Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-18 / 219. szám

A kezdek százszor is meggondolják Leköszönő kisiparosok, de miért? Megtört a fejlődés folyamata A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 18., KEDD Ki hitte volna pár évvel ez­előtt, hogy megcsappan az ön­álló ipart kiváltók száma? Márpedig a Kisiparosok Or­szágos Szervezetének legutób­bi jelentése szerint: a fejlődés folyamata 1982-től megtört, s azóta a létszámnövekedés igencsak mérsékelt. A kisipa­ros szakmákban az elmúlt év­ben együttesen csak 336 fővel emelkedett a főfoglalkozásúak száma. Ez bizony megdöbben­tően keyés. Cipész nélkül Ráadásul a meglevő kisipa­rosok ig változtatják helyüket, $ nem mindig a lakossági igé­nyeknek megfelelően. Tény, hogy a kisebb településeken nehezednek a feltételek, keve­sebb a megrendelés. Ám ha a kisiparos „leköszön”, ez gyak­ran együtt jár azzal, hogy a fa­lu ott marad cipész, fodrász nélkül, s nem lesz, aki a ru­hákat igazítsa, méretre szab­ja. De a kisiparos természete­sen a saját boldogulását nézi; ha fiatal, ha van benne némi vállalkozókedv, inkább a vá­rosba igyekszik, de minden­Üjabb széles körű vizsgála­tot indít a Monori Népi El­lenőrzési Bizottság. Az ellen­őrzést megelőző, a napokban tartott, úgynevezett indító ér­tekezleten hangzott el a tájé­koztatás: a KNEB kezdemé­nyezésére indul a terven felüli vizsgálat, hét egységben, húsz népi ellenőr bevonásával. A kérdések, melyekre a monori icörzet egy ipari üzemében, egy szövetkezetében s intéz­ményekben, művelődési há­zakban keresnek választ az el­lenőrök: hogyan hasznosítják az eddigi ellenőrzések anyagát. Mindennapi, össznépi „aré­nánk”, küzdőterünk mulat­ságaiból gyűjtöttem egy cso- korravalót. A tollforgató no­teszébe ezek a panaszok egy­általán nem mellékes bejegy­zésekként kerülnek, hiszen kis csatározásaink a kereskede- témmel az adott pillanatok­ban mindig a legfontosabbak. Később azonban félresöprik őket nagyobb jelentőségű dol­gok, aztán, amikor már sok van belőlük, mégiscsak előke­rülnek, hiszen amúgy is be­épültek már idegrendszerünk­be, kitörölhetetlenül. íme tehát az olvasóink ál­tal átnyújtott csokor. képpen átköltözik a nagyobb lélekszámú településre. S mi­után jól lemérhető egyfajta lakossági visszafogottság, a kezdők százszor is meggondol­ják: váltsák-e ki az iparenge­délyt? Eme bizonytalanság, tétovázás eredménye, hogy a nyugdíjas iparosok helyére nem jönnek újak. S ez a hol­napot tekintve egyáltalán nem megnyugtató! A számokat tovább böngész­ve kiderül, hogy nem a főfog­lalkozású, inkább a munkavi­szony melletti iparosok száma emelkedett. S ez sok mindent elárul. így is lehet pénzt ke­resni, nem is keveset, s ugyan­akkor mentesülnek egy csomó kötelezettségtől. Legelőször is megszabadulnak az igencsak tetemes összegű társadalom- biztosítási járulék nyűgétől. S mi tagadás, kisebb a rizikó. Ott a biztos háttér, a főállás, így könnyebb a próbálkozás, az ízlelgetés, ha bejön, ha megéri, még mindig átnyer­gelhet főállású maszekká, ha nem, semmit sem vesztett. A döntésben nyilván az is közre­játszik, hogy kedvezőbbé vál­szervé? Betartják-e a gazdál­kodó szervezetek az ellenőrzé­si napló bevezetésére, az anya­gok nyilvántartására és azok hozzáférhetőségének biztosítá­sára vonatkozó előírásokat? Hogyan intézkedtek, történ­tek-e esetleges felelősségre- vonások? A fő kérdéscsoportok termé­szetesen számtalan „alkérdés- sel” is járnak majd. Egyebek között azzal: hogyan tájékoz­tatják a vezetők a munkahelyi kollektívákat az ellenőrzések­ről, s az ezeket követő intéz­kedésekről? — Bocsánat, csak azt sze­retném kérdezni, van-e élesz­tő? Ez további öt percen keresz­tül nem derül ki, mert vá­lasz nincs. Vevő, mint meséli, nem adja fel, vár kicsit, majd ismét megkérdezi: — ... van élesztő? De megint nem tudni, míg hárman kórusban meg nem szólalnak: — Mondja már meg valaki a néninek, van-e élesztő! S ekkor következhet a fá­rasztó, időt rabló, oly nehe­zen megszületett magyarázat: — Nincs! tak a munkaviszony mellett* ipargyakorlás feltételei. Kontárok aranybányája Előny, hogy nem keil mun­kaadói engedély, a társada­lombiztosítási járulék ala­csony, s változatlan összegű a balesetbiztosítási járulék. Ez így együtt annyira vonzó, hogy az elmúlt évben több mint ez­ren váltak munkaviszony mel­letti kisiparossá. Ám ennél is meglepőbb, hogy a mezőgaz­dasági megyékben még ez a tendencia is leáldozóban van. A kimutatás szerint ott inkább a kertet, a háztájit választják, sokan áttérnek — kiegészítő tevékenységként — a gyü­mölcs-, a zöldség-, a szőlőter­mesztésre, vagy az állattartás­ra. Az adatok alapján kirí­vóan így van ez Szabolcs, Haj­dú és Békés megyében. A pontosabb kép kedvéért érdemes áttekinteni, miként is alakul a különböző szakmák kedveltsége. Most virágkorát éli a közúti szállítás, legfel­jebb a szekérfuvarozók kezde­nek kiszorulni a pályáról. Vi­szont ismét feljövőben van az autószerelő szakma, ennek egyszerű a magyarázata: túl sok az öreg, gyakran javításra szoruló kocsi. Viszont alig emelkedik az építőiparban dolgozó kisiparosok száma, sőt például a bádogos, a cserép­kályhás, a parkettacsiszoló szakmákban még csökkent is a létszám. Ez aztán Igencsak ellentmond annak, hogy soha nem látott mértékben építik a magánerős házakat, s a nya­ralók sem mentek ki a divat­ból. Akkor ez miért nem tük­röződik a létszámalakulásban? A KIOSZ jelentése szerint azért nem, mert e terület a kontárok aranybányája, az adót nem fizető „feketegaz­dálkodóké”. Azoké, akiket a KIOSZ „láthatatlan szférá­nak” nevez, amely különlege­sen jó szimattal a legjobban jövedelmező ágat szállta meg. Tehetik, mert az ellenőrzés nem megfelelő. Továbbmenve: a textilruházatban csökkent a férfiszabók száma — ez nyil­ván azzal függ össze, hogy jobb lett a konfekcióipar, s kevesebb embernek telik csi­náltatott ruhára. A női szabók helyzete valamivel jobb, ám idestova legyőzhetetlen kon­kurenciát jelentenek számuk­ra az illegális bedolgozókat foglalkoztató butikok. S ami teljesen kilátástalan: a cipő ja­vítás jövője, e téren még'után­pótlásra sem lehet számítani. Megtorpanás után A KIOSZ jelentése szerint sürgős és átgondolt intézkedé­sekre van szükség annak ér­dekében, hogy a kisiparoslét­szám az 1982. évi megtorpanás után tovább emelkedjen. Min­denesetre a legutóbbi grafikon intő jel: valamit tenni kell, valami nincs rendben. Cs. Gy. Köztudott, hogy a nehezedő gazdasági körülmények miatt nagy anyagi terhet jelentett az elmúlt másfél évben az intéz­mények összevonása. így a gamesz feladatai közé kerül­tek többek között az építés­ügyi, kommunális feladatok, az állattegészségügyi teendők, települési vízellátás, a lakás- gazdálkodás és még sorolhat­nánk tovább. Nehéz körülmények A szakfeladatok bővülése maga után vonta az adminiszt­rációs munka megerősítését, a tmk-létszám kiegészítését. Az első évben nehézséget jelen­tett, hogy a tmk egyetlen he­lyiségben volt összezsúfolva, s a szerszámok is hiányosak voltak. Átszervezték a pénz­ügyek intézését, a régi, egysze­rű rendszer helyett áttértek az üzemgazdasági szemléletű könyvelésre. Ez azt jelenti, hogy a bevétellel és kiadással párhuzamosan a vagyonnyil­vántartást is könyvelik, to­vábbá éves mérlegbeszámolót is szükséges készíteniük. A kettős könyvvitel beveze­tésével egy időben átszervez­ték a költségvetési szervek gé­pi adatfeldolgozását. Ez rend­szeres (kötelező) adatszolgálta­tást jelent a gazdálkodási te­vékenységükről. A könyvelési rendszer személyi feltételei tavaly év végén teremtődtek meg. A gépi feldolgozás átszerve­zése nem volt zökkenőmentes, mivel a gazdálkodáshoz elen­gedhetetlen feladatokat csak késéssel és pontatlanul kapják meg. Az idén, pontosabban né­hány hórianpal ezelőtt javul­tak a működési feltételek. A tanács megvásárolta az Észak- Pest megyei Sütőipari Válla­lattól a morzsakészítő üzemet, s odaköltöztek júniusban. Az úi helven biztosítva van a szerszámok, anvagoV biztonsá­gos tárolása, a géniárművek is beállhatnak az udvarba. Kialakítottak eev karbantar­tó műhelyt, ahol egyelőre csak a kisebb javításokat tudják megoldani. Az udvaron levő régi épü­letszárny további átalakításá­val szeretnének a gépkocsik­nak külön garázsokat kialakí­tani, s tervbe vették egy rak­tár létesítését is. Elhúzódott a telefon beköté­se is az irodába, pedig erre nagy szükségük lenne, hiszen így közvetlenebb kapcsolatot tudnának kialakítani a hozzá­juk tartozó intézményekkel, többek között az óvodákkal, iskolákkal. Visszatérő gondot jelent a káptaiapfüredi úttörőtábor üzemeltetése. A nagy távolság íniatt az üzemeléshez szüksé­ges áruk átvételéről csak utó­lag (és későn) szereznek tu­domást, mivel a szállítólevelek késve érkeznek meg. A szám­lák hamarabb eljutnak a ga- meszhez, a kifizetés viszont határidőhöz kötött, nem Káp- talanfüreden, hanem a gyöm- rői OTP-néí történik. Szintén probléma, hogy a menet közben felmerülő kü­lönféle munkák elvégzését nem tudják ellenőrizni, szük­ségességét üzenet alapján ve­hetik csak tudomásul. A helyi strandfürdő évek óta ráfizetéssel működik. A bevételekből képtelenség meg­teremteni a mindenkit kielé­gítő működési feltételeket. Közismert az is, hogy nagyobb területrendezésre és egyéb lé­tesítmények építésére is szük­ség volna. Fák, parkok Gyomron néhány évvel ez­előtt szép eredményeket ho­zott a fásítás, parkosítás. Kü­lönösen a Steinmetz kapitány utcában mutatnak jól ma is az élő sövények, bokrok. Sajnos, a környezet csinosításában egy kis megtorpanás észlelhe­tő. Érdemes lenne felújítani a virágosítási kedvet, hogy más utcák is megszépülhessenek. A park fenntartására a gamesz- nek csak kevés pénze van, hiányoznak a személyi felté­telek is. Pedig a nagyközség­ben szerencsére van park és játszótér is, csak gondozni kellene. a!z egészségügyi ellátás színvonalának javulása nagy eredmény. A körzeti rende­lők, a gyermekorvosi és védő­női rendelők felszerelését, az üzemeléshez szükséges anya­gokat (gyógyszer, tüzelő stb.) biztosítani tudják. Az év ele­jétől vezették be a központi orvosi ügyeletet, a Steinmetz kapitány utcai rendelőt jelöl­ték ki erre a célra, ugyanis ez a legjobb elhelyezkedésű. A művelődési házban töre­kednek a bevételek növelésé­re, természetesen ez hosszú folyamat. Mindenesetre a jö­vőben is igyekezniük kell, a bevételeket folyamatosan nö­velni kell, ezáltal megterem­tődhetnek a jobb működési feltételek. Húsz hónap A gyomrai gamesz meg­alakulása óta eltelt egy év és nyolc hónap tapasztalatai azt igazolják, hogy érdemes volt létrehozni. Bebizonyosodott ugyanis e rövid idő alatt,, hogy központi irányítás mellett ha­tékonyabb a gazdálkodás. Gér József Klóros Megemelt klórmennyiséggel fertőtlenítik a vízhálózatot Mo­nofon tegnaptól (szeptember 17-től) október 2-ig, Gombán október 3—9-ig, Bényén pedig október 10-től 12-ig. A PVCSV kéri a lakókat, hogy ez idő alatt az ivóvizet csak forralva fogyassza, a magasabb klórtar­talom ugyanis hasmenést okozhat. Kötőhártya-gyulladás is előfordulhat; a megjelölt napokon óvatosabban bánjunk a vízzel. SiSMozTli» Maglódon, a művelődési házban, 16.30-tól és 18.30 órá­tól: öld meg a sogunt. Monoron, 18-tól és 20-tól: A veréb is madár. Vccsésen, 17.30-tól és 19.30- tól Holdtölte Texasban. A népi ellenőrök vizsgálják Széles körű tájékozódás legyen az bármely felügyeleti Matcszlapok Egy csokor a küzdőtérről FU Forrás Aruház, élelmiszer­osztály. A majdnem üres pul­tot fürkészi egy fiatalember, s bár gyakorlott szakács, képte­lep felismerni egy barna töl­telékáru-halom mibenlétét. Estére viszont neki kell va­csorát készítenie, ráadásul va­lami különlegeset a felesége születésnapjára, ezért megkér­dezi a fiatal eladóhölgytől, udvariasan: — Tessék mondani, az mi? Füstölt sonka? — Nem. Gépsonka. — Az rózsaszín szokott len­ni. Ez mitől barna? — Mert az a tulajdonsága, hogy ha levegő éri, megbar- nul. Máskülönben nem köte­lező itt vásárolni. Ebből az a tanulság, hogy ha a vevő jól odafigyel, egy válaszból — mint ebből az utóbbiból is — akár két igen fontos dolgot is megjegyez­het magának. fi Rosszabb a helyzet valami­vel, ha éppen van áru, sokan állnak sorba, s egy idős asz- szorry nem akaria végigvár- mi a 20 deka párizsik, öt kif­lik és tíz deka sajtok vége­láthatatlan sorát, hanem oda­bátorkodik az elejére, és meg­kérdezi: Más. Mutatnak egy nylon­zacskót, benne darált hús, na­rancsszínű adalékokkal. A narancsszínű mintha sárgaré­pa lenne. De mit keresne sárgarépa a Bajcsy-Zsilinszky úti hentesbolt darálójában? — Megvettem, rohantam veié haza, mert nagyon kel­lett volna sietnem a vacso­rafőzéssel. A legszívesebben visszavinném, de ki hiszi el nekem, hogy nem én raktam bele ezt a sárga akármicso­dát ... ? S azután két pár zokni. Mindkettő a Forrás Áruház di­vatáruosztályáról, ahol vi­szont nem tehetnek az egész­ről, arról sem, hogy egyik partnerük a Budapesti Ha- risnyagyár. E cég terméke az a férfizokni, mely az első felhúzás után menten úgy dönt. hogy bokrarésze a talp szélén van a legjobb helyen, s onnan számtalan húzgálás után sem hajlandó feljebb kerülni. A másik pár viszont elegánsan kettéválik: fele a lábfejen marad, s egy csíknyi meztelenül hagyott rész után folytatódik. De egy napra talán elég is ennyi. K. Zs. Esős, csípős mérkőzések Megérdemelt vendégsiker LABDARÚGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Monor—Üllő 2-1 (1-0), Üllő, 500 néző, vezette: Cser (na­gyon erélytelenül, sok hibá­val). Némi késéssel, zuhogó eső­ben az alábbi összetételben kezdtek a csapatok. MONOR: Fényes — Csáti, László S., Bokros, Hortobágyi — Ohát, Varga (Kucsera), Ja- rábik — Tóth Gy. (Biró), Bé­res, Gáspár. ÜLLŐ: Gregus — Faj ka, Kriskó, Bírta, Folt — Pén­zes, Pandur, Hornyák — Bo­gár (Krivényi), Giedl, Dobos A. (Tóth B.) Az első helyzet Dobos A. mellélövésével végződött, majd fokozatosan kaptak lábra a vendégek. A 30. percben Tóth Gy. beadását a tisztán ha­gyott Béres a felső sarokba lőtte, 1-0. A 37. és 40. perc­ben Béres, illetve Gáspár ha­gyott ki nagy helyzetet. A má­sodik félidő 50. percében Gás­pár beadásából ismét Béres