Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 12., SZERDA Odahaza készülnek a puhák - í Késő estig zümmög a varrógép Mi a gondjuk a ruhagyártóknak? Két esztendő/'nem nagy idő egy ipari vállalkozás életé­ben, de ha ügyes a gazda, sok mindent beleszoríthat, a ter­vezést, szervezést, a gyakor­latot, sőt még a jó piac meg­szerzését is. Ez utóbbihoz ugyan szerencse is kell, s ilyen távon már tulajdonkép­pen sikernek is felfogható, hiszen az alapos előkészítés mit sem ér, ha a tevékenység­hez nem kapcsolódik azon­mód értékesítési lehetőség, a megfelelő vevőkör kialakulá­sára olykor sokat kell várni. Fluktuáció Az Arany János, és a Mé­száros János termelőszövet­kezetek Divatcikk elnevezésű gazdasági társulását úgy lát­szik, elkerülték ezek a gya­kori gondok, a termelés meg­kezdését követően aránylag gyorsan szert tettek a piacra, s az annyira kibővült azóta, hogy kielégíteni egyenlő a le-, hetetlenséggel. Legalábbis egyelőre ez a helyzet. No per­sze, ez még mindig jobbik eset, mint a fordítottja — mondhatnánk —, de a dolog mégsem ilyen egyszerű, mert a magára hagyott kereslet hosszabb távon káros követ­kezményekkel járhat. Mi hát a gond juh, a ruha­gyártóknak? Valójában sem­mi más, mint az, hogy a le­hetőségekhez, a technikai fel­szereltségekhez képest, keve­sen vannak. A Gál-féle kas­télyban lévő varróüzem vo­nalrendszerű termelésében 8, maximum 10 fő vesz részt, s akikre a termelés nagyságát tekintve javarészt számítani lehet, az a 30 bedolgozó, akik odahaza varrják meg a kész- reszabott ruhákat. S a fő gond éppen itt van, mert igaz ugyan, hogy fixált minimumteljesítményre van­nak kötelezve, de az idősza­konkénti — tavasszal, nyá­ron —, teljesítményingadozá­sok lehetetlenné teszik a pon­tos tervezést. Ráadásul igen nagy közöttük a fluktuáció, aki beleun, otthagyja, akik meg jelentkeznek, általában kisebb gyakorlatot, ügyessé­get hoznak magukkal, s ez bizony érezhető hátrányára van a termelésnek. Schnabel Imre, a gazdasági társulás műszaki, és gazdasá­gi irányítója szerint is mint­egy 30—40 százalékosra tehe­tő az elmúlt 8 hónapi lema­radás, az év hátralévő részére is csupán háromnegyed részét tervezik annak a teljesít­ménynek, amit elvileg produ^ kálni kellene. A szabóknak, varróknak sorsa soha nem volt irigylés­re méltó, de a csökkent mun­kaképességűeknek, nyugdíja­soknak, gyesen lévő kisma­máknak kevés más olyan munkalehetőség adódik, amit haza lehetne vinni, s a csa­lád gondja mellett el lehetne végezni. Idővel persze, mint említet­tük, mégis sokan felhagynak vele, mert ahhoz, hogy a munkára fordított időhöz méltányos pénz is párosuljon, nagy csomó ügyességet, von­zalmat kell az illetőnek ma­gában hordoznia, amit hosz- szabb-rövidebb idő alatt le­het csak megszerezni. Oda a nap, mondja az, aki 4 ezret keres a varrással, de jófor­mán ugyanígy vélekedik az is, akinek csak kétezerre fut­ja idejéből, tehetségéből. Mert bizony igen ritka az olyan ügyes kezű varró, mint A beérkezett kész ruhákat hozzáértő átvevők ellenőrzik. A kifogástalan darabokat gondosan kivasalva, csomagolva kül­dik a megrendelőhöz. Varga Irén felvétele E rdődi Istvánná — tegyük hozzá kitűnő rendűén végzett szakmabeli —, aki 5, de volt amikor 6 ezret is megkere­sett a szövetkezeti iparban szerzett privilégiumában, a gomblyukazásisal, ami ugye olyan kényes munka, hogy másra nemigen bízzák. Meg kell hagyni, ennyi pénzért már ő is alaposan megdolgo­zik, a JCpssuth"*Lajos utcai 'lakótelei? etnéléti otthonában bizony néha késő este is züm­mög az automata varrógép. Cérnáz, gemboi — Napi 30 kiló ruhaanyag, felhozni is alig bírom — mondja, amikor a teljesít­ményről érdeklődöm —, ma­gam meg sem tudnám min­dig csinálni, ha a férjem nem segítene, ö mozdonyvezető, s ha pihenőideje engedi cérnáz, gomboz, igaz biztos ami biz­tos, a jelölést már nem csi­nálja. Soha nem fordult még elő, hogy visszadobták volna az anyagot, pedig az átvevők igen szigorúak. — Mi parányi összegekben számolunk, egyetlen gomblyuk elkészítése 15 fillérbe kerül, gondolhatja, mi munkát je­lent ez havi 4—5 ezer fo­rintért, 8 órába semmiképp nem fér bele. Mindenesetre szeretem csinálni, végül is ez a szakmám, s számítok rá, hogy e munkalehetőség sokáig megmarad, így menet közben elláthatom a két gyereket, a háztartást. Erdődi Istvánná esete tudá­sából, helyzetéből eredően, ugyan éppen az ellenpéldát szolgáltatta a valóságos la­bilis helyzetre vonatkozóan, ami a Divatcikk gt. és a be­dolgozók pillanatnyi viszo­nyát jellemzi, de arra min­denképp jó, hogy bizonyítsuk, lehet-e munkában találni fan­táziát, s ezt rajta kívül még jó néhány asszony is alátá­masztaná. A gazdasági társulás a jö­vőben is számít rájuk, de még inkább a biztonságosabb szalagtermelés fejlesztését tartják legfontosabbnak, hogy a Munkaruházati, Népművé­szeti, és az Uránia nágykeres- kedeimi vállalatoknál, tovább erősíthessék a jó pozíciót. — A technika mellett az alapanyag is mindig bőséggel rendelkezésre áll, csak az kellene, aki kézbe is veszi — folytatja Schnabel Imre. — Legalább 70 fős létszámot szeretnénk kialakítani, a je­lentkezőknek minden segítsé­get megadunk. Varrókurzust is hajlandók vagyunk indíta­ni, ahol szakképzett munka­társak tanítanák be óikét, aki­nek meg gépre van szüksége, adunk, arra se legyen kiadás. Híre megy A Rákóczi úti átvevőtele­pen a hét minden napján élénk ínunka folyik, nagy gondjuk, hogy kicsi a helyi­ség a két interblokkozó mel­lett, alig fér el a három va­salóasszony, akik egyben cso­magolják a kész köpenyeket, blúzokat, szoknyákat, ágyne­műket. A kirakatban egyelőre csak kínáigatják magukat a tet­szetős nőt és gyermekruhák, de úgy hírlik, rövidesen hely­ben is értékesítik majd a körösi lányok, asszonyok más vidékeken már jól ismert munkadarabjait. S ha az áraik is olyan kedvezőek Lesznek, amint azt tervezik, bizonyá­ra hamar híre megy a bolt­nak. Miklay Jenő A feleség se haragudjon... Híre ment a kis haltnak Vajon ki ne Ismerné az egyszeri horgász esetét, kinek nem volt bátorsága üres szatyrokkal hazatérni, így a sarki hentesboltból vásárolta be az aznapi „fogást”. Szebe­nt Ferencné azonban nem­csak hallotta ezt, de már lá­tott is ilyen pecást, aki min­den kertelés nélkül bevallot­ta, hogy elhagyta a szeren­cse, s hogy a család se ma­radjon éhen a feleség se ha­ragudjon, három jól megter­mett pontyot kért az akvá­riumából. JÓÍZŰ ' Mindezt csak ama tanulság kedvéért emlegettük fel, hogy amennyiben valaki komolyan gondolja a halvacsorát, ne botokkal, hanem pénztárcával induljon útnak, de még így sem biztos, hogy kap halat. Könnyebb lenne a helyze­tünk, ha lenne folyónk, vagy komolyabb tavunk, így csak arra számíthatunk, amivel a kereskedők ellátnak bennün­ket. Volt idő, amikor a kívá- nósabbjainak a szomszéd vá­rosokban kellett hal után nézniük, de mostanában már kevésbé panaszkodhatunk, amit a Tiszából, halastavak­ból hoznak, abból általában jut is marad is, sőt fordult a helyzet, néha a környékbe­li helységekből ruccannak át hozzánk, s nem is eredmény­telenül, Amióta meg a Kos­suth Lajos úti lakótelep egyik garázsában létesült halasüz- letet megismerték a vevők, többen még Kocsérról és Nyársapátról is rendszeresen odajárnak. Ennek titka, hogy Szebeni Ferencné boltjában mindig friss ponty kapható, s ami a legfontosabb, de saj­nos manapság ritkaság, ga­rantáltan jóízű. — Hetente kétszer jön a szállítmány, 120 kiló egyszerre, s ez a hét végéig el is fogy maradék nélkül. Nem mon­dom, talán lehetne időnként több is, de a hal kényes va­lami, ha netán sokáig tart­juk mesterséges körülmények között, veszít az ízéből, s ezt a vevők mindjárt észreveszik — mondja a fiatalasszony. Néha 6—3 kilót is elvisznek egyszerre, főleg ünnepnapo­kon, karácsonykor van iftt nagy forgalom. JÍjafeb arcok — Miért éppen halkereske­désre szánta rá magát? — Eredetileg a játékgyár- ban dolgoztam, s amikor a harmadik gyerekünk is meg­született, jutottam a gondolat­ra, ha má'r nemigen tudok elmozdulni a családtól, vala- rpi hasznos elfoglaltságot ke­resek magamnak. A garázs adva volt, csak ki kellett alakítani. Tavaly októberben nyitottam, s hogy miért ép­pen halasüzletet? Akkor úgy tűnt, azóta meg bebizonyoso­dott, hogy kell egy ilyen bolt, ahol ennyit ember lakik egy helyen. — Ami azt illeti, ennél is nagyobb forgalomra számí­tottam, de így sem panasz- kodhatom. A Halért-től ka­pom az árut, és bolti áron értékesítem, s amennyiben a fenntartási költségeket, az adót számba veszem, nem is olyan nagyon nyereséges üz­let ez. Az a fő, hogy itt van a lakásunk is néhány lépésre, vigasztal, hogy eddig soha nem hallottam vissza panaszt, a régi vevők mellett mindig újabb arcokkal találkozom. My. J. Kiállítás Etácz József munkái Az Arany János Múzeum­ban, a helyi műsorfüzetben megjelenttel szemben, szep­tember 16-án, vasárnap 11 órakor nyílik meg id. Rácz József festőművész-tanár 80. születésnapja alkalmából ren­dezett gyűjteményes kiállítás. A megnyitót S. Hegedűs Lász­ló, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára tartja, a tárlat anyagát Lo­sonci Miklós művészettörté­nész mutatja be. Átvétdfá?» emdkedés A nagy szárazság ellenére napi 40—50 tonna paradicsom befut a Gárdonyi utcai Áfész felvásárlctelepre, jelentős részben öntözött területekről, de már több külterületi ter­melő panaszolta, hogy kiapadt a kútja. Székely Dénesné telepvezető elmondotta, hogy folyik a pa­radicsompaprika beszállítása is. A termés azonban sokkal kevesebb a vártnál. A hűvös éjszakákon lerúgtak a növé­nyek sok virágot. A gyár az átvételi árakat emelte, az el­ső osztályú szeletelt 15,50, a másodosztályú 13,50, az egész 12 és 9,60 forint. Kék szilvából még bevisz­nek napi kettő, kettő és fél, uborkából másfél-kettő ton­nát, melynek átvételi árát emelték. Vasárnap egy termelő, Se­bők Pál 175 láda paradicsomot szállított ba 3,5 tonna súly­ban, 2,80 és 3 forintos áron. De van, aki még többet is be­visz. «T ni Vértestvérek. Színes, szink­ronizált NDK-kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stüdiómoziban Az ember, aki lezárta a vá­rost. .Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. A kertmoziban Széplány ajándékba. Színes, szinkronizált frapcia—olasz filmvígjáték, fél 9-kor, IIíséSporthírek Sikeres maratoni listás Először rendeztek városunk­ban maratom futóversenyt. Ezen a leg.jobb magyar élvo­nalbeli versenyzők nem vettek részt ugyan, de az országosnak hirdetett viadal hét külföldi résztvevő miatt nemzetközivé vált. Városunk nevében.L, Kocsis Jánosné tanácselnök ' köszön­tötte a megjelenteket, majd Turóczi Béla, a Pest megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke megköszönte vendég­szeretetünket. Minden ősszel (szeretnénk itt ilyen versenyt rendezni, s nemzetközivé akar­ják fejleszteni. ötvenegy egyesület 88 spor­tolója (köztük hat nő, négy jugoszláv, két csehszlovák és egy NSZK-beli futó vágott neki a 42 195 méteres távnak. A 26 fokos hőmérséklet nem kedvezett a versenyzőknek, amit bizonyít az is, hogy mindössze 58-an értek célba. A Deák tér — Pótharaszti út r Évente többször Is lehetne Ha ősz, akkor... utcabál! 1984, szeptember 8. Szombat. Máriák és Adriennek osztoz­nak e napon, mikor is köz­ponti égitestünk 6.12-kor leélt és 19.11-kor nyugodott le. Hű­séges mellékbolygónk, a Hold 18.59-kor került fel a szemha­tárra és 3.46-ig szórta suga­rait. A Kossuth rádióban Pablo Casals gordonkajátéka, előtte a Rádiószínház bemutatója; a Petőfin Közkívánatra és a Bájleíró ABC, az URH-n régi fúvósmuzsika, operaáriák, majd nemzetközi trombitaver­seny szórakoztathatta a hall­gatóságot. A televízióban filmkoktél, benne a Fogd a pénzt és fuss! című alkotás, a kettesen Ib­sen: Peer Gynt drámai költe­ménye bilincselhette le a né­zőket. EmeSvény?ima A Fővárosi Nagycirkuszban a Kubai karneválnak akad­hatott közönsége, s bizonyára a Madách színházbeli Macs­kák is telt ház előtt ment. Nagykőrösön a mozi a Hold­tölte Texasban vagy a Szép­lányok ajándékba című filmet kínálta. És volt utcabál is ezen a napon. Lassan-lassan hagyománnyá nemesedik, hogy őszelőn, de még jó időben, összefognak az erre hivatottak — így a KISZ városi bizottsága, a ta­nács művelődési osztálya — s elvárják a város lakóit egy kis szórakozásra. Az idén emelvényt kért magának Szabari Bálint. így az első társalgási téma máris adott: ugyan mire kell ez? Többen találgatnak, minden­kinek van valami elképzelése, s ezzel is telik az idő. A hangszórók Beatles- és más ősi számokat dalolnak, amo­lyan aláfestő zeneként. Ez a break! 20.00-kor a lemezhajtó oda­lép a mikrofonhoz, köszönti az egybegyűlteket, majd va­lamivel hangosabbra állítja a berendezését. Kell is, aztán 3 perc 49 másodpercig Alpha- will és a Nagy Japán szóra­koztatja a közönséget. Elkez­dődik a tánc Is. Később, úgy 20.14.50 körül, vége szakad a találgatásnak. Két fiatal srác terem az emel­vényen, egyikük a készenlét­ben tartott vödörből felmossa a műanvagpadló-darabot, aztán különös rángatózásba kezd. Egy idősebb házaspár kis híján orvosért menne — mi a baja ennek a kölöknek jelszóval — aztán a körül állók lecsillapítják őket: — Ez a brék, mama! Hát, ilyen se volt még. Már nem a break, mint tánc, ha­nem az, hogy egy összegyűlt tömeg fiúkat, méghozzá táncoló fiúkat lesve hagy­ja abba saját lábmunkáját! Ügy látszik, egyenjogúak let­tünk, jegyzi meg egy húszév- forma srác vigyorogva,' de azon nyomban lehurrogják: édesapám, a lányok mégis­csak lányok. Ez is örök igazság. A két fiú máskülönben ügyesen próbál hasonlítani valami dróton rángatott ma­rionettfigurára, vagyis jól táncol. További vélemények a bál­ról. Megéri... „Sokkal több ilyen jellegű rendezvény kellene. Akkor azok is jobban éreznék magu­kat, akik csak ritkábban té­vednek el ilyen helyekre. Vagyis, megtanulhatnának vi­selkedni is. Tavaly tavasszal is, ősszel is volt, jó rendszer. jövőre is úgy kellene.” „Tavaly drága volt a sör, most sokkal olcsóbb.” „Nézd. egy ilyennek mindig van közönsége, megéri meg­csinálni, hát nem?" De. B. O. — Nagyerdő — Csemő — Zöldhalom — ceglédi határ — Zöldhalom — Csemő — Nagy­erdő — Pótharaszti út — Kossuth Lajos utca útvonal mellett sok lelkes érdeklődő buzdította és helyenként kísér­te kerékpárral a futókat, akikből a nagy meleg, vala­mint a vasúti aluljárótór áA‘ Nagyerdő csemői széléig tartó érdes út sok erőt kivett. Az élmezőnyt közel háromszázan, de a többi célbaérkezőt is lel­kesen megtapsolta a helyi közönség. A legjobbaknak a következők bizonyultak. (Kö­rösi induló nem volt.) Férfiak, I. korcsoport (34 éven aluliak, ez volt a leg­nagyobb mezőny): 1. Varga Miklós (Bp. Építők) 2 óra 30 perc 12 másodperc, 2 Kiss-Ki- rály (Honvéd Kain Béla SE, Kiskunfélegyháza) 2:32:21; 3. Szabó (Bp. Építők) 2:39:21. II. korcsoport (33—44 évesek): 1. Ma jer Miklós (Péti MTE) 2:46:56; 2. Molnár (Bp. Sparta­cus) 2:50:03; 3. Surina (H. Kun Béla SE) 2:52:15 óra III. kor­csoport (44 év felettiek); 1. Ervin Pálenik (Csehszlo­vákia) 3:16:13; 2 Borisz Kozár (Jugoszlávia) 3:36:11; 4. Vilm Pap (Jugoszlávia) 4:03:20 perc. Tömegsport-kategória: 1. Sallai Béla 2:50:59; 2. Dezséri 2:54:30 és 3. egykori körösi atléta: Bozán Kájroly 2:58:18 perc. Nők: 1. Fehér Erika (Gyön­gyösi SE) 2:34:10; 2. Szabóné (Gödöllői EAC) 4:20:59 perc Karate felvételi A Nk. Arany Tsz SE Kyokushinkai Karate\ klubja tíz éven felüli lányok és fiúk, valamint nők és férfiak részé­re felvételt hirdet. Az érdeklő­dők a Petőfi tornacsarnokban jelentkezhetnek, szeptember 14-én 18 órakor Búz Ferenc edzőnél. Szerdal sportműsor Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 16.30: Nk. Kinizsi—Helvécia MEDOSZ, barátságos mérkőzés, 16 óra. Információtechnika—Kon­zervgyári KISZ I., 17 óra: Konzervgyári KISZ II.—Tör- teli TSz; Ifjúsági-sporttelep, 16 óra: Tormási Építőipari Kisszövetkezet—Gimnázium, 17 óra: Mészáros Tsz—TRA- KIS; Vági-lakótelepi pálya, 16 óra: Amatőr MTE—Peda­gógusok, 17 óra; Arany Tsz— Városgazdálkodás, városi kis­pályás bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—J708 (Nagykörös! ntriar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom