Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Gödöllő az ideális központ Biotechnológia a mezőgazdaságban írta: dr. Bíró Ferenc, a GATE rektora A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére indult felmérés eredménye szerint potenciálisén megvan az ökológiai lehetősége an­nak. hogy Magyarországon a mező- gazdasági termelést az ezredfordulóig ■ mintegy ÖO—80 százalékkal növeljük. Ez azonban csalc lehetőség. Az élel­miszer-ellátás javítása és az export árualapok bővítése érdekében fon­tos gazdasági érdek fűződik ennek minél nagyobb arányú kihasználá- . sához. Eléggé közismert, hogy a me­zőgazdasági — élelmiszer — terme­lésnövelés feltételei között — az ökológiai lehetőségek mellett — je­lentős szerepük van az emberi té­nyezőknek, a technikának, a kemi­káliának, a biológiának $s nem utolsósorban a társadalmi-gazdasá­gi környezetnek. Bár a termelésnövelés egyik té­nyezője sem becsülhető le, hagyha­tó figyelmen kívül — mert hiszen az elérhető eredményeket mindig a minimumban lévők korlátozzák — , ezúttal csak a biológiai tényezőkkel, ezen belül is annak egy kis részte­rületével, a biológia néhány össze­függésével foglalkozunk. Ezt azért tesszük, mert a rendelkezésre álló információk szerint a mezőgazdasági termelésben az újabb szintáttörést, a minőségi ugrást éppen a biológiai, á biotechnológiai kutatásokban ösz- szegezhető eredmények tömeges mé­retű gyakorlati alkalmazásával lehet elérni és stabilizálni. A baj azonban az, hogy még nem állnak rendelkezésre ezek a kutatá­si eredmények, közülük sokat labo­ratóriumi szinten is csak az elkövet­kező épekben fognak előállítani. Szerepük, létezésük, előállíthatósá. guk azonban aligha vitatható. Ma­gas színvonalú kutató és termelő- munka, pénz (műszer, anyag stb.) és TdS' R-éfBé»r. • NSW V8W*tl8tt' áücffibátt;’ ’ hogy a szocialista és a fejlett tőkés országok nagy erőket mozgósítanak a biotechnológiai kutatások meg­szervezésére. A jelentős ráfordítások hosszabb távon ugyanis többszörö­sen megtérülnek. iMcjMarííható beruházások Ezek a felismerések vezérelték a Magyar Tudományos Akadémiát, amikor az 1984. évi közgyűlésén megvitatta a témát. A Mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi Minisztérium vezetése pedig a közelmúltban te­kintette ót a biotechnológia mező- gazdasági alkalmazásának lehetősé­geit és feltételeit. Amit úgy ösz- szegzett, hogy a mezőgazdasági bio­technológiát olyan komplex kutatási, fejlesztési, oktatási és agrárpolitikai stratégiaként értelmezi, amely a je­len évtizedekben és a következő év­században fontos emelője lehet az élelmiszertermelésnek. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja, hogy kés­lekedés nélkül létrehozzuk az élő szervezetek működésével kapcsolatos legújabb ismeretek mezőgazdasági felhasználására alkalmas kutatóbá­zist. mert ezzel csökkenthetjük az élehjáró országokhoz való lemara­dásunkat és megtakaríthatjuk azt a tanulópénzt, amit más területeken — például a mikroelektronikában —fi­zetnünk kell az elmúlt évtizedek mulasztásáért. A döntést megalapozó mérlegelés­nél természetesen figyelembe kell venni, hogy versenyképességünkkel e területen is csak akkor számol­hatunk, ha a kutatásokra fordítható források jelentős hányadát koncent­ráltan fordítjuk a biotechnológiára, kiépítjük és ezt követően kiaknáz­zuk az alkalmazott mezőgazdasági biotechnológiai kutatás és oktatás nemzetközi szintű működésre képes bázisát. Ennek olyannak kell lennie, ami nemcsak hosszú, hanem rövi- detíb távon képes megfejelni a köve­telményeknek, ami felgyorsítja és koordinálja á mezőgazdaság terüle­tén folyó biotechnológiai kutatást, fejlesztést és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. Elősegíti a nemzetközi kutatási együttműködés­ből származó előnyök kihasználását. Gödöllő — a korábbi évek céltu­datos fejlesztő munkája révén — olyan szerencsés adottságokkal ren­delkezik, ami esélyessé teszi arra, hogy az ország mezőgazdasági bio­technológiai kutatásainak és oktatá­sának központjává váljon. Közis­mert, hogv itt működik az ország legnagyobb agrártudományi egyete­me. állattenyésztési és takarmányo­zási kutatóbázisa, a mezőgazdasági technika fejlesztésének kutató, fej­lesztő és minősítő központja, az egye­tem tangazdasága, az Állattenyészté­si Közös Vállalat, az Állategész­ségügyi, a Növényvédelmi Állomás, a Humán Oltóanyagtermelő Inté­zet, a Laboratóriumi Törzsállatte­nyésztő Intézet és még számos más mezőgazdasági gazdálkodó szervezet, amelyek valamilyen módon kapcso­lódhatnak az alkalmazott biotechno­lógia egy-egy részterületeihez. Mind­emellett a főváros közelsége lehető­vé teszi azt is, hogy a kutatásban szoros együttműködés alakuljon ki a gödöllői és a fővárosi intézmények (kertészeti, állatorvostudományi egyetemek, Állategészségügyi Kuta­tó Intézet és más, a témához kap­csolódó kutató helyek) között. A Gödöllőn működő mezőgazda­sági jellegű intézmények együttmű­ködésének már szép hagyomá­nyai vannak. Rendszeresen össze­hangolják tevékenységüket, ami kü­lönösen az oktatásban és a több tu­dományterületet érintő interdiszcip­lináris kutatásokban jelentős. Beláthatatlan távlatok Az ATE, ÁTK, MÉMMI illetékes szakemberei, vezetői felmérték a mezőgazdasági biotechnológiai bá­zis kialakításának lehetőségét, s ja­vaslatot dolgoztak ki a miniszté­rium számára. A kidolgozott javas­lat szerint Gödöllőn az ott működő intézményekre alapozva ki lehet alakítani a mezőgazdasági biotechno­lógiai központot. A kutatást három fő területre célszerű koncentrálni. Ezek: — a mikroszervezetre; — az állati sejtre és — a növényi sejtre alapozott (irá­nyuló) eljárások. • • A mikroszervezetire alapoee-tt el­járások közül is kiemelhetők a kiT-. lönböző fermentációk, ami lehetővé teszi a takarmányok, melléktermé­kek és hulladékok takarmányozási célú feltárását és jobb hatásfokkal történő hasznosítását, antibiotiku­mok. enzimek, aminosavak, fehér­je st-b. termelését. Eredményeként számottevő takarmánytermő terüle­tet lehetne más célra felszabadítani, csökkenteni a fehérje importot, vagy a piaci viszonyoktól függően növel­ni az állatitermék-kibocsátást. Régóta ismert, hogy egyes növé­nyek — pillangós virágúak — mint például a lucerna, lóhere, bab, bor­só stb. gyökerein olyan baktériu­mok telepednek meg. amelyek ké­pesek a levegő nitrogénjét megköt­ni. s a növények tápanyag forgal­mába bevonni, ami műtrágya-meg­takarítást eredményez. Biotechnoló­giai eljárásokkal olyan nitrogén megkötésre képes baktérium törzse­ket is lehet kiválasztani és elszapo­rítani, amelyek nemcsak a pillangós virágúak gyökerein, hanem más gaz­dasági növények gyökerein is megél­nek. Az állati sejtekre alapozott bio­technológiai eljárások közül figyel­met érdemel így az állatállomány genetikai teljesítőképességének gyor­sabb növelése, az utódok ivarénak hasznosítási irány szerinti előnyös szabályozása, az állatok szaporodá­sának növelése. Könnyű belátni, hogy az általában egyet szülő állat­fajoknál (mint például a szarvas- marhánál), ha sikerül elérni, hogy biotechnológiai beavatkozással (embrióátültetéssel, szuperovuláció­val) az anyaállomány nagy hányada ne egyet, hanem egyidejűleg két borjút elljen, akkor ez a marhahús­termelésben milyen nagy horderejű, szintáttörő változást eredményezne. A növényi sejtekre alapozott bio­technológiai eljárások közül kiemel­kedő a többi között a gazdasági nö­vények só és szárazságtűrő képessé­gének növelése, a vírusmentesítés, a növények beltartalmi értékének ja­vítása. a betegségekkel szembeni el­lenállóképesség javítása, a nemesí­tés és a szaporítóanyag előállítási idejének csökkentése stb. Á kutatásnak, fejlesztésnek van­nak technikai, technológiai, műszaki és folyamatszabályozás-technikai és nem utolsósorban személyi feltéte­lei. Mindezek elsősorban a három intézményben folyamatosan kiala­kíthatók. zileg is nagy figyelmet érdemlő cél szolgálatába. A MÉM vezetése gondos mérlege­lés után úgy döntött, hogy a lehető­ségekhez mérten prioritást biztosít a mezőgazdasági biotechnológiai ku­tatási és oktatási feltételek megte­remtésének, illetve fejlesztésének. Figyelemmel az új mezőgazdasági biotechnológia növekvő jelentőségé­re és a korlátozott fejlesztési lehe­tőségekre, a meglévő helyi anyagi és szellemi erőforrásokra, a mezőgaz­dasági biotechnológiai kutató és oktatóbázis helyéül a gödöllői okta­tó- és kutatóintézményeket jelölte ki. A felelősség és a tét nagy, hiszen a jól megszervezett kutatás eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazása évek múltán milliárdokat hozhat a mezőgazdaság, a népgazdaság javá­ra. A GAK intézményei felmérve le­hetőségeiket, összehangolva elgondo­lásaikat, természetesen szívesen vállalkoztak e rendkívül felelősség- teljes feladatra. Tehették, mert biz­tonsággal számíthatnak a jól fel­készült, alkotni vágyó tudósaikra, oktatóikra, az MTA és a MÉM meg­értő segítségére, és élvezik az MSZMP Pest megyei és Gödöllő vá­rosi szerveinek messzemenő támoga­tását. A zsidó menyasszony II. Bakos Ildikó alkotása, amely elnyerte a VII nemzetközi kisplasztika! kiállítás nagy díját. Én már két sarokház árát kifizettem Szívesség - több ezerért Gátlás nélkül a piacon Hosszúkás, régi parasztház, hámló vakolattal, kicsiny ablakok­kal. Termetes asszonyság enged be a kapun, kissé gyanakodva, vajon mi jaratban zavarom? Amikor megtudja, hogy albérletet keresek, megenyhül, szívélyesebbé válik: — Magának kell? Bólintok, mire a hátsó épületek felé kalauzol. Alacsony falú épületsorhoz vezet egy keskeny téglajárda, négy ajtó is kínálkozik, a háziasszony a legszélső felé tessékel. — Hát ez lenne az. Kicsiny, sötét helyiség tárul fel, padló helyett beton, vakolat helyett csupasz vályog, amit itt-ott szakadozott, elpiszkolódoit fal­védők álcáznak. Egy szekrényt imitáló faalkotmány, egy vaskályha és egy kopottas konyhaasztal a berendezés. A tulajdonos láthatja az arcomon a megrökönyödést, mert sietve megjegyzi: — Szerencséje, hogy most jött, mert maga előtt már ketten is érdeklődtek, de csak októbertől kérik a szobát. Ha most rögtön kiveszi, a magáé. — Mennyiért? — Havi ezerért. Ha van már cím Nemzetközi figyelem kíséri Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a gödöllői kastély vagy annak egy része miként állítható e nemzetkö­A jelenet helyszíne tetszés szerint lehetne Érd, Gyál, Csömör vagy Tö­rökbálint. Akik életük ideiglenes állomásaként idegen tető alá szeret­nének kéredzkedni, s lehetőleg úgy, hogy a lakbér kifizetése után még tisztességesen meg is tudjanak élni, kedvükre válogathatnak mosókony­hák vagy kamrák, esetleg gazdasági épületekből átalakított helyiségek között. Feltéve persze, ha már rá­akadtak a lehetséges címekre. Mert ez utóbbi a nehezebb. A fővárost környező településeken ugyanis, lé­gyen az már város vagy kisközség, szinte képtelenség egyik napról a másikra kiadó szobát találni. — Több mint egy hónapja kuta­tok albérlet után — panaszolja Szarvas Katalin, aki Dunakeszin szeretne megtelepedni, vállalva az ideiglenes megoldásokat is. — Né­zem a villanyoszlopokat, buszmeg­állókra kiragasztott cédulákat, kér­dezgetem az ismerőseimet, aztán ha találok vagy kapok egy-egy címet, nyakamba veszem a várost. — Mind ez ideig hiába. — Lett volna már egy-két alka­lom, de vagy nagyon drága vagy na­gyon ocsmány albérlet. Mutattak egy szobát ezerháromszázért, hát... az inkább istálló volt, semmint la­kás. A kertből nyílott, testetlen, do­hos, egészségtelen helyiség, ráadá­sul a fűtést nekem kellett volna megoldanom, kályhát, olajóshOrdót, mindent beszereznem ... — És egy lakótelepi, összkomfor­tos albérlet? — Ugyan! — legyint. — Megfizet­hetetlen. Egy szoba — konyha- és fürdőszoba-használattal — 2500— 3000 ezer forint. Keresek négy és fél ezret, ilyesmiről tehát nem is ál­modhatom. Fiatalasszony, gyermekével, mond­hatni rutinos albérletező. Keserű mosollyal az arcán számlálja, hány­szor hurcolkodott már életében. — Tizenkét albérletem volt ed­dig, egyetlen helyről sem jöttem el magam jószántából. Laktam Kere- pestarcsán, Maglódon, Budaörsön, most éppen Érden. Volt, ahol csak egy hónapig maradhattam, a ház- tulajdonos lánya hazaköltözött, s az én szobám kellett. Volt, ahopnan azért kellett távoznom, mert a bér­beadó férje állandóan zaklatott... Legutóbb, ugyancsak itt, Érden, az öregasszony, akitől béreltem egy szoba-konyhás hátsó épületet, rend­szeresen bejárt távollétemben, kiku­tatta a szekrényemet, sőt még meg is lopott. Tűrtem, ameddig lehetett, aztán összevesztünk: távoznom kel­lett. A bérbeadók kényesek Az elmondottakhoz nevét nem merte adni; jelenlegi albérletének tulajdonosa újságolvasó, s nincs kedve kislányával együtt pániksze­rűen újabb ideiglenes otthont ke­resni. A bérbeadók, sajnos, nagyon kényesek, s mintha úgy éreznék: ezer-kétezer forint ide vagy oda, mégiscsak ők tesznek szívességet azzal, hogy tetőt adnak holmi nyo­morult lelkek feje fölé. A kereslet­kínálat törvénye ugyanis itt foko­zottan érvényesül: sajnos többen ke­resnek pénzükért lakást, mint ahá­nyon pénzért lakásukat kínálják. Megbízható statisztika nincs; csak találgatni lehet, melyik településen hány ember próbál élni mások ott­honában. Tulajdonképpen ezzel el­lenőrizhetetlen is ez a speciális ügy­let vagy ha úgy tetszik, szabályozat­lan. Mindenki úgy kereskedik tulaj­donával, ahogy neki tetszik, s csak a piaci törvény spontán érvényesü­lése az egyetlen, ami korlátot szab. Nincs kedve hazamenni A fóti tanácson Bese Lászlóné igazgatási előadó kivételesen jól is­meri az albérleti helyzetet: — Borzasztó viszonyok és őrült összegek — jellemzi lakonikusan. — Egy sufniból átalakított szobáért szemrebbenés nélkül elkérnek ezer forintot, egy központi fűtéses albér­letért pedig háromezret. — Hány albérlő élhet a nagyköz­ségben? — Körülbelül ezernyolcszáz. Leg­alábbis ennyien vannak ideiglene­sen bejelentkezve Fótra és Kisalag- ra. Gondjaikkal, problémáikkal saj­nos naponta találkozunk. A legtöbb a gyámügyi panasz, s ezen nem is lehet meglepődni. Adva van például egy kétszer két méteres helyiség, s itt él a család. Konyha, mosdó, szo­ba ezen a négy négyzetméteren. Ugyan meddig lehet tengődni ilyen körülmények között? Szinte törvény- szerű, hogy egy idő után a férjnek már nincs kedve hazamenni ebbe a nyomorúságba, betér inkább a kocs­mába, aztán egyre gyakrabban be­tér, s a nyomorúság nőttön-nő. Ör­dögi kör ez. amiből csak a nagyon erős jellemek tudnak kikeveredni.,, Nos, valóban ördögi kör. Hiszen aki hosszú éveken keresztül kény­szerült drága pénzen lakást vagy csak szobát bérelni, többnyire kép­telen azt az összeget megtakarítani, ami egy önálló otthon megteremté­séhez elengedhetetlen. Veresegyhá­zon jellemezte ezt találóan a negy­ven esztendejéhez közeledő Maczkó János: — Én, uram, már kifizettem két sarokház árát másoknak. Fröccsöspohárral a kezében mond­ta, kora délután a főtéri vendéglő­ben, s hozzátette: nemigen reméli, hogv ebben az életben valaha is lesz önálló otthona ... TAMÁSI ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom