Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

Programozott automaták A kelme finomságától függően 600—800 méter anyag is beke­rül egyszerre a festőkádba. Ferencz Pál ellenőrzi a festés mi- ; nősegét. xJfíria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Falukép és védett ősidiMdís Újrateremtett régi értékek A fcciáfi kör vállalkozása Több mint egy éve alaikult meg a Börzsöny Baráti Kör. Azokból a természetbarátok­ból, aikiik szeretik és tenni is akarnak e tájegységért. A csoport feladatai közé tarto­zik a börzsönyi napok szerve­zése is. Mint arról már lapunk ha­sábjain beszámoltunk, az idén a hagyományoktól elté­rően jóval gazdagabb prog­ram várta az idelátogatókat. Kapcsolatok Az új gépek üzembe helyezésével jelentősen javultak a mun­kahelyi feltételek. Erdőst Agnes felvételei Az új termékek meghonosí­tásának egyik feltétele volt a Kötöttárugyárban, hogy kor­szerűsítsék a gépparkot és fejlesszék a gyártási technoló­giát. Így ma már a legtöbb üzemrészben programozott automata gépekkel dolgoznak.. Az új alapanyagok előállítása egyben a kikészítő munkafo­lyamatokat is megváltoztatta. Így a termékek mind jobban megközelítik funkciójukat; kényelmesebbek, mértéktar- tóbbak és jobban megfelel­nek az esztétikai követelmé­nyeknek. A' festőrészlegben a beru­házások eredményeképpen kor­szerű gépek végzik a mun­kát. Természetesen a berende­zések a termelékenységet is jelentősen növelték. Míg a ha­gyományos masináik csupán kétszáz kilogramm kelme megfestésére voltak képesek, addig az új hatszáz kilogram­mot, is megfest. A korszerűsítést még tovább” kívánják fejleszteni a gyár vezetői. A tervek szerint októ­berben három darab gépet he­lyeznek üzembe. A technológiai változás per­sze nemcsak a bővülő és kor­szerűsödő gépparkkal mérhe­tő. Változik a dolgozók mun­kafeltétele. szemlélete és szakmai felkészültsége is. S. J. A kétnapos rendezvényso­rozat a baráti kör nyilvános közgyűlésével kezdődött a hét végén. — Ügy véljük, hogy cél­jaink a különböző szakosz­tályok és a helyi csoportok által valósulhatnak meg leg­inkább — mondotta Tóth István főtitkár. Persze több olyan terület van, amelyen az illetékes vezető testületek nélkül nem jutnánk előbbre. Egy ilyen fontos dolog pél­dául a falusi turizmus, az idegenforgalom, mely a tér­ség egyik jövedelem forrása is lehet. A másik a természet és a környezetvédelem kér­dése, melyben szintén na­gyon sok segítséget várunk az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivataltól. Vannak tennivalók a telepü­lésfejlesztés kérdéseiben is. Ehhez kapcsolható az út-, a víz-, a telefon-, a szenny­víz-, a bolthálózat és az áruellátás fejlesztése. Kezde­ményezzük, hogy a Börzsöny egyik régi jellegzetes termé­szeti értéke, a diósjemői ős- bükkös legyen szigorúan vé­dett terület. Foglalkozunk a Munkában és közéletben Mindig több* szeretnék Belépek a szobájába, éppen akkor nyomja el a cigarettát. Kevés ideje van, most is csak 'azért találom a helyén, mert egy telefont vár. Kéri György, a Forte gyér üzemgazdasági osztály- vezetője, alig 30 éves fiatal­ember, és már öt éve, hogy vezető. , — Mikor került a Forte gyárba, és miért éppen ezt a vállalatot választotta? — 1978-baií, a Közgazdasá­gi Egyetem elvégzése után, SfesItESTÓiss életünk színei Miről tárgyaljon a vezetőség? f-2 érdeklődés csdsfknskja Huszonkét oldalas jelentés készült a Madách Imre Mun­kás- és Ifjúsági Művelődési Központ idei, első félévi programjairól, szolgáltatásai­ról. A meglehetősen vaskos dokumentumot a múlt hét utolsó munkanapján terjesz­tette elő Varga Zoltán igaz­gató, az intézmény társadal­mi vezetőségének ülésén. Tömsgek Mint azt a jelentés megál­lapítja; Az első félév mun­kájára bizonyos fokig kihatott a korábbi, vezetői s ezen kí­vül még néhány személyi vál­tozás. Ennek ellenére nagyobb megtorpanás nem következett be. a jól bevált formákat al­kalmazták, s néhány új pró­bálkozásra is sor került az el­múlt félév végén. A munkát túlzott részletes­séggel bemutató jelentésről vitatkozva többen szóvá tet­tek, legkonkrétabban Princz Lenke, a városi pártbizottság munkatársa fogalmazta meg, hogy ennél helyesebb lett vol­na rövidebb, elemző áttekin­tést adni a vezetőség számára. A részletek közt ugyanis el­veszik a lényeg, bár a napló­szerű tájékoztatás igen ko­moly mennyiségi munkát rep­rezentál, kulturális életünk sokszínűségét bizonyítja. A Vox Humana és a K1SZ- kórus, a Musica Humana Ka­marazenekar, a Fúvószenekar hazai és külföldi szerenlései jelentik zenei élelünk legjelen­tősebb eseményeit. Ma már természetesnek tű­nik mindannyiunk számára, hogy az ország és a főváros legjobb színházi együttesei vendégszerepeinek a város közönsége előtt. A Filharmó­nia önálló előadássorozatot rendez a zeneiskolában. Rangos lista készült a fél- e'ztendő alatt rendezett ki­állításokról, a városban kiállító művészekről. Felnőtt és gyer­mekszakkörök, klubok, nyelv- tanfolyamok ismeretterjesz­tő előadások. Sokan, sokféle formában művelődnek, szóra­koznak a város művelődési központjában. A munka elismerése ez­úttal sem maradt el. A vitat­ni. kritizálni való részletek előtt ezzel kezdte a pártbi­zottság képviselője és a többi felszólaló is. lyettes a második félévi prog­ramról szóló tájékoztatójában többek között elmondták, hogy a közeljövőben megalakul az égészségügyi dolgozók nyugdí­jas klubja, létrejön a város­szépítő egyesület. A szervező munka korszerűsítéseként megkezdik egy olyan címka­talógus kialakítását, amely a város lakóinak személyszerin­ti érdeklődési köréről ad in­formációt. A katalógus segít­ségével mindig az érdekeltek­hez jutnak maid el az ese­ményekről tudósító meghí­vók, a tájékoztató eszközök. kyitott kérdés Krrtcnczva István Kálmán, a Hazafias Népfront városi Bizottsága titkára azt hangsúlyozta, hogy jó irányba fejlődik a munka, a művelődési központ külö­nösen sokat tett a nyugdíja­sokért. Szerinte azonban' még jobbá kell tenni a kulturális információk áramlását, a pro­pagandát, a ház és a klubok vezetői között a kapcsolato­kat. Okolicsányi Lóránt a HNF környezetvédelmi bizott­ságának vezetője is a korsze­rűbb szervezési és propaganda követelményekre hívta fel a fisveimet. Varga Zoltán igazgató, a felszólalóknak adott válaszá­ban, Gál Anna igazgatóhe­A tanácskozáson nyitott kérdés maradt: mi az oka, hogy a társadalmi vezetőség tagjai közül alig jelentek meg néhányon? Ez ügvben tájéko­zódik majd az igazgató és munkatársi gárdája. A 27 oldalnyi terjedelem ellenére a tanácskozás részt­vevői nem tudhatták meg. hánvan, milyen szervezeti fel­érnie.« és munkamegosztás sze­rint dolgoznak itt a népmű­velők: Mennyi a költségvetés fő összege? Hogyan alakult a ház gazdálkodása hogyan ér­tékelik az itt folvó mun­kát a pénzügyi támogatást nvúitó üzemek? Mit várnak a gyárak, munkahelyek dolgozói a . művelődési központ mun­katársaitól? A társadalmi ve­zetőséggel nagyjából ezekről a kérdésekről érdemes tár­gyalni. Kovács T. István Rétiság és Budapest között kerestem közgazdász állást, mivel feleségem révén akkor Rétságon kaptunk, lakást, Véletlenül jelentkeztem a váci Fortéban, de nem bán­tam meg az akkori választá­somat. Egy évig dolgoztam, mint közgazdász, utána mun­kaügyi osztályvezető lettem. Aztán az átszervezés követ­keztében a közgazdasági és a munkaügyi vonalat összevon­ták. Így most üzemgazdasági osztály néven szerepel a mi munkaszervezetünk. — Sikeres, netán elégedett embernek érzi magát? — Inkább szerencsésnek. Végül is minden elképzelé­sem úgy a munkában, minit egzisztencia tekintetében, és a magánéletben is kisebb- nagyobb erőfeszítéseik árán sikerült. A jelenlegi helyzetemmel elégedett vagyok, de mindig többet szeretnék, ami úgy érzem, nem telhetetlenség tő­lem, csak további célok ki­tűzését jelenti, amiért érde­mes élni, dolgozni. Szeren­csés vagyok abból a szem­pontból is, hogy a hatéves munkaviszonyom alatt, min­dig olyan kollegákkal dolgoz­tam, akik szakmai felkészült­ségükkel mindig ^ segítsé­gemre voltak. Gyors gondolkodású, ma­gabiztos, kiegyensúlyozott egyéniség. Szereti az új öt­leteket, megvalósításukat szorgalmazza. — Milyen társadalmi tiszt­ségei vannak? — Már az egyetemi évek alatt propagandista voltam, a gyárban először a KISZ-bi- zottság ágit prop. titkára, majd 1981-től pártpropágan- dista és a múlt évtől városi gazdaságpolitikai vezető pro­pagandista vagyok. Szeret­ném megtanítani, vagy in­kább rávezetni az embereket arra a gondolkodásra, hogy gazdaságpolitikus - szemlélettel bíráljanak, mérlegeljék az eseményeket. Ugyanakkor tá­jékoztatok, segítek rendsze­rezni az ismereteket. Sajnos, olykor felemás sikerrel. Eddigi munkáját kitünte­tései is fémjelzik. Kiváló if­jú szakember, a KISZ-pro­pagandista aranyjelvénv és az aranykoszorús KISZ-jel­vény tulajdonosa Gazdasági és társadalmi munkája elis­meréséül ez évben megkanta a „Kiváló munkáért” minisz­teri kitüntetést is. Bakóné Tóth Piroska faluesztétika kérdésével. Töb­bek között azzal, hogy le­gyen-e új tó Nagybörzsöny­ben, és hogyan menthetnénk meg a már meglévő diósje- nőit? Jövőre Kemencén — Hogyan alakult a baráti kör taglétszáma? — bar több mint százan vagyunk, de a jelenlegi tag­létszám alapján nem szabad megítélni a munkánkat. Ez a kis szám elsősorban abból ered, hogy tulajdonképpen a baráti körnek nem volt joga tagdíjat szedni, A jövőben egyesületként fogunk dolgoz­ni. Anyagi támogatás nélkül így sem tudunk majd sok mindent megoldani. A fő fel­adatunk, hogy mozgósítsuk, szervezzük a közügyet minél jobban szolgáló erőket. — Feladataik között szere­pel az is, hogy minden évben más-más börzsönyi települé sen rendezik meg a börzsönyi napokat. Ezzel kapcsolatban, mik a tervek? — Logikus, hogy az elsőt itt Nagybörzsönyben tartot­tuk meg, ahol már hagyo­mányai is vannak az ilyen jellegű eseményeknek. Jö­vőre Kemence, 1986-ban pe­dig valamelyik Nógrád me­gyei község kapná a rende­zés jogát. Fontos számunkra, hogy minél többen és minél több helyen ismerjenek ben­nünket — fejezte be nyilat­kozatát Tóth István. Tradíciók A programok sorából ki­emelném a folklórbemutatót. A szabadtéri színpadon jó kedvvel megszólaló amatőr csoportok elhozták vidékük dalait, vagy jól begyakorolt mozdulatokkal járták el ré­gi táncaikat. Elsőként a he­lyiek pávaköre mutatkozott be. A községben gyűjtött,né­met és magyar népdalokat énekeltek. Az óhazából ho­zott nyelvjárással, melyet a község idősebb lakói még be­szélnek, de megszólaltatták az irodalmi nyelvhez közei ál­ló német nyelven is. A let- kési lányok, asszonyok Ipoly menti magyar népdalokat ad­tak elő A szobi néptáncosok élvezetes produkcióját tapsol­hatta hosszan a közönség. A Nógrád megyeieket a nézsai vegyes kórus és a berkenye! énekkar képviselte. Bár látszott a fellépőkön, hogy a maguk gyönyörűségé­re. a tánc, az együttlét örö­méért léptek színpadra. Pro­dukciójuk ennek ellenére nem volt kevesebb. Szépen, tisz­tán szóltak a német, szlovák és magyar dalok, jól illett ehhez a bemutatott népvise­let is. E? a folklórbemutató a területen élő nemzetiségek nénművészetének, kultúrájá­nak a bemutatója is volt. .Tó volt hallani, hogy nyelvük méginkább me«újul és újra­éled a Börzsönyén is. Surányl János Északi rokonaink JHrviigipüü és Vác A 26 ezer lakosú Järvänpää éppolyan távolságra fekszik a finn fővárostól, mint Vác Budapesttől. Jan Sibelius, a nagy finn zeneszerző egykori szülőfaluja még csak 30 éve város, s mint a finn települé­sek közül annyi, szintén gyö­nyörű tó partján épült. Polgárai tartják a finnugor rokonságot, s ezt a kapcsola­tot erősítendő, nemrég tanácsi határozatot hoztak, mely sze­rint Vác városát testvérváro­suknak tekintik. A közelmúltban négynapos látogatásra érkezett városunk­ba Pentti Koiva, a városi tanács választmányának elnöke és Karle Salmivuori polgármes­ter. A vezetők tanulmányozták a váci tanács munkáját, meg­látogatták kulturális intézmé­nyeinket, elismeréssel nyilat­koztak többek között a városi strandiról. Tiszteletükre a városi könyvtárban rögtön­zött kiállítást rendeztek a ha­zánkban megjelenő finn köny­vekből. Zászkaliczky Tamás orgonamuzsikával köszöntötte a vendégeket a zeneiskolában, akikkel ezután anyanyelvükön folytatott szívélyes beszélge­tést. A látogatás alkalmával a két tanács vezetői kölcsönösen tá­jékoztatták egymást munká­jukról, városaik életéről, majd a rendszeres kapcsolatok kér­déseiről tárgyaltak. Szóba került pedagógusok, zenetanárok kölcsönös tanul­mányútjainak lehetősége, kó­rusok vendégszereplése, csere­üdülés, építészek kölcsönös lá­togatása. A testvérvárosi kap­csolatokról szóló megállapo­dásról konkrét javaslatot dol­goznak ki a városi tanács vezetői. A javaslatot a legkö­zelebbi tanácsülés elé terjesz­tik. A finn vendégek a hét ele­jén hazautaztak K. T. L Vác, Pf. 32. Embere válogatja Tanulságos levél érkezett a nagymarosi Voknát Lászióné­tól, aki arról ír, hogy édes­anyja halálakor távirattal a kezében állított be a postára, hogy vidéki rokonait azonnal értesítse. — Apja fel telefonon — ja­vasolta neki a hölgy, noha a lakását nem köti össze a vi­lággá] ilyen készülék, mivei be sem vezették. Szomorúan fordult ki az ajtón, de később mégis megpróbálkozott a táv­irat feladáísával, mert más le­hetőség nem kínálkozott. Bal- sai László postás volt az, aki megértette a helyzetét, s hí­vására már jött is a távirdász kolléganője. Az egyik magatartás ellen­kezője a másik kettő. A kérés határozott; Vok­nát Lászlóné arra kér bennün­ket: adjuk közre, tegyük nyil­vánossá a köszönetét. Köszö­ni, mert tudja: a két utóbbi postai dolgozó számára is szombat volt. déltájban járt az idő, a hét végén ők is bi­zonyára fáradtabbak voltak már, de megértették, hogy rendkívüli helyzetről van szó. Kár, hogy nem írta meg, melyik postán történt. így csak feltételezhetjük, hogy a la­kóhelyén fordult elő az eset. Kérésének a tanulság miatt így is eleget teszünk. Jogainkat, kötelességeinket törvények, szabályok foglalják össze. Az élet minden pillana­ta azonban nem szabályozha­tó Vannak helyzetek, amikor az emberség lehet a tanács­adónk. mások bajának megér­tése és a nagyfokú tapintat. Köszönet a segítségért Megyénkben, de Budapesten is több esetben kerestem ne­kem megfelelő kényelmes tré­ningöltönyt — tekintettel négy súlyos veseoperáci óm­ra —. de sehol nem találtam Végső elhatározásomban le­vélben megkerestem a Váci Kötöttárugyár kereskedelmi osztályát, amely példás gyor­sasággal — a méretek megadá­sa után — legyártatta és le­szállíttatta részemre. Ezúttal mondok köszönetét a kereskedelmi osztály vezetőjé­nek és ezen keresztül a gyár dolgozóinak a példás segít­ségadásért. Igazán jó érzés tudni, hogy ilyen gyárak is vannak. Tisztelettel: Blaskó Ferenc nyugdíjas 2890 Tata, Kossuth tér 2. ISSN oisa-fTS* (Vád Hiriajd A ú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom