Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-15 / 217. szám
EDI Pénzügyi prognózis Az ipar pótolhatná a kieséseket A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLTAM, 217. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT ííisegsfóbe küldüt A képesség szerinti színvonalén kenden sorsról felelősséggel döntenek Már a bölcsődében feltűnt, hogy I. nem olyan gyerek, mint a többi. Igaz, éppúgy evett, ivott, aludt, rikogatott, időnként keservesen bömbölt, és hasonlóak voltak más megnyilvánulásai, mégsem volt ugyanolyan. Amikor továbbkerült az óvodába, a különbség fokról fokra jobban kiütközött. Féltő szeretettel, gondoskodással foglalkoztak vele otthon és itt is. Végül, amikor már lassan a nagycsoportban volt a helye, úgy döntött szülő, óvónő és gyermekorvos, hogy nem árt, há 1.-t elviszik a pedagógiai tanácsadóba. Segítsen dönteni pszichológus, gyógypedagógus, orvos; hogyan tovább. Lshst csak gyanú Z.-t az iskolából javasolták ide. Pedagógusai, a szülőkkel egyetértésben, szinten a tanácsadóhoz fordultak a döntésért, amikor úgy érezték, • hogy részükről csodött mond a tanítási tudomány, lévén Z. olyan egyéniség, akiről végűd is el kell dönteni, hogy kisegítő iskolában folytassa-e tovább a tanulmányokat? Cegléden a Pesti út és a Beloiannisz utca sarkán van^ egy -szép nagy óvoda. Az épület alagsorában kapott he- íyet a Pest megyei Pedagógiai Tanácsadó Intézet 2. számú Állandó Áthelyező Bizottsága. Öfc végzik az értelmi fogyatékos, vagy annak mutatkozó tankötelezett gyéreitek áthelyezéséhez szükséges vizsgálatot, foglalkoznak még nem tankötelezették felmérésévei,és eljutnak hozzájuk olyanok, akik — bár már általános iskolások —, n^m győzik a tanulás iramát a többiekkel. Az ország valamennyi megyéjében van egy-egy ilyen intézmény, Pest megyében kettő. Az egyik a fővárosban, ők Észak-Pest megyét látják el, s Dél-Pest megye jut a ceglédiekhez. Munkájukról, nagy figyelmet, lelkiismeretességet, felelősséget elváró feladatkörükről, eredményeikről, Sárközi Kálmánnal, a bizottság vezetőjével beszélgetünk. — Mióta is működik áthelyező bizottság? — Országosan 1975 óta, mióta a 111/1975-ös miniszteri rendelet, valamint annak kiegészítő módosítása, kis idővel később megjelent. Általában akkor javasolják, küldik hozzánk vizsgálatra a gyerekeket, ha felmerül náluk az értelmi sérülés vagy fogyatékosság gyanúja. Ha úgy találjuk, hogy nem állná meg a helyét az általános iskolában, akkor javasoljuk, hogy kisegítő iskolába kerüljön, Ha középfokú fogyatékosságot észlelünk, foglalkoztató iskolába küldenénk, ha képezhetetlen, akkor az ilyen esetre lelhető legjobb megoldást javasoljuk, és segítünk az ügy elindításában. A legfontosabb, hogy a gyerek a képességeinek legjobban megfelelő oktató közösség segítségére támaszkodhasson. Ezt bizony nem érti meg mindig, minden szülő, minden pedagógus. Van rá eset, hogy bár a gyereket a tanács művelődésügyi osztályának a hivatalos közreműködésével, a szülő egyetértésével küldik hozzánk, mi mégsem javasoljuk kisegítő iskolába, hiszen sok más oka is lehet, hogy nem győzi a tantervi kötelezettségeket, lassú, figyelmetlen, fegyelmezetlen. Lehet, hogy az írással, olvasással küszködik nagyon, a toll, a ceruza sem áll a kezében, ahogyan kellene, nem hogy írna vele. A szülő kint vár — Kikből áll az áthelyező bizottság? — Nem vagyunk sokan. Ivanits Bertalanná és Csűri Károlyné Pesti Magdolna gyógypedagógusok, dr. Kerekes Tamás tiszteletdíjas gyermekszakorvos, Kerekest Lászióné adminisztrátor és jómagam. Hétfő, szerda és péntek a vizsgálati napunk, délelőttre hívjuk a gyerekeket, szükség szerint foglalkozunk velük, ha kell, hát órák hosszat. Apja, anyja ilyenkor a várakozóban tölti az időt. Jelenlétük okvetlenül szükséges, de csak odakint: ne befolyásolják a gyerkőc viselkedését. Délután eset- megbeszélést folytatunk, elkészítjük a záróvéleményt. A szülővel tudatjuk tapasztalatainkat. A nálunk járt gyerekeknek általában hatvan százaléka kerül évente kisegítő iskolába, korrekciós osztályba. Évente 450—500 Dél- Pest megyei gyerekkel foglalkozunk. — Más feladat is akad? — Jut bőven. Például, szavunkat, véleményünket kérik hivatalosan a gyes meghosz- szabbítására jogosultság eldöntéséhez, amit rendelet határoz meg, ha a gyerek állapota, érdeke ezt kívánja. Magasabb összegű családi pótlék jár szintén egy minisztelirteli kiadvány Meghívják az egész falut A most kezdődő évadban havonta megjelenő, sokszorosított műsorfüzettel rukkolt elő a törteli Déryné Művelődési Ház. A kiadványt annak, aki meg is rendeli, a kiadást követő napokban házhoz viszik. Sport és kulturális, ismeretterjesztő és más, a település lakosságát érdeklő információra lelhet ki-ki a kiadványban. Bemutatnak időnként egy-egy Olyan személyt is r 'kis lap írásaiban, aki sokat tett mar a lakóhelyéért, Törtei fejlődéséért. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy a falu életének minél többen legyenek cselekvő részesei. A szeptemberi szórakozások közül minden bizonnyal sokakat vonz majd a szombaton, szeptember 15-én zajló, gulyásva csóréval egybekötött műsoros est, amelyen vidám operefctműsorra.1 a Tükör együttes lép fel. Lesz éjféli tombola, táncverseny. A hónap következő két szombatján fiatalokat esti diszkó szórakoztatja. Az ifjúsági klub is megkezdte foglalkozásait, min den pénteken 17—21 óráig lehetnek együtt, várják a 15—25 év közti fiatalokat. Szauna Cegléden, a városi tornacsarnokban megnyílt a kondicionáló szauna. Naponta 15—19 óráig lehet igénybe venni, a nők kedden és csütörtökön, a férfiak hétfőn és szerdán für dőzhetnek. ri rendelet alapján azoknak, akiknek csemetéje a kisegítő iskola végzésére sem lesz alkalmas, vagy már most sem az. Ha egy-egy gyereknél viszont a kisegítő iskolában ugrásszerű javulást tapasztalnak, segítségünkkel visszahelyeztethetik az általános iskola megfelelő osztályába, Szeptembertől decemberig kontrollvizsgálatot folytatunk, nyomon követjük a kisegítőbe helyezettek sorsának alakulását. Rendszeresen járjuk a Dél-Pest megyei iskoláikat, óvodákat. Áll az épület — A szülőket tudják-e segíteni? — Természetesen. Legtöbbjük megérti, hogy praktikus intelligenciája lehet a fiának, lányának akkor is, ha kisegítő iskolában célszerű tanulnia, Az életre nevelik ott, hogy megállja szellemi adottságainak megfelelően a helyét. A kisegítő iskolai tan- terv is egyre magasabb követelményeket támaszit. Negyedik éve, hogy az előkészítőtől kezdve, ott is bevezették az újat. Cegléden, míg a korszerű kisegítő iskola a diákotthonnal egyetemben el nem készül, eléggé mostoha körülmények közt kell a gyerekekből hozzáértéssel, okos szóval embert faragniuk a gyógypedagógusoknak. Ám, a közös sikerélményért, az eredményért megtesznek minden tehetőt. E. K. Az esztendő negyedik negyedéhez közeledve jogos érdeklődés kíséri mezőgazdasági nagyüzemeink pénzügyi helyzetét mind a városban, mind a környező községekben. Különösen fontos ez most, midőn a kemény közgazdasági szabályozók érvényesülése mellett az időjárás kedvezőtlen alakulása is feladta a leckét a termelő- szövetkezeteknek, és a termeléskiesések ellenére kell eleget tenniük kötelezettségeiknek. Erről hallgatott meg tájékoztató jelentést a párt városi végrehajtó bizottsága a közelmúltban, amelyet Varga Ernő, a városi pártbizottság meüett működő gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője terjesztett a testület elé. Kevesebb kukorica Az aszályos időjárásból adódó termelési, árbevételi és eredménykiesés következményeit már 1983-ban is megérezték a gazdaságok. A jövedelemfelhasználás során 30,5 millió forint biztonsági alapot és 27,2 millió forint kötelező tartalékalapot kényszerültek igénybe venni. Különösen a biztonsági alapok bevonása okozott gondot, hiszen önfinanszírozó képességüket rontotta. Miután az év végi készletek magasabb szűkített önköltséggel lettek elszámolva; 1984-ben — főleg az állattenyésztéssel nagymértékben foglalkozó tsz- ekben — a jövedelmezőség csökkenéséhez járultak hozzá. A tavalyi hozamkiesések miatt az üzemek zöme nem tudott saját takarmányszükségletének megfelelő készletet biztosítani, így a vásárolt mennyiség felhasználása is a jövedelmezőséget rontotta. A közgazdasági szabályozók 1984-es változását is számításba kellett vonni a tervek kialakításánál. A körülmények a termelési szerkezet felülvizsgálására késztették a gazdaságokat. Az abonyi József Attila Tsz például mérsékelte az aszályra érzékeny kukorica vetésterületét,, ugyanakkor növelte ,a száraz-: ságot jobban tűrő mák és napraforgó területét. Ahol nem láttak lehetőséget a növénytermesztésben a kialakult szerkezet ésszerű változtatására, ott az ipari, szolgáltató tevékenység terén törekedtek fejlesztésre. Ezt az utat válaszAgyagbánya a gyár mellett tóttá a törteli Dózsa, a tápió- szőlősi Üj Barázda és az albert- irsai Szabadság termelőszövetkezet. Igényként merült fel a takarékosabb költséggazdálkodás, amely a legfigyelemreméltóbb módon érvényesült az •abonyi Ságvári Tsz-ben, de meghatározó jelentőségű például a ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben is. Az üzemek többségénél a közgazdasági és pénzügyi szabályozók változása az alaptevékenységen belül kiegyenlítődik a felvásárlási árak, illetve az ipari eredetű anyagok árának változása miatt, de például a törteli Dózsa Tsz-ben az eredményt rontó tényezők hatása 5 millió forintot tett ki, s ennek ellensúlyozása nagy erőfeszítést jelent. A gazdaságpolitikai munka- bizottság megállapítása szerint az üzemek általában igyekeztek ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat, s ezt terveikbe is beépítették, de nem tártak fel minden tartalékot helyzetük megszilárdítása és pozíciójuk javítása érdekében. Több munkadíj Július végi adatok | szerint vették figyelembe a tervteljesítés várható alakulását. A vonzásikörzet tsz-ei 8,5 százalékos árbevétel-növekedéssel számoltak a múlt évhez képest. Az alaptevékenységből származó bevételt 11,5 százalékkal, az ipari szolgáltató tevékenységet 6,2 százalékkal akarták emelni. A szövetkezetek nem számítottak újabb aszályra, s ezt a várakozásukat igazolták a kenyérgabona eredményei, hiszen az elmúlt évek legjobb termését takarították be, és árbevételük meghaladta a tervezettet. Napjainkig azonban újabb aszály sújtotta az őszi beta- karítású növényeket, s főleg a kukoricát. Mindenhol számottevő kiesés várható. Nem kedvez az időjárás a szálas takarmányoknak sem. Így mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben lemajadáq várható a tervhez viszonyítva, Elmarad kitűzött céljaitól az ipari, szolgáltató tevékenység is. A törteli Dózsában, a tápió- szőlősi tJj Barázdában, az al- bertirsai Szabadságban a tervezettet meghaladó árbevételre is lehetőség kínálkozik, de a ceglédi Lenin, a jászkarajenői Árpád, az abonyi József Attila gondokkal küzd. Ebben nagyobbrészt a közgazdasági és pénzügyi szabályozók változása játszik szerepet. Az összes értékesítésből várható árbevétel a tervhez mérten 4,3 százalékkal marad el, ám a nyereség a jelek szerint 14 százalékkal csökken. A vizsgálódás arra is fényt derített, hogy a bázishoz viszonyított többletteljesítményt 2.7 százalékkal kisebb munkáslétszámmal érik el az üzemek, ám a várható munkadíj-kifizetés mégis 3,2 százalékkal meghaladja a tavalyi bértömeget, s e miatt — előzetes számítások szerint — 16 millió forint munkadíjadót kell fizetniük Nehezebb fejleszteni Kedvezőtlenebb képet mutál a fejlesztési alap képzésének lehetősége, amely a várható adatok szerint az 1983-as évihez hasonlítva 25,8 százalékkal, a tervhez képest 8,1 százalékkal csökken. Ez a körülmény — a szabályozók elvonó hatásával együtt — tovább rontja az üzemek felhalmozóképességét és hátráltatja a műszaki fejlesztést. További feladat a termelés- és eredménykiesés ellensúlyozására az ipari, szolgáltató tevékenységben rejlő tartalékok jobb kiaknázása, a fizetőképes kereslet kielégítése. A betakarítás körültekintő megszervezése és a veszteségek minimálisra csökkentése, az üzem- és munkaszervezés javítása és a takarékos költséggazdálkodás érvényesítése. A munkabizottság fontosnak tartja, hogy erősödjön a tsz- vezetők közigazgatási tisztánlátása. A vállalati önállóság növekedésével nagyobb az igény a kockázatvállalásra, a rugalmas és gyors döntéshozatalra, a közgazdasági helyzet változásainak késedelem nélküli követésére. Ezen a téren kedvezőek a tapasztalatok a törteli Dózsa és a jászkarajenői Árpád tsz-ben. Ezekben elvárható színvonalú a közgazdasági tevékenység, de általában jelentős tartalékok vannak még ezen a téren a mezőgazdasági szövetkezetekben, amelyek igénybevételére a jövőben nagyobb szükség lesz. T. T. Fogadóórák Dr, Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára szeptember 19-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán, hivatali szobájában. Gazdaságról, belpolitikáról A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezete az MTESZ Technika Házában, a Petőfi utca 9. szám alatt szeptember 18-án, kedden délután hat órai kezdettel összejövetelt rendez. Gazdaságról, belpolitikáról hangzik el beszélgetés Kondor Katalinnal, a Magyar Rádió és Televízió munkatársával. Siralmas nyár Hol késik a cecei? A gyártás ütemének megfelelően bányásszák az agyagot a Ceglédi Téglagyár szomszédságában levő agyagbányában. Műszakonként 40—50 ezer darab kisméretű téglának megfelelő mennyiségű nyersáru készül az üzemben a hagyományos kisméretű, az ikersejt és a B—30-as blokktéglából. Apáti-Tóti) Sándor felvétele A rámpán hatalmas ládák hasalnak. A ládákban lyukas, csumázott paradicsompaprikák tömkelegé virít. Nem éppen szép paprikákról van szó, de szűkös időkben ez csupán részletkérdés. A fő az, hogy van. Erre azt mondja Ondó József telepvezető: — Az igaz, hogy ^ma még van, de holnap már egy darab paprika se lesz. Ez viszont már baj, és csöppet se örülnek neki itt, a Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén. — Siralmas volt ez a nyár — összegzi szezon végi tapasztalatait a telepvezető. — Megérzik-e az idei terméscsődöt? — De még mennyire. A munkában is meg a keresetben is. Sajnos nem mennek a dolgok zökkenők nélkül. Mert hogyan teljesíthetnénk mi a normát? Csakis úgy, ha lenne kellő mennyiségű nyersanyag, mégpedig folyamatosan. Idén ezt nem engedte az időjárás. Tavaly ilyenkor már a paradicsompaprika dömpingje köszöntött ránk, és érkezett bőven a cecei paprika is. Most még csak a kertekben láttam néhányat. Könnyen meglehet, hogy nemsokára megint primőr árakon lehet csak paprikához jutni a piacon. No, ezért mondom, hogy a nyersanyag hiánya alaposan megmutatkozik a telep munkájában. — Tudná-e számadattal jellemezni ezt a gondot? — Legyen az egyik adat ez: nem is olyan rég a telepiek kénytelenek voltak másfél hetes kényszerszabadságra menni, mert nem akadt egy fia áru se. A másik: a Nagykőrösi Konzervgyár írott tájékoztatójából veszem, hogy a gyár az első félév folyamán a feldolgozási tervének 50 százalékát tudta teljesíteni. — Az előbb említette a kereseteket. — Igen, 100—300 forinttal kerestek kevesebbet az asszonyok. Még ha érkezett is feldolgozni való, az sem nyújtott garanciát az egyenletes teljesítményre. Mert első osztályú, szép paprikából elegendő 5— 6 darab egy kilóhoz, ámde másodosztályúból — és főleg ez jutott — több mint a duplája kell, mondjuk, 15 darab. Utóbbival tehát jóval több munka van, viszont az érte kifizethető bér semmit se változik. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) a
