Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

Exportra is Háztartási cikkek A kemencei Vegyesipari Szövetkezet asztalosüzemében mintegy huszonöt féle ház­tartási faáru készül. A házi­asszonyok körében igen nép­szerű és kedvelt termékekből a tervek szerint az idén 12 millió forint értékben gyárta­nak. Ebből 4 millió forintnyi áru az angliai üzletekbe is el­jut. Orvosi ügyelet Gyermekorvosi ügyelet szom­baton és vasárnap: dr. Huba Tihamér. Szeptember 17-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban: hétfőn: dr. Csupor Éva, kedden: dr. Pataki László, szerdán: dr. Szombati Márta, csütörtö­kön: dr. Kanádi Katalin, pén­teken: dir. Bucsek Tibor, szom­baton és vasárnap: dr. Áfra Tamás. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15 tér 9-). Telefon: 11-525. A beosztás hét közben meg­változhat. Sportbjiicksóg A Váci Kötöttárugyár KISZ- bizottsága szeptember köze­pétől az alapszervezetek ré­szére sportbajnokságot hirde­tett meg. A versenyeket az asztalitenisz, a kispályás lab­darúgás és a kézilabda sport­ágakban szervezik, s amit fontos tudni, a csapattagok KISZ-en kívüliek is lehetnek. A tervek szerint a bajnokság fordulóit a téli rossz idő be­álltáig lebonyolítják a résztve­vők. A Zsiguli-program része A budapesti ELZETT Gyárnak mintegy 4 millió forint ér­tékben \ égeznek bérmunkát. Elsősorban a Zsiguli autókhoz ké­szülnek nyílászáró szerkezetek a berneeebaráti Börzsöny Ter­melőszövetkezetben. Hancsovszki János (elvétele Vádtartyán Szakkörök, tanfolyamok A váchartyáni művelődési ház rendszeresen megjelenő tájékoztatóján keresztül is­merteti programjait, rendezvé­nyeit. Az évente öt alkalom­mal megjelenő kiadványban ezután a település egyéb ese­ményeiről, eredményeiről is informálják az itt élőket. Az intézmény programjai között már évek óta nagy si­kerrel szerepelnek a különböző tanfolyamok. Ez év októberé­től ismét oktatnak gépírást. Megszervezik a személygápko- ' csi-vezetésből vizsgázni aka­rók oktatását Igény szerint német és angol nyelvtanfolya­mot szerveznek kezdőknek. Szeptemberben újraszervezték az ifjúsági klubot, ahol a fia­talok saját igényük szerint állítják össze a programot. A szakkörök közül igen nép­szerűek a gyerekek körében a népitánc-, a fotó- a színját­szó és a versmondó csoportok. Az idén megteremtik a' műkö­dési feltételeit a felnőtt ének­karnak is. J. Mit ebédelne szívesen? Vita a vendéglátás színvonaláról Népszerű a közétkeztetés Dr. Nagy Endréné elnökleté­vel tartotta szeptemberi ülését a váci Fogyasztók Tanácsa. Ez alkalommal a vendéglátás helyzetét vizsgálták városunk­ban, az új kezdeményezések eredményeit, a jövő terveit. A vitaindító előadást Molnár Miklós, a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat helyi igazgatója tartotta. Vác váro­sában 30 üzletük működik, 274 munkatárssal. A vendéglők, ételbárok, eszpresszók, italboltok s más egységek forgalma 1982- ben 110 millió forint, 1983- ban 115 millió forint volt, s idén, az első félév­ben meghaladta a 60 millió forgalmat. Az utóbbi két-három évben a vendéglátóipar is jelentős változáson ment keresztül. Az igazgatósághoz tartozó 100 üz­let 60—65 százaléka szerződé­ses formában üzemel. A na­gyobb önállóság, az egyéni kez­deményezés kibontakozása kedvező mindhárom érdekelt­re — vállalat, vendéglátó egy­ség és a vendégek számára. Az árubeszerzésnél a húst, a bort és a sört központi keret­ből biztositják, a többi áruvá­sárlásnál nincsen megkötött­ség. Az üzletvezető a rendel­kezésre bocsátott eszközöket bérbeveheti, vagy megvásárol­hatja. Kedvező ielenség, hogv a bérbevevők Vácott is. salát erőhői jelentős beruházásokat hajtottak végre. Az igazgató elismeréssel, szólt a Széchenyi utcai ételbárról, a kisváci presszóról és a deákvári ven­déglőről. A nagyobb létszámú, szer­ződésbe nem adható helyeken bevezették a jövedelem érde­keltségű üzemeltetési formát. Itt a forgalom és az eszközará­nyos nyereség a két megadott főmutató. Ezeken a helyeken az irányítás jobban érvénye­sül a vállalatvezetés részéről, kötelező előírásokat adnak (ét­termi menü, közétkeztetés, reg­geli biztosítása). Az ételforga­lom összetétele az utóbbi év­ben a közétkeztetés felé toló­dott el. A 15 forint 60 filléres ebéd népszerű, évről évre foko­zódik az ilyen igények ki­elégítése, a vállalat szer­ződésben kötelezte az üz­letvezetőket erre a szolgál­tatásra. A közétkeztetési árbevétel után járó 21) szá­zalékos dotáció ösztönző­leg hat az üzletvezetőkre. Általános tapasztalat az, hogy az egységek üzletpoliti­kája, áruválasztéka, árpolitiká­ja, értékesítésének színvonala egyre jobban alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez. Ahol az ellenőrzés kedvezőtlen tapasz­talatokat szerez, mint például a Halászkert vendéglőben, ott sor kerülhet a vezető leváltá­sára. A Gasztronómiai Társa­ság idén is folytatja az olyan áruféleségek bemutatóját, ame­lyek újak, illetve .a közelmúlt­ban jelentek meg a piaci for­galomban. Ilyenek: a Bikali Állami Gazdaság félkész és késztermékei, a Csepeli Duna Tsz gombakészítményei, vagy a Fejér megyei Malomipari Vállalat termékei. Megalakít­ják a Gasztronómiai Társaság Ifjúsági Klubját, melyben sza­kácsok, cukrászok, felszolgá­lók, eladók és tanulók rész­vételére számítanak. A nagyobb forgalom, s a nyereség emelkedése mellett az 1980-as vállalati létszám je­lentősen csökkent. A dolgozók többoldalú munkabeosztása például a Fehér Galamb étte­rem korábbi 40 tagú gárdáját 18-ra csökkentette. Az igaz­gatóságon is kevesebben dol­goznak. Vácott 11 11. osztályú, 17 III. osztályú és 2 IV. osz­tályú üzlet működik. Az osz- tálybasorolást évenként felül­vizsgálják. Elénk vita követte Molnár Miklós beszámolóját. Dr. Nagy Endréné kérte, hogy az üze­mek belső csinosítása mellett fordítsanak nagyobb gondot a külső környezetre is. Szorgal­mazta az előfizetéses vacsora bevezetését. Szikora János az osztálvbasoro'ás körülményei­nek betartásáról szólt. Rónai Ferenc a vendéglőkben köz­étkezők gyorsabb kiszolgálását, a sótartó. víz. pohár, tiszta ab­rosz hiányát említette. Still Róbert az ellenőrzés taoa'zta- latait elemezte: volt. ahol ke­vés cigarettát tartottak. A va- sárnao tejet és kenyeret árusí­tó boltok egv óra alatt kiárii- sítiák ezt a két fontos élelmi­szert. % Molnár Miklós válaszában oiÍRTnerte az emh'fett hiányos­ságokat. Széles körű közvéle­ménykutatás eredményeként mindössze hárman kérték az előfizetéses ebédek házhoz szállítását. A Mit enne szíve­sen? körkérdésekre adott vá­laszok segítséget adnak az ét­lapok összeállításánál. Ahol nincs kifogás a három évre kö­tött szerződéses bérbeadás el­len, további két évre meghosz- szabbítják a megállapodásokat, versenytárgyalások nélkül. További , erőfeszítéseket tesznek, hogy a hatékony­ság növekedjék az ő mun­katerületükön is, ugyan­akkor ösztönzik a szolgál­tatások színvonalának, jo­gosan elvárt emelését. Dr. Nagy Endréné jutalma­kat adott át a tavaszi váci versenyvásár munkáját, érté­kelését segítő tagoknak. Beje­lentette, hogy októberben is­mét megrendezik a váci Fo­gyasztók Tanácsának fórumát, ahol a szolgáltatás lesz a té­ma, s a válaszadók sorában helyet foglalnak majd az érde­kelt vállalatok, szövetkezetek képviselői. Papp Rezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Tc”sjfe?gctás keSyeSf tárcsázás Korszerű gépek a földeken A gépkocsikét árágán javítják A folyamatos, gyors, biz­tonságos nagyüzemi növény- termesztés egyik előfeltétele a gazdasági egység megfelelő gépesítése, illetve alkatrészel­látása. Milyen e téren a püs­pökhatvani Galgavölgye Ter­melőszövetkezet helyzete, meg. van-e a különböző munkála­tokhoz szükséges géppark? Milyen lehetőségek vannak a korszerű, nagy teljesítményű gépek beszerzésére? — Szövetkezetünk gépel­látásáról elmondhatjuk, hogy jó közepes színvonalú — tá­jékoztat Meleg Dezső főköny­velő. — Köszönhetjük ezt el­sősorban annak, hogy évek óta mintegy 10 millió forintot köl­tünk beszerzésre és a meg­lévő technikai eszközök fel­újítására. Ez az összeg részben az amortizációs alapból és a nyereség kis hányadából áll össze. Emellett lehetőség van géphitel felvételére, melyet a magas kamat miatt csak vég­ső esetben vesznek igénybe a gazdaságok. Megfizethetetlen Ami a korszerűséget illeti — a szakemberek körében köztudott, hogy a nyugati or­szágokban gyártott géptípu­sok felelnek'meg leginkább legjobban a követelmények­nek. Ezek azonban a kisebb gazdaságok részéről szinte megfizethetetlenek. Jó minőségű tömegtakar- mánvt például csak Hesston betakarítógéppel lehet igazán előállítani. Mivel szövetkeze­tünkben nagy a szarvasmarha­állomány, ezért ebből a beta­karítógépből kettőt is vásárol­tunk. Az energiatakarékos beta­karító-, bálázó- és talajmű­velő gépek beszerzése mellett igen jelentős változás történt a növénytermesztési technoló­giákban. A termés biztonsá­gát, nagyságát és gazdaságos­ságát nagymértékben az al­kalmazott védekezési eljárá­sok határozzák meg. A, nö­vényvédelmi munkák haté­konysága miatt döntő jelen­tőségű tényező a gépesítés színvonala. A megfelelő idő­ben nagy hatású szerekkel végzett védekezések is ha­tástalanok vagy csökkent ér­tékűek, ha egyenlőtlenül ke­rül a felületre a növényvé­dőszer. A gazdaságban már évek óta alkalmazunk kísérletképpen folyékony műtrágyát. Az idén a szakembereink felépítettek egy keverő, töltő állomást, a szükséges technológiai felsze­reléseket pedig Tatabányáról vásároltuk meg. így egy mo­dernnek mondható berende­zést hoztunk létre, szinte sa­ját kivitelezésben. Folyékony műtrágya Míg a zsákos vagy ömlesz­tett szilárd műtrágyánál sok volt a veszteség és hatóanya­ga idővel le is csökkent, nem minden esetben értük el a kívánt hatást. Addig a folyé­kony műtrágyánál a veszteség szinte elhanyagolható. A nö­vényvédő szer kiszórását repü­lőgéppel végzik, így az időjá­rástól függően a talajba jut­tatható a védőszer. A központi javítóműhely­ben épp egv Vibrolán—80 tí­pusú altalajlazító gépet állí­tanak be a szerelők. — Most érkezett ez a masi­na — mondja Gunda József, a gépjavító ágazat vezetője. — Száznegyvenezer forintba ke­rül és most már kettő van belőle. — Magyarországon a leg­szárazabb termőtalajjal ren­delkezik a gazdaságunk — ve­szi át a szót Derhvmgtr Géza, a növénytermesztési és gépe­sítési főágazat helyettes veze­tője. — így a talajforgatás he­lyett csak mélylazítást alkal­mazunk. Utána tárcsázással készítjük el a magágyat. Egyébként erre a célra ma már jó minőségű eszközeink van­nak. Képesek 15—18 centimé­ter mélyen is megmunkálni a talajt. Egy korszerű alapgép egyébként 2—3 millió forintba kerül és a kiegészítő eszkö­zökért is több száz ezer forin­tot kérnek. Folyamatosan sikerült fel­újítani a traktorparkunkat is. Az új típusú MTZ kényel­mes munkahelyet biztosít a ve­zetőjének. Kicsit drágának tartom például az IFA szállí­tójárművek nagyjavítási dí­ját. Van olyan eset, hogy az új ár nyolcvan százalékát is elkérik a javításért. — Ezért is igyekszünk min­dent magunk megreparálni — mondja Gunda József. — A javítóműhelyben alakítottunk egy munkaközösséget. Ezzel megnövekedett a javítókapa­citásunk, már azokat a gépe­ket is kijavították a szerélők, amelyekkel csak jövőre fo­gunk dolgozni. Aíksis-ászíiiány — Az alkatrész-ellátással sajnos még most sem lehetünk elégedettek — tájékoztat Les- tyán József raktárvezető. — Ügy vélem, napjainkban nincs meg a megfelelő összhang a gyártás és a készletezés között. Elsősorban az N1?K és szovjet;" 'tipusú' gépekhez nehéz alkat-y részeket szerezni. Az anyag- beszerzőnknek nagyon hosszú utat kell megtenni egy-egy fontos alkatrészért. Burányi János Figyelmeztető vereség A megyei férfi felnőtt kézi­labda-bajnokság XVI. forduló­jában elszenvedte első vere­ségét az Izzó MTE férfi kézi­labdacsapata. A fiúik az el­múlt évi bajnok Gödöllő ott­honában vesztettek. Gödöllői SC—Váci Izzó MTE 22:21 (7:8) Gödöllő: 150 néző. Izzó: Bielik — Vásárhelyi 2, Hunyadkürti 5, Modróczki 1, Kovacsics 5, Rozmann 2, Rácz 3. Csere: Hegyes! — Kiss J. 1, Kiss Gy., Makrai 1, Szu- nyogh 1. Jól kezdett a váci csapat és az első félidőben szinte végig vezetett. Ebben az időszakban remekül védekeztek a játéko­Aranydiplonta Idős korában is dolgozik sok, de ezt a kitűnő teljesít­ményt nagyon lerontotta, hogy a hazaiak hét góljából négyet kipattanó labdákból szereztek, ami a figyelmetlenséget je­lezte. A második félidőben kitü­nően kezdett az Izzó 12:9-re elhúzott, de ekkor egy rossz indítás, majd ezt követően ket­tős kiállítás a váciaktól fel­hozta a gödöllőieket, sőt ekkor kétszer a váciak elemi módon eladták a labdát és ez a hazai csapat számára a kiegyenlítést jelentette. Ezt követően már nem volt a váciak számára más lehetőség, mint az egyik pont megszerzése. Sajnos ez nem sikerült. Hogy miért, ennek: sok összetevője van, de az biz­tos, hogy most senki sem szid­ná a játékvezetőket, ha az el­ső félidőben nem marad ki há­rom ziccer és a védekezésben a legkönnyebb feladatot, a ki­pattanó labda megszerzését nem hibázza el többször a csapat. Tény az, hogy a játékve­zetők nem éppen a legjobb formájukban vezették a ta­lálkozót, és a második já­tékrész közepétől szinte teljesen a hazai közönség befolyása alá kerültek. Végeredményben nem éppen kedvező körülmények közt vesztette el veretlenségét a vá­ci együttes, de hozzá kell ten­ni, hogy ha az első félidőben kicsit figyelmesebben játsza­nak és a második játékrész ele­jén biztos előnyük birtokában nem kezdenek el kapkodni, biztos, hogv pontokkal tér ha­za az együttes. Bízunk benne, hogv időben jött a figyelmez­tetés. Jelenlegi előnye még mindig három pont az Iklad előtt, mely megnyugtatónak tűnik. —nyári— ISSN 0133—1799 (Vád Hírfa* ködtem a Váci Ügyvédi Mun­kaközösségben. Idős korban is az foglalkoztatott, hogyan le­hetne korszerűbbé tenni a ma­gyar igazságszolgáltatást. Java­soltam a szabálysértési eljárá­sok egységessé tételét, a kör­nyezetvédelem kapcsán az em­berek egymáshoz való viszo­nyának, magatartásának hu­mánusabb formáját. Javasla­tot tettem a régi, értékes ok­mánynak számító telekkönyvek megőrzésére. / | — örült az aranydiplomá­nak? — őszintén örültem, amikor dr. Kristó Gyulu szegedi egye­temi rektor meghívását kézhez kaptam. Iskolatársak, pálya­társak képei villantak fel em­lékezetemben. Ortutay Gyula, Erdei Ferenc és mások. Édes­apámé, aki kisgyermekko­romban megkedveltette velem ezt a felelősségteljes, de szép hivatást. Munkaközösségi kol­légáim is köszöntöttek az év­forduló alkalmával, s a Szőnyi Tibor Kórházhoz tartozó ren­delőintézet főorvosától beutalót kaptam Hévízre, kéthetes gyógyüdülésre. Fapp Rezső egyházán, majd a kecskeméti törvényszéken dolgoztam, havi 100 pengő fixért. — Milyen volt a folytatás? — Különféle bírósági beosz­tások után Vámosmikolára ne­veztek ki járásbírónak. Itt közbeszólt a második világhá­ború. Katonai szolgálatom ide­jén a Budai önkéntes Ezred tagja lettem, majd besoroztak az Első Magyar Demokrati­kus Gyaloghadosztály katoná­jának. Visszakerültem Vámos­mikolára, polgári peres ügye­ket tárgyaltam, panasznapokat tartottam. 1948 novemberében áthelyeztek a Váci Járásbíró­ságra. Egészségi állapotom megromlott, az orvosi bizottság 75 százalékos rokkantnak nyil­vánított. Négytagú családot tartottam el, a betegállomány idején is munkát vállaltam. — Utána lett a munkaközös­ség tagja? — Szolgálati időm utolsó két, évtizedében ügyvédként mű­Kedden, szeptember 11-én tartották a szegedi József At­tila Tudományegyetem ünne­pélyes tanévnyitóját. A meg­hívottak között volt dr. Zádor Antal váci nyugdíjas ügyvéd, akinek ott nyújtották át az egyetemi tanács által adomá­nyozott aranydiplomát, több évtizedes szakmai munkássága elismeréséül... ★ — Hogyan emlékszik vissza az indulás időszakára? — A Felvidéken, Nyitra me­gyében születtem. Édesapám betétszerkesztő, törvényszéki bíró volt. Később Hódmezővá­sárhelyre került járásbírónak, majd ügyvédként dolgozott haláláig. Én a gimnáziumi érettségi után a szegedi Jog- tudományi Egyetemre iratkoz­tam be, s 50 évvel ezelőtt avat­tak fel jogi doktornak. Ügy- védjelöltségem ideje után az igazságügy-miniszter joggya­korlatra bocsátott, Kiskunfél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom