Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

1984. SZEPTEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK Munkavédelmi felügyelet A megelőzés a legfontosabb A korábbinál gyakoribb ellenőrzések A Minisztertanács 18/1984. számú rendelete így fogalmaz: A munkavédelem állami irá­nyítása és ellenőrzése az Or­szágos Munkavédelmi Főfel­ügyelőség feladata. ... A mun­kavédelmi szabályok megtar­tásának területi ellenőrzését a fővárosi, megyei munkavé­delmi felügyelőségek szerve­zetében működő munkavédel­mi főfelügyelők és felügyelők látják el. Párhuzamosság Megalakult immár az új Pest jegyei Munkavédelmi Felügyelőség is. Ennek vezető­jét Berta Lászlót kérdeztük arról: mi indokolta a válto­zást, az átszervezést? — Hadd kezdjem azzal: nem a munkavédelemmel régóta foglalkozók, a szakszerveze­tiek, s a többiek tevékenysé­gének gyengesége, vagy hibá­ja volt az ok. Szó sincs ilyes­miről. Sok volt viszont a pár­huzamosság. Hogy mást ne említsek, elég felsorolni, ki mindenki foglalkozott a mun­kavédelem felügyeletével: a szakszervezetek mellett a Pest megyei Tanács mezőgazdasá­gi főosztálya, azutári a MÉ­SZÖV, a TESZÖV, a KIOSZ, az OKISZ, a KISOSZ. ösz- szemosódások is előfordul­tak, például a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a gépesítés és energiagazdálko­dás ügyével együtt kezelték a munkavédelemét. Az eltérő követelmény, szemlélet, szín­vonal hatása érződött. Végeze­tül van még egy lényeges ok, talán a legfontosabb. Neveze­tesen, hogy 1980 január 1-től lépett életbe a munkavédelem legutóbbi szabályozása, mely feladatul adta, hogy ez ügyben növekedjék a gazdálkodó szer­vek szerepe. Azóta különvál­tak az államigazgatási,' ható­sági feladatoktól, a szakszer­vezetek érdekvédelmi felada­tai, mint az ellenőrzés, a jel­zés, a figyelmeztetés. Ennek a helyzetnek pedig jobban meg­felel az új szervezet. — S ez milyen ? — Először is egységesebb. Minden korábbi területtől át­vettük az igazgatási, ellenőrzé­si teendőket. A megyei mun­kavédelmi felügyelőség 21 dol­gozója köziül 17 kifejezetten el­lenőrzéssel foglalkozik. Az or­szágban a főváros és Borsod után a harmadik legnépesebb felügyelet a miénk. Azzal, hogy a hatásági jogköröket egy helyre összpontosították, megszűnhet például az a visz­szás helyzet, hogy egyes mező- gazdasági üzemekben a terme­lést ellenőrző és irányító osz­tályvezető felel a munkavéde­lemért is. t Sok a baleset — Az új szervezet két hó­napja látott munkához. Szól­na az első tapasztalatokról? — Kezdjük a számokkal. Ez idő alatt 27 termelőeszközt ál­lítottunk le nagyüzemekben, szövetkezetekben, .kisiparo­soknál is; élet- vagy baleset- veszélyes sajtológepet, állvá­nyos köszörűt, darut, targon­cát, esztergapadot. Hét ízben kezdeményeztünk fegyelmi el­járást a termelést irányító ve­zetők ellen, mert a dolgozókat szabálytalanul foglalkoztatták, azok nem használták a védő­eszközt, baleset történt. Bírsá­got is róttunk már ki — kény­telen-kelletlen — egy csonku­lásos baleset kapcsán a sérült ember főépítésvezetőjére, két bri'gádvezetőre, s egy ittas se­gédmunkásra. A lényeg azon­ban nem a büntetés: a meg­előzést szolgálja a különféle határozatok sora, melyekkel a két hónap alatt feltárt mint­egy ötszáz hiányosság meg­szüntetését Irtuk elő. — S kevesebb-e a baleset, mint korábban? — Egyelőre csak az év el­ső felének adatait ismertethe­tem: 2 ezer 448 üzemi baleset történt a megyében (mind­egyik három napon túl gyó­gyuló sérüléssel járt), 16 halá­los kimenetelű, 24 pedig cson­kulásos volt ezek közül. S a következmények közé tarto­zik: 99 ezer 911 munkanapki­eséssel kellett emiatt számol­ni. Ijesztően magasak ezek az adatok, még akkor is, ha fi­gyelembe vesszük, hogy az esetek negyede, harmada munkába menet, vagy onnan jövet történt. Védőeszközök — Szó volt az imént a meg­előzésről. Mit tehetnek ezért? — Felügyelőink továbbra is élnek a felvilágosítás, a fi­gyelmeztetés eszközével, üzem­leállítással, a gépműködés fel­függesztésével, a dolgozók munkától való eltiltásával, fe­gyelmi vizsgálatot kezdemé­nyezhetnek. Várhatóan lehe­tőségünk lesz a helyszíni bír­ságolásra is. De hadd tegyem hozzá: a balesétmegelőzés, a munkavédelem előrelátása se­gítőinken is múlik, akik ha nem is hatósági eszközökkel, de idejekorán adott pontos jel­zésekkel, javaslatokkal, fele­lősséggel járulhatnak hozzá a helyzet javításához. Mi any- nyit máris ígérhetünk: a ko­rábbinál gyakoribb ellenőrzé­sekkel próbáljuk csökkenteni a munkahelyi balesetek szá­mát. — S ennek nyomán javul­hat az egyéni védőeszkö-’ök- kel, felszerelésekkel való ellá­tás? — Ettől közvetlenül aligha. De odáig így is el kell jut­nunk, hogy a meglevő felsze­relést célszerűen használják, s egyáltalán: használják. Ami hiányzik, az elsősorban a vál­lalatokon múlik. Tervszerűen, szakértelemmel kell kiválasz­taniuk a szükséges védőesz­közöket, s azokból kellő nagy­ságú készletet tartaniuk, még akkor is, ha ez teher a válla­lati készletgazdálkodásnak. Hiszen emberéletekről van szó, arról, hogy minél keve­sebbén sérüljenek meg. V. G. P. Időarányosan teljesültek a tervek A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Az el­következendő tanácsülés előké­szítéseként a testület megtár­gyalta az egészségügyi alapel­látás helyzetével, illetve a hosszú távú vízgazdálkodási koncepcióval kapcsolatos előterjesztéseket. A vita után a végrehajtó bizottság elhatároz­ta, hogy a jelentéseket a tanács »lé terjeszti. Még mindig gondot okoznak az év végi határidők, a késedelmük Napirenden szerepelt ugyan­csak tegnap az idei költségve­tés- és fejlesztésialap-terv el­ső félévi teljesítése. A jelen­tés megállapította többi között, hogy a működési költségvetés az első hat hónap folyamán több mint négyszázmillió fo­rinttal emelkedett. A növeke­dés a pénzmaradványok föl- használásából, a pótelőirányza­tokból, a fejlesztési alapból történt átcsoportosításból és a bevételek emelkedéséből szár­mazott és csaknem elérte Magyar gazdasági és műszaki napok mmm egyuttmukodes Gazdasági és műszaki napo­kat rendez a Magyar Keres­kedelmi Kamara október 1—5. között Szovjet-Észtország fővá­rosában, Taliimnban. A rendez­vény célja, hogy segítse a gaz­dasági együttműködés bővíté­sét, hozzájáruljon a vállalat- közi kapcsolatok fejlesztésé­hez. Ennek megfelelően szá­mos előadás hangzik ed a ma­gyar gazdaságról, a hazai vál­lalatok tevékenységéről, fej­lesztési elképzeléseiről, a Hungexpo pedig 14 vállalat részvételével árubemutatót tart. A kiállításon 7 vegyipari vállalat' növényvédő szereket mutat be, a Ganz Árammérő- gyár fogyasztásmérőket, a Me­dicor Művek orvosi műszere­ket, . a Mezőgéptröszt háztáji kisgépeket, a Nikex vegyipari berendezéseket, a Videoton kisszámítógép-rendszereket ál­lít ki. A bemutatón részt vesz a Ferunion és a Monimpex külkereskedelmi vállalat is. A magyar—észt gazdasági kapcsolatok az elmúlt évek­ben dinamikusan fejlődtek. Észtország a Szovjetunió köz­társaságai közül az egyik leg­jelentősebb vásárlója a ma­gyar autóbuszoknak. A jelen­legi ötéves tervidőszakban mintegy 1200 autóbuszt expor­tál az Ikarus, ennek többségét, több mint 800-at Taliimnhan állítják forgalomba. A tenge­ri kuta-tóhajókon Videoton számítástechnikai berendezé­seket használnak, s a Kotla Jarléban üzemelő olajpala-fel­dolgozó kombinát teljes vezér­lőberendezéseit a magyar vál­lalat szállította. Észtországból elsősorban villamos motorok, exkavátorok, vegyi anyagok, sportfelszerelések, kozmetikai cikkek érkeznek Magyaror­szágra. A magyar—észt áru forgalom értéke évente eléri a 40 millió rubelt, Ennek bőví­tésére kedvezőek a lehetősé­lek. A rendezvény az újaht igények felmérését szolgálja, s egyben alkalmat teremt az újdonságok bemutatására, így az együttműködés feltételei nek javítására is. A gazdasági és műszaki ren­dezvények mellett számos kul­turális programot is szervez­nek. A Hungarhotels gasztro­nómiai hetet tart, emellett lesz filmhét, néprajzi kiállítás és divatbemutató is. Az áruházi hét keretében a szolnoki Cent­rum-áruház magyar fogyasz­tási cikkeket kínál az észt vá­sárlóknak. S. Hegedűs László tájékoztatója Elénk társadalmi tenniakarás A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa áprilisi ülé­sén felhívást intézett ha­zánk lakosságához, javasol­va, hogy közösségi vállalá­sokkal, felajánlásokkal já­ruljon hozzá felszabadu­lásunk közelgő 40. évfordu­lójának méltó megünneplé­séhez. S. Hegedűs László, Pest megye 24. választóke­rület képviselője, a HNF Országos Tanácsának titká­ra a kezdeményezés fogad­tatásáról, az eddigi tapasz­ai tálatokról adott tájékozta- 4 tót. Mi sem természetesebb an­nál, hogy a népünk életében kiemelkedő szerepet betöltő évfordulók előtt méglnkább megélénkül a társadalmi ten­niakarás; s a lakosság oíyan alkotásokkal kíván megemlé­kezni történelmünk sorsfor­dító eseményeiről, amelyek megvalósításában tevékenyen közreműködhet. A felhívás ki­bocsátásakor erre, a sokszor bizonyított segítőkészségre épí­tettünk, s az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy szá­mításaink beváltak. Ország­szerte megkezdődött a tehe­tőségek felmérése, azoknak a tennivalóknak a kazalba gyűj­tése, amelyek módot nyújta­nak az állampolgároknak ar­ra, hogy bekapcsolódjanak' a végrehajtásba. A célok megfo­galmazása ott, azokon a te­lepüléseken halad jól és gör­dülékenyen, ahol már koráb­ban kialakultak és megizmo. sodtak a helyi vezetés vala­mint a lakosság közötti együtt­működés formái. Ezekben a helységekben a fejlesztési el­képzelések már eleve tükrö­zik a közösség akaratát, s összhangban vannak az anya­gi es egyéb lehetőségekkel. Ez azért is fontos, mert a felfo­kozott társadalmi tenniaka- rással nem szabad visszaél­ni; a realitások figyelmen kí­vül hagyása a későbbiekben megbosszulhatja magát, akár hosszabb távra letörheti az alkotói kedvet. Szerencsére, napjaink társadalmi kezde­ményezéseire nem ez a jel­lemző. Hogy mennyire nem, elég legyen csak egy adat igazolásképpen: az elmúlt év­ben csaknem 11 milliárd fo­rint származott a településfej­lesztési munkaakciókból; olvan feladatokat tudtak megoldani így kisebb falvajnk, közsé geink, amelyekre azelőtt nem jutott pénz. A vállalások érvényessége ezútta’ nem korlátozódik csu­pán a településfejlesztésre, hanem kiterjed minden olyan területre, célra, amely — az ott élők megítélése szerint — méltó a közelgő évforduló szellemiségéhez. Ennek jegyé­ben született számos olyan felajánlás, amely arra tesz majd kísérletet, hogy feltárja az adott település történeti múltját, felszínre hozva azo­kat a tényezőket és körülmé­nyeket, amelyek meghatározói voltak a település fejlődési ütemének, irányának. A hely- történészek, a népi történet­írók munkássága eddig is el­ismert tevékenységnek szá­mított, de gondot okozott n .társadalmi megméretés, a visszajelzés esetlegessége, hiá­nya. Napjainkban azonban mind erősebb az óhaj, hogy e ku­tatások eredményei széles kör­ben váljanak ismertté. A Ha­zafias Népfront — tervpink szerint — folyamatosan köz­kinccsé teszi majd az értéke« monográfiákat, tanulmánvn- kat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felhívás nyomán csak a kulturális területek élénkül­tek volna meg. A települések­ről beérkezett tájékoztatók arról számolnak be, hogy nincs hiány egyéb, ha úgy tetszik hagyományos felajánlásokban sem. Ismét utak kilométereit, óvodák és bplcsődék száza tt alapozzák meg együttes erő­vel, illetve folytatják a már elkezdett, az emberek jólétét előmozdító munkálatokat. É* ezzel megcáfolhatjuk azokat a vélekedéseket, hogy élet színvonalunk növekedésének megtorpanása óhatatlanul is visszaveti a közösségi cselek­vést. A gyakorlat tényei más­ról tanúskodnak.