Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. SZEPTEMBER 15.. SZOMBAT Lázár György köszöntése Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagját, a Mi­nisztertanács elnökét több év­tizedes munkásmozgalmi tevé­kenységének és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elis­meréseként — 60. születésnap­ja alkalmából — az Elnöki Ta­nács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A,; eseményen jelen volt Ká­dár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára. Németh Károly, a Központi Bi­zottság titkára és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Politikai Bizott­ság tagjai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága Lázár György tiszteletére ebé­det adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a Tit­kárság tagjai. A Központi Bi­zottság nevében Kádár János köszöntötte Lázár Györgyöt. ★ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Lázár Györgyöt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztésében és megszilárdításában kiemel­kedő érdemeiért, 60. születés­napja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel tün­tette ki. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa ebből az alkalomból táviratban köszöntötte Lázár Györgyöt. Százéves a hazai . acélgyártás Diósgyőrben száz évvel ez­előtt, 1884-ben csapolták az első adag acélt. A Técsey Fe­renc kohómérnök által felépí­tett ideiglenes öntödében az 1884-es év végéig 9,4 tonna acélöntvényt készítettek. Az első acélöntöde létreho­zásának százéves évfordulója alkalmából jubileumi ünnep­ségsorozat kezdődött pénteken a Lenin Kohászati Művekben. A kohászati kombinát acélön­tödéjében Drótos László, a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója szólt a diósgyőri acélöntés százéves fejlődéséről, a diósgyőri acél széles körű alkalmazásáról. Az ünnepség keretében le­leplezték az acélöntöde falón elhelyezett, a 100 éves jubi­leumra emlékeztető emléktáb­lát. fíürséta a vásáron LétiMébaa gazdag stag's f A vásár vendégei, a párt- és állami vezetők a megnyitót ? követően felkeresték a vásár á több pavilonját. Nem egy stand % előtt hosszasabban időztek, hi- <0 szén a bemutatott újdonságok ^ méltán tartottak igényt az ér- 6 deklődésre. Ha valamire a ruházati szakmában vevő lehet, s lesz az ember — persze, ha a pénztárcája megengedi — az akkor minden bizonnyal a Bi idaflax — vagy ismertebb nevén a Budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vallalat — An­gelika fantázia névre hallgató szövete. Az ebből varrt fér­fi zakók, női blézerek, kosztü­mök bizony csalogatják a vásár látogatóit. A szakem­bereik, amikor döntöittek, oda­ítélték a dijakat, bizony nem tévedtek: ez a lenhatású, her­nyóselymet is tartalmazó alap­anyag kapós lesz. A Váci Kötöttárugyár spor­tos, szabadidő ruházata ked­velt és keresett volt, lesz is egész éven át. Csak valami- vel <5keréfiyebb, kedvezőbb — mármint a pénztárcáknak kedvezőbb — árat vár a ve­vők többsége. Nem tagadva, hogy amit : kap, az nagyon is tetszetős, márkás termék. Mi­nősége is csak elvétve hagy tnaga után kívánni valót. Az ember azt hinné, csak az iparcikk számít. Nem így van.: Erre alaposan rácáfol az idei őszi BNV, a fogyasztási javak vására. Mert bizony az élelmiszeripar újdonságait ki­tt íló polcok, vitrinek, pavilo­nok szép számmal vonzzák a látogatót, ínycsiklandozó ké­szítmény ekk el, é tvágygerj esz- tő illatokkal. Itt van mind­járt a Bentavölgye Termelő­szövetkezet hűtőpultja a 25- ö> pavilonban. A betétes Ben- ta rolád például a Központi Bizottság titkárának. Havasi Ferencnek az érdeklődését is felkeltette. Azt kérdezne a t"-z elnökhelyettesétől. Hegedűs Gézától, ez ez újítás kitől származik? Hol hozták eddig forgalomba? S milyen az ösz- szetétele? Az újítás — melyet tavaly júliusban fogadtak el — a tsz húsüzemének kollektívájá­tól származik. Érden és kör­nyékén, a Skálában, s a Ská­la Metróban ma már nem is­meretlen. hanem keresett ter­mék a hús.-kolbász betéttel ízesített, marínéit paprikával s•'ékeit betétes Beírta rolád. Csakúgy, mint ennek borsós, illetve sajtos változata. A Tsz Tej standiánál ped!g az volt a kérdés Furulvás Já­noshoz. a vácszentlászlói Zöld­mező Tsz elnökéhez: mit bír ki az a műanyag zacskó, ami­be a tejet zárják? Folyik-e út­közben vagv a vevő szatyrá­ban? Havasi Ferenc erre várt vá’aszt. S arra. mikor kerül a boltokba a tsz és a Buda­pesti Teiioar által gazdasági társulás formájában gyártott főtartós tej. Délután egy órakor meg­nyitotta kamuit a BNV a nagy- közönség előtt. Náluk az volt a fő kérdés: a- BNV nagydíias dabasi rozskenvér tényleg megő^zi-e minőségét három napig? A huszonnégyes pavi­lonban éppen ezért keresték fel sokén a Nyuaat-Pest me­gyei Sütőinari Vállalat ter­mékbemutatóját. A kenvér mellett — legalább is úgy Havasi Ferenc aa érdi Bentavölgye termékeivel Ismerkedik H&ncsovszki János felvétele tűnt — sokan megcsodálták a fehérjeszegény kenyérport, a kukoricalisztből sütött édes fcsasü terményt, a búzacsírád csigát, a sajtos kenyeret, a lenmagosat. A búzacsírás hol- dacskákat is étvágygerjesztő­nek minősítették a látogatók. Persze ezek az első be­nyomások, az első vélemé­nyek. A fogyasztóké, ■ akik hangosan megfogalmazták az élelmiszeripar produktu­mait bemutató 24-es, 25-ös pa­vilonban: nem ártana, s nem is lenne rossz, ha a boltok olyan választékkal várnának bennünket, mint amit itt be­mutatnak. Varga Edit Vállalta, de nem csinálja Ä sóskútiek hoppon maradtak Mitől magabiztos GLavaii István? Lehetetlen feladatnak tűnik, hogy a sós­kúti iskola építésének viszontagságait egy újságcikknyi terjedelemben leírjuk. Nem azért, meri régen tették le az alapkövet, hanem • azért, mert a tanács, a kivitelező egymásra mutogatnak; az ügy megjárta már a megyei és az érdi tanácsot, az érdi pártbizottságot, s biztosra vehetjük, hogy a bíróság aktáit is gyarapítani fogja. Vegyük most sorra az ügy stációit! Ben- csik Antal Sóskút tanácselnöke és Rozbora Ferencné vb-titkár elmondták, hogy Gla­vati István helybeli kisiparosra bizták az iskola kivitelezését, arra gondolván, hogy a munkára eső adó is a község számláját gyarapítja rhajd. Az intézmény alapjai 1982 szeptemberétől novemberéig elkészül­tek, a megyei tanács 1983-ra biztosított négymillió forintot. Az összhang ekkor még tökéletes volt, Németh Attila tervező, a kisiparos és a tanács között. Sőt, ez utób­bi a gyógyszertár felújítását is Glavati Istvánra bízta — gondolván — megérdem­li, no meg hadd bízzon az adóalap. Leállították az ellenőrök Múlt év tavaszán elkészült a létesítmény első szintje, s máris jelentkeztek a gondok, mert a tanácsiaknak kellett futkosni az ajtók, ablakok után. Állami pénzen vásárol­ták meg a 160 ajtót, ablakot, mert Glavatinak üres volt a kasszája. Június lett, mire egy bajai szövetkezet leszállította a nyílászárókat. Közben a kis­iparos az anyaghiányra hivat­kozva félbehagyta a munkát, félkézből felújította Pettenden a húsüzemet. Ekkor visszajött a vállalko­zó, s fölhúzta az iskola máso­dik szintjét. A megyei