Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-12 / 214. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 2XVIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 12., SZERDA Ä käs koszon is koszon Az ellátást!! lehet jafitsni Kell az érdekeltség, a venenyssellesn A családi költségvetések számoszlopai azt mutatják, hogy a lakosság fizetésének mind nagyobb hányadát költi el a boltokban alapvető élelmiszereket és tartós fogyasztási cikkeket vásárolva. A szolgáltatásokra is egyre több pénz megy el. Jogos igény hát, hogy a kereskedelem és a szolgáltatóipar ennek megfelelően fejlődjön, jobb személyi és tárgyi feltételekkel szolgálja az ellátást. Ez a cél vezérelte a párt városi végrehajtó bizottságát, amikor legutóbbi testületi ülését ennek a témakörnek szentelte. Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese számolt be a lakosság áruellátásáról és a szolgáltatás városbeli helyzetéről. Kiaknázatlan tartalék A tényszerű helyzetismertetésből kiviláglott, hogy a városi tanácsnak a hatodik ötéves terv időszakára olyan programja volt, amely számottevő színvonalemelkedést tűzött célul, főként a tárgyi feltételek javítása .által. Az elképzelések lassú megvalósulása rányomja bélyegét az áruellátás helyzetére is. Az elárvult üzletek működtetése nem sarkall a korszerű kereskedelemtechnikai és kereskedelempolitikái módszerek alkalmazására. A szolgáltatások egy részénél a korábbi időszakban számottevő változás ment végbe. Felépült az autószerviz, elkészültek a szolgáltatóházak. Ezekhez jól kapcsolódik majd a Beloiannisz utcában helyet kapó kisipari műhelyek sora. Az üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatok azonban még nem vallanak kellő hatékonyságra. A kereskedelemben részt vevő termelő és forgalmazó vállalatok hatásköre — a tej-, kenyér- és húsellátás terén —, kiterjed az egész körzetre. A középfokú ellátást szolgáló üzletek központjai viszont kivétel nélkül a fővárosban vannak. Ceglédnek — centrális földrajzi fekvésénél fogva —, a fővárost körülvevő körgyűrűben tehermentesítő szerepe lehetne kereskedelmi téren. Ilyen szempontból még nagy tartalékokkal rendelkezik. Ma azonban alig tapasztalható bármiféle, Dél-Pest megye sajátosságait megragadó, üzletpolitika a kereskedelmi vállalatoknál. Még a- különböző cégek egymás melletti boltjai sem késztetnek valamiféle versenyszellemre. A Reggel utcai ABC-áruház például a lakótelepen nem éri el a mérete szerint elvárható forgalmat. Az a tanács tapasztalata, hogy a kereskedelmi vállalatok még mindig nem tették magukévá a nagy forgalom — kis haszon elvét. Ehhez természetesen nemcsak a vezetők, hanem a beosztották gondolkodásmódjának a változása is kellene. A megújulás személyi feltételei is hiányosak. Csupán a -szakmunkások szintiéig megfelelő az ellátottság, a közép- és felsőfokú káderképzés már távol esik a várostól. Elgondolkodtató, hogy nálunk az egy lakosra jutó áruforgalmi érték alacsonyabb, mint oé’- dául Vácott vagy Gyöngyösön. Átütő sikert nem hozott a szerződéses boltok rendszere, a lövedelemérdekeltrég, az’ önálló árkénzés seih. Pert tg húzóerőt jelenthetne rétijéül az új áruk megfelelő ajánlása, a magasabb fokú áruismeret. Megmutatkozik a környezet iránti igénytelenség a boltok küllemét, tisztaságát, kirakatának rendezettségét tekintve is. Több csűtcrnán Az utóbbi években az élelmiszerfélék forgalma érle el a legnagyobb arányt a vásárlók kiadásaiban. E téren jelentősebb gond nincs. Jó a kenyér- és a pékáruellátás, ám záróra előtt még sok helyen van hiány. Folyamatos a tőkehúsellátás, a töltelékáru kínálata hullámzó, bár a baromfifélék és az új készítmények színesítik a választékot. A tej- és tejtermékellátás viszonylag megbízható. A zöldség- és gyümölcskereskedelemben a szövetkezeti szektor — saját árualap híján —, nem tud nagy mennyiséget forgalmazni, az Áfész- nek sincs felvásárlási súlyához méltó eladási háttere, ezért a magánkereskedők határozzák meg az árakat, a kisárutermelők pedig esetenként még drágábban kínálják a portékájukat. Az élelmiszerkereskedelemben a zsúfoltság csökkentésére,, a hűtőkapacitás növelésére kell törekedni, továbbá az eladóterek rendezettségét, tisztaságát szigorúbban meg kell' követ ein n * ' A ruhafélék iránt kisebb a kereslet. Az üzletek választéka gyakran hiányos, főleg konfekcióból. Kevés a gyermekcipő bizonyos nagyságokból. A többcsatornás árubeszerzéssel, a helyi források kihasználásával pezsgőbb kereskedelmi élei bontakozhatna ki. Új üzlet nyílt a Beloiannisz utcái toronyházban, amelyben munka- és sport- ruházati cikkeket árusítanak. A magánkereskedők butikjai, piaci sátrai jól kiegészítik az állami és szövetkezeti kereskedelem kínálatát. Az iparcikkforgalom vesztett a 70-es években tapasztalt lendületéből. A hálózat a választék bővítésével igyekszik ellensúlyozni a visszaesést. Nemcsak a vásárlóerő csökkent. hanem a kismotorok, az ezekhez kellő alkatrészek, híradástechnikai cikkek, vasáruk hiánya sem segíti a forgalom emelkedését. Jó lenne, ha a benzinkút mellett az Áfor megépítené a tervezett gázcseretelepet. Újdonságként van már a magánszektorban iparcikk-kölcsönző, építőanyag-kereskedő, gazdaboltos, több a virágüzlet. Jobbra ösztönöznek A vendéglátóipar hosszú idő óta változatlan körülmények között működik. Szinte csak a közétkeztetés megoldására 'szorítkoznak törekvései. Szoros elszámolású egységei fantáziátlanok, amelyek beletörődtek az apadó vendégforgalomba. A tizennyolc szerződéses üzlet kínálata sivár, jószerével csak az italra korlátozódik. A vendéglátóipari vállalat Beloiannisz utcai cukrász termelő részlegének és süteményboltjának kialakítása évek óta húzódik. Tőkehiányra hivatkozva késik a Szabadság téri büfé megnyitása. Az Áfész étterme mostoha körülmények közt működik. Nincs olyan hely, amely specialitásaival, előzékeny kiszolgálásával meghatározó lenne környezetében. A magánszektor vállalkozószelleme e téren is megélénkült. Főleg a piac területén teremtették meg a gyors és választékos étkezés feltételeit. A jelentés a jelenlegi állapotot tekintve — a tárgyi feltételek kivételével —, megfelelőnek minősítette a varos kereskedelmi ellátását. A tanács feladatául szabta meg, hogy megfelelő kereskedelempolitika kialakítására ösztönözze a kereskedelmi vállalatokat. A szolgáltatások körében meghatározó e tevékenységi kör gazdaságtalansága. . Ezért az ebben érdekelt vállalatok, szövetkezetek másféle, jövedelmező tevékenységgel próbálják ellensúlyozni az ágazat veszteségességét. A gazdasági munkaközösségek közül is kevés vállalkozik ilyesfajta tevékenységre. A kisiparosok háromr egyed része viszont részben ebből él. A lakosság igényeinek egy részét mind a mai napig a kontárok elégítik ki. Több a fuvarozó kisiparos, de még mindig kellenének mesterlevéllel rendelkező kőművesek, villany-, víz- és gázvezetékszerelők, cukrászok. A helyiséghiányon valamit enyhít az egyik toronyházban megnyíló kisipari szolgáltatóház. T. T. éve történt Cegléden a helyőrségi művelődési központban szeptember 13-án, csütörtökön délután 18 órakor nyílik a Negyven éve történt című kiállítás, amely a náci rémuralomtól a felszabadulásig terjedő időszak dokumentumaiból sorakoztat fel történelmi anyagot. A kiállítást Horn Efmil, a Munkásmozgalmi Múzeum főmunkatársa nyitja meg. ái Erika meg a Túré Rudi Akkor sem jöttünk zavarba... Nem valami egyszerű dolog ez. Itt van mindjárt kétféle Igaz állítás egyazon tárgyról. Mert azt mondja Weisz József: — Mi olyasfélét készítünk, ami az emberek gyomrába jut, arra meg, ugye, mindenki kényes. Megéri? Hogy ne maradjon bölcs komrtientár nélkül, rögtön tegyük hozzá: nem véletlenül. A másik tapasztalat pedig így hangzik: — A szakma, legalábbis ebben a formában, hanyatlik. Mindezeket Weisz József az aibertirsai cukrászüzemröl mondja, melynek egyúttal vezetője is. Azért mondja, mert igaz ugyan, hogy az irsaiak nagy kedvvel tekintenek (és harapnak) rá arra, ami az üzemből kikerül, nemigen hagyják megszáradni, egyszóval a cukrászat már magához édesgette a vásárlókat, csak hogy ez még nem minden. Azért mondja Weisz József a szakmáról, hogy hanyatlik mert egyre kevésbé veszik igénybe a cukrászok szakértelmét, s nem kell magyarázat hozzá: megint csak azok látják kárát, akik szeretik a süteményt. De az ok álljon i,tt: Abban a pillanatban kitelik a cukrászáru becsülete, mikor a vendéglátó hely, ami az édességet forgalomba hozná, szerződéses formában kezd üzemelni. A sütemény nem a kötetlen műfaiba tartozik tárolni, hűteni, tálalni kell munka van vele. így hát egy palack sör többet ér: nem igényli a babusgatást, meg az üzlet bukszájára is jobb hatást gyakorol. — Süteményből és fagylaltból a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb volt a rendelés — mondja Weisz József. — Pedig akad már olyan üzlet (s, amelyik az eladáskor 45 százalékos árrést használhat. Ügy látszik, így sem éri meg. Ha már szóba került: fäffvialt ta’án csak úgy gazdaságos, ha színtelenek, íz telének, jege.sek, kásásak i gombócok, s a massza hidegségén kívül semmi más jel nem utal a kedvelt csemegére? — Ha jó a fagylalt, akkor is hasznot hajt. De míg a mi üzemünk, mondjuk 23 forintból állít elő (gyümölcsvelő segítségével, főzve) egy kiló Most elmaradtak a begyek Kevés és drága dinnyét ehettünk ebben az évben. A termés alaposan megsínylette a nagy májusi szárazságot. A dinnyeidény lassan véget ér anélkül, hogy a kínálat igazán bőséges lett volna Apátl-ZútU Sándor felvétel* fagylaltot, addig sok helyen 13-én készül (porból) ugyanez a mennyiség. Hát akkor tessék utánaszámolni! Az aibertirsai cukrászüzem egyébként 1960 óta áll. Mike- budát, Dánszentmiklóst, Ceg- lédbercelt, Pilist és Cegléd egy részét látja el édességgel. 1973-ban (mióta Weisz József az üzem élén áll) 700 ezer forintos árbevétellel számoltak, most meg közel 4 millióval. Igaz, az akkori 10— 12 féléről 40-50 félére nőtt a választék. Cukor, liszt, vaj Ha jó az idő, 250—300 kiló fagylaltot csinálnak napjában. Az évek nem hagyták érintetlenül a környezetet sem: műhelyekkel, hűtőkamrával bővült a cukrászat, bevezették a gázt is. A legfontosabb alapanyagok: o cukor, a liszt, a vaj, a túró. Nem nehéz kitalálni, hogy minden árváltozás többszörösen érinti az üzemet. Mondjuk, csoda történik, és hipp-hopp, csak úgy, az üzem kénytelen lenne kétszerié nagyobb mennyiségű rendelésnek eleget tenni... — Már előfordult. Akkor sem jöttünk zavarba — toldja meg a mondatot Weisz József. Hát jó. De vajon érdemes-e itt dolgozni? Nyolcból nyolcat — Csak az marad meg nálunk, aki nagyon szereti a szakmát. Akkor megy minden rendben, ha a kötelező nyolc órából nyolcat tudunk munkával tölteni, mert teljesítménybért kapunk. A cukrászok 3, 4, 4 és fél ezer forintot keresnek. Tányér koppan az asztalon. A barna, enyhén rumos szeletnek Erika a neve, a másik meg a Túró Rudi. — Sok a drága sütemény. Készítettünk néhány olcsó, házi kompozíciót. Ezek nagy sikert arattak. Varga Sándor Főzött fagylalt Az nekem is jólesik, ha boldog kereskedelmi dolgozóval találkozom. Ritka eset. Álldigálunk az Áranysas bisztró utcára nyíló ablaka előtt, főzött fagylaltra várva. A kisasszony lágyan a távolba pillant, orcáján mosoly áramlik szét, olyannyira, hogy ezzel a fagylaltmérés abba is marad. — Gyere ide, elmondom — int kolléganőjének szertelen türelmetlenséggel. S valóban beváltja, amit ígért, mert elmondja, mit mondja, susogja a fülébe neki. Mi meg kinn, az ide illő áhítattal figyeljük a kis jelenetet. — Nos, sikerült? — kérdem, mikor véget ér a mese. — Micsoda? — Hát elmondani? Szinte látom, amint a fagyos ibrikbe hull a mosoly. — Zavarja? Mert én el is mehetek innen! Aztán már szégyellem magam. Hát nem elrontottam a dolgot! (v. s.) Több lépcsős alakítás Cipő, ruha az emeleten A Dél-Pest megyei Áfész ceglédi áruházában az építkezés, átalakítás, korszerűsítés nap mint nap külön feladatokat ró az otít dolgozókra. Kínálni, raktározni, tervet teljesíteni ilyen körülmények között eléggé nehéz. Külön szerencse, hogy az osztályokon az eladók figyelmessége, kereskedői szelleme lankadatlan, amennyire csak lehet, törődnek a vásárlókkal, segítenek a választásban, igyekeznek kedvükre való ruhát, cipőt, háztartási cikket, egyéb holmit előteremteni, kiválasztani a készletből. Áru, az van, csak „találni” nehéz. Egy-egy osztálynak épp ezzel gyűlt meg a gondja-ba- ja. Volt, ahol a szűkös terület, másutt a nagy tágasság rontotta a boltot, viszont a költöztetéseket így tudták a lehető legegyszerűbben megoldani. A költözések sora hamarosan folytatódik. Állnak már a polcsorok az emeleti szint most még lezárt szárnyában, de hamarosan felköltözik megint a cipőosztály és a konfekciósok is az emeleten kínálhatják a tetszetős ruhákat Közkézen forognak Szerzők, kortársaink Élnek köztünk lokálpatrióták, akiket különösen érdekel lakóhelyük múltja, jelene, és ebben a témakörben szívesen gyarapítják ismereteiket. Azt is számon tartják, mikor, hol, mi jelent meg a helybeli szerzők tollából. Mostanában legalább fél tucat kiadványt forgathat, aki kíváncsi a ceglédi, környékbeli újdonságokra. A községekben közkézen forog Hídvégi Lajos Regélő falvak című összeállítása. Surányi Dezső A csonthéjas gyümölcsnek növekedésszabályozása című szakkönyve nemrég hagyta el a nyomdát. Sokak számára kínál átfogó ismereteket városunkról a Cegléd története cimű tanulmány- kötet. Tóth István fotóművész 38 felvétellel illusztrált műcsa rnoki katalógusa is .beszerezhető még. Miklosovits László grafikusművész Irodalmi képeskönyve válogatott illusztrációit tárja az érdeklődők elé. Kürti Béla Fejezetek a ceglédi sport múltjából címmel jelentette meg kutatásai eredményét. Pataki Ferenc Akik a tűzvészeket vigyázzák című helytörténeti tanulmánya ugyancsak újdonság. Készül már a nyomdában Hídvégi L áros nagyszabású kutatömun'-ö kának összegzése az Árpád-kori pusztabokrokról. Ezeket a könyveket a könyvesbolt, a múzeum és a könyvtár árusítja. Asztalitenisz Ma délután pótolják A Vasutas Klubkönyvtárban, a Teleki utcai asztalitenisz-teremben ma, szerdán délután öt órai kezdettel játsz- szák le az első fordulóból elhalasztott Ceglédi VSE II.—2. sz. Építők NB Il-es bajnoki csapatmérkőzését. A ceglédi fiatalok remekül rajtoltak, hiszen Jászberényben 14-11-re nyertek. Most a csoport egyik legjobbjával találkoznak. Kíváncsian várjuk, milyen ellenállás kifejtésére lesznek képesek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez- nton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek és barátoknak, akik felejthetetlen élettárs, édesapa, nagvapa SÁGI ISTVÁN temetésén részt vettek, sírjára koszorút és virágot küldtek és bánatunkban együttérzésükkel osztoztak. G A- BOR PALNÉ és Sági család. KSN 0133—3633 (Ceglédi HSftap