* Azt láthat- juk-tapasztalhatjuk, hogy a viszonylag nehezebb gazdasá gi helyzet olyan tartalékokat mozgósított, amelyek létezé­séről ugyan tudhattunk, de számítani aligha számíthat tunk rájuk. Ezt mutatják az állampolgári kezdeményezés­re megvalósuló közművi fej­lesztések, járulékos beruházá­sok. Felhívásunk kedvező fogad­tatása annak is köszönhető, hogy nem távoli, az embe­rek mindennapi életétől, tö­rekvéseitől messze lévő válla­lásokat szorgalmaztunk, ha­nem apró, de nélkülözhetetlen teendők előbbre hozatalát. Manapság nem emlékművekre van szükség elsősorban, de sok-sok, közös felismerésből és elhatározásból fakadó tett­re. Ha ezt a célt el akarjuk érni, az eddiginél is szorosabb­ra kell fűzni a lakosság és a helyi vezetés kapcsolatát. Eb­ben megkülönböztetett hely illeti meg a népfront aktivis­táit, akik számottevően hoz­zájárulhatnak ahhoz is, hogy megfelelő politikai légkör ala­kuljon ki a településeken.. A jubileumi nemzeti zászlóval, amelyet 1985 tavaszán nyúj­tunk át a legjobbaknak, ezt is kifejezésre akarjuk jut­tatni. hatmilliárd-kétszázmillió fo­rintot. A kiadások megközelítően időarányosan alakultak. Azt is megállapították, hogy az elő­irányzott pénzek általában fe­dezetet nyújtanak a tervezett feladatok elvégzéséhez. Több helyi tanácsnál azonban keve­sebb jut a kelleténél a közvi­lágítás, a fűtés és a karbantar­tás költségeire. Alacsony szintű á kiemelt és céljellegű előirányzatok teljesítése, a je­lek azonban arra mutatnak, hogy az év végéig legtöbb he­lyen fel tudják használni eze­ket az összegeket. A gyakori decemberi kivitelezési határ­idők továbbra is gondot okoz­nak, hiszen a kifizetések a kö­vetkező évre húzódnak át. Kirívó példaként említették, hogy a háromszázmillió forin­tot megnaiacio telujiiasi alap­ból to Ob mint SU millióra a félév befejezéséig nem volt koteiezettsegváilaias. Eboen je­lentős szerepet játszik az, hogy a Semmelweis kórház rekonst­rukciójának negyedik ütemére ugyan megvan a pénz, azonban még csak a tervek készültek el. Egyes munkák kezdésének elhúzódását figyelembe véve. a jelentés megyén belüli átcso­portosításokat javasolt. A fejlesztési alap bevételeit vizsgálva megállapították, hogy a tervezett összeg csaknem 240 millió forinttal növekedett, így a módosított előirányzat eieri csaknem a kétmilliárd 250 millió forintot. A terv sze­rinti felhasználást azonban csak részben teszi lehetővé a beruházási kifizetések közpon­ti korlátozása. Az első félév végéig a fej­lesztési pénzeszközök felhasz­nálásának aránya csaknem 40 százalékos, s ez kedvezőbb az előző év azonos időszakánál. A felmérések azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló be­ruházási kereteket még az idén maradéktalanul igénybe veszik a tanácsok, sőt az év végi számlák egy részét esetleg áí kell ütemezni 1985-re. A kiemelt ágazatokról szólva megállapították, hogy a célcso­portos lakásépítésekre szánt összegnek mintegy hatvan szá­zalékát használták fel július végéig, s tervezett 28S taná­csi lakásból 133 elkészült, il­letve megvolt a műszaki át­adásuk. A telepszerű 1500 tár­sasházi otthonból 489, a több mint 5300 családi házból pedig 2450 megépült az első félévben. Ez utóbbit elősegítette, hogy a helyi tanácsok intenzívebben foglalkoznak a magánépítkezé­sekhez szükséges telkek előké­szítésével. Az év végéig külön­böző pénzeszközökből még to­vábbi 3500 otthon felépítéséhez készítenek elő területeket. Időarányosan teljesült a mintegy 120 millió forintot ki­tevő éves kórházfejlesztési terv, s ugyanígy kedvező a lehetősé­gek Ijihasználása a vízgazdál­kodási ágazatban is. A jelentősebb vízműbe ­ruházások közül a budaörsi és az érdi tervezett építési üte­me várhatóan tartható, illet­ve fokozható: A gyáli — víz­minőségi gondok —, a tököli és a nagykovácsi társulati víz­művek kivitelezése — pénz­ügyi fedezet hiánya miatt — lelassult. Rövidesen átadják a piliscsabai hálózatot, még ebben az évben a Kemence térségi művet, őrbottyánban és Galgamácsán pedig megte­remtették az építkezések Idei megkezdésének a feltételéit. Gödöllőn és Szobon ütemesen folytatódik a szennyvíztisztító építése, Cegléden pénzügyi gondok miatt ugyanez csak lassabb ütemben halad. Az úthálózat főleg a váro­sokban és a kiemelt települé­sekhez tartozó lakótelepeken bővült. Változatlanul jelentős társadalmi munka igénybevé­telével szinte valamennyi hely­ségben a járdaépítés. A kereskedelmi beruházá­sokra szánt több mint 65 mil­lió forint időarányos részéből több helyen ABC-áruház épült, illetve bővítették az üz­leteket. Az év végéig Fóton, Nagykátán, Szlgetszentmikló- son, Gyomron, Dunakeszin áruházat, illetve bővítést, Ér­den pedig új ipar-cíikikboltot , nyitnak. Az egészségügyi hálózat fej­lesztését áttekintve megállapí­totta a testület, hogy a terv­teljesítés ütemes, ha a fel­használt összegeket tekint­jük. Ugyanakkor nagyon las­sú a nagykőrösi rendelőin­tézet és á mentőállomás épí­tése, határidőcsúszásra le­het számítani. Ugyanez a helyzet a zsámbéki csecsemő- otthon bővítésénél. Jó ütem­ben halad azonban a fóti be­ruházás megvalósítása. A tervezett 92 általános Is­kolai tanteremből a tanév­nyitóig 78 készült el. Szent­endrén folytatódik a gimná­zium tantermi szárnyának szerelése, idén kezdődik Vá­cott az egészségügyi szakkö- zéoiskola kivitelezése, s az előkészítés stádiumában van­nak a százhalombattai, nagy- kátai, szigetszentmiklósí, gö­döllői új középiskolák, illető­leg bővítések. Megtérítik az állampolgároknak a felszámolt vállalat által okozott kárt-L. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a felszámolt Pest megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalattal szemben fennálló ál­lampolgári követelések ér­vényesítésének lehetőségével is. A Pénzügyminisztérium ugyanis — figyelembe véve a Minisztertanács Titkárságához érkezett panaszokat— méjtá- nyossá^i alapon hozzájárult a megszüntetett vállalattal szembeni ilyen jellegű jogos követelések rendezéséhez — az állami költségvetés terhé­re. A Pest megyei Tanács, mint az e célra rendelkezés­re bocsátott, hatmillió forintos keret gondozója kifizetheti a számlápéi igazolt, már el­végzett szavatossági és garan­ciális munkák ellenértékét, a még folyamatban lévő javítá­si munkákat, valamint a je­lenleg érvényben lévő bíró­sági határozatok alapján a lakossági megrendelők részé­re esedékes kötbért, illetve késedelmi kamatot. Ez utóbbi két tétellel kapcsolatosan a vb úgy foglalt állást, hogy azok nem tekinthetők köz­vetlen kárnak, s kifizetésük megfontolását javasolja a Pénzügyminisztériumnak. ★ Ugyancsak tegnap döntött a testület a Pest megyei Munka- erőszolgálati Iroda létrehozá­sáról, ez év október elsejétől. Az indoklásban elmondták, hogy a vállalatok életében mind nagyobb szerepet ját­szik az ésszerű munkaerőaaz- dálkodás, mely együtt jár a mobilitás fokozódásával, ami a munkaerő-közvetítés és -irányítás magasabb szintű koordinációját követeli meg. Határozatot hozott a to­vábbiakban a végrehajtó bi­zottság Dömsöd nagyközség­hez tartozó Apaj, valamint Biatorbágy nagyközséghez kap­csolódó Herccghalam telepü­lések községgé alakítására, az Érd térségi vízmű fejlesztésé­nek meggyorsítására, valamint a dabasi költségvetési üzem tevékenységi körének bővíté­sére, oltott mész forgalmazá­sával. Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom