Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

*K$T 1984. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK A $zgfksze?vezef segítsége A családi ünnepek szervezése Hatalmas virágcsokrok, gon­dosan csomagolt ajándék, dú­san terített, rakott asztal — a családi ünnepek megszokott rekvizitumai. Ám apró félre­értések, véletlen hibák is kel­lemetlen módon csökkenthetik az összejövetel fényét, meg­ronthatják a hangulatot. Nem halaszthatják az esküvői csó­kot az anyakönyvvezető előtt a fényképész késése miatt, s keserű fintorral emeli fel az ifjú ara menyasszonyi ruha­fodrait, ha taxi hiányában gyalog kell a lagzi színhelyére fáradnia. A segélyen kívül is A családi eseményeket ren­dező iroda szolgáltatásainak igénybevételével azonban el­kerülhetőek ezek az ünnep­rontó kellemetlenségek. S hogy még maradandóbb él­ményt nyújtsanak ezek a so­kak életében csak egyetlen­egyszer előforduló megismé­telhetetlen ünnepek, rendsze­res konzultációra gyűlnek össze a megye irodavezetői, hogy szakmai továbbképzéssel, tapasztalatcserével szerezzenek új ötleteket. Az elmúlt héten Dunakeszin látták vendégül a megye csa­ládi eseményeket rendező iro­dáinak vezetőit, s a résztvevők speciális kérdésekkel foglal­koztak: milyen szerepet vál­lal a szakszervezet a családi események társadalmi meg­ünneplésének mozgalmában. Gombos Andrásné, a dunake­szi irodavezető számolt be az elhangzottakról. A tanácskozás valamennyi résztvevője egyetértett, hogy nagyobb feladat hárulna a szakszervezeti bizottságokra a családi ünnepek szervezésé­ben. Hiszen a rokonokon, ba­rátokon kívül a munkahelyi •kollektíva a legszűkebb közös­ség, amely tudomást szerez az esküvőkről, a gyermekek szü­letéséről vagy a hirtelen ha­lálesetekről. s ilyenkor, a szo­kásos szakszervezeti segélyen kívül más módon is támogat­hatnák munkatársukat. Ha a bizottság egv rátermett tagja rendszeres kapcsolatot tartana fenn irodánkkal, ismertethetné a kollektívával szolgáltatá­sainkat. s az esetleg tájéko­zatlan dolgozók igénybe ve­hetnék ezeket. Ez a szoros kapcsolat azonban eddig még csak öt helyi üzemmel jött létre, s ők is elsősorban a névadók megszervezésére szo­rítkoznak. Szintén közös ta­pasztalatunk, hogy az utóbbi időben csökkent a közös, üze­mi névadó ünnepségek száma. S bár érthető, hogy a szak- szervezeti bizottságok szűkebb költségvetési keretei határt szabnak újabban ezeknek a rendezvényeknek, hiszen ke­vesebb pénz jut ajándékra, s a terített asztalokon is szűkö­sebb a kínálat, a névadók szá­ma ettől nem kéne hogy csök­kenjen. Hiszen közös mulatság helyett ezek is megrendezhe- tök bensőséges családi ün­nepként — mi is inkább erre törekszünk — s ebben tájé­koztatást, támogatást nyújt­hatnának az ifjú szülőknek a szakszervezet illetékesei. Dadogó jókívánságok A segítőkészség, a jóindulat azonban időnként nem elegen­dő. Tudni kell köszönteni is. Bár megbocsátható, sőt meg­ható időnként, amikor a kol­lektíva nevében egyik munka­társunk papírját tenyerében gyűrögetve, nyakig elpirulva dadog néhány „keresetlen” szót, szebb és méltóbb lenne az ünnepi alkalmakhoz, ha er­re a feladatra felkészültebbek vállalkoznának. — Legjobban annak örül­nénk — mondja Gombos And­rásné —, ha a szakszervezeti bizottságokban olyan munka­társ tartaná velünk a kapcso­latot, aki kedvet és tehetséget érez magában ahhoz, hogy kollégái családi ünnepeit em­lékezetesebbé tegye. Vállal­koznánk rá, hogy a legfris­sebb kiadványok, esetleg gya­Frismann Edgár, a Pest megyei Közalkalmazottak Szakszervezeti Bi­zottságának tagja tartott előadást a Családi Eseményeket Rendező Irodák vezetőinek. korlati bemutatók segítségé­vel felkészítsük őket a köszön­tők színvonalas megtartására. Maradandó emlék — Ügy szolgáltatás — s egy­re többen veszik igénybe —, amit Rózsavölgyi Károly gödi fényképész nyújt. Videokazet­tán örökíti meg a családi ese­ményeket, s a filmszalag üre­sen maradt részét az évek múlásával lassanként tölti meg a kívánt események fel­vételével. így egységes, örök dokumentum maradhat a csa­lád életéről a házasság pilla­natától akár az érettségiző gyermekek ballagásáig. Az ő szolgáltatását vettük most, a tanácskozás alkalmával is igénybe, de kivételesen szak­mai továbbképzés céljára. Délelőtt egy esküvő külsősé­geit tanulmányoztuk video­kazettáról, délután pedig az irodavezetőknek tartott teme­tési bemutatókat vettük fel. A temetés a legszomorúbb ese­mény a családok életében, ép­pen ezért még gondosabban előkészített, rendezett kell le­gyen. A videokamera ponto­san megörökítette a szertartás minden részletét, így megbe­szélhettük, hol kell változtat­ni, módosítani a külsőségeken, hogyan lehetne még jobban alkalmazkodni a hozzátarto­zók várakozásához. A hasznos tanácskozás után bízunk benne, hogy még szín­vonalasabb ünnepségeket szer­vezhetünk majd a hozzánk forduló családok, kollektívák számára. Hírek a körzetről Megváltozik az ügyeleti rend. A dunakeszi gyermekor­vosok ügyeleti rendje szep­tembertől megváltozik. Az új rendelési időpontokról a la­kosság tájékoztatást kaphat valamennyi körzeti orvosi rendelőben. A Dunakeszi Rendőrkapi­tányság közli, hogy a közleke­dés-igazgatási, útlevél, sze­mélyi igazolvány, engedély ügyek intézésének félfogadási ideje megváltozott. Szerdán reggel 8—12 óráig, délután 14 —18 óráig fogadják az ügyfe­leket. DUNAKESZI x^cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA /elkészülnek az iskolára A város fejlődési ütemében öt éve tárgyalta utoljára a' Dunakeszi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága az óvodai nevelés feltételeinek és tartal­mi munkájának helyzetét. Azóta — mint erről az e heti ülésen tájékoztatta Tóth Mar­git, a művelődési, egészség- ügyi és sportosztály vezetője a végrehajtó bizottságot — négyszáz kisgyermek számára létesítettek új intézményeket. Az óvodai hálózat bővítése te­hát lépést tudott tartani a vá­ros fejlődésével, a lakótelep növekedésével. A zsúfoltság nem szűnt meg, bár kismér­tékben enyhült. Az 1175 helyre ugyanis ezen az őszön is több; 1357 gyer­mek jut. Valamennyiük felvé­teléhez szükséges volt a lakás­óvoda további működtetése, s élni kellett az áthelyezés esz­közével is. így néhányan, a lakótelepi óvodák zsúfoltsága miatt csak a település távolab­bi részén levő, kevésbé telített intézménybe nyertek felvételt. Az óvodák felszereltsége, szemléltető- és didaktikai esz­közökkel való ellátottsága megfelel az elvárásoknak, s jelenleg a személyi feltételek is jók, 77 képesített óvónő tölti be az állásokat. Mivel azon­ban sokan közülük fiatalok, a későbbiekben számítani kell rá, hogy igénybe veszik a gyes-t, s helyüket addig csak képesítés nélküliekkel tudják betölteni. Az intézményekben — a tematikának megfelelően munkára nevelés és iskola­élőkészítés is folyik. Mindkét területen különös figyelmet szentelnek a nehezen nevelhe­tő vagy veszélyeztetett gyer­mekek fejlődésének, felzárkóz­tatásának. Jól szervezett, eredményes az óvoda és a család együtt­működése is. A csoportot ve­zető óvónők és a szülők vi­szonyában sikerült kialakítani az egészséges nevelési part­nerkapcsolatot. Ennek kézzel fogható eredménye sok he­isgyven év uiáa Megtartottak gondolkodni Barid Sándorné nem örült érkezéseimnek. Az egzakt szá­mok, konkrét tények, jogsza­bályok áttekinthető világához szokott, gyakorlatból tudja, nem bízhat mindig az emberi szubjektumon átszűrt inter­pretációban. Ahogy azonban lassan élednek a negyven, ál­lamigazgatásban töltött év em­lékei, oldódik tartózkodása is. Nehéz esztendők élményeit idézi; a pályakezdését. ' — Sződ kicsi, mezőgazdasági település volt, alig emelkedett ki egy-két épület az apró fa­lusi házak közül. Ott kaptam állást, 1949 nyarán, az elöljá­róságon. Hat hónap után már lakóhelyemen, Sződligeten folytattam másodosztályú iro­datiszti pályafutásomat. Ma már furcsa ezt a beosztást hal­lani. Átmenet volt az admi­nisztrátori és előadói munka­kör között. Lehet, hogy szerencsém volt, de jó helyre kerültem. Ki ke­ményebb. ki finomabb mód­szerekkel, de tanítottak, segí­tettek eligazodni az államigaz­gatás útvesztőiben. Sokrétű tennivalóim közben bepillan­tottam szinte minden terület­re. Közvetlen felettesem, a se­gédjegyző konkrét ügyek fel­dolgozása során oktatott a jog­szabályok használatára, a gon­dos. körültekintő munkára. Ha új feladatot kaptam, megmu­tatták melyik könyvben nézhe­tek utána — például a számrendszeres iktatásnak — s aztán már magamnak kel- , lett megtanulni az új ismere­teket. Egyszóval gondolkodás­ra, önállóságra, érdeklődésre szoktattak. Majd néhány évet Dunake­szin töltöttem. A felszabadulás utáni bizonytalanság után eb­ben az időben már elkezdődött a szakosodás, jobban elkülö­nültek a munkakörök. Igazga­tási témákkal, iktatással fog­lalkoztam. Nem szabad lenéz­ni ezt a feladatkört; lényege­sen komplikáltabb volt, mint a mad. 1955-ben kerültem Gödre, s innen már azt hi­szem, csak nyugdíjba megyek. Nehéz idők voltak, sok min­dent végigéltünk akkor, s csak az első általános állam- igazgatási eljárási törvény megjelenésével kezdődött a gyökeres változás. Ez volt ak­kor a közigazgatás bibliája. Rendezte végre a hatáskörök, az illetékesség kérdéseit, meg­szabta a határidőket és köte­lezettségeket, az állampol­gárok államigazgatási jogait és a tőlünk elvárt magatartást, kötelességeket. Aztán sorban következtek az óriási jelentőségű, döntő fon­tosságú rendeletek. Az anya­könyv vezetésének megváltoz­tatásával megszűntek a vallá­si. társadalmi különbségek, és rendeződött a házasságon kí­vül született gyermekek sorsa. Megjelent a lakásgazdálkodási jogszabály. Szóval, végre a konkrét végrehajtás szintjére érkeztek az alkotmányba fog­lalt társadalmi változások. i — Mit tart ma alkalmazha­tónak az akkori közigazgatási gyakorlatból? — Az utánpótlás nevelésé­nek módszerét. És szerencsére nálunk, Gödön azóta is ez a gyakorlat. Ha lehet, belülről neveljük kii a következő gene­rációt. Aki alkalmas rá, érti, szereti a mi munkánkat, az ta­nulhat, előreléphet. így pers" pektívát adunk a fiataloknak, s szakképzett, felkészült. gya­korlati ismeretekkel is rendel­kező munkatársakat nyerünk. Minden évben vállaljuk pél­dául néhány szakközépiskolás foglalkoztatását, a nyári gya­korlat idejére. Nem mindegy ugyanis, hogyan ismerkednek meg jövendő munkakörükkel: elriadnak tőle. vagy megszere­tik. — ön most szakmai elisme­rést, tanácsosi címet kapott. De hogyan látja, milyen a ta­nácsi munka társadalmi meg­becsülése ? — Hogy finoman fogalmaz­zak — kritikusabbak lettek az emberek. Bár, ezen segíteni lehet egy kis megértéssel, em­beribb hozzáállással. Ha nem is hozzám tartozik az az ügy. amellyel felkeresnek, addig nem engedem el az érdeklődőt, amíg nem látom, hogy megér­tette: kihez forduljon, hol tud­nak a baján segíteni. Ha ez se megy, magam kísérem az ille­tékes kollégához, s röviden el­mondom a számomra már is­mert esetet. így nem raboljuk sem az ügyfél, sem egymás idejét, s talán enyhítjük mun­kánk hivatalos jellegét. lyen a foglalkoztatókban, ud­varokon, játszótereken is lát­ható. Gyakran siettek a szülők, nagyszülők társadalmi munká­jukkal az intézmények segít­ségére. Még mindig vannak azon­ban apró, zavaró körülmé­nyek, amelyek megnehezítik az óvónők nevelő munkáját. Ilyen például a locsolási tila­lom, amely az egész város ér­dekét szolgálja ugyan, de le­hetetlenné teszi az apró kezek által fáradságosan gondozott konyhakertek művelését. De megoldatlan a pázsit, a fris­sen ültetett fák, bokrok öntö­zése is. így gyermekparadi­csom helyett ősszel poros, szá­raz puszta várja csak az ovi­sokat, s a szülők, óvónők áldo­zatos munkája is kárbavész. Áthidaló megoldásként, a pe­dagógusok javaslatára kutat áshatnának az óvodák udva rán! Időnként a nyári karbantar­tási, felújítási munkák nagy) terheket rónak az intézmé­nyek dolgozóira A munkavál­lalók egy része a szerződésbe foglalt határidőket nem tart­ja be, s ha a nyári szünet ide­jén túl húzódik a nagytakarí­tás, ez jelentős mértékben ne­hezíti a csoportok elhelyezé­sét, s felborítja a gyermekek napirendjét. Sfét felhívás A Vöröskereszt városi veze­tősége közli, hogy hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kiállítást kívánnak rendezni a Vöröskereszt múlt­járól. Kérik a régi aktívákat, hogy a birtokukban levő do­kumentumokkal, vagy vissza­emlékezéseikkel járuljanak hozzá a kiállítás sikeréhez és november 30-ig juttassák el ezeket a Vöröskereszt városi vezetőségéhez. ★ Tóth Marika néni 84 éves nyugdíjas pedagógus e hónap­ban veheti át a vasdiplomát. Azok, akik régi diákok, akik 1927—1928-ban a dunakeszi 1. sz. általános iskolában az ő osztályába jártak, jelentkezzem nek a Duna parti gyógyszer- tárban megbeszélésre. ÜGzianáisG? A Vörös Csillag Filmszínház­ban szeptember 14—16-ig a Vértestvérek c. színes NDK- kalandfilmet játsszák. 17-én a nagysikerű amerikai film, a Hét mesterlövész vetítésére ke­rül sor. 20-tól a King Kong c. színes amerikai kalandfilmet láthatják a nézők, napi 3 elő­adásban. A József Attila Filmszínház 16-án a Nagy Medve fiai c. színes NDK-kalandilimet, 17- én a Házasság szabadnappal c. magyar filmvígjátékot vetíti. 19—20-án a színes francia kri­mit, a Profit láthatják a né­zők. ■ Anyakönyvi ■ Hírek i Házasságot kötöttek: Kiss István és Kotilla Edit, Marcel János és Horváth Katalin» Borgyos Endre és Jankovics Anna, Csombor Já­nos és Kerekes Zsuzsanna, Meleg Sándor és Borsodi Ilona. Elhunyt: Oroszki Józsefné Ma­gyar Julia, Sendula István, Kovács János, Cseke Zoltán, Csábi Pálné Bárány Margit, Povázsay Sándor. Nehéz esztendőben Az időjárás közbeszólt Nehéz esztendő vége felé kö­zelednek az idén a Dunakeszi Konzervgyárban. A tavaszi fagykárok, a későbbi aszály bizony erősen befolyásolta a felvásárlási lehetőségeiket. • S ráadásul — ami különben öröm — elkészült az új üzem­csarnok is, amelynek beüzeme­lése, alapos megismerése és legtermelékenyebb használata szintén sokaknak adott külön feladatot. Jövőre ntár felkészülten Amint Rudolf János, a ter­melési osztály vezetője el­mondta, szezon elején, az el­ső feldolgozandó nyersanyag érkezésével egy időben kezdő­dött az új vonalak átállítása az üzemszerű termelésre. — A dolgozóknak el kellett sajátítaniuk a gépek kezelésé­nek módját, s meg kellett te­remtenünk a gazdaságos üze­melés műszaki feltételeit is. Nem volt könnyű összehangol­ni a töltőgép és a' kiszolgáló- egységek működését, különö­sen azért, mert a szártépő egy hónap késéssel érkezett csak meg a gyárba. így a nagy mennyiségű cseresznye, meggy feldolgozásánál még nem használhattuk, és kézi munká­val kellett hiányát pótolnunk. Az automata töltőgépek vi­szont jól beváltak a barack, a savanyúság feldolgozásánál, s üzemeltetésükhöz — az eddigi négy helyett — csak egyetlen dolgozó szükséges. A szártépő is munkába állt, a szilva kon­zerválásánál még ebben az évben kipróbálhatjuk. A kö­vetkező szezont már alaposan felkészülve, valamennyi ter­melőegység összehangolt, op­timális beállításával kezdjük. Amiből több terem A termelőknek és felvásár­lóknak egyaránt gondot oko­zott, hogy idén, a szokásostól eltérően „összeértek" a gyü­mölcsök, azaz késett és elhú­zódott az érési idő. A felvásár­lás nehézségeiről Bódis József, termeltetési osztályvezető be­szélt. — A bogyós gyümölcsök ere­deti feldolgozási tervét módo­sítottuk. Erre a kedvezőtlen piaci viszonyok, a magas fel- vásárlási árak késztették a gyárat. S bár a málna, a piros- ribizli közepes termést hozott, a szamóca, feketeribizli a fagykárok miatt elmaradt a szokásos mennyiségtől. A mó­dosított tervnek azonban ele­get tettünk. Meggyből kellett pótolnunk azt a mennyiséget is, amelyet a cseresznye hiánya okozott. A kajszibarackra nem . volt pa­nasz, s az őszi szintén megfe­lelt a várakozásnak. A szilva viszont istáét problémát okoz: kevés és drága a termés, va­lószínűleg nem tudjuk feldol­gozni a tervezett mennyisé­get. Az érési szezonnak azon­ban szerencsére még nincs vé­ge, még csak most következik az alma. Szeptember végén in­dul a vegyes befőttek gyártása, amelyhez az almát is felhasz­náljuk. Reméljük, ezzel pótolni tudjuk a többi gyümölcs ki­esését. Összességében elmond­hatjuk, hogy a felvásárlás, a termelés szempontjából nem sikerült olyan gyengén ez a gyümölcsszezon, mint amilyen rossz mezőgazdasági év volt. A savanyúság alapanyaga Komoly problémáink patt­nak viszont a savanyúság alapanyaga, az uborka beszer­zésével. Bár a szerződések sze­rint megfelelő termőterületről, s megbízható partnerektől vár­hattuk volna az árut, az idő­járás közbeszólt és alaposan megnyirbálta elképzeléseinket. A vártnál jóval kisebb meny- nyiség nem elegendő a hazai megrendelések számára, sőt, még a demokratikus partne­reknek is csak a vegyes dara­bos savanyúságból tudjuk a teljes mennyiséget szállítani. Paradicsomból ugyanis nincs hiány, ennek feldolgozásához viszont fel kell használnunk a beérkezett uborkakészletein­ket. Természetesen igyekszünk majd ezt a kiesést is a még hátralevő gyümölcs feldolgozá­sával pótolni. Az oldalt irta: Márványi Agnes Fotó: IlancsovszUi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom