Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-21 / 222. szám

íá"/oinoi3 nepközissk Ä várinál bvesebben Ä dchszéló Az asztal fölött közöm­bös arcok. Nemigen tehet megállapítani, mi játszó­dik le a fejekben. Az előadót, hozzászólót figye- lik-e, avagy kepzetetuen messze járnak. Folyik a ta­nácskozás. Hanem az asz­talok alatt. Dobolnak a lá­bak. A lábfej éppen csak érinti a padlót, a nadrágok, szoknyák szelet kavarnak. Néha olyan sebesen mozog­nak a lábak, hogy az már- már rezgés. Akár egy dob­szóló csúcspontján, amikor ültéből önkéntelenül meg­emelkedve virblizik, ahogy szaknyelven mondják, a dobos. Figyelem az arco­kat, a hozzászólásokat, s az asztal alatt doboló lábakat. Van-e valami összefüggés közöttük? Egészén nyilván­való. Hosszadalmas, unal­mas szövegre fokozódik az 'ütem. De lám, most mér­séklődik. Lassan-lassan megállnak a lábak. Fönt az arcok élettel telnek meg, mind a beszélő felé fordul­nak, mintha meg is emel­kednének az emberek egy kicsit, úgy lesik a szólót. Nézzük ismét a lábakat. Mind nyugodt, pihen a padlón. Az erő az agyban összpontosul. Van feldol- goznivalója. k. p. Pályázati 1985 eseménye lesz az V. Galga menti népművészeti ta­lálkozó, azonban az ahhoz kapcsolódó események egyiké­hez fűződő határidő igen rö­vid. Október elsejéig tehát je­lezni a részvételi szándékot o tárgyalkotó népművészet el­nevezésű pályázatra. A találkozó előkészítő bi­zottságának felhívásából meg­tudhatjuk, hogy a pályázat célja egyezik az esemény fel­adatával. A vidék gazdag népművészeti értékeinek be­mutatásával, új értékek feltá­rásával, a hagyományőrző te­vékenység propagálásával. Pá­lyázni lehet tehát hímzéssel, viselettel, szőttessely faragás­sal. népi bútorral, gyermekjá­tékkal, kerámiával, gyé­kényből, vesszőből készült munkával, bőrmunkával vagy bármelv más alkotással, illet­ve a fenti témakörökben ké­szült tervvel. A részvétel feltétele az, hogy a pályamunkák más ver­senyeken még nem vehettek részt, kiállításokon nem szere­peltek, kereskede1mi forga­lomba nem kerültek. A jelent­kezési lapokat az aszódi Petőfi Múzeum címére kell küldeni. C2170. Aszód. Petőfi Múzeum. Pf. 39.1 A beküldött nevezési lan alapján a oályamunkákat később meghatározott módon, A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ az is­koláskorúak szabad idejének traszmos eltöltéséhez sokolda­lú programtervet dolgozott ki. A kluibok, kiscsoportos foglalkozások és egyéb al­kalmi jellegű rendezvények egész sora közül lehet válo­gatni. Az AV-klubban például megismerhetik a különféle audiovizuális eszközök mű­ködését, kezelését, s atz egy­szerűbb hibák kijavításában is gyakorlatot szerezhetnek. A gondolkodást igénylő játé­kok kedvelőit a logikai já­tékok klubja várja. Lehet jelentkezni a két éve eredményesen tevékeny­kedő színjátszó csoportba, a versmondó-stúdióba. amely külön iindul az alsósok, és külön a felsősök számára. Aki a természetbarátkörbe lép be, Gödöllő és környéke természeti értékeit ismerheti meg. A skálát pantomim is gazdagítja. A végzős általános iskolá­sok a nyolcadikosok klubjá­ban lelhetnek közös művelő­dési, szórakozási alkalmakat. Sorozat keretében tervezik a gyermekrádió műsorainak, a televízió ifjúsági osztálya (elhívás ^ előre történt értesítés szerint 1985. január 10. és 20. között gyűjtik össze. A díjazott, to­vábbá a megfelelő színvonalú munkákat kiállításon mutat­ják be. Súlyos vegyszermérgezés történt a hét elején Bernece- barátiban. Csak a körzeti or­vos gyors beavatkozása ment­hette meg négy helyi lakos életét; akik tévedésből nö­vényvédő szert fogyasztottak édesipálinka helyett. A hét végén a fiuk eskü­vőjét ünnepelte a Gyenes házaspár. A családi esemény után a napokig tartó pakolás közben bőven jutott az italt tartalmazó üvegek közül a pincébe, ahol 'többek között a növényvédő szert is tárol­ták. Kedden este a helyi kis üzemben a déliutános műsza­kot befejező két rokon be­kopogott Gyepesekhez. A házigazda még mindig a nagy eseményt ünnepelve, itallal kínálta meg a vendégeket. Azonban a pincéből a pálin­ka helyett a vodkásüvegben adásainak, a Móra Könyv­kiadónak és a különböző gyermekfolyóiratoknak a be­mutatását. Kellő számú érdeklődő ese­tén az óv folyamán öt iro­dalmi és történelmi emlék­helyeket érintő kiránduláso­kat is szerveznek. Az újpalor tai szabadidőközpont sike­resnek bizonyult kezdemé­nyezéséhez hasonlóan, szom­batonként vagy vasárnapon­ként- szeretnének játszóházat szervezni. Egy tervezett klub, csoport tevékenysége lehet, bármi­lyen változatos, szemre, hal­lomásra vonzó, a felhívások, hirdetések sok esetben nem ébresztenek kellő érdeklő­dést. Ez mondható el az ed­digi jelentkezések alapján a csupaszem játékról is, amit napközis gyerekek számára hirdettek meg. Vonzereje de- tektívesdi jellegében rejlik. Az októbertől májusig tartó játék keretében a résztvevőik a Csupaszem Nyomozó Iro­da parancsai alapján, megbí­zólevéllel, menetlevélllel a ke­zükben, különféle feladato­kat hajtanak végre, s közben olyan ismereteket szereznek városukról, környezetükről, intézményekről, amiket könyv­ből nem lehet megtanulni. A játékos feladatok nyolc témakörbe csoportosíthatók, de a benevezett csoportok szabadon választják meg, melyik hónapban, milyen té­makörben kívánnak detektí- veskedni. Az elvégzett mun­kákat értékelik, s a játék vé­gén a legjobb nvomozó cso­portokat jutalomban részesí­tik. tartott szerves foszfátot tar­talmazó méreg került az asztalra, majd a poharakba. A fogyasztás után perceken belül jelentkeztek a mérge­zés tünetei. Dr. Juhász Ist­ván hfelyi körzeti orvos gyors beavatkozása életet mentett ugyan, de ketten életveszé­lyes állapotban kerültek a budapesti Tétényi úti kórház­ba. A betegek állapota javult, de a házigazda még mindig nincs túl az életveszélyen. Ez a bernecebaráti eset is intő példa arra, hogy a há­zaknál tartott vegyszereket olyan helyen kell tárolni, és olyan jelzésekkel kell ellátni, amelyek hasonló tévedések­nek még a lehetőségét is ki­zárják. S. J. Intő példa Súlyos vegyszemérgezés Merzefiink veit tsz első Nevén nevezhetjük, hol járunk SZEPTEMBERÜNK egy szép, napfényes délutánján meglá­togattam kedvenc völgyemet. Lehet, hogy már egy év is el­telt azóta, hogy erre jártam? Meglepődve tapasztaltam, hogy egykori kocsiútját ma már csak a keréknyom jelzi, arra is ránőtt a rét tarka növény­zete, mely most száz színben pompázik. Ügy látszik tehát, hogy mások is egyre ritkáb­ban jutnak el ide, tükrözvén azt a folyamatot, mely során mindinkább elszakadunk a természettől. A völgy keleti oldalából nyí­ló, azaz oda lefutó vízmosást csak hosszas keresgélés után találtam meg. Kevés varázs­latosabb helyet ismerek ettől környékünkön. Ám hogy ne­vét megmondjam, senki ne kérje tőlem. Nem tudom. Nem tudom azért, mert nem vagyok odavalósi. Nem tudom, mert az ott élők sem ismerik a ne­vét, hiába kérdeztem nem is együktől. Meglehet, ha ismer­ném, akkor sem tenném köz­hírré, mert nemcsak a termé­szet tisztelői keresnék fel új­fent, hanem azok is, akiknek a virág csak letépve szép. De már elkalandozom eredeti mondanivalómtól. ÉLETÜNK változásait min­den idegszálával figyelő isme­rősöm csodálkozott el egyszer azon, hogy a múltban jóval alacsonyabb termésátlagokkal a maitól sokszorta több em­bernek adott munkát, tartott el a mezőgazdaság. Jó-e, rossz-e, ne itt vitassuk. A tény az, hogy legtöbbünk szá­mára legfeljebb kirándulócél a falu — vagy város — határa. És ha éppen oda tévedünk, nem tudjuk megmondani, hol vagyunk. Cselekvés nélkül eljönne az idő, amikor már nem lenne senki, akitől megkérdezzék, hogy hívják ezt a dűlőt, azt a tetőt. Mert akkor már mi len­nénk az öregek, s csúfolná­nak bennünket az esetleg mégis kíváncsi unokák. Vannak azonban, akik arra szövetkeztek, hogy a földrajzi neveket nem engedik elvesz­ni. E mozgalom szele, mi több, immár frontja. Pest megyét is elérte, s arra büszkék lehe­tünk, hogy a gyűjtés éppen a gödöllői körzetben kezdődött el. Ott, ahol az aszódi Múzeu­mi füzetek annyi kiadványa elevenítette fel, őrizte koráb­bi századok gyűjtőszenvedé­lyének lángját. A mozgalom zászlójára is tűzhetné azt a megállapítást, amit a Pest megyei gyűjtés­hez kiadott Bognár András ír­ta útmutató leszögez. Egy-egy megye földrajzi ne­veinek összessége a földjén élő társadalom — magyarok és nemzetiségek — történelmi alkotása. Hiába, a népköltészet az igazi költészet, gondolhatunk Petőfi szavaira. Legyünk raj­ta, hogy ezt tegyük uralkodó­vá. De legalábbis mentsük meg! Az utókor elismerésé­ben biztosak lehetünk. EGYÉVES előkészítés után, gödöllői megnyitóval kezdő­dött a Pest megyei gyűjtés. A városi művelődési központban tartott összejövetelen először Horváth Lajos levéltáros, a földrajzinév-gyűjtés megyei vezetője szólalt fel. Elmond­ta, hogy négy-öt éves munká­ra számítanak és nem könnyű a feladat. Nemcsak azént, mert alapos, teljességre törek­vő gyűjtés a cél, hanem azért is, mert mind kevesebb a hi­teles adatszolgáltató. Ezelőtt húsz évvel még lé­tezett hazánkban a történel­mi értelemben vett parasztság. Az' elmúlt évtizedeket a tár­sadalom hetven százalékának nemegyszer kettős életforma­váltása jellemezte. Ugyanak­kor az életformaváltás nem ment végbe teljesen. Az ipa­ri dolgozók jelentős hányada a városban dolgozik, munká­ja után viszont faluba tér ha­za. A gyűjtés számára ez elő­nyös sajátosság. — Túl kell jutnunk azon a lehangoló szakaszon, amely­ben felismerjük, hogy milyen A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK LUÖI hhs vakolás a régin i/ Az iskolaigazgatók is dolgoznak Az aszódiaknak hamarosan új képes levelezőlapot kell rendelniük, hiszen néhány év alatt sokat gyarapodott a közság, új épületekkel, vagy csupán azzal, hogy a régiek friss vakolási, szép külsőit kaptak. A legkülönösebb vál­lalkozás a ghhná'ziium éts szakközépiskola torn ater me mellé épülő tanuszoda. Sok rendhagyó körülmény igazol­ja a minősítést, ám a legfon­tosabb — s talán ez hozza magával a többit — az az, hogy ebben a beruházásban maiga az iskola a generálki­vitelező. Ez súlyos feladato­kat ró a tanintézetre, hiszen állíthatjuk, rajta- áll vagy bukik a vállalkozás. Ä külső látra Az igazgatói szoba abla­kából a reggeli órákban rit­kán dereng fény az udvar­ra. Cser László ilyentájt in­díttatja az időszerű munká­kat, s a tapasztalt látogató már az iskola körül keresi őt. — A legfontosabb teen­dőnk most az uszoda tetejé­nek elkészítése, hogy lezár­hassuk a tornaterem felbon­tott szigetelését. Gondolnunk kell az esős időszak valószí­nű ‘közeledéséire — mondja kérdezés nélkül is az igazga­tó. Majd a tetőre invitál. Vajon hol lehet a külső létra? Emlékeimben kutatok, s csak akkor találok rá, amikor már-már odaérünk. Középiskolás éveim alatt egyszer sem másztam fel ezen a húsz-harminc fokú létrán. Legfeljebb akkor, fé­lig, amikor kilenc évvel ez­előtt a vidám ballagást fény­képeztem. — Válogatott csapat készíti a betonkoszorút és a födém­testek közötti bátonk-iöntést. Tordai György Pácéiról jött, Gabai János és Masznyik István aszódiak, Németh Fe­renc túrái. Valamennyiük közös jellemzője, hogy szak­nehéz feladatra vállalkoz­tunk. Az segíthet, az adhat erőt — zárta bevezetését Hor­váth Lajos —, ha átgondol­juk, milyen értéket képvisel munkánk. — Ezt a feladatot nekünk kell elvégeznünk — kapcsoló­dott a gondolathoz Ördög Fe­renc kandidátus, aki a gyűj­tés elvi és módszertani kérdé­seire keresett választ. — Ami­kor kétségeink lesznek arról, hogy egy-egy kifejezést felír­junk-e, inkább írjuk fel azt. Kihagyni ugyanis lehet majd az adattárból pótolni viszont nem biztos, hogy sikerül. Kifejtette, hogy a vállalko­zás az élőlényi földrajzi nevek gyűjtésére vonatkozik. Ez mennyiségében többszöröse a hivatalos neveknek. Az összes megye anyaga meghaladja az egymillió földrajzi nevet! A neveket úgy kell lejegyezni, ahogy ejtik, ahogy használják azokat. Balogh Lajos nyelvész a földrajzi nevek hangjelölésé­ről beszélt. Körzetünkben is van szlovák, illetve német nyelvű anyag. Ezeket persze még nehezebb pontosan felje­gyezni, már csak azért is, mert a kifejezések nagyon kü­lönböznek az irodalmi nyelv­ben találhatóktól. SOKAN sokat kaphatunk ettől a gyűjtéstől. Megfejthet­jük a számunkra már érthe­tetlen szavakat, például az előbb már említett útmutató­ból tudtam meg, hogy a bagi határban levő Csintovány vi­zes területet jelent. Nevén ne­vezhetjük, ahol járunk. B. G. képzettségűiknél jóval egy­szerűbb munkát végeznek, de talán éppen ezért, nagy gon­dossággal. íícnyss feladat Tordai György asztalossze­mével a tornaterem . parket- tázatára is gondol, miközben a betont csömöszöli. Ha a fenti munka késése miatt, beázna a terem, akkor lenn is munka kerülne. Nagy La­jos gondnok végre” W1 kiélheti szenvedélyét, hegesztőtudásá- nak veszik hasznát az épí­tőt;. Már eldőlt, hogy az uszoda tetején hat-hat méteres nyí­lásokat hagynak meg, ezrekre elhúzhafó táblákat szeréinek, világosabb és nyáron jól — természetes módon — szel­lőztethető lesz az uszoda. A tetőre majdan napkollekto­rokat szerelnek, s talán köz­ponti égitestünk földre érke­ző energiáját is megvámol- ják egy kicsit Aszódon. A gazda szeme a betont is hizlalja. Így lehet az, hogy saját és társadalmi munká­val, mintegy hárommillió fo­rintot megtakarítanak a kü­lönböző pénztárcákban. Szemlénket lenn, a földön folytatják. Még tart az uszo­da falainaik előregyártott ele­mekből való összeszerelése, a szolnoki Beton- és Vasbeton- ipari Művek brigádja végzi e kényes feladatot. — A Debreceni Víz- és Csatornamű Vállalat szereli majd a víztisztó, vízcserélő berendezést. Úgy döntöttünk — folytatja Cser László —, hogy ennek nem emelünk kü­lön épületet, hanem a szak­középiskola műhelyépületé­ben találunk helyet a szá­mára. A következő feladat lesz az alsó koszorú készíté­se, a csomópontok összeköté­se. A jelenlegi alépítményre még tíz centi vastag simí­tott vasbetont betonozunk. Készül az erkély és a lelátó is ... Közben látogatók érkeznek. Molnár Ferenc Pest megyei középiskolai testnevelési szakfelügyelő és Bodnár La­jos, a váci Lőwy Sándor Ipa­Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kenepdstarcsán, Mo­gyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen szeptember 22-én, szombaton reggel 8 órától szeptember 24-én, 'hétfőn reg­gel 8 óráig: dr. Pénzes János, Gödöllő, Sajó u. 4. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val­Pedagógusok a létrán A házigazda ismét a létrá­hoz siet, s bemutatja ugyan­azt, amit az előbb nekem. Sck helyről Miielőtt elbúcsúzom, meg­kér, ne felejtsem el megem­líteni a segítő üzemek, intéz­mények sorát. A GAVIT a csatornázási, földkiemelési munkában, szállításban vál­lalt részt. Az aszódd magyar és szovjet katonai alakulatok sok ezer kocsikílométerrel se­gítettek. A Szili asmenti Ter­melőszövetkezet száz köbmé­ter sódert adott ingyen az építkezéshez, amit szintén té­rítés nélkül a Galgaparti ösz- szefogás Termelőszövetkezet szállított Aszódra. A Galgavidéke Áfész kő­műveseket küldött, az aszódi tanács költségvetési üzeme szintén segített. A KISZ Köz­ponti Bizottsága százezer fo­rintos támogatást ajánlott fel az uszoda építésére. Balázs Gusztáv Daliás idők. Színes magyar rajzfilm. Csak 4 órakor! kőn, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon szeptember 22-én, szombaton reggel 8 órától szeptember 24-én reggel 2 óráig: dr. Fia­mar György, Valkó, Szabadság u. 63. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Pénzes János vehető igénybe. ISSN 0133-1881 taadáHai Hírlapi A gonosz Lady. Színes angol kosztümös kalandfilm. 6 és 8 órakor, 16 éven felüliek- ri Szakközépiskola igazgatója, nek! * • • """........—------------- ...... — ...... sí eli! mmmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom