Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

1984. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK 3 Sornyomtató a TRI-TON-ból Seiten Oszkár urnájánál Koszorúzás A számitógépes adatfeldolgozás eredménykiírására alkalmas berendezéseket gyártanak a péceli TRI-TON Háziipari Szö­vetkezetben. A PRT—80 MÁTRIX elnevezésű sornyomtatóból az idén 1300 darabot szerelnek össze bérmunkában. Felvéte­lünkön Holicza Jánosné és Berecz Mihályné szerelő a sor- nyomtató nyomtatott áramkörének szerelését végzik. Hanesovszki János felvétele Születésének 75. évforduló­ján csütörtökön ünnepélyesen megkoszorúzták Betlen Osz­kárnak, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségének ur­náját a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. A tisztelet és a megem­lékezés koszorúit a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetségének, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének, va­lamint a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kép­viselői helyezték el az urná­nál. ★ Betlen Oszkár 1931-ben lett a K1MSZ KB Titkárságának tagja, később aktív harcosa volt a csehszlovákiai kommu­nista mozgalomnak. A német koncentrációs táborokban — amelyekbe munkásmozgalmi tevékenysége miatt hurcolták — egyik vezetője az illegális kommunista szervezkedésnek. A felszabadulás után a Sza­bad Nép munkatársa, majd főszerkesztője és főszerkesztő­helyettese, 1951-től 1956-ig az MDP Központi Vezetőségének póttagja volt. 1951-től az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének főmunkatársaként dolgozott. Ifjúsági parlamentek előtt APÄ!¥-nil lesz miről készéiül Keiásit sincs minden rendben Terítéken: a közétkeztetés A vendéglátóipari konyhák­ban hosszú időn át büszkék voltak arra, hogy náluk nincs ételmérgezés. Azután változtak az idők, elkezdtek közétkezte­téssel is foglalkozni, s azóta elő-előfordul több embert érin­tő, komoly tömeges mérgezés. Pedig a legtöbb szakképzett dolgozó ezekben a konyhákban tevékenykedik, nem az iskolai- akban, az üzemiekben. Túlferkli konyhák Vajon törvényszerű-e, hogy ahol népes csoportokat étkez­tetnek, időnként előforduljon ételmérgezés is? A válasz való­színűleg „nem” lesz, ugyanis a közkonyhákat hosszú időn át az jellemezte, hogy anyagi fel­tételeik, objektiv lehetőségeik foghíjait gondos munkával, a tisztasági előírások szigorú megtartásával pótolják. 1912-ig például az iskolakonyhákon egyáltalán nem történt Pest megyében ételmérgezés, ám az­óta az esetek fele innen ered. Az iménti általánosságok után érdemes szemügyre ven­nünk a konkrétumokat is. Ez év májusában a KÖJÁL min­den közétkeztetési konyhára kiterjedő felmérést, helyszíni vizsgálatot folytatott Pest me­gyében. Megállapításait tegnap százhúsz közegészségügyi szak­ember, konyhát üzemeltető ve­zető előtt ismertette tír. Kele­ben, s a húselőkészítők a kony­hák majd 40 százalékánál hiányzanak, a meglévőknek pedig egyötödét nem rendelte­tésszerűen — tehát más célra is — használják. Elenyészően kevés az olyan konyha, ahol külön tojástárdó lenne, s fer­tőtlenítés nélküli tojást talál­tak tizenhat alkalommal a főzőtérben is. Sokhelyütt gondok vannak a már elkészült ételek túl hosz- szas tárolásával a tálalásig, s a készétkek utólagos szennye­zésében nagy szerepe lehet an­nak, hogy a szeletelésükre szolgáló eszközöket, késeket, deszkákat nyersárukhoz is használják — vagy mert nem különítik el, használhatták — a konyhák majd felében. Többfelé (egy ti zed körüli az arány) probléma a moslék- és hulladéktárolás, vízellátási és szennyvízelvezetési üzemzavar. A hűtve tárolást fenyegeti, hogy a konyhák 60 százaléká­ban energiakimaradással kell számolni, bár ez csak 4 száza­lékuknál gyakori. Szappan, törölköző... Még néhány sűrűn kifogásolt hiányosság: a főzőterek három­negyedében van csak kézmosó, s W. C.-előterek 82 százaléká­ban. Az azonban szembeötlő, hogy a tisztálkodási feltételek a vendéglátóiparban a legrosz­szabbak. Míg általában a mos­dók 14 százalékánál hiánycikk a szappan, a törülköző, a köz- étkeztetésre vállalkozó étter­meknél ez az arány kevés hí­ján 35 százalék. Az elemzés nyomán nyilván­valóvá vált, hogy nem a fel­nőttek üzemi konyhái körül legtöbb a gond, hanem a gyer­mekeket ebédeltetőknél, s a vendéglátóipariaknál. Ami a gyermekétkeztetést illeti, még mindig az enyhe kalóriatöbblet jellemzi — kivéve a felsőtago­zatos korosztálynál — s bár az. adott fehérje mennyisége ele­gendő, de forrása egyhangú, rendszerint sertéshús', ritkáb­ban tejtermék vagy egyéb húsféleség. Kevés nyers gyü­mölcsöt, zöldséget kapnak a gyermekek. A mostani vizsgálat nyomán 313 átirat, 97 a hiányosságok megszüntetését előíró határo­zat, 20 szabálysértési ügy, s 7 helyszíni bírság született Ám az nyilvánvaló, hogy sok fel­adat vár még a közkonyhák üzemeltetőire, például mert most fény derült arra: a belső ellenőrzés sokszor felületes volt. A legnagyobb lecke azon­ban nemcsak az üzemeltetőké: a közkonyhákon dolgozók szemléletének, néha hányaveti- ségének megváltoztatása, s képzésük — a legfontosabb. V. G. P. Az ifjúsági törvény meg­születése után még néhány évig kuriózumnak számítottak az ifjúsági parlamentek, mára viszont beépültek a demokrá­cia egyéb fórumai közé. Nem a jelentősége, hanem az új­donsága veszített erejéből. Ezekben a hetekben, hónapok­ban ismét az ifjúsági parla­mentekre készül a megye if­júsága, így a Pest megyei Ál­lami Építőipari Vállalat fiatal­jai, vezetői is. Más szemüveggel Beszélgetőpartnereim alapo­san fölfegyverkeztek, jogsza­bályokat, útmutatásokat tar­talmazó brossúrák lepik el az asztalt. Kaponyi Endre sze­mélyzeti főosztályvezető, Sza­bóki Tamás, az ifjúsági bi­zottság titkára és dr. Várnai Zsuzsa KISZ-titkár a legutób­bi ifjúsági parlament anyagát forgatják. Az intézkedési terv alapján két dokumentum is készült. Az igazgatói utasítás a vállalati feladatok végrehaj­tásáról intézkedik, míg a má­sikban a fiatalok vállalnak kötelezettséget arra, hogy a KISZ-bizottság irányításával támogatják ezt a munkát. A nyolc fejezetbe szedett, össze­sen 38 pontból álló iratot la­pozgatva úgy tűnik, lesz miről beszámolnia a vezetőségnek. — Amikor így végignézzük, bennünket is meglep, hogy mennyi mindent sikerült meg­oldanunk — mondja Kaponyi Endre. — Sok kérdésre már időközben megadtuk a választ, hiszen nemcsak a parlamentek idején kell törődni a fiatalok­kal. Ha akarnánk, sem tud­nánk figyelmen kívül hagyni őket, hiszen a vállalat dolgo­zóinak a fele közülük kerül ki. A napi munka, a törődés közepette önmaguktól jönnek felszínre a gondok, amelyeken igyekszünk segíteni. Szép is lenne, ha csak az ifjúsági par­lamenten kerülnének szóba. Ilyenkor csupán annyira mó­dosul a helyzet, hogy mindent az ifjúságpolitika szemüvegé­vel nézünk. — Az ifjúsági bizottságnak éppen az az egyik feladata, hogy elemezze a két parlament között történteket — mondja Szabóki Tamás. — Rendszere­sen ellenőrizzük, hogy mit teljesít a vezetés, hogvan bol­dogulnak a fiatalok. Általában félidőben jelentést teszünk az igazgatónak, de beszámolunk a párt és a KISZ tagsága előtt is. — Ez az állandó figyelem és a munkahelyi demokrácia többi fórumának a kihaszná­lása a biztosítéka annak, ho?v a parlament nem sekélyesedik panasznappá — teszi hozzá dr Várnai Zsuzsa. — Nincs ben­nünk olyan feszültség, hogv na végre, most aztán kipakolha­tunk. Az intézkedési terv átfogja a szakmai, a politikai képzés, a beilleszkedés, a munkakö­rülmények, a szervezeti élet kérdéseit, a legizgalmasabb- nák azonban a lakásépítési akció látszik. Az imponáló eredmények persze összefügg­nek a vállalat tevékenységé­vel, ám pusztán a lehetőség önmagában kevés volna. Er­ről kérdeztem beszélgetőpart­nereimet. — Az elmúlt parlament óta 160 lakást építettünk a dolgo­zóinknak, s ennek 80 százalé­kát a fiatalok kapták meg — tájékoztat Kaponyi Endre. — Az idén nem adunk át többet, ám hamarosan folytatódik az akció. Helyzetünkből faka­dóan jelentős kedvezményt adunk: egy 70 négyzetméteres lakás körülbelül 500 ezer fo­rintba kerül. Ez viszonylag ol­csó, de akadnak olyanok, akik mégsem tudják megfizetni, ezért a lépcsőzetes megoldás­sal próbálkozunk. A hatvanas években épült lakásokból szí­vesen költöznek át az embe­rek az újabbakba, helyükre pedig a fiatalok lépnek. Még ilyen lehetőségekkel, módsze­rekkel sem tudjuk utolérni magunkat, mert a munkaerő mozgása miatt mindig újra­élednek az igények. Hasonló cipőben — Ha már anyagi kérdések­ről is szó esett, meg kell em­líteni még valamit — folytat­ja a főosztályvezető. — Ez pe­Az állandó szigorítások kö­zepette rá kellett döbbenniük a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek is, hogy a gazdál­kodás előrevitelének érdeké­ben minden kínálkozó lehető­séget ki kell használniuk. Nö­vényt termelni, állatot te­nyészteni a legtöbb gazdaság­ban jól tudnak, azonban más is szükségeltetik. Jó kereske­dőre, közgazdászra és mind­emellett ötletgazdag vezetőkre van szükség, hogy a nehezebb körülmények közepette a buk­tatókat kikerülve jó irányba tereljék az adott mezőgazda- sági nagyüzem hajóját. Még­pedig úgy, hogy ahol új eljá­rást vezettek be, új technoló­giát fedeztek fel, kamatoztas­sák és ne csak a gazdaság ke­retein belül, hanem az ország egész területén, és a határokon túl is. Hírünk a világban Szerencsére a gazdasági kö­rülményekhez alkalmazkodva, egyre több vezető él az adan­dó lehetőségekkel így már az elmúlt esztendőben is több millió forint értékű szellemi exportot bonyolítottak le fő­ként a közel-keleti és az af­rikai országokba. A fejlődő Országgyűlési bizottsági ülés Jogszabályok érvényesülése dig az ifjúsági célú pénzesz­közök fölhasználása. Igazán minden utasítással, szabállyal, paragrafussal tisztában va­gyunk, de ezzel nem boldogu­lunk, nem tudjuk, mi foglal­ható bele. Ha mondjuk, elszá­molunk évente 50 ezer forin­tot, akkor azon túl, hogy meg­mosolyognak érte, ráadásul még nem is fedi a valóságot Mert hogyan mutassuk mi azokat a milliókat, amelyeket elsősorban a lakásépítésre, de az. oktatásra, a sportolási le­hetőségek bővítésére költünk.. Ha nem is közvetlenül, de ezek érintik a fiatalokat, fő­ként egy olyan vállalatnál, mint a miénk, ahol szép szám­mal megtalálhatók. Nem hi­szem, hogy ez csak a mi prob­lémánk .lenne, bizonyosan má­sok is hasonló cipőben járnak. Jogok és lehetőségek A PÁÉV-nál ezekben a he­tekben fölgyorsulnak az ese­mények, készülnek a beszá­molók, új kérdések fogalma­zódnak meg, ugyanúgy, mint a többi vállalatnál, intéz­ménynél. Néhány helyszínen még ebben a hónapban, de ál­talában inkább októberben, novemberben rendezik meg az ifjúsági parlamenteket. Ezek az események nemcsak a munkahelyi demokrácia pró­bái lesznek, hanem azoké is, akik élnek vagy nem élnek jogaikkal. Kövess László men Erzsébet, a Pest megye: KÖJÁL élelmezés- és tá.plál- kozásegészségügyi osztályának vezetője. A vizsgálat kiderítette, hegy a 737 közétkeztetéssel foglalko­zó melegkonyha közül csak 639-ben található meg a mű­ködési engedély, s ezek közül is 202 (az egyharmada), az en­gedélyezett adagszámnál többet főz. A helyzeten nem enyhít, hogy 82 konyha kihasználat­lan, az utóbbiak ugyanis má- •s-tírtt találhatók, mint az előb­biek. ' -J • ' Veszélyes áramkimaradás Manapság minden harmadik ember közkonyhákról kapja az ebédet, s tíz év távlatában megállapítható, hogy a mérge­zési esetek száma alig válto­zik, ugyanakkor a megbetege­dett emberek száma ugrássze­rűen nőtt tavaly ezer fölé (a korábbi kilenc évben soha sem vo’Jt ötszáznál több!). Milyen hiányosságok húzód­nak a háttérben? Először is gyakorivá vált a főzött étkek kiszállítása, 953 tálalókonyha fogadja az ételt. Ám a szállító- edények tárolása, mosogatása sokhelyütt megoldatlan. Kifo­gásolható a szárazáru raktárak több miint egynegyede, a köny- nyen romló élelmiszerek hűt­ve tárolása pedig a konyhák 21 százalékában nem felel meg a követelményeknek. Szűkös a nyenshús-hűtőkapacitás, ki­váltképp a gy e r m éké lel m ez és ­A büntetés-végrehajtást sza­bályozó 1979-es törvényerejű rendelet és az új jogszabályok társadalmi hatását, érvénye­sülését vizsgálta csütörtökön az országgyűlés jogi,.igazgatá­si és igazságügyi bizottsága, amely — Gajdöcsi István el­nökletével— a kalocsai bünte­tés-végrehajtó intézetben tar­totta ülését. Juhász Lászlóné alezredes, a kalocsai fegyház és börtön parancsnoka ismertette az in­tézet helyzetét. Mint mondot­ta, az utóbbi négy évben vég­zett korszerűsítési, felújítási munkák nyomán jelentősen javultak a szociális körülmé­nyek. A büntetésüket1 itt töltő nők többsége az intézet saját üzemében, a kalocsai Konfek­cióipari Vállalatnál dolgoz­hat, de több helyi üzemben is foglalkoztatják őket. Az el­ítéltek életkora, az elkövetett bűncselekmények jellege, a visszaesők száma itt is az or­szágos arányokat tükrözi. A rabokkal való foglalkozás fő célja a nevelés, a megváltozás szándékának felébresztése. Gondot fordítanak az iskolá- . zatlanok oktatására is, a ra­bok közül tavaly 144-en vé­gezték el az általános iskola valamelyik osztályát. Szabad idejüket szakkörökben,' isme­retterjesztő előadásokon, ve­télkedőkön tölthetik el. Gon­dot okóz, hogy az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz nincs íléfl nevelő. A képviselők ezt követően megtekintették az intézetet, tájékozódtak az itt élők mun­ka- és életkörülményeiről, majd az ülés befejező részé­ben összegezték a tapasztala­tokat. Hangsúlyozták, hogy a nevelői és a pártfogói mun­ka fejlesztésére különösen szükség van a visszaesők szá­mának csökkentése érdekében, A képviselők kérdéseire Borics Gyula igazságügyi államtitkár, Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és Juhász László­né válaszolt. A bizottsági ülésen felszó­lalt Antalffy György (Csong- rád megye), Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar megye), Szoko- la Károlyné (Somogy megye), Győré Sándor (Pest megye), Gulyásné Bohács Piroska (Bu­dapest), Tóth Attiláné (Buda­pest), Nezvál Ferenc (Buda­pest), Juhász Tibor (Bács-Kis- kun megye) és Bóka Mihályné (Békés megye). ICözef-keleti megrendelések Szellemi termékek exportja országok részéről ugyanis nagy az érdeklődés hazánk mezőgazdasága iránt. Jó hí­rünk van a világban. Ebből adódóan az eddig megkötött szerződések és a várható üz­letkötések nyomán 40—50 millió dollár körüli bevételre lehet számítani Pest megye mezőgazdasági üzemeinek szellemi exportjából. Ez azt jelenti, hogy a különböző li- cencek, tervek és egyéb szel­lemi termékek külföldi érté­kesítése előreláthatóan az idén is a tavalyihoz hasonló lesz. A magyar szellemi termékek sok esetben úgy jutnak el külföldre, hogy a hazai szak­emberek távoli országokban különböző kutatómunkákra, az új eljárások gyakorlati beve­zetésére vállalkoznak. Amelyik gazdaság megragadja a kínál­kozó lehetőségeket, m*fit pél­dául a csepeli Duna 1*cmelő- szövetkezet, nem jár rosszul. Ez a gazdaság bonyolította an­nak a 180 Algériában munkát vállaló szakembernek kiutaz­tatását, akiket az ország kü­lönböző részéből verbuváltak össze. Vagy említhetjük a dánszentmiklós-albertirsai Mi­csurin Termelőszövetkezet csepegtetőöntözés'i rendszeré­nek exportját és adaptálását, elsősorban a közel-keleti or­szágokban. Ez a gazdaság szintén látványosan növelte szellemi exportját az utóbbi időben. Sőt az eddig elért eredményei alapján több or­szágból is érdeklődnek az új eljárás iránt. Közös vállalatok A gödi Dunamenti Tsz ta­lálmányát, a korszerű tűzvé­delmi szigetelést a csehszlová­kiai metró épitésénél alkal­mazzák. A televízió is közve­títette a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet találmá­nyát, a bontás nélküli csator­najavítási lehetőséget. Az új eljárást Bécsben is kipróbálták és az ottani szakemberek is kedvezően nyilatkoztak róla. Az eredmények láttán további megrendelésekre lehet számí­tani. A dabasi Fehér Akác Tsz Mezőváz üzeme szintén a Kö­zel-Keletre exportált szellemi terméket, mintegy másfél mil­lió dollár értékben. Kiemelke­dő e téren a kiskunlacházi ÉGSZÖV tevékenysége. Ez a vállalat mintegy 10 millió dol­lárt hozott az országnak. Szá­mosán érdeklődnek a Herceg- halmi Kísérleti Gazdaság Hungahib sertésrendszere iránt, elsősorban az afrikai or­szágokból. Ugyanilyen érdek­lődésre számíthat a kiskunlac­házi Kiskun Termelőszövetke­zet sugárzásos vetőmagkezelé­se is. A Tesco Nemzetközi Mű­szaki Tudományos Együttmű­ködési Iroda mintegy félszáz országgal kötött megállapo­dást a szellemi termékek ér­tékesítésére, a műszaki tudo­mányos együttműködés fej­lesztésére. Közös vállalatok alapításával is bővítették te­vékenységüket. Néhány éve az Állami Fejlesztési Bank, va­lamint a dunavarsányi Petőfi és az Óbuda termelőszövetke­zet közösen megalapította a Farminvestet. A közös válla­lat elsősorban a fejlődő orszá­gokban, a mezőgazdasági be­ruházások tervezésében és le­bonyolításában vesz részt. Programrendszerek A számítástechnikai progra­mok külföldi értékesítése alig néhány éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt több mil­lió dolláros exportot bonyolí­tott le a Metrirnpex Külkeres­kedelmi Vállalat. A legna­gyobb hazai programkészítők mellett létrejött polgárjogi tár­saságok és munkaközösségek is felsorakoztak az ajánlatte­vők közé. Néhánynak sikerült is már komplett program­rendszereket eladni, elsősor­ban az NSZK-ba és más nyu­gat-európai országnak. Kellő piackutatás és körültekintő elemzés esetén a megye me­zőgazdasági nagyüzemeinek is megvan a lehetőségük arra, hogy a számítástechnika terü­letén is bekapcsolódjanak az ország szellemi kivitelébe. B. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom