Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-02 / 206. szám

1984. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP mmÁHtr vuÁ£PoumAi kJ£dJjjj_ • • Üres szavak - makacs tények Zavar Bonnban — Katonatiszt és politikus haldia Libanonba Marokkó—Líbia clkwszövotségének terve és az arab egység Minden jel szerint egyre in­kább a tömegkommunikációs eszközök uralják az amerikai elnökválasztás végső szaka­szát. Jól tudják ezt a republic kánusok, s természetesen az újra induló elnök forgató­könyvírói. Aligha véletlen, hogy Dallasban — a riói kar­nevál kavalkádját majd’ utol­érő konvenció — a csarnok közepén, az emelvény felett hatalmas képernyő volt. Raj­ta az elnök lovagol, beszédet mond — nagyban. Alatta áz elnök beszédet mond kicsiben. S lovagol — inkább meglova­gol régi, konzervatív szólamo­kat, az erős és nagy Ameriká­ról Egyszer már a hallgató kisember elhitte, hogy a szá­zad Amerika százada lesz — mégsem lett. Most újra hiheti. Most újra elhitetik vele. A nagygyűlés után Reagan Chi­cagóba repült. S mert tudta, hogy Dallasban „elvetette a sulykot”, így Chicagóban bé­kehúrokat pengetett. Termé­szetesen a maga módján. Meg­maradt az „erős Amerika” rögeszménél, de már arról be­szélt, hogy a Fehér Ház leg­hőbb vágya a béke megőrzé­se: Joggal irta a Pravda poli­tikai szemleírója, hogy amit Reagan tesz, az a „félreveze­tés magasiskolája”. Míg a bé­kéről beszél, tárgyalási kész­ségéről, addig minden éssze­rű szovjet fegyverzetcsökken­tési javaslatot — így az űr­fegyverekről is — lesöpör az asztalról. A szovjet—amerikai viszony fokmérője volt az elmúlt év­tizedekben az NDK és az NSZK kapcsolata. / TUDATOSAN TORPEBŐZ- BA-E MEG BONN A BER­LINNEL KEZDETT PÁRBE­SZÉDET? Természetesen az NDK'kész volt erre nyitottan, a világ- politikai olvadásnak kellett késztetni az NSZK-t a keleti politikára, s így a párbeszéd- reJ'' Ennek fontos állomása lenne Erich Honecker bonni útja. A látogatás tényét és pontos idejét még nem is egyeztették — mint ahogy a Neues Deutschland augusztus 25-én írta —, Bonnban azon­ban megszólalt Alfréd Dreg- ger, a CDU-CSU parlamenti frakciójának vezetője. • „Az NSZK jövője nem alttól függ, hogy Honecker úr megtisz­tel-e bennünket látogatásával” — nyilatkozta a Springer kon­szern napilapjában. Másnap Haeber, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára fogadta Rühét, Dregger helyettesét, és határozottan visszautasította a támadást. Időközben felerő­södtek áz NSZK-ban a szov­jetellenes, revansista hangok. Odáig menően nyilatkoztak „felelős” politikusok, hogy a Szovjetunió akadályozza a két német állam közeledését. Moszkvában erélyesen vissza­utasították ezt a gyanúsítást, hangoztatva, hogy a honvédő háború vérzivataros éveiben is tudták a szovjet emberek, hogy „Hitler csak egy van, s nem minden német fasiszta, hisz a németeknek élni kell.” Azt sem rejtették véka alá, hogy tudják, az NSZK sok be­csületes lakójának gondot okoz a revansizmus, s ez az egész Európa „vigyázó sze­mét” az NSZK-ra vonzza. VÁLTOZÁST von-e ma­ga UTÄN LIBANONBAN KÉT VEZETŐ POLITIKUS HALÄLA? Nádim el-Hakim tábornok a legmagasabb beosztásban levő drúz tábornok volt — vezér­kari főnök. Talán az egyetlen olyan katonai vezető, aki a keresztény tisztek tiszteletét és a baloldali drúz milíciák bizalmát is élvezte. Így hiva­tott volt a libanoni egységkor­mány terveinek megfelelően az új nemzeti hadsereg meg­szervezésére. Tulajdonképpen azárt. mert mindkét oldal bi­zalmát élvezte. Teljes energiá­val látott neki a hadsereg új­jászervezésének. A szétszab­dalt országban pedig a politi­kai átrendezés után ez volt a legnagyobb feladat. Magáé­nak vallotta az izraeliek ál­tal már-már elszakított, s így megfojtott országrész vissza­foglalását, s mert