tanács ekv-osztályának vezetője, Doszpod Béla egy ellenőrzés után leállította a munkát az­zal, hogy addig nem folytat­hatják, amíg a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat sta­tikai vizsgálatot nem végez. Novemberben a hóval együtt jött a vélemény, hogy a pillé­rek megvasalása utón pörög­het a keverő. A PTTV szakvé­leményét a kivitelező nem fo­gadta el, mondván, hogy ez drága és nehézkes megoldás. Amit Glavati mondott, azt vi­szont ők találták laikusnak. A presztízsvitának Doszpod Béla vetett véget azzal, hogy a kivi­telező teljes szakmai felelős­ségvállalása mellett, hozzájá­rult Glavati István műszaki megoldásának megvalósításá­hoz. Mit mond Németh Attila, a műszaki ellenőr? — Társadalmi megbízatás­ként vállaltam a művezetést; folyamatos tervszállításra ren­dezkedtünk be. Valóban elő­fordult néhány esetben, hogy résziletes dokumentáció nélkül, gyakorlati tapasztalatainkra támaszkodva készítettünk el egyes részmunkákat. Ez azon­ban nem okoz életveszélyt. Idén márciusában ismét megindult az építkezés. Ápri­lis végére kész volt a tető. Időközben megszűnt a régi kisiparos egységárrendszer. Glavati Istvánnak jogában állt 1983. augusztusától felülvizs­gálni a számlákat. Németh At­tila ellenőrizte .immár új, pi- lisvörösvári munkahelyéről, mert a járások megszűntek. Viták kezdődtek a tanács és a műszaki ellenőr, valamint a kivitelező között, összekuszá- lódott minden. Nem tudták például, hogy a kisiparos a ta­nács pénzén mennyi anyagot vásárolt, mit épített be. Tar­tozott is egymillió forint adó­val. Ennek fejében egy csak­nem kétmilliós számlájából a tanács le akart vonni 812 ezer forintot Erre GLavati István abbahagyta a munkát. Szekértői vélemény Most váltsunk szálat, s men­jünk vissza fél évet az időben! Van egy jogszabály, amelynek értelmében az állandó lakás szerinti tanács adja ki az adóigazolást, de ezt csak akkor teheti, ha a kisiparos viszi a telephelye szerint illetékes ta­nács hivatalos papírját, hogy ott nincs tartozása. Glavati István Sóskúton kapott jogo­sítványt, ott nem adtak nvá­lás adóigazolást. Az érdi ta­nács egyik dolgozója viszont kiadta a papírt, s a kivitelező tavaly szeptemberben felve­hetett egymillió 400 ezer fo­rintot. A sóskúti tanács pedig hopoon maradt. Glavati István tehát 1983. május 25-től nem folytatta a Emlékezés egy kommunista tábornokra n Pálffy György, a magyar antifasisz- z ta mozgalom, a szocialista katonapo- f litíka kiemelkedő személyisege szii- 4 letésének 75. évfordulója alkalmával Y pénteken koszorúzás! ünnepséget ren- V. deztek sírjánál, a Mező Imre ú'l te- metőüen. Ugyancsak koszorúzási tin- j népségét tartottak tegnap az V. kerü- 4 létben, a róla elnevezett utcában is. P edig lehet ennél szebb, mint igazság után, cél után kutatni? (Még ha rájön is az ember, hogy talán sem egyik, sem másik nincsen.) És va­lami szebb, jobb és boldogabb életért küzdeni? Ilyen értelemben szívesen vagyok idealista, rajongó és fanati­kus. A levél, amelyből a fenti sorok va­lók, Pécsett íródott, 1932 októberében. Írója egy 23 éves tüzérhadnagy, cím­zettje a fiatal tiszt menyasszonya. Pálffy Györgynek, felszabadulásunk után megszervezett néphadseregünk egyik legtehetségesebb tábornokának ifjúkori gondolatait olvashatjuk ben­nük. Temesváron született 1909. szeptem­ber 16-án, édesapja városi tisztviselő volt. Négyéves, amikor Budapestre költöznek, az óbudai Árpád Gimná­ziumban érettségizik. Nem nevelték katonának, maga sem szándékozott az lenni, könnyen és gyorsan tanult nyel­veket, sokat olvasott, erősen vonzódott a szépirodalomhoz, úgy tervezte, tanár lesz. Az egyetemre való beiratkozása előtt elment önként katonának — ez hozta a döntő fordulatot életében. Megtetszett neki a katonaélet, nem a bölcsészkarra, hanem a Ludovika Akadémiára iratkozott be. Kitüntetéssel avatják tisztté 1932- ben, majd Pécsre vezénylik. Katona­ként is mind többre törekszik, bírálja azokat a tiszttársait, akik csak megél­hetésnek tekintik a tiszti foglalkozást. A minősítése kiváló, felveszik a hadi­akadémiára, 1936/37-ben — más had­sereget tanulmányozandó — egy évet Torinóban szolgál, ezt követően két évig, mint a vezérkari akadémia hall­gatója, ismét Budapesten él. Két politológiai tanulmányt ír ez idő alatt. Az egyikben a következő mondat szerepel: „... tudatos gyűlölet a főmo­tívuma annak az érzésnek, melyet... a tömegek táplálnak a hadsereggel szemben.” A másik tanulmánya — cí­me: A Duna-medénce német szemmel — a vezérkari főnök tiltó parancsa miatt nem jelenhet meg. A tiltó parancs rádöbbenti: az elsősorban német anya- nyelvűekből verbuválódott magyar tá­bornoki kar szemlélete távol áll valós nemzeti érdekeinktől, hamarosan ki­szolgáltatják majd hazánkat a fasiszta Németország politikai törekvéseinek. Ezerkilencszázharminckilencben szol­gálaton kívüli állományba helyezését kéri, amit a hadiakadémia parancsno­ka megtagad tődé. Ekkor látja be. hogy életcélját egyenruhában képtelen meg­valósítani, lemond tiszti rangjáról an­nak ellenére, hogy apja kitagadással fenyegeti. A következő év elején elhe­lyezkedik az Egyesült Izzóban, hivatal­nokként. Pontos mrmkája. szorgalma, tárgyalóképessége itt is kamatozik, ha­marosan cégvezető lesz Sólyom Lász­lót, egykori tiszttársát, aki 1950-ben, mint tábornok, ugyancsak a személyi kultusz áldozatául esik, ő helyezi el cé­génél. Már nem köti a katonafegyelem, sza­badon politizálhat, csatlakozhat azok­hoz, akik vele együtt aggódnak a nem­zet sorsáért, akik jobbítani szeretné­nek. Részt vesz a Történelmi Emlékbi­zottság 1942. március 15-én, a Petőfi- szobornál szervezett tüntetésén, néhány héttel később pedig egyik belgrádi üz­leti útját arra használja fel, hogy el­menjen a bori koncentrációs táborba, ahová ismerőseinek pénzt, élelmet, le­velet visz. Ezerkilencszáznegyvennégy nyarán már az illegális kommunista párt tag­jaként, mint képzett katona, a fegyve­res ellenállás egyik szervezője lesz Az MKP Központi Vezetőségéhez intézett, 1945. június hó 11-én kelt jelentésében így ír erről az időszakról: „1944 szep­temberétől 1945 januárjáig vezetésem alatt váltakozóan 3—5 csoport műkö­dött, egyenként 3—6 fővel, az alábbi, ellenőrzött eredménnyel: ... a Göm­bös-szobor felrobbantása, ... húsz eset­ben német teherautók, vontatók, tábori lövegek felrobbantása,... hat esetben vasúti pálya felrobbantása a budapesti körvasúton ... 1944. október 9-e után úgy én, mint a feleségem illegalitás­ban éltünk, külön-külön, hamis papí­rokkal. ... december elejéig, elfogatá- sáig Rajk László, majd Kádár János központi vezetőségi tagok voltak a fe­letteseim, illetve az összekötők a kato­nai szervezet és a pártvezetőség kö­zött.” A felszabadulás Budán érte, azonnal Debrecenbe utazott, ahol a Honvédel­mi Minisztérium katonapolitikai osz­tályának vezetését bízták rá. Az ő ve­zetésiével vállalt oroszlánrészt az osz­tály a határőrség megszervezésében, amiért Pálffyt 1946 áprilisában vezér­őrnaggyá léptetik elő. A Szovjetunió­val kötött barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés katonai záradé­kának egyik kidolgozója volt, tagja az 1948 februárjában a szerződést Moszk­vában aláíró kormány küldöttségnek. A két munkáspárt egyesülési kongresszu­sán a Központi Vezetőség tagjává vá­lasztják, hamarosan a honvédség fő­felügyelője lesz, altábornagyi rangban. J övőbe vetett hittel, derűs optimiz­mussal dolgozott akkor is, amikor 1949 júniusában letartóztatták, koholt vádakkal perbe fogták, s szeptember 24-én kivégezték. Nyolc nappal múlt negyvenéves. Hegyes Zoltán munkát, mondván: majd ha fi­zet a tanács (fizetett), ha „ab­bahagyják a piszkálcdásit (sze­rinte őt lejáratták a faluban”), s a kishitűséget”, (hogy ezen mit ért, azt nem tudjuk). Min­denesetre magabiztos, s fütyült az érdi pártbizottság, a sóskúti és érdi tanács felszólításaira, leveledre, nyugodt szívvel el­utazott Bulgáriába napozni. Bencsik Antal és Rozbora Ferencné pedig elkékülnek, ha az iskolaépítés kerül szóba. Mindenesetre kértek egy külső szakértői véleményt, amelynek meg kellett állapítania: milyen minőségű és készültség.! fokú a Glavati által végzett munka? Ez is elkészült augusztus vé­gére. Részleteket közlünk be­lőle. Az iskolaépület készült­ségi foka 50 százalékos. A tetőszerkezet kivitele­zése még a módosított tervtől is eltér. A szarufák toldása neim szakszerű. Az ér­vényes műszaki előírásokat nem elégíti ki. Az állószékek támaszai, a könyökök hiányoz­nak, a talp szelemenéi három méter hosszú darabokból van­nak! A közbeeső szelemenek­nél nem fogópár, hanem to­rokgerenda készült, szélrács nincs. Vajon mitől olyan magabiz­tos Glavati István? A történetnek még nincs vé­ge! A tanács szakértőt kért ar­ra is, hogy egyeztesse a szám­lák tételeit a beépített anyagok mennyiségével. Augusztus 23- ra elkészült az egyenleg. Né­meth Attila megkapta. Szép- ■ tember elején elment három hét szabadságra... A törvény rá is kötelező A tanácselnök és a vb-titkár pedig hallgathatja a lakosság szemrehányásait. S még csak azt sem írhat­juk, hogy nem érdemlik meg. Mert például, miért mentek bele abba. hogy Glavati Ist­ván szerződés nélkül fogjon, az építkezéshez? Abban bíz­tak. hogv az érdi tanács egy­kori műszaki vezetője úgyis mindent tud? Hogy Németh Attila a volt járási hivatal tervcsoportvezetője „helyet­tesíti” a szerződést? Az iskola- akarása nem ok arra. hogy a kivitelező tanácsi pénzen tör­ténő bevásárlásait csak úgv hosszú pórázról ellenőrizzék. (Ezzel nem szándékozunk Gla­vati István tisztességét kétség­bevonni, csak nem ez a dolgok rendje) S egyáltalán! Feltét­lenül egyetlen kismarosra kril bízni egy több milliós létesít­mény kivitelezését? Meggyő­ződtek arról, hogy Glavati Ist­vánnak van-e elég embere, mű­szaki felszerelése egv ilyen fel­adat elvégzéséhez? Persze, van példa arra. hogv kisiparosok nagyobb létesítményeket emel­nek, de ez véleményünk sze­rint nem lehet alap az ártalá- nosításhoz. Ha a szakértői vé­lemény kiá'lia a próbát, me­lyik zseb állja a kárt? Az államé vagv a k’'marosé? Tudom. r°m illik kérdések özönét zúdítani az olvasóra, azt azonban nem értjük, hogv egv kismarost, jelen esetben Glávati Istvánt miért nem le­het akár a törvény ereiével is rábírná arra. hogy a község­nek égetően fontom iskola épí­tését — amit elvállalt — foly- ta'sa? Nem akarunk a dolgok elébe menni, megvárjuk a számlák összevetését a beépített anya­gokkal, de azt már megkérdez­zük: hogyan jutott nullás adó­igazoláshoz az érdi tanácsnál a kisiparos? Vicsotka Mihály r t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom