Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP Szak&izlef a tízemeletesben Munkahelyen is divates népien Nararccssiín sapka, békavadász csizma Hallottuk hírét a rádióból, televízióból, minden külön ér­tesítés helyett: induljunk hát útnak, keressük fel Cegléd leg­újabb szaküzletét, a Munka- ruházati Kereskedelmi Válla­lat boltját a Beloiannisz utcá­ban! Kinn a tábla, ajtaja nyit­va, csiliognak-villognak a ki­rakat üvegtáblái és mögöttük ott színesedik az áru. A bejáratot megközelíteni most kicsit nehéz. Még áll az építési területet körülzáró ke­rítés a város legújabb tízeme­letesei előtt az utcafronton, „hadak útja” a gyalogösvény, dübörgő billenős teherautók és a következő hetekben már a bútorszállító kocsik, beköltöző lakók miatt is ki lehetne ten­ni a gyalogosokat figyelmezte­tő Egyéb veszély! jelzőtáblát, mivel a bolt miatt egyre több errefelé a gyalogos is. A tizenhármas Odabenn polcsorok, fogasok. A fogasokon viharkabátok, kö­penyek, overaílok, seregnyi fé­le. Gumicsizmák, vászoncipők, fejfedők és kendők garmadája, mellettük rakomány törlőruha, törülköző. Plédek, takarók, s mint említették, lesz ágyhuzat is. — Lesz, mert bővül a vá­laszték — mondja a boltveze­tő, Bori Andrásné. Bizonyára sok betérőnek lesz ismerős a személye, az arca, hiszen az áruházban dolgozott. Munkatársnőjével, Dobos Já- nosnéval a vásárlók legutóbb a malomipari szakboltban ta­lálkozhattak, mindketten régi kereskedők. Kolléganőjük Va­das Gulya Ildikó. Hárman mosolyognak a betérő kíváncsi vevőikre. — A hónap elején nyitot­tunk. Az első tíz nap alatt a forgalom úgy 370 ezer forint volt. A terv hó végére egymil­lió lenne majd. Meg is lesz, úgy számítjuk. — A vállalatnak ez a 13-as számú boltja, ez a szám sze­rencsét hoz — mondja Dobos- né, s közben nevet a szeme. — Számomra most ez a második tizenhánmas szám, mert épp ennyi esztendeje dolgozom ke­reskedelemben. Azért, nem, mintha babonásak volnánk ... A pult szélén rakomány ci- pősskatulya. Fehér vászonból készült magasszárú kismama­cipőket rejt, a dobozokon ne­vek sorakoznak. Répa, fehérből — Igen, mert az egyik mun­kahely, amelyik fölfedezett minket, ide küldte a munkaci­pőt kapó asszonyokat, hogy ki-ki próbáljon magának mé- retrevalót, azután majd testü­letileg elszállítják. Mások is csinálják ezt. Mintegy igazolásul, jön is az új vevő. Girst Ádámné, a ceg­lédi GAMESZ előadója, akit munkaruha- és cipőbeszerzés­sel bíztak meg és felfedezte a szaküzletet. — Mi hét-nyolcszáz ember­rel vagyunk kapcsolatban — említi. — Munkaköpeny, cipő, kendő a napközis és az ovis konyhákon dolgozóknak, vá­szoncipő az óvónőknek, dadu- soknak, gumicsizma a konyhai előkészítősökmiek, hacuka a hi­vatalsegédnek: jó, hogy itt most mindent be tudok sze­rezni. __ Vásárol is,, több ezer forin­tért. Ez az első forduló, a töb­biért majd visszatérnek. A PENOMAH-tól érkezik a következő érdeklődő: fehér kö­peny, s hozzá nadrág van-e? Van. Hagyományos köpenv, divatos „répanadrdg”. A nad­rág címkéjén jókora C-betű: készült a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetnél. „Ha­zai!” — örvendeznek a bolto­sok. Hát még, amikor a vásár­ló szerényen megjegyzi, hogy nem egy darab, hanem több tucat ikell belőle, egy gyári munkacsoportnak. Gyűjtik a tippeket Konyharuhát, frottír törülkö­zőt visz a közeli lakóházba egy asszony. Üjabb érdeklődő jön, ágyneműt, lepedőket vinne, Tréningruha, iskolaköpeny, munkásszállás berendezéséhez. Egy pillanat alatt Bucnihél lesz a gomb — Tessék mondani, mit csi­nál a gombbehúzó? — No, figyeljen, készítek magának egy gombot. S valóban, Komlós Istvánná :eglédi gombbehúzó máris ne- cilá't a szemléltetésnek. Egy !4-es bucnit választ, mert épp >z akad a keze ügyébe. A rucni egyébként nem más, mint a gomb fémváza, forma­idója. A burainak van teteje ;s alja, és roppant fontos, iogy csakis rozsdamentes le­jyen, mert ellenkező esetben •ögvest az első mosásnál nyo­mot hagy a ruhán. Szóval a burai egy pöttynyi tör alakú szövettel együtt a nyomógépezet tégelyébe ke­rül, és akkor mór csak sutty, sgy kart kell lehúzni, és ké­szen is áll a gomb. — Azt beszélik, minden tzakmának megvan a maga szépsége... — Ebben az a szép, hogy sgy pillanatig tart. — És hol használják a sző-; nettel bevont gombokat? 1 — Elsősorban női ruhákon, de a férfiak zakóján sem rit­ka. Mostanában egyre ked­veltebbé válik a gombnak ez a fajtája, mert bizony az üzletekben nehezen lelni szép darabokra, legalábbis azok szerint, akik eljönnek hoz­zám. — Tényleg, kik mennyit rendelnek? — A varrónők egy-egy al­kalommal 20—30 darabot, akik bedolgozók valahol, azok persze többet. No és aztán meglátogatnak a kárpitosok is. — A kuncsaftok egymásnak •adják a kilincset? — Előfordul olyan is. Most ősszel, iskolakezdés előtt pél­dául tényleg sokan összefu­tottak. Szép számmal készül ugyanis diákköpeny a város­beli szabóknál, s ezekhez szál­lítom én a gombokat. Aztán a különféle ünnepeket meg­előzően növekszik a forgalom. — Drágán dolgozik? — Hagyjuk az árakat. Az biztos, hogy olcsón. Könnyűzenei est lesz a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pont emeleti termében szep­tember 25-én, kedden este 18 órai kezdettel. Az esten fel­lép Korda György és több, szintén neves táncdalénekes. gyenmekpléd felől érdeklődnek mások. A boltosok válaszolnak, kiszolgálnak serényen, s köz­ben feljegyzik a maguk szá­mára is a ki nem elégített igé­nyeket. Közvéleménykutatós, önszántukból: mit keres még a vásárló? Hátha lehet majd a kérést a jövőben teljesíteni. Az már biztos, hogy szabadidő öl­tözékeket fognak árusítani. Megtudtuk: a vállalatnak Csömörön van nagy raktára, vagy 150 millió forintnyi kész­lettel. Biztos, hogy abból bő­ven jut a ceglédi 13-as bolt­jukba, amely hétfőtől péntekig reggel 8 órától délután 17 óráig, pénteken 8—16 óráig fo­gadja a vásárlókat. E. K. T&feli békaszemig Nemes állomány béget a legelőn Juhászat a F&rkas-Sanyán Pest megyében a juhászatok 60 százaléka veszteséggel zár, 20 százaléka nullára fut ki, és a fennmaradó 20 százalék tudhatja magát nyereségesnek. Ezt a korántsem biztató ké­pet kommentálja Fazekas Sán­dor tsz-elnök: — Nem tudom elképzelni, hogy ha egy gazdaság megte­remti a kellő feltételeket, vesz­teséges maradjon a juhtenyész­tés. Az igaz persze, hogy kiöre­gedett anyabirkákkal, szelek­ció nélkül lehetetlen jó állo­mányt kialakítani. Van, aki azt gondolja, a juh igénytelen, te­hát nem is kell külön etetni. Ez nem igaz. A másik véglet pedig, amikor csakis jászolból etetik. Természetes, hogy mindkét módszer veszteséghez vezet Kaplak lakást Nyugdíjasak féruzna Az MSZMP VII. számú te­rületi pártalapszervezete, a körzeti népfrontbizottság és tanácstagi csoport nyugdíjas- fórumot rendez. Szeptember 24-én, hétfőn délután négy órakor a Dózsa György kollé­gium épületében (Rákóczi út) a nyugdíjasok szociális és tár­sadalombiztosítási ellátásának lehetőségeiről és az ezzel kap­csolatos helyi tapasztalatokról lesz szó. Az érdeklődők fel­merülő kérdéseikre a városi tanács és a társadalombizto­sítási kirendeltség illetékesei­től kapnak választ. A lakóte­rület nyugdíjasait várják a tanácskozásra. Nem véletlen, hogy közeli s távoli szövetkezetek vezetői, állattenyésztési szakemberei éppen Törteire, a Dózsa Tsz portájára látogattak el a mi­nap, hogy egy oldott hangulatú tapasztalatcsere keretében megtekintsék a gazdaság ju­hászati törzsállományát, a szemlére tett tenyészkosokat, anyaállatokat, jerketoklyókat, jerkéket meg a többit. Nem beszélve a hajdani sertéstelep­ből 1 millió forintért megfor­mált juhlakásokról. Még csak szakértői éleslátás sem kellett ahhoz, hogy a ven­dégek igencsak szépnek talál­ják a bemutatott állatokat. A törteli Dózsában kiemel­kedő szerep jut az állatte­nyésztésnek, a szövetkezet tel­jes árbevételének 30 százalékát adja. 1931 óta foglalkoznak juhval, 1978-tól beszélhetnek törzstenyészetről. A birkagárda az évek során folyamatosan korszerűsödött. NSZK- és NDK-beli kosokkal nemesítet­ték az állományt a súlygyara­podás és a húsformák javítása érdekében. Később bolgár asz- kahiái kosokat vetettek be, hogy emelkedjék a gyapjúho­zam és jobb legyen a bunda minősége. 1982-től a bunda fürtmagasságának növelése ér­dekében ausztrál merinó koso­kat alkalmaznak, 1984-ben pe­dig embrióátültetésből szárma­zó tisztavérű ausztrál merinó kosokat kapott a tsz, hogy a gyápjútermelést továbbfejleszt­hesse. A teljes állomány je­lenleg 34S3 juh. Idén az anya­Olajnak megy a napraforgó juhok átlagban 8,74 kilogramm gyapjút adtak. fiáznál híztak A törteliek jeleskednek a legújabb juhászati technoló­giák alkalmazásában és bemu­tatásában, a takarmányozást viszont még nem tudták gépe­síteni. A jószágok mind meg­felelő épületben laknak, te- nyészutánpótlás nevelésével, bárányhizla 1 ássál a Faragó- és a Farkas-tanyán foglalkoznak. A juhsereg szálas- és tömeg­takarmánnyal való ellátása az aszály miatt nehézségekbe út­közük. Minden fellelhető mel­lékterméket, tarlót számba kell venni azért, hogy az állomány kondíciója ne szenvedjen kárt. A szövetkezet 840 tonna szi- lázst, 120 tonna réti szénát, 200 tonna lucernaszénát, 1000 ton­na répaszeletet tárolnak be a juhászat számára. A juhok fo­lyamatos jártatása, téli vita­minellátása érdekében 120 hektáron rozsot fognák vetni, és kiegészítő elemózsiaként jö­het számba a búzatarlóba ve­tett olajretek. jövedelmező A juhászat az értő és szín­vonalas tenyésztői munka kö­vetkeztében a törteli gazdaság legjövedelmezőbb ágazata. Egy anyaállatra 1890 forint nyere­ség jut. Ám a nyereség a nyo­mott mezőgazdasági árak miatt évek óta csökken. Ez pe­dig arra ösztönzi a Dózsa Tsz-t, hogy az eddigieknél is nagyobb gondot fordítson a törzstenyészet fenntartására, a tenyészállatok értékesítésére. Varga Sándor Veterán vasutasok Hasznos tanácsokat kaptak Ä szárnyaskerék szolgálatában Tart a napraforgó betakarítása, érkeznek a terménnyel teli szállítójárművek a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemébe. A magot szárítás és tisztítás után tározókba helye­zik s — a szerződésben meghatározott ütemben — továbbít­ják a Növényolajipari Vállalat martfűi gyárának. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mire eljött a kitűzött idő­pont, mindenki helyet foglalt a teremben, pedig sokaknak bi­zonyára nem volt könnyű a távolságot leküzdeni. Csosz- szantak a fényesre tisztított cipők, görbe botok segítették az elbizonytalanodó lépteket. A teremben az első sorok el­foglalásának jogát a hallóké­szülékesek szerezték meg. Mert az még csak hagyján, hogy hatvan körüli „fiatal” nyugdí­jas is akadt néhány, de vol­tak még kilencven felé járók is. Az egyik bácsika pedig már mozdonnyal járt az első világ­háború éveiben is. Ök azok, akiket a mozdony füstje ötven-hatvan-hetven éve megcsapott. Vezették, szénnel etették, javították a dohogó gőzparipákat, váltót állítottak, málháztak, jegyet adtak fts lyu­kasztottak, ellenőrizték, zöld tárcsával menesztették a mesz- sze menő szerelvényeket. A múlt népes vasutas-társadal­mából napjainkban 425 nyug­díjast tartanak számon a vá­rosban. Bizony fogyatkozó a lista: többen mennek el, mint ahányan megkapják az obsitot. Évente kétszer program sze­rint összejönnek a Teleki utcai Vasutas Klubkönyvtárban. Meghallgatják a legutóbbi ta­lálkozó óta elhunytak névsorát. Hírt kapnak a frissen nyugdí­jazottakról. A vendégek hosszú asztalánál ott ülnek a párt és a tanács, a körzeti üzemfő­nökség, de még a pesti szak­szervezeti testületek képviselői is. így volt ez most is, amikor összejövetelt tartott a Vasu­tas Szakszervezet nyugdíjas szakosztálya. Tagjai közül el­jöttek vagy százötvenen. Meg­hallgatták a társulati élet hí­reit, nagy figyelemmel fogad­ták a városi főorvos előadásá­nak minden szavát. A szív- és érrendszeri betegségekről, az érelmeszesedésről, a magas vérnyomásról, az idős korban különösen fontos helyes táp­lálkozásról mondott megszív­lelendő tanácsokat. A központi kiküldött a tár­sadalombiztosítás változó szer­vezeti rendszerét vázolta, a vasúti szb-titkár az üdülés le­hetőségeit említette. Beszámolt a pénztáros az anyagi helyze­tükről, majd a számvizsgáló bizottság vezetője tett tömör és szabatos jelentést. A nyugdíjas csoport elnöke hat veterán vasutasnak adott át pénzes borítékot. A pénztá­rosi beszámolóból kitűnt, hogy az idén már eddig tizenhét tagjuknak húszezer forint te­metési segélyt fizettek ki. Szo­ciális és rendkívüli juttatás­ként huszonhármán részesül­tek összesen tízezer forintban, huszonegy beteget kerestek fel szerény ajándékkal. A nőnap­ra 1120 forintot költhettek. Büszkék lehetnek a 95 száza­lékos tagdíjbefizetési arányra és arra, hogy az OTP-ben és az egyszámlájukon majdnem negyvenezer forintjuk van. Miután erre az összejövetelre ezer forintot kaptak a vasúttól, a szerény megvendégelés ez alkalommal sem maradt el. Amikor már gazdátlan lett a pulpitusra tett mikrofon, csen­des szóval faggatták egymást az egészségről, családról, a kö­zös ismerősökről, volt munka­társakról. A következő találko­zóig lesz mit felidézniük gon­dolatban a szárny asikerék egykori szolgálóinak. (tamasi) Világjáró postások Túl a századik útjukon Szerényen, csendben, de na­gyon élénk életet él a Ceg­lédi Postás Természetjárók Ba­ráti Köre. Tizenkilenc észtén dős fennállásuk alatt eljutot­tak a századik útig, amelyet a tavasszal Spanyolországba tet­tek. A négyszáznyolcvan tagot számláló természetjáró társa­ság minden évben hat-nyolc hazai kirándulást és egy-két külföldi utazást vesz program­jába. Az IBUSZ városunkbeli irodája szervezésében és a 20- as Volán Vállalat ceglédi üzemigazgatósága közreműkö­désével indulnak az autóbuszos túrákra. Az idén is jártak Szegeden a szabadtéri játékokon és nyugdíjasaikat Tőserdőre vit­ték kirándulni. A szocialista brigádok vezetőit, a szakszer­vezeti tisztségviselőket, a ve­zető gárdát ugyancsak közös útra vitték. Elkészült már az 1985-ös év forgatókönyve is. Felszabadu­lásunk 40. évfordulója alkal­mából kétszázan vesznek részt azon a Szovjetunióba induló úton, amelynek végcélja a Fefcete-tengeren való hajózás. Lesz majd egy osztrák kirán­dulás is, amely a Salzkammer- guti tavakhoz vezet, továbbá legszebb hazai tájaink szere­pelnek a tervekben. Minderről a tagság azon a hagyományos összejövetelen kap részletes tá­jékoztatást, amelyet vacsorával és diavetítéssel kapcsolnak Béke tér Lehat kerekezni Nem kétséges, hogy sokak számára szokatlannak tűnik a most elkészült Béke téri köz­lekedési csomópont jelhalma­za. Az már a járművezetők türelmén múlik, hogy vala­mennyiünk szemében egysze­rűnek, természetesnek lát- szódjék az egyébként tiszta logikájú hármas keresztező­dés. A csomópontot szeptem­ber 18-án adják át a forga­lomnak Cegléden. ISSN 0133-2808 (Ceglédi Hfctap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom