája, akinek a nevéhez az Állami Operaház akusztikai megol­dása kötődik. Ezt a GAJV1ESZ segítségével rendelték meg. Az iskola másfél évtizede szerény anyagi körülmények Közt épült fel, fő kérdés ak­kor nem ez volt, hanem in­kább, hogy álljanak a falak, tantermek legyenek. Az elké­szült terv nem tűnik túl drá­gának, megvalósítása igen hasznos volna. Ebben a tanévben 27 zene­tanár fog.alkozik az ide jár ók­kal. Két új pedagógust lehet üdvözölni soraikban, Andrá- sik Attiláné hegedű és Kiss Magdolna zongora szakost. Visszatért tanítani, mint nyugdíjas, dr. Zsengellér Fe­renc gitár szakos, aki hosszú éveken át az iskola vezető tes­tületének tevékeny tagja volt, tanít tovább Somlyói József hegedű és Szepes Sarolta zongora szakos zenepedagó­gus is. (Jövőre várják visz- sza a szegedi tanárképzőből az iskola kát ösztöndíjasát, a zongorista Szálkái Emőkét és a fuvola, és magánének sza­kon tanuló Palatínus Ibolyát.) Rajtuk kívül mások is ta­núinak az ország közép- és felsőfokú zenei iskoláiban, olyanok, akik itt kapták az alapképzettséget; .....(Az iskola je len tanári karában most épp tizenhármán vannak, akik gyermekkorukban a hangszerrel itt ismerkedtek!) A város zenei életében a következő hónapokban megint fontos szerepet fog betölteni a tanításon kívül is a zene­iskola. Kezdődnek a Filhar­móniával közös bérleti hang­versenyek, sor kerül emellett több más zenei eseményre is. Októberben például Ceglé­den lesz a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére indu­ló országos zeneiskolai cselló­verseny Pest megyei váloga­tója. Hangversenyek Bizonyára nagy érdeklődés övezi majd ezenkívül a váro­si pedagógus énekkar, a ze­netanárok kamarazenekara, az ifjúsági fúvószenekar be­mutatkozását. Tavaly több ceglédi zenetanár kapott fil­harmóniai működési enge­délyt. Felléptük szép élményt ígér a muzsika barátainak. Az iskola szomszédságában ott a Kossuth Művelődési Központ. Hamarosan átadás­ra kerülő nagyterme bizonyá­ra lehetővé teszi a két köz- művelődési intézmény, még szorosabb együttműködését. Hangversenyre bizony nem mindig alkalmas a zeneis­kola nagyterme, kireked a népe*1 ■toaWga.tÓBáef-'és a szűk térben másként cseng a dal, másként szólnak a drága hangiszerek. Eszes Katalin Tűzzománc, raji, gobelin FeSivefoken a megkezdett Jávor Piroska kcmarabiáüítása Tavaly a növendékhangver­senyen még úgy összeillett a negyedes hegedű, Laci és a dallam, hogy jobban sem le­hetett volna. Most meg? No, lám! Mint a cipőt, az új tan­évre kinőtte a hegedűt is! Esetlenül tartja, furán áll a kezében, nyakliik a csuklója, csantrán áll a válla, ahogy fogja, és nem panaszkodik, hanem diadalmasain bejelen­ti: anyu, ez nekem már ki­csi! Ha kicsi, hát lehet rajta se­gíteni. Ha rögvest nem is tudnak újat venni, kölcsönöz majd a zeneiskola, biztosan jut a készletből, hiszen az iskolai hangszerállomány nyilvántartásában majd’ 140 hegedű szerepel. Kis előképző Legutóbb, amikor beszámo­ló készült a ceglédi Érttel Pe­relte Állami Zeneiskola te­vékenységéről, felsorakoztat­ták a leltárt is. Eszerint az iskolának van 21 tanterme, egy irodája, egy próbaterme, pincei kamaraterme, könyv­társzobája es gyakoí'lószobá­ja, 13 zongorája, 15 pianínója, 139 hegedűje, 55 gordonkája, 21, gitárja, félszáz .furulyája, ütőhangszere is seregnyi. Ezek az adatok csak kira­gadott részéi a feisoroiásnaK. íszakkönyvek, hanglemezek, kották, audiovizuáiliis eszkö­zök sok tíz ezer forint érték­ben segítik a tanítást, a ta­nulást. Tizenöt éve, hogy be­költözhettek az egyemeletes, e célra készült épületbe. Több száz fiatalnak volt lehetősé­ge arra, hogy itt tanuljon, zeneismerő, es -szerető fel­nőtté váljon. Ebben a tanévben a ceglé­di zeneiskolában 770 fiatal kezdte a támlást, illetve folytatja. Az iskolának egy­szerre ennyi növendéke még nem volt. Egyrészt a demog­ráfiai csúcs hatását érzik, másrészt egy új módszerét: a tanács művelődésügyi osztá­lyé vad és az óvodákkal együttműködve létrehozták a kis előképzőt, amelyben öt- out esztendős óvodás gye­rekekkel foglalkoznak rend­szeresen. Oly nagy érdeklődés mu­tatkozott, hogy az igényt nem is tudták kielégíteni. A ze­neiskola tanulóinak 80 szá­zaléka általános iskolás ko­rú, és közülük is szinte min­den negyedik gyerek zenei tagozatú osztályba jár a Tán­csics iskolába. A pályakez­dőkkel törődés, legyen szó. akár zenével ismerkedő gye­rekről, vagy friss diplomás tanárról, példás ebben toz is­kolában. Terem, akusztika Ott tartanak most, hogy nem kétséges, kinőtték az is­kolát. Itt is tanteremhiány van. A jelen anyagi körül­mények ismeretében javasla­tot tettek ugyan a padlástér beépíttetésére, mint kihasz­nálható lehetőségre, de tud­ják, hogy a Városfejlesztésre szánt anyagi keret véges. Megyei segítséggel juthatná­nak csak előbbre. A negy­venezres lélekszámú város­ban nevelődő 770 zeneisko­lással foglalkozni nem lesz könnyű. Az intézmény fejlesztésé­ben más' téren már előbbre léptek egy kicsit. Elkészült az A CEGLÉDI KÓRHÁZ ta­nácsterme korántsem vetekszik a galériák többé-ke vésőé jó kiállítási lehetőségeivel, ám — az intézmény dicséretére legyen mondva — ez mégsem riasztja el az ottaniakat, hogy időnként tárlatokat rendezzenek benne. Aki ide eljön — elfogadva a meghí­vást —, az érdeklődés ref­lektorfénye helyett be kell hogy érje egy szűkebb közös­ség szolidabb kisugárzásával, amelyet éppen a műalkotások látványa és élménye sokszo­rozhat meg, felterjesztve a lélekben a szép befogadásá­nak olykor szunnyadó igé­nyét. Jávor Piroska festőművész mostani kamarakiállításának még az egyébként megszo­kottnál is melegebb a fogad­tatása, hiszen a városbeliek magukénak vallják — nem kis büszkeséggel — annak okán, hogy hároméves korá­tól az érettségiig itt élt szü­leivel. Csoda-e hát, hogy most azok is elzarándokoltak a megnyitóra, akik egyébként ritka vendégek a tárlatláto­gató közönség soraiban. A gesztus részben a köztiszte­letnek örvendő néhai édes­apa emlékének szólt, részben a művésszé lett ceglédi diáik iránti kíváncsiság csalta el az embereket. Mindenképpen így volt ez jól. hiszen ennek a városnak is kötelessége számon tartani, úiabb és újabb bemutatko­zásra invitálni elszármazót- tóit. s bizony régen volt ilyen alkalom. Annál nagyobb öröm látni a művészpálya egyenes vonalú felívelését. Akinek az elmúlt másfél év­tizedben módjában állt figye­lemmel kísérni Jávor Piros­ka kiállításait, meggyőződhe­tett róla, uogy a Kezdetoan megfogalmazod célok nosszú távra is alkalmasnak bizo­nyultak. Ma is ugyanabba az irányba halad, jóllehet mű­veszi kifejezésmódjának esz­közeit, anyagait alkotói pe­riódusai szerint váltogatja. Kísérletező, felfedező kedv­vel hódítja meg a képzőmű­vészet újabb és újabb tarto­mányait. A közönség most a művé­szi ábrázolás, egy számára szokatlan vetületével találta szembe magát. Kétségtelen, hogy a művész elmegy a fi­gurális fogalmazás határáig, am amit felmutat, mégsem absztrakt, csupán a sajátos látásmódjának megfelelően szerveződő tér, forma, szín. Lehet, hogy nekünk, akik másmilyennek látjuk a tár­gyiasult valóságot, valame­lyest meghökkentő mindez, pedig elvonatkoztatásról szó sincs ezeknél a munkáknál, hiszen valamennyinek meg­van a természetben megta­lálható, valós alapja, amely kiindulópontul szolgált. TUDOMÁSUL kell vennünk, hogy mindannyian egyazon világban élünk, bár ahányon vagyunk, annyiféleképpen szemléljük, ítéljük meg, fog­juk fel jeleit, üzeneteit. Ezért — és így — tesz gazdagabbá bennünket, íogy bepillantást nyerhetünk a jeles alkotó prizmarendszerébe, s az ő szemszögéből szemlélődhe­tünk. A főiskola festő szakán szerzett diplomát, de olajké­pet alig festett. A tűzzománc vonta magára érdeklődését, és hosszú éveken át nagy si­kerrel tanulmányozta a ma­gas hőfokon hevülő anyagok Órák egy kormányzóval ló, csak még az volt a fiiba... Teleki utca. Ismerős cég­tábla az okkersárga Skoda tetején. A tanulói székben, a volán mögött, szőke hölgy ül, mellette, fékközeiben Nagygyörgyi Ferenc, a Pest megyei Autóközlekedési Tan­intézet ceglédi kirendeltségé­nek gépkocsioktatója. Csön­des, rázkódásmentes start után, már kezdődik is: — Időnként hátra is pil­lantson, figyeljen az elsőbb­ségadásra, milyen tábla volt az utca elején... ha egyirá­nyú az utca, hová sorolunk balra kanyarodásnál... (Le- fullad a motor.) Gödör lesz Árpád utca. — Látnunk kell a teljes útkereszteződést, most adjon gázt, lazán, emelt sarokkal kezeljük a kuplungot... las­sítson, vissza kettesbe ... ahol az út fordulni kezd, ott indítjuk el a kormányozást.. Alszegi út, sarkos kanyaro­dás után. — Nem szabad ilyen hirte­len kanyarodni, száraz úton még elmegy, de nedvesen már kicsúszik a kocsi... az a biztos, ha csökkentjük a sebességet, vagy finomabban kormányozunk ... lehet gyor­sabbra fogni a tempót, itt megengedi a forgalom... fo­lyamatos előzésnél nem jel­zünk végig ... (— Minden tanulónak leg­alább 29 órát kell vezetnie, mielőtt a gyakorlati vizsgára menne — mondja Nagygyörgy Ferenc. — De mindennap tapasztaljuk, hogy ez az idő kévés ahhoz, hogy a jelent­kezők többsége felkészüljön a mai forgalom feladataira. Mégiiis, ha akar, vizsgázhat. Legfeljebb ajánlatként fogal­mazhatjuk meg, hogy bizony nem ártana még néhány órát venni. Persze, előfordul, hogy a rosszul fölkészült tanuló átmegy a vizsgán. Van ilyen, mondjuk, kifog egy nyugodt forgalmi helyzetet. De ez ön­becsapás.) Pesti út. — Indulás előtt- * körülte­kintünk ... gázzal, csúsztatva a kuplungot, első fokozat... igyekezzünk, mert jön a mo­toros ... itt egy gödör lesz ... most forduljon jobbra, így, és álljunk meg a Lada mögött.. (Rövid eszmecsere a párhuza­mos közlekedés tilalmi sza­bályairól, mert időközben a Széchenyi úton is jártunk.) TiÜíoíi Körösi út. — Nem szabad kapaszkod­ni a kormánykerékbe, csak lazán, mert úgy marad egye­nesben a kocsi... most ki­hajtunk a városból, hogy rendbe hozzuk a motort, de egyelőre még lakott terüle­ten vagyunk, vigyázzon a se­bességre ... jó, tessék 70—80- ra felvinni, és azt lehet tar­tani ... (— Nem zavarja, hogy az oktató folyton beszél? i — Dehogy zavar. Egyébként egy részét nem is hallom — mondja a szőke hölgy). Körösi út, továbbra is. — Nőtt a sebesség és vele együtt a veszély is, messzebb kell figyelni... a látótér be­szűkül, késve érkezik az in­formáció, ez a cselekvésben fog megmutatkozni ... pró­báljunk a szegélyvonal mel­lett maradni... (— A kocsi minden porci- kája drágább lett, még a tanfolyam is. Miért, hogy mégis vezetésre adta a fejét. — Hát... törekszik az em­ber. — Van autójuk? — Még nincs, majd csak három év múlva. Már befi­zettünk. — A férje ... — Hallani sem akar róla. — A kocsiról? — Nem, a vezetésről.) Rutinpálya. A köztemető oldalánál. Stílusos, nem? Itt kezdődik az igazi ki mit tud. Kormány, gáz, fék, kuplung, kézifék — szem, fül, kéz, láb; összhangban. összhangban? Bóják, most még elüthetők, rövid, gyors, mozdulatok, elő­re, hátra, jobbra, balra, ara­szoló kerekek, tiíitoli ideg­munka, újra és újra, kudarc kudarc hátán, aztán egy si­keres kísérlet, nahát erről van szó, csak még az volt a hiba... Ötezren (— A vezetéshez valameny- nyi motorikus érzék és köz­lekedési látásmód föltétlenül kell — mondja Nagygyörgy Ferenc. — Ezek fejleszthetők ugyan, de mindenkinél máte- más mértékben.) — Az elmúlt évtizedben jó néhányszor átszerveztek ben­nünket — meséli U. Kovács László, a ceglédi kirendelt­ség csoportvezetője, r— So­káig hontalanok voltunk, de most már akadt gazda is meg hely is. Mind az elméle­ti. mind pedig a gyakorlati képzést hétfős csoportunk végzi. Jelenleg egy külső elő­adót foglalkoztatunk. Eleddig nagyjából ötezren kaptak jo­gosítványt Cegléden tíz esz­tendő alatt. Teleki utca. Megállunk. Mára vége a kétórás tréning­nek. Sóhaj, Varga Sándor Még három veretlen Nehezen nyert Albertira A Péteri csapatát fogadta a körzeti bajnokság negyedik fordulójában az Albertirsa, a mérkőzést kiegyenlített küz­delemben, nehezen nyerte meg a hazai csapat. Albertirsa—Péteri 1-0 (1-0) Albertirsa: Barcza S. — Szedresi; Turu, Takács, Tokai, Erős, Csernák I., Csornák II., (Barcza P.) Osvaida, Bukó­természetét, törvényszerűsé­geit, beprogramozott átala­kulását. A kecskeméti zo­mánc stúdió kiállításain több alkalommal díjazták mun­káit, és kiállítások egész so­rán láthatta a közönség itt­hon és külföldön legszebb da­rabjait. Ezt a korszakát a rajzolás ideje követte. Akva- rellek, tusrajzok, vegyes technikával készült grafikák jelzik ezt a periódust. Tulaj­donképpen az anyag kötöttsé- geifcőű való megszabadulás öröme csillan meg ezekben a rajzokban, hiszen a tűzzo­mánc öntörvényű alkalmazá­sa után, minden tollvonás a végtelen variációk lehetősé­gét kínálja. Legújabban a gobelin ad újabb kifejezési módot. Miután hosszan hor­dozza, érleli a témát, külö­nösen jó, hogy sok idő kell a mű létrejöttéhez. A vázla­tos megfogalmazás, szövés közben ölt végleges formát, nincs előre elkészített pontos partitúra, amit bárki lejátsz­hatna, így a terv megvalósu­lásának minden fázisa egyaránt fontos‘és személyé­hez kötődő. A MŰVÉSZ eltökélt áll­hatatossággal, szerényen, de magabiztosan alkotó egyéni­ség. Tiszta emberi értékeket tükröznek munkái, egyértel­mű erkölcsi képleteket, böl­csességet, finom derűt, hitet, amely folyton újabb munkák­ra serkenti a mind nagyobb siker ígéretével. Amikor a ceglédi kamara­kiállítás bezár, ő már Ham­burgban lesz, ahol férjével, Asszonyi Tamás szobrászmű­vésszel közösen állítja ki ak- varelijeii, tollrajzaiit és fali­kárpitjait. Tamasi Tamás vinszky, Szuda. Edzöl Kása Károly. Góilövő: Osvaida. Ifjúsági mérkőzés: Albert­irsa—Péteri 2-2 (2-2). Albertirsa: Vrabecz — Le- hoczki, Szekeres, Kukucska, Bisztran, Duhaj, Koska, Czer- roatt, Rendek, Fankas, Tabányi, (Pfedffeir). Edző: Motyovszki Mátyás. Góllövő: Farkas 2. További eredményele: Fel­nőttek: Nagykörös—Cegléd­bércéi 5-0, Karatetétien—Űri 0-3, Maglód—Mende 1-0, Tör­tei—Ecser 6-2, Nyáregyháza— Dánszentmiklós 0-3. A bajnokság állása: 1. Mag­lód 6 pont, 2. Nagykőrös 5 p., 3. Abony 5 p., 4. Törtei 5 p., 5. Űri 5 p„ 6. Dánszentmiklós 4 p., 7. Péteri 4 p., 8. Mende 4 p., 9. Albertirsa 4 p., 10. Ecser 4 p., 11. Karatetétien 1 p., 12, Ceglédbercel 1 p., 13. Nyáregyháza 0 p. Ifjúságiak: Nagykőrös—Ceg­lédbercel 15-0. CVSE 11.—Űri 5-3, Maglód—Mende 1-1, Tör­tei—Ecser 5-1, Nyáregyháza— Dánszentmiklós 2-3. ■ Serdülők: Monor—Űri 2-1, Albertirsa—Nagykőrös 0-4. Vecsés—Pilis 0-3, Maglód— Gyömrö 1-2, Abony—Üllő 4-2, CVSE—Dánszentmiklós 6-1. P. I. Sportolók foga Jósa Sikerek Jávor Piroska festőművész kiállítását dr. Korom pay Tihamémé, a kórház könyvtárosa nyitotta meg. Apáti-Tótb Sándor felvétele A minap Sárik Jánosné, n városi tanács elnökhelyettese fogadta a CVSE két sporto­lóját, Harczi Zsoltot és Pá­linkás Lászlót. A fogadáson részit vettek: Berla Ferenc, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára, a Ceglédi VSE vezetői és más tanácsi veze­tők. A két sportolót abból az alkalomból köszöntötték, hogy világversenyen értek el he­lyezést. Harczi Zsolt aszta­li teniszező, aki a Kossuth Gimnázium tanulója, az 1984. évi ifjúsági Európa-bajnok- ságon egyéniben 3. lett. Pá­linkás László úszó, a Várko- nyi iskola pedagógusa, a mozgássérültek Fáklya világ­játékán 4x50 méteres vegyes váltóban, a győztes csapat tagjaként aranyérmet nyert. ISSN 0133—2Wa (Ceglédi Ktrlaf

Next

/
Oldalképek
Tartalom