volt eredményes. A gólt rek­lamáló Hornyákot a játékve­zető kiállította. A 62. percben a csereként beállt Tóth B. egyéni játék után szépített, 2-1. A tíz emberrel játszó ha­zaiak próbálkozását nem kí­sérte szerencse. Sajnálatos esemény történt a 86. perc­ben: egy összecsapásnál Folt Gábor üllői játékos nyílt láb­törést szenvedett. A lelkesen és helyenként nagyon jól játszó monoriak megérdemelt győzelmet értek el a kissé enerváltnak tűnő hazaiak ellen. JÖ: Ohát (a mezőny leg­jobbja), Jarábik, Béres, illet­ve Giedl. IFI: Monor—Üllő 3-2. Szeptember. 19-én, szerdán délután Üllőn serdülő, illetve ifjúsági kupadöntő lesz Iklad és Nagykáta csapatai ellen. B. S. Pilis—Vácszentlászló 4-0 (1-0), Vácszentlászló, 200 néző, ve­zette: Piróth (jól). A Pilis lépett fel támadólag, a hazaiaknak csak rövid fel­lángolásai vollak. A 28. perc­ben a még ifjúsági korú 'Sá­gi szerzett vezetést a vendé­geknek. A második félidőben is többet támadott a ven­dégcsapat, s Hegedűs S., Sed­ró és Gajdos újabb találatai­val ilyen arányban is megér­demelten győzött, a halvány teljesítményt nyújtó Vácszent- lászlő ellen. Az egész pilisi csapat dicsé­retet érdemei, Csetneki a me­zőny legjobbja volt. IFI: Pilis—Vácszentlászló 4-0. G. F. Kiskunlacháza—Gyömrő 3-1 (1-0), Kiskunlacháza, 100 néző, vezette: Szakonyi (döntő hi­bákkal). Végig szemerkélő esőben zajlott le a mérkőzés. A gyömrőiek néhány veszélyes támadása után a 19. percben egy szögletből belőtt labdát az őrizetlenül hagyott helyi Csatár közelről fejelt a háló­ba. Ebben a játékrészben jobban játszottak a lachá- ziak, a 43. percben mégis egyenlíthetett volna a Gyöm­rő. Oldal remek cselekkel hú­zott kapura, a 16-oson belül akasztották, a bíró azonban nem látott okot a beavat­kozásra. Szünet után hosszú percekig a vendégek irányították a já­tékot. Szűcs remek lövését védte üggyel-bajjal -a helyi portás. A 67. percben köz­vetett szabadrúgáshoz jutott a Gyömrő. A legurított labdát Gáspár Gy. 1? osan a jobb alsó sarokba helyezte. To­vábbra is masabizt'osabbnak látszottak a gyömrőiek, de a 76. percben egy védelmi ki­hagyás megpecsételte a sorsu­kat. Csirkó S. rosszul számí­totta ki a labda ívét, az át­pattant fölötte, a csatár el­húzott a bal szélen, s beadá­sát értékesítették, öt perc múlva Szűcs adott gólpasszt Gáspárnak, ő azonban a 16- oson belül addig vezette a pettyest, amíg hátulról elka­szálták. A közelben lévő bí­ró ezúttal csak a szájához emelte a sípot, de elfelejtett belefújni... A 83. percben újabb védelmi rövidzárlat után szerezték 3. góljukat a lacháziak. Akik nem látták az össze­csapást, el sem tudják képzel­ni, milyen pechesek voltak a gyömrőiek. A tárgyilagos helyiek is elismerték, hogy a döntetlen lett volna az igazsá­gos eredmény. Sajnálatos, hogy a színvonalas meccset beárnyékolta a bíró gyenge teljesítménye. Mindkét fél terhére sókat tévedett, de íté­leteivel elsősorban a gyöm- rőiqket sújtotta. IFI: .Kiskunlacháza—Gyöm­rő 2-2, 0-2-ről egyenlítettek a lelkes ifik. GÖLLÖVÖ: Kelemen, Ver- seczki S. G. J. (ISSN Ci8>—2651 (Monori Hírlap) Távirányítású úttörőtábor Megteremtődtek a jobb feltételek j Tavaly az év elején alakultak meg a tanácsok mel- í lett a gazdasági műszaki ellátó szervezetek, illetve a í gazdasági ellátó szervezetek, rövidebb nevükön a ga- í meszek és geszek. Gyömrőn az előbbi formát szervezték \ meg, azzal a céllal, hogy ellássák az intézmények fenn- í tartásával járó gazdasági és műszaki feladatokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom