Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-22 / 223. szám

Jegyzet Vásárfia Elcsendesült a váci vá­sártér. Egy ideig talán nem fármztja a környék lakóit a szüntelenül ára­dó, hangos gépzene. A héten leszerelték a hatal­mas játékparkot, véget ért a mutatványos ma­gániparosok nagy talál­kozása, amelyre minden ev őszén ideiseregleinek. A múlt hét szombatján magam is kénytelen vol­tam családostól elvegyül­ni a sokadalcmban, ha nem is nagy örömmel, csak a gyerek miatt. A legifjabbaknak még kell a látványosság meg a vásár­fia. Emlékszem, hogy ma­gam is mennyi gondot akoztam az őszi, tavaszi országos vásárok idején a szüleimnek, mert azt egy felnőtt sem tehette meg már akkor sem, hogy az ő csemetéje csak nézze, mit adtak a másé kezébe. Később nagy gonddal vá- / lógattam magam is, az önállósodás első lépcsőfo­kán, a kiutalt két forint­tal, fontolgatva, hogy azért mit érdemes leginltább ha­zavinni. így válogatott, most a gyerek is, sátortól sátor­hoz lépve, a szinte véget nem érő soron. Már azt hittem, csak ő volt ezzel így; de mint megtudtam, más szülők is szereztek hasonló tapasztalatokat. Nem volt szenzáció a körhinta, mert már sok­szor ültek benne, ottho­ni játékaik pedig részint különbek, szebbek annál, amit itt kínáltak. Más­részt nem is nagyon volt választék, csak csupa fröccsöntött, szokvány kol­lekció. Gondolnám; ez a ma­gyar játékipar színvona­la? Am óvakodom az ilyen megállapítástól, mert az állami ipart nem láttam itt képviselni egyetlen ke­reskedelmi cég által sem. Csak a szélrózsa minden irányából, az ország leg­távolabbi zugaiból érke­zett privátok uralták a piacot. A tarifák . ismét emel­kedtek. Már nem öt. ha­nem nyolc forint volt a limbó hintó, a körhinta, a repülő, s más hasonlók díja a párperces menetért. Ennyibe került egyetlen ólomgolyócska is. aminek húsvétkor még csak öt fo­rint volt az ára, de akkor sem találta el a lövöldék csúnyácskp figuráit, s most is célozhatott rájuk akár a helyőrség legjobb lövész tizedese. A giccs, mint tudjuk, hamis képe a valóságnak. Ízlést rombol, igénytelen­séget szül, tévútra vezet. Volt idő. amikor hadat üzentünk neki. Országos giccsikiállítás is nyílt az idő tájt, mintegy példatár céljából, s figyelmeztetve az embereket veszélyeire. — Mire való most a művész törekvése, a nép­művelő sziszifuszi fára­dalma — döbbentem meg ebben a vásártéri gíccser- dőben —. ha az ízléste­lenség ilyen hatalmas áradatával kell felvennie a versenyt, s úgy látszik, hogy ezzel az árral szem­ben is kell úszni. Jöttek az esőfelhők, aki tehette, menekült a há­zak közé, meg az autó- buszmegálló irányába. s megpróbált száraz ruhá­ban hazajutni. Tömegközlekedésünk, mint itt tapasztaltuk, ab­ból a szempontból nagy­városi jellegű, hogy ide­haza is lehet tolakodni, összelapítástól félteni a gyereket, s jókat vesze­kedni egymással. Óra harminckor indult az egyes, s nagy nehezen eljutott a Március 15. térig. Ott mindjárt csatla­kozott a Deákvár felé közlekedő hármas járat, s gurulni kezdett úticélja felé. A két járaton hár- mónknak tizenkét forint­jába került az a néhány kilométer, amit az ABC- áruházig megtettünk. Öt­venöt perc alatt. Vagyis valamivel tovább, mintha gyalog vágtunk volna ne­ki az útnak. Ügy látszik, az ilyen csúcsforgalomra nem vagyunk még felké­szülve. Kovács T. István Jól bevált újításuk A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 22.. SZOMBAT A Esersshedők visszskessonnek I. rr Őszelő a marosi boltokban A Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat egyik fon­tos terméke az SZTD szövőgépegység-, melyet szovjet koope­ráció keretében gyártanak a váciak. Ebből az idén huszonöt százalékkal készítenek többet, mint a korábbi években. Az itt dolgozó szakemberek számtalan ötlettel, újítással igyekeznek hatékonyabbá tenni a gyártást. Ezek egyike a képen látható, le­vegővel működtetett félautomatikus fúrógép is, amelyen a 2 és fél méter hosszú bordaléc furatait készíti Prukker Ist­vánná. Erűősi Ágnes felvétele 'f Esőfelhők gomolyognak Nagymaros felett — közeleg ^ az ősz. Lassan elcsendesedik a nyári szezon turista- és £ idegenforgalma, kevesebb a messziről jött vendég, s ha- £ marosan már a hétvégi házak lakóinak többsége is csak f a szombat-vasárnapot tölti a nyaralóban. A hangulatos Z utcákon sincs annyi sétáló-nézelődő járókelő, és az üz- letek forgalma is mintha megcsappant volna. Minden íj jel arra mutat: vége a nyárnak. A Tükör című hetilap be­számolt arról, hogy a VÉGA elnevezésű sci-fi klubmozga­lom országos találkozót tar­tott a fővárosi Almássy téri központban, melyen képvisel­tette magát a váci sci-fi klub is. A Rokka című üzemi lap hírül adta, hogy kedvezmé­nyes fonalvásárt szerveztek a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci üzemében, s az akcióról értesítette az szb a nyugdíja­sokat, s a gyesen levő kisma­mákat. A Magyar Hírlap tudósított a KISZ Központi Művész- együttes rajkózenekara, tánc­kara, s népszerű énekesek vá­ci felléptéről. A bevétel össze­gét a gyermek- és ifjúságvé­delmi alap céljaira fordítják. A Népszabadság közölte Olach Istvánnak, a Tricotex igazgatóhelyettesének értékfe­lését a Hungarotex 1983. július elsejével létrejött leányválla­latáról, amely a Váci Kötött­árugyárnak is exportőre. A Népsport Valóban csodá­latos csapat a Vác? című, hosszabb cikkében méltatta Both József edző eddigi mun­káját, a 23 év átlagéletkorú csapat kitűnő összjátékát, a jövő biztató terveit. Az Esti Hírlap írt a Vácott rendezett környezetvédelmi tanácskozásról, a Köztársaság úti Technika Házában rende­zett megnyitóról, s az ott el­hangzott érdekes vitaindító előadásokról. A Kisalföld helytörténésze régi országgyűlésekről készí­tett tanulmányt, melyben le­írta, hogy Mátyás király nem tartotta mindig a fővárosban országgyűléseit: 1485-ben Vác adott helyet ennek az ese­ménynek. P. R. üjsbb próbatétel várható Túra és Dunakanyar Kupa Az országos bajnokságra készülnek A Váci Hajó SE köreiben már szinte hagyomány, hogy versenyzői az országos baj­nokság befejeztével vízi túrán vesznek részt. A közelmúltban is így történt. Mintegy 20-an, serdülő és úttörő versenyzők vágtak neki a Leninvárosból induió Tisza-túrának. A fiatalok edzője, Szemán László elmondta, hogy — jól sikerült a hét napig tartó tú­ra — Szolnokon ért véget. Az idő jó volt, a Tisza vize 24 Celsius-fokos volt, s így a gyerekek a túra jelentős ré­szét úszva, vízilabdázva tették meg. A jókedv, a jó hangulat feledtette a szúnyogok kelle­metlen csípéseit is. A jövő évi tervben szintén szerepel egy még nem ismert folyó menti vízi túra. A felnőtt versenyzők ez idő­ben Vác környékén, Nagyma­roson vettek részt a kajak-ke­nu Dunakanyar Kupán. Sok távolabbról érkező szakosztály túrázással kötötte össze a ver­senyt, kihasználva hazánk ter­mészeti szépségeit. A küzde­lemben 20 válogatott verseny­ző is elindult. Növelte a ver­seny színvonalát két nyugat­német, valamint egy komáro­mi csapat részvétele is. A Vá­ci Hajó versenyzői több első helyezést is szereztek, s a pontversenyben a második he­lyen végeztek. A győztesek a különböző kategóriákban és versenyszá­mokban : Dónusz Éva, Makrai Csaba, Szemán József és Rá­kóczi Attila voltak. Szeptember második heté­ben az I. számú keretfeltöltő versenyre került sor Budapes­ten. Hosszú szünet után ismét itt találkozott a magyar kajak­kenu sport élmezőnye. A tét a válogatott kerettagsóg meg­szerzése volt, ezárt mind az if­júsági, mind a felnőtt mezőny­ben igen sokan indultak. A versenyen nagyszerűen szerepelt a váci Konecsni Pé­ter, aki a K—I ezer méteren 3. helyezést, valamint Molnár Gábor, aki a C—1 ezer méte­ren 4. helyezést ért el. A váci versenyzők jelenleg a hamarosan kezdődő orszá­gos bajnokságra készülnek, bízva abban, hogy az eddigi sikersorozat a jövőben sem fog megszakadni. Csányi Ferenc Llcancsak tőlük függ — Igen, hamarosan megkez­dődik az átállás az őszre ■ mondja Neidermüller Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke —, így most egy olyan idő­szak következik, amikor egy kicsit fellélegezhet, s megpi­henhet a község. Mint min­den nyár, az idei is próbára tette erőinket, hiszen a sze­zonban a négyezerkilencsiáz állandó lakóval szemben szin­te a háromszorosával, tizenöt­ezer emberrel kellett számol­nia a községnek. És ezeknek a nyaralóknak — folytatja — a vakáció min­den feltételét biztosítani kel­lett: a kereskedelmi alapellá­tástól kezdve a szolgáltatások szélesebb körén át a szabad­idő eltöltésének kulturált le­hetőségéig sok és sokféle igényre lehet odafigyelni. A vendég — legyen az hétvé­gül áz-tulaj dón os vagy csak egy-két hetet itt töltő nya­raló — vásárlóerőként jelent­kezik, akinek naponta kenyér és tej, zöldség és gyümölcs kell, s aki, minthogy pihenni és kikapcsolódni érkezett, tü­lekedés és várakozás, Sorbán- állás és bosszankodás nélkül szeretné beszerezni miindiezt. Nemcsak egyszerűen jó szín­vonalú, de lehetőleg udva­rias és kedves, igazi vendég­marasztaló kiszolgálást igé­nyel. És hadd mondjam el, mi is erre törekszünk. A tanácselnök még hozzá­teszi: Nagymaroson a keres­kedők visszaköszönnek a vá­sárlóknak. Csakhogy nem minden a kereskedőkön mú­lik, a feltételek is meghatá­rozók. — Az alapellátást a Vác és Környéke Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat tizenegy élel­miszerboltja biztosítja — tá­jékoztat Fekete László, a ta­k vegyész portréja Alkotó kedve töretlen A Forte gyár kutatójában találom meg dr. Evva Ferenc laboratóriumát. Szakkönyve­ket olvas, miközben csörög a jelzőóra, negyedóránként rög­zíti a mérési eredményeket. Jelenleg a fotózselatinok re­dukálóanyagainak vizsgálatá­val foglalkozik. A MŰSZAKI EGYETEM után két évig tanársegéd volt Nárai-Szabó professzor mel­lett, aztán 1950 januárjában került a Fortéhoz, rögtön a kutatólaboratóriumba. Az el­ső három évben Fári László munkatársaként jelentős ré­sze volt á magyar fotográfiai ipari kutatás létrehozásában, megszervezésében. Ennek elis­meréseként 1980-ban Munka Érdemérem állami kitüntetés­ben részesült. 1965 és 1970 között a gyár kutatólaboratóriumát vezette. Ez idő alatt sikerült a magyar fotográfiai iparban először iparilag is megvalósítható szí­nes (másolópapír és negatív film) gyártási technológiákat kidolgozni. Háromszor kapta meg a Vegyipar kiváló dolgozója ki­tüntetést. 1980-ban Petzval Jó- zsef-emlékéremmel jutalmaz­ták a magyar fotográfiai ipar­ban végzett 30 éves tudomá­nyos munkásságát, ez évben pedig Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetésben része­sült. Igazi tudós alkat, vérbeli vegyész, kutató. Mindig úgy érezte, hogy ő csak a saját kis laboratóriumában, a közvet­len kísérleti tapasztalataira támaszkodva tud dolgozni, ezt semmi nem pótolja. TUDOMÁNYOS vizsgálatai különféle területekre terjed­nek ki. Az ötvenes évek ele­jén a fotozselatin vizsgálatok­kal kapcsolatban bevezette az Ammann-féle nefelometriális mérést, majd ennek kiterjesz­téseként számos kolloidoptikai problémát oldott meg. Zsela­tinkutatásai alapján tagja lett a nemzetközi Fotozselatin Munkabizottságnak. Később foglalkozott a magasérzékeny­ségű fotorétegek stabilizáció­jával. Technológiailag fontos vizsgálatokat végzett az Agfa- color típusú színképzők és a zselatin közötti kölcsönhatás­ra vizes oldatokban. Tudományos munkásságá­nak eredményeit 72 dolgozat­ban tette közzé, melyből 49 eredeti kutatáson alapuló megállapítást közölt. Publiká­ciói túlnyomórészt német és nács vb-titkára —, s ez elvi­leg megfelelne a kívánalmak­nak. A baj csupán az, hogy a község központjában, ahol a legnagyobb a forgalom, ott kicsinyek és zsúfoltak, kor­szerűtlenek és öregek a bol­tok. Többségük magánházban működik, így bővítésükre és fejlesztésükre nincs módunk, s bizony az utcán kígyózó so­rok látványa sem ritka — sokszor kell sorbanállniuk, a vásárlóknak ... Ezzel szem­ben egészen más a helyzet Nagymaros külső övezetében: itt lehet — tudunk is — ter­jeszkedni, van mód építkezni, az itteni három üzletünk, amelyet az elmúlt három öt­éves tervidőszak során az ÉKV-val közös beruházásban építettünk, tágas és korsze­rű: a 224 négyzetméter alap­területtel megfelelnek a meg­növekedett forgalom igényei­nek. Ez is érdek Az ÉKV 21. számú boltjá­ban most a szokáspsináá is na­gyobb a zsúfoltság: leltároz­nak az asszonyok. Nagy igye­kezettel végzik munkájukat úgy, hogy közben a vásárlók kiszolgálásában se legyen fennakadás — vagy legalábbis kevés legyen a zavar. Kli- nyecz Gáborné. üzletvezető mentegetődzve körbemutat: — Hiába, kinőttük már a helyet. A körülmények rosz- szak, s ezt bizony nemcsak mi, de a vásárlók is érzik. A göngyölegárunak nincs helye, az élelmiszercikkek a polco­kon zsúfoltak, minden olyan, mintha rendetlenség lentfe. Pedig csak arról van szó, hogy semmire sincs hely. S ha hozzátesszük, hogy az eves tervünk tizenhétmillió fo­rint — ezek a viszonyok bi­zony elkeserítőek... A problémák ellenére jó a angol nyelven, külföldi folyó­iratokban jelentek meg. Három könyv írója: A fo­tográfiai rejtett kép, (1980), Elektrofotográfia (1983), Foto­emulziók spektrális érzékenyí- tése címmel. Külföldön ismert, sőt elis­mert tudós. Angol, francia, ja­pán fotográfiai szaktekintélyek könyveikben felhasználták dr. Evva Ferenc vizsgálati ered­ményeit, hivatkoztak kutatá­saira 1961-től folyamatosan részt vesz tudományos fotográfiai konferenciák szervezésében, és erdekes előadásokat. tartott Zürich, Torino. Párizs, Szófia, Prága, Varsó, Zakopáne, Moszkva, Drezda, Merseburg, Hohstein városokban. Az OPAKFI-nak közel 30 éve tagja. JELENLEG is aktívan dol­gozik. Szeptemberben a szov­jet tudományos akadémia vendégeként utazik Tbiliszibe, tudományos konferenciára. Most 64 éves, és nem fáradt el a munkától, a sok-sok kísér­let, az eredmények nap mint nap új erőt adnak neki. Min­dennap kerékpározik, rend­szeresen úszik. Igaz, a 35 éves Forte gyári munkaviszony az év végén megszakad, nyugdíj­ba készül. De a munkakedve töretlen, nyugdíjasként is sze­retné tovább folytatni a vizs­gálatait, hiszen ezt nem lehet abbahagyni. Bakóné Tóth Piroska hangulat. A kolléganők mo­solyogva biztatják egymást a munkára, s itt vannak az utánpótlást jelentő fiatalok is: szorgalmasan dolgoznak az asszonyok keze alá. Zajácz Judit az elmúlt évben szaba­dult fel, s itt is maradt -j megszerette az üzletet, s fő­ként a kollégákat. — Ha egy kollektíva össze­forrott — mondja Heinczin- ger Antalné, a tanács igazga­tási előadója —, ott minden nehézség ellenére jól megy a munka, s jut energia az ud­varias kiszolgálásra is. Ide például szeretnek járni a ve­vők, s jóllehet más választá­suk nincs is, de itt nem­igen hallani zsörtolődést. Ez pedig, közvetetten, ugyancsak a lakosság érdekét szolgálja. Tiszta, világos, tágas — szép; az ÉKV 54. számú, két éve átadott élelmiszerboltja, minden tekintetben megfelel a vevők várakozásának: nincs tolongás es sorbanállás. A szakosított raktárban elkülö­níthetők az áruk, a hat da­rab hűtő lehetővé teszi a tartalékolást, ezáltal az áru- választék javítását, s a gön­gyölegárunak is helye van. — Most igazán nem panasz­kodhatunk — mondja irodá­jába tessékelve Neubrandt Jó­zsefre üzletvezető-helyettes —, jó körülmények között dolgozhatunk, s a legutóbbi béremeléssel most már a fi­zetésünk is elfogadható. Van utánpótlásunk is, így a lét­számhiányra sem szólhatunk: jelenleg nyolcán dolgozunk. Lényegesen jobb a közérze­tünk mint azelőtt, s így mi is jobb színvonalon, udvaria­sabban és gyorsabban sze­retnénk kiszolgálni vásárlóin­kat. Sokat jelent egy-egy mosoly; így nem árt. ha az ember jókedvvel dolgozik ... Lesz változás — Nyáron viszonylag köny- nyebb — mondja a tanácsel­nök —, ősszel azonban mar lényegesen nehezebb megter­vezni a hétvégek várható fórgalmát. Ha a rendelést csütörtöki rossz időhöz, vagy éppen a pazar napsütéshez igazítja a kereskedő — bi­zony sokszor melléfoghat: rajtamaradhat, de ugyanúgy szűkében lehet az árunak. Minden attól függ, milyen az idő, jönnek-e a hétvégi nya­ralók és a kirándulók. Nos, ez az egvik gondunk, amin meglehetősen nehéz változtat­nunk, a másik pedig az em­lített korszerűtlen üzletek. — Ez utóbbit azonban idő­leges gondnak tekintjük, lé­vén, hogy az ÉKV-val igen jó és szoros a munkakapcsola­tunk, igy a fejlesztés felada­tait is közösen tervezzük. A következő ötéves tervidőszak­ban Nagymaros központjában felépítünk egy hatszáz négy­zetméteres élelmiszerüzletet amely — igazodva a környe­ző épületek stílusához és hangulatához — jó! beleillik majd a tájba. De ami a leg­fontosabb: javul ezáltal az ellátás színvonala. Vasvári Éva — Folytatjuk — Tárlat A váchartyáni művelődési házban a napokban nyitották meg Tamási János festőművész kiállítását, melyet a hét végéig láthat a közönség. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Vés a hazai japúkliaft

Next

/
Oldalképek
Tartalom