tudta, hogy a hadsereg szervezése még sok időbe kerül, összarab fel­adatnak tekintette. Szlimán Franzsijéval tanácskozott Ehden város közelében, ami­kor helikopterrel távozva sziklaoromnak ütközött ' és szörnyethalt. Sokan ugyan merényletre * gondolnak, hisz szemtanúk robbanást hallot­tak, majd látták a levegőben kigyulladt helikoptert. A tá­bornok halála azonban nem­csak azért veszteség, mert nehéz lesz utódot találni. Pierre Dzsemajel csütörtö­kön hunyt el szívrohamban. Amíg Nádim el-Hakim a jö­vőt jelentette a cédrusok or­szágában, addig az agg Dzse­majel a múltat Keresztény volt, de büszkén viselte az arab-mohamedán sejk címet is. S valaha úgy is uralkodott. Talán Berlinben tanulta, azon a bizonyos olimpián, ahová a libanoni fiúkat vitte, s ahol először látta a Führert. Még­sem vált fasisztává. Inkább szélsőjobbos keresztény poli­tikussá azzal, hogy nekilátott megszervezni a falangista if­júsági csoportokat Nyílt titok, hogy államelnök fia helyett ma is ő intézte „az ország ügyeit”. A temetésekor kitört lövöldözés talán jelkép is volt. Ma pótolhatatlan hiány a li­banoni jobboldal .számára. Á két haláleset azonban mitsem változtat a libanoni tényeken. A rendezés alapfel­tétele annak a szír javaslat­nak megvalósulása, amelv szerint valamennyi érdekelt ország s a nagyhatalmak — közöttük ia> Szovjetunió — ül­jenek tárgyalóasztalhoz a Kö­zel-Kelet kérdéseinek a meg­vitatására. HOGYAN ILLESZKEDIK AZ ARAB EGYSÉGBE A TERVEZETT LÍBIAI—MA­ROKKÓI Államszövet­ség? r Amikor a marokkói Oujda városában II. Hasszán király és Kadhafi ezredes, Líbia ve- .zetője' aláírta a két ország szövetségéről a szerződést, a világsajtó gunyoros felhangú tudósításokat közölt. Hat vá­lás után házasság — így Lí­biáról. Tűz és víz keveréke — így Marokkóról. Valóban egy magát forradalminak,- Dzsa- mahiriát — közvetlen népha­talmon nyugvó államot — hirdető Líbia hogyan léphet államszövetségre azzal a Ma­rokkóval. amely mind ez ideig az Egyesült Államok és Fran­ciaország közvetlen szövetsé­gese volt a térségben? Mindenesetre az bizonyos­nak látszik, hogy nem rögtön­zött államszövetségről van szó, hosszan készítették elő a tárgyalásokat. Az államszö­vetséget — melyet mindkét országban népszavazással már jóváhagytak — kettős érdek szülte. Az egyik az, hogy az elmúlt esztendőben Algéria két szomszédjával, Tunéziával és Mauritániával megalkotta az úgynevezett testvériség és egvetértési paktumot. Tették ezt azzal a szándékkal, hogv az új Maghreb egyeztetett kül- és katonapolitikával nö­velhesse súlyát a térségben és a világban. A szövetségbe nem hívták meg Líbiát. Te­kintve, hogy Kadhafi Nasszer elnök közvetlen utódjának tartja magát, s így az arab egység letéteményesének, így válaszolt az algíri lépésre. A másik okot Marokkóban kell keresnünk. A szaharai felszabadítók, a Polisario, minden katonai erőfeszítés el­lenére tovább harcol. Ma mintegy százezer marokkói katona és amerikai, francia hadieszközök vigyázzák a foszfátban gazdag sivatagi te­rületet. Ügy látszik azonban, hiába. Eddig Líbia volt a fel­szabadító front egyik legjelen­tősebb anyagi és katonai tá­mogatója. Az elmúlt év végén — valószínű, a tárgyalások megkezdésekor — Tripoli megvonta ezt a támogatást. Bár a Polisario-erők azóta .számottevően nem gyengültek meg, Marokkó mégis azt re­mélheti, hogy a líbiai támoga­tás kiesésével rövidébb időn belül felszámolja az ellenál­lást. Ruttkay Levente Marjai József elutazott Pekingből Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a kor­mány Gazdasági Bizottságának elnöke befejezte hivatalos lá­togatását ä Kínai Népköztár­saságban. A tárgyalásokon részletesen és tárgyszerűen értékelték a kétoldalú gazdasági, kereske­delmi és műszaki-tudományos együttműködés helyzetét, és kijelölték a soron következő feladatokat. Marjai József szombaton elutazott Peking­ből. Kcnsztantyin Csernyenko válasza a Pravda kérdéseire Készség a józan párbeszédre tFolytatás az l oldalról.) nek szigorú betartásával lehet komoly és eredményes tárgya­lásokat folytatni. Az vezetett a genfi tárgyalások megsza­kadásához, hogy Washington megtagadta ezt az elvet. Wa­shington meghiúsította ezeket a tárgyalásokat. Túlságosan sok olyan kérdés van napjainkban, amely meg­vitatásra és megoldásra vár. És meg is kell oldani azokat. Határozottan meg akarom erősíteni készségünket a pár­beszédre, a tisztességes és komoly tárgyalásokra, ame­lyek olyan megállapodások létrehozását eredményezik. Olyanokat, amelyek figyelem­be veszik minden ország és nép biztonságának érdekeit. Mi így értelmezzük a párbe­szédet — fejezte be Konsztan- tyin Csernyenko a moszkvai Pravdának adott válaszát. A Republikánus Párt kong­resszusán elhangzott beszé­dekből, az ott elfogadott vá­lasztási programból következ­tetni lehet arra, hogy miként tekint a világra az Egyesült Államok jelenlegi kormány­zata, milyenek a szándékai, s meg kell mondanom, hogy be­nyomásaink lehangolóak -*• állapítja meg az SZKP KB fő­titkára. Azok gyakorlati tet­tei, akik meghatározzák az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalát, nyíltan a nem­zetközi feszültség további ve­szélyes fokozására irányulnak. Washingtonban cinikus nyílt­sággal világhatalmi ambíciók­ról tesznek tanúbizonyságot, s arra számítanak, hogy erőseb­bek lehetnek mindenkinél, mindenütt és mindig rákény- szeríthetik akaratukat a né­pekre. Míg a népek holnapjukat féltve mélységes felelősségtől áthatott politikát várnak el a kormányoktól, amely a nem­zetközi béke megerősítését szolgálja és elősegíti a fegy­verkezési hajsza radikális korlátozását és megszünteté­sét, továbbá a válsággócok fel­számolását — Washingtonban a katonai erő durva alkalma­zásának szándékát hangoztat­ják. Washingtonban egysze­rűen elveszítik realitásérzékü­ket. A világ radikális módon megváltozott — hangoztatja Konsztantyin Csernyenko. Hkaragna harci s gépeket vásárol Nicaragua, a külföldi, főleg amerikai katonai fenyegetés elleni védekezésül korszerű harci gépek beszerzésével fej­leszti hadseregét — közölte pénteken Hugo Torres pa­rancsnok, a sandinista hadse­reg politikai főcsoportfőnö­ke. Nicaraguái hivatalos for­gások szerint■ szovjet, vagy francia vadászgépek vásárlá­sát fontolgatják. Az új gépek használják majd a Managua közelében épülő új repülőte­ret. Ugyancsak pénteken ad­ták hírül, hogy T—55-ös, szovjet gyártmányú harckocsi­kat állítottak hadrendbe a Sandinista hadsereg harckocsi­zó egységeinél. Az ENSZ BT ülése Libanon ügyében Vizsgáló csapért szükséges Eltérő hangsúlyokkal, de egyöntetűen eltérő tartalom­mal nyilatkoztak a felszólalók a Biztonsági Tanács pénteki ülésén Izrael dél-libanoni megszálló politikájáról. A tes­tület a bejrúti kormány pa­nasza ügyében ült össze a hét közepén. Az iráni ENSZ-képviselő felszólalásában kifejtette, hogy az izraeli politika a jól ismert forgatókönyv szerint valósul meg: a szomszédos ország területének erővel tör­ténő elfoglalása, a polgári la­kosság elnyomása, felkészülés további terjeszkedő lépésekre. Több felszólaló sürgette, hogy a Biztonsági Tanács sze­rezzen érvényt korábbi, az iz­raeli csapatok dél-libanoni ki­vonására vonatkozó felhívá­sainak. Franciaország ENSZ-nagy- követe beszédében azt emelte ki, hogy az izraeli megszálló katonai hatóságok Dél-Liba- nonban gátolják a világszer­vezet ottani békefenntartó erőinek tevékenységét. „Az UNIFIL számos esetben a megszálló hatalom által emelt akadályokba ütközött küldeté­se teljesítése közben” — kö­zölte a diplomata. Kijelentet­te, hogy az izraeli magatartás elfogadhatatlan a Biztonsági Tanácsban, különösen olyan időszakban, amikor a libanoni kormány minden erőfeszítést megtesz a nemzeti megbékélés felé. ,.A dél-libanoni nép már túl sokat szenvedett ahhoz, hogv közömbösek maradhat­nánk” — mondta a francia nagykövet. A Biztonsági Tanács elé még nem terjesztettek be ha­tározati javaslatot. ENSZ-kö- rök szerint a bejrúti kormány szeretné, ha a testület vizs­gáló csoportot irányítana Dél- Libanonba, de a diplomáciai források szinte biztosra ve­szik, hogy az Egyesült Álla­mok megvétózna minden Olyan határozattervezetet, amely tartalmazná a döntést a csoport megbízásáról. Marokkó megszavazta az álamszövetséget Marokkó lakossága egyön­tetűen támogatja a Líbiával létrehozandó államszövetség tervét — közölte szombaton a rabati belügyminisztérium, közzétéve a kérdéssel kapcso­latban tartott népszavazás eredményét. Eszerint a ma­rokkói lakosság csaknem 100 százaléka szavazott az állam- szövetségre. A líbiai parla­ment pénteken ugyancsak tá­mogatásáról biztosította a ter­vet. Várható, hogy az állam- szövetség megalakulását szom­baton, a líbiai évfordulón je­lentik be. 5 Magyar vezeték üdvözlő távirata Vietnam nemzeti ünnepén if Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt f, Központi Bizottságának első titkára, Losoaczi Pál, a ^ Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és ft. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Vietnami Szo- f clalista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ig ban köszöntötte Le Duant, a Vietnami Kommunista Párt ff Központi Bizottságának főtitkárát, Truong Chinhet a ff Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökét ff és Pham Van Dongot, a minisztertanács elnökét. f A távirat szövege a következő: Kedves Elvtársak! A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, az ország függetlensége kikiáltásának 39. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, dol­gozó népünk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánsá­gainkat' küldjük Önöknek, a Vietnami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának, minisztertanácsának, a baráti vietnami nép­nek. A magyar kommunisták, népünk őszintén üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket a vietnami nép kommunista pártja vezetésével a társadalom és a gazdaság szocialista át­alakításában elért. Változatlanul szolidárisak vagyunk azzal a harccal, amelyet e vívmányok megvédéséért és megszilárdí­tásáért folytat. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Vietnami Szocialista Köztársaság külpolitikai törekvéseit, és kezdeményezéseit, amelyek Délkelet-Ázsia békéjének és biztonságának erősítésé­re, a térség országai közötti kölcsönösen előnyös együttmű­ködés kialakítására irányulnak. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, országaink és népeink barátsága és együttműködése a marxizmus—leninizmus és az internacionalizmus elvei alapján tovább erősödik a szocia­lizmus és a béke ügyének javára. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk Önöknek a vietnami népnek a pártjuk V. kongresszusán elfo­gadott célkitűzések megvalósításához, hazájuk felvirágozta­tása érdekében kifejtett felelősségteljes tevékenységükhöz. ★ A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üd­vözölte Nguyen Huu Thót, a VSZK nemzetgyűlésének elnö­két. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Szolidaritási Bizottság, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte vietnami partnerszervezetét. Szovjet köszöntés A Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepe alkal­maiból a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertarfács táviratban fejezte ki iókíván- ságait a Vietnami Kommunis­ta Párt KB tagjainak, a nem­zetgyűlésnek, a vietnami mi­nisztertanácsnak és a baráti vietnami népnek. A távirat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió telts mér­tékben támogatja Vietnamnak gz ország függetlensége meg­őrzéséért vívott harcát, a há­rom testvéri indokínai ország szövetségének megerősítése érdekében kifejteit erőfeszíté­seit és határozottan elítéli af imperifllizmus cs hegemonlz- mus erőinek Vietnam elleni szüntelen nyomását és provo­kációit. ★ Vietnam jelentős sikereket ért el a szocialista építésben, mindazonáltal szükséges az or­szág gazdasági irányításának további javítása — jelentette ki To Huu, a Vietnami KP PB tagja, a minisztertanács elnökhelyettese szombaton Ha­noiban az ország nemzeti ün­nepe alkalmából tartott nagy­gyűlésen. Korszakos küzdelem A Ba Dinh tér első pillan­** tásra meghökkentő lát­vány. A látogató, aki napok alatt hozzászokhat a vietnami főváros zsúfolt utcáihoz, ala­csony házsoraihoz, könnyen rácsodálkozhat a Hanoi cent­rumában lévő tágas, beépítet­len, díszes, virágos-pálmafás térségre. A környéken kor­mányzati, követség! épületek sorakoznak, s itt rendezik a felvonulásokat, demonstráció­kat. Kiérve a jókora térre a Ha Si M in h -mau zóleummai állunk szemben. Az 1969-ben elhunyt Ho apó nyughelyét nemzeti tisztelet övezi, s a kül­földi látogatók zöme sem mu­lasztja el leróni előtte kegye­letét. A Ba Dinh tér azonban nemcsak turisztikai szempont­ból jelentős, hanem komoly történelmi emlékeket is őriz. Itt tartották 1945. szeptember 2-én azt a milliós, forró han­gulatú nagygyűlést, amelyen Ho Si Minh felolvasta a füg­getlenségi nyilatkozatot. Az ünnepélyes aktus hosszú, hősies A ciprusi görög és tül ök közösség Tárgyalások New Yorkban Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök és Rauf Denktas, a cip­rusi török közösség vezetője egyaránt elfogadta Javier Pe­rez de Cuellar meghívását, hogy szeptember 10-én New' Yorkban kezdjenek tárgyaláso­kat a szigetország problémá­jának megvitatására. Neveze­tesen a' külön-külön lefolyta­tandó megbeszéléseken az ENSZ-főtitkár azokat a „mun­kapontokat" szeretné megvi­tatni Kiprianuval és Danktas- sal, amelyeket a két (görög és török) ciprusi közösség képvi­selőinek terjesztett elő a ren­dezésre vonatkozó javaslatá­ban az idén júliusban Becsben. küzdelem betetőzése volt. A francia, majd japán gyarmato­sítókkal vívott harc évei után a II. világháború vége Viet­namban is felvillantotta az ön- rendelkezés megszerzésének lehetőségét. 1945 augusztusá­ban futótűzszerűen robbantak ki a megmozdulások. Indokí­na Kommunista Pártjának, a Vietnami Kommunista Párt elődjének kongresszusa az ál­talános felkelés mellett dön­tött, amely napok alatt végig­söpört az országon, Hanoit sem hagyva ki. A hónap végé­re lemondott trónjáról BaoDai császár. A Nemzeti Felszaba­dító Bizottság ideiglenes for­radalmi kormánnyá alakult át. Ilyen előzmények után került sor szeptember 2-án a törté­nelmi jelentőségű eseményre: szabad, független államként megszületett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság. Mindennek immár 39 esz­tendeje. Az évforduló tehát nem kerek, mégis — mint min­den szeptemberben — alkal­mat ad a számvetésre, a visz- sza- és előretekintésre. Trdatlan, korszakos küzdel­-*• met követelő teendők so­ra ez. Jelzi, hogy a szocialista átalakulás sok évtizedes meg­feszített munkát igényel a tá­voli baráti ország népétől. A természeti csapások sorozatá­ra, tájfunokra, pusztító árvi­zekre emlékeztetve tegyük hoz­zá: sokáig még az időjárás ke­gyére is rászorulnak. Ám á kö­rülmények, a kiindulópont is­meretében az alapok lerakását, a lassú előrehaladásit is törté­nelmi sikerként kelj értékelni. Sz. G. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom