Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-12 / 214. szám

6 im. SZEPTEMBER 1?.. SZERDA Jogi tanácsok A szakmunkás-különkedvezmény nyugdíjazáskor Mikor fizet honvédelmi hozzájárulást a gmk tagja? # Mi a szakmunkások kü- lönkedvezménye, és kit iliet meg ez a nyugdíjazáskor. Néhány olvasónk, akik ez év végén- mennek nyugdíjba, hallottak arról, hogy a szak­munkásoknak a nyugdíj meg­állapításánál kedvezményük van, viszont ebben az évben már egyikük nem szakmun­kásként dolgozott. Megilleti-e őt, és milyen feltételek esetén a szakmun­kás-kedvezmény? — kérdezi tőlünk olvasónk. Az a szakmunkás, aiki szol­gálati idejének a tartama alatt, legalább 15 éven át szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be, a nyugdíjazást közvetlenül megelőző egy éven át azon­ban már nem szakmunkás­ként dolgozott, kérheti, hogy öregségi nyugdíját annak a keresetnek az alapulvételével állapítsák meg, amelyet nyug­díjazása évében — ha a nyugdíjazásra az év első fe­lében kerül sor,' az előző nap­tári évben —, a szakképzett­ségének megfelelő munka­körben foglalkoztatottak — az év végi részesedés és ju­talom nélkül —, átlagosan elértek anná_l a munkáltató­nál, ahol utoljára szakmun­kásként dolgozott. E kedvez­mény a rokkantsági nyugdíj megállapításánál abban az esetben is alkalmazható, ha az igénylő a szolgálati idejé­nek fele részét szakképzett­ségének megfelelő munka­körben tölötötte. Az említett úgynevezett szakmunkás-kedvezményre az á szakmunkás jogosult, aki­nek szakmunkás-bizonyítvá­nya, vagy ezzel egyenértékű szakképesítése (pl. mesterle­vele, segédlevele) van. A szakmunkástanuló-idő szak- képzettségnek megfelelő mun­kakörben töltött időnek szá­mít. Akinek több szakmun­Szabad-e a tanárnak a diá­kot bokán rúgni? És ha már megtette, lehet-e ezért el­bocsátani? Ezek a különös kérdések merültek fel egy perben a Legfelsőbb Bíróság előtt. • Az ügy előzménye az, hogy egy szakmunkásképző iskola tanárának felmondtak. Indo­kul azt hozták fel, hogy az egyik tanuló bántalmazásáért írásbeli figyelmeztetésben ré­szesítették, de nem használt, mert ennek ellenére később ugyanezt ismét megtette. A tanár munkaügyi döntőbizott­sághoz fordult, amely tanuló­kat, szülőket hallgatott meg, és arra a következtetésre ju­tott: nem bizonyosodott be, hogy a bántalmazás testi fe­nyítés volt. Nem okozott fáj­dalmat, nem szégyenítette meg a diákot, a tanárral szemben nem váltott ki hara­got. A gyerekeknek és a szülőknek egyaránt ez volt a véleménye. A döntőbizottság határoza­tának megváltoztatásáért, il­letve a felmondás hatályban tartásáért, az iskolát fenntartó városi tanács a tanár ellen pert indított. Az első fokon ítélkező bíróság a keresetet elutasította. A tárgyaláson kihallgatott diák elmondta: a tanár kihívta felelni, de a szerkezeti rajzot a táblán nem tudta elkészíteni. Ezért elégtelent kapott, és a helyére küldte. Később az órán meg­kérdezte: tanár úr, le tudná rajzolná az ábrát? Erre ki­küldte a folyosóra. Óra végén felelősségre vonta a szemtelen­kedésért és kétszer a bokájába rúgott. Ezt azonban inkább tréfának tekintette, mint fe­nyítésnek. Amikor édesapjá­kás-képesítése van, azt a szakmáját veszik figyelem­be, amelyben leghosszabb ideig dolgozott. Szakmunkás-kedvezményre jogosító időnek számít a munkásmozgalomban és a katonai szolgálatban töltött idő is, ha a szakmunkás ezt megelőzően és követően 30 napon belül a szakképzett­ségének megfelelő munkakör­ben. dolgozott. Az irányító munkakörben eltöltött idő is szakképzett­ségnek megfelelő munkakör­ben töltött időnek számít, ha az igénylő e munkakörben a szakképzettségének megfele­lő munkakörben foglalkozta­tottak munkáját irányította. A kiemelt állami vagy tár­sadalmi tisztségben (alkalma­zásban) eltöltött idő pedig akkor tekinthető szakmun­kás-kedvezményre jogosító időnek, ha az igénylő ezt közvetlenül megelőzően, szak- képzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. A szolgálati időnek az a tartama, amely alatt az igénylő munkát nem végzett, például táppénzes állomány­ban volt, a szakmunkásked­vezmény alkalmazása szem­pontjából olyan munkakör­ben töltött időnek számít, mint amilyen munkakörben megelőzően utoljára dolgo­zott. • Mikor kBteles honvédelmi hozzájárulást fizetni a gazda­sági munkaközösségben mun­kaviszonyban, illetve tagsági viszonyban levő személy? Két olvasónk keresett fel bennünket, egyikük tagsági viszonyban, másikuk munka- viszonyban áll az egyik gaz­dasági munkaközösségben. Egyikük nem teljesített ka­tonai szolgálatot, a másik pedig 3 hónapig volt sorka­tona. Keli-e nekik fizetniük hon­val együtt az igazgatóhoz hivatták, meglepetéssel tudta meg, hogy emiatt a tanár ellen eljárás indult. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság megállapí­totta: a felmondó levélben említett első alkalommal a tanárt csak égy egyszerű levélben rótták meg, ez azon­ban sem formai, sem tartalmi szempontból nem tekinthető fegyelmi határozatnak. A másik felmondási okkal kap­csolatban a határozat rámuta­tott arra, hogy a szakmun­kásképző intézetek rendtar­tása szerint testi fenyítést, kollektív büntetést alkalmazni és többletmunkával büntetni nem szabad. Tehát azt kellett eldönteni, történt-e testi fe­nyítés? A diák ez esetet több­féleképpen adta elő. Az igaz­gató és az szb-titkár jelenlé­tében felvett jegyzőkönyv sze­A válás kimondása után a volt házastársak meg­egyeztek: kétszobás lakásu­kat közösen használják. Ké­sőbb azonban kitört közöttük a háborúság, mert mindketten az,t állították: a másik végle­gesen kiköltözött onnan. Ezen a címen az exfeleség pert in­dított kérve, hogy volt férjét kötelezzék a neki ítélt szoba elhagyására, mire a férfi ugyanilyen indokkal viszont- keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a volt férjet kötelezte, hogy a Lakást tizenöt napon belül bocsássa elvált felesége rendelkezésére. A jog­erőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kerese­tet elutasította. védelmi hozzájárulást, meny­nyi ideig, és milyen száza­lékban. Igen, kell fizetniük. A hoz­zájárulást azonban a társa­ság vonja le jövedelmükből, és fizeti be adóként. A jog­szabály szerint, ha a hadkö­teles tag vagy alkalmazott valamilyen oknál fogva nem teljesített sorkatonai szolgá­latot, vagy a sorkatonai szol­gálatból TI hónap letöltése előtt leszerelték, honvédelmi hozzájárulást kell fizetnie. Mégpedig annak az olvasónk­nak, aki egyáltalán nem tel­jesített sorkatonai szolgála­tot, annak ez a kötelezettsége 18 hónapig fennáll, ómnak az évnek december 1. napjától, amelyben a 23. életévét be­tölti. Aki azonban legalább 2 hónapig sorkatonai szolgála­tot teljesített, de 11 hónapnál rövidebb ideig, az a hozzá­járulást 12 hónapig köteles fizetni. A hozzájárulás mér­téke a társaságnál munkavi­szonyban álló személy eseté­ben a nyugdíj’árulék alapjá­nak 12 százaléka. Tag eseté­ben pedig az adóköteles jö­vedelem 15 százaléka, legke­vesebb évi 1800 Ft. Az adó­köteles jövedelembe be kell számítani a segítő családtag­nak azt a keresetét is, ame­lyet egyébként az adózáskor hozzászámítanak a tagi jöve­delemhez. A lakóbizottságokról adott ki együttes Irányelvet a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának Titkársága és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la. Eszerint a növekvő felada­tok miatt indokolt a lakóbi­zottságok tevékenységének to­vábbfejlesztése, közéleti szere­pük növelése. Lakóbizottságot Ú tie v é!ill elekek A rendelkezések szerint a szolgálati útlevelek és a ma­gánútlevél illetéke kiutazási engedélyenként 350 forint, ide értve az útlevél érvényé­nek meghosszabbítását és az ismételt kiutazási engedélye­zést is. A kishatárforgalomban szükséges határátlépési enge­dély és az ismételt kiutazási engedély illetéke 100 forint. A külföldön élők útlevelének illetéke 1000 forint, s a kiván- do-lási engedélyért is ennyit kell fizetni. Az útlevélhatósági eljárásban benyújtott felleb­bezés illetéke 100 forint, a ki- vándorlási kérelem elutasítá­sa esetén pedig 200 forint. I "TíZ INAI»" ~~ H Rendeletéiből I A vám- és pénzügyőrség hivatalos állományú tagjainak illetményéről és egyéb járan­dóságairól, a Pénzügyi Köz­löny 12. száma tartalmazza a 103/1984. PM. számú utasítást A tevékenységet megkezdő kisiparosok, magánkereskedők iparjogosítványának kiadásá­val kapcsolatos első fokú ha­tósági adatszolgáltatásról ugyanitt jelent meg a 2—208/ 1984. OTF. számú tájékozta­tó. A földmérési és térképészeti tevékenységről a Magyar Közlöny 36. száma tartalmaz­za a 28/1984. (IX. 1.) MT szá­mú rendeletét. A végrehajtá­si utasítást is ez a hivatalos lap tartalmazza, amelyet a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 5/1984. (IX. 1.) MÉM. szám alatt tett közzé. a jövőben ott Indokolt létre­hozni, ahol ezt a tanácstagi választókerület lakosságszáma, a lakókkal történő közvetlen és folyamatos kapcsolattartás és a lakók érdekképviselete szükségessé teszi. A lakóbizott­ságok megválasztásánál to­vább kell növelni a lakosság szerepét, aktivitását. Az irány­elv szerint az a helyes, ha a választás lakógyűlésen, nyílt szavazással történik, előírható a kétharmados szótöbbség kö­vetelménye is. A lakóbizott­sági tagok megbízatása hatá­rozatlan időre szól, újravá­lasztásra csak akkor van szük­ség, ha ezt a tagok soraiban történt változások indokolttá teszik. A lakóbizottságok lét­rehozásának, működésének és irányításának részletesebb szabályait a helyi tanácsok külön rendeletben állapítják meg. Gombavizsgálathoz Szakképesítés Az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a gombavizs­gálattal kapcsolatos szakké­pesítésről adott ki új rendele­tet. Eszerint ezentúl gom­bavizsgáló szakellenőr csak az lehet, aki az egyéves szakel­lenőri tanfolyamot elvégezte és ezt követően sikeres vizs­gát tett. Szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra, akik a gombamérgezések laboratóriu­mi diagnosztizálásával fog­lalkoznak. Aki öt évnél hosz- szabb ideig nem végzett a szakképesítésének megfelelő tevékenységet, ilyen feladatot csak akkor láthat el, ha újabb, korábbi szakképesítésének megfelelő vizsgát tett, bár ehhez már külön tanfolyam elvégzés nem szükséges. A szakképesítést nyújtó tanfo­lyamok és vizsgák szervezése, lebonyolítása a MÉM Mér­nök- és Vezetőtovábbképző Intézet feladata, de a sza­badon termő és a termesztett gombák felismerésére, a gom­batermesztéssel kapcsolatos ismeretek széleskörű élterjesz­tésére irányuló — szakképesí­tést nem nyújtó — alapfokú tanfolyamot más szervezet is rendezhet. Döntött a Legfelsőbb Bíróság A tanár bokán rúgta a diákot Válás után — harc a lakásért rint azt mondta: a tanár ki­zavarta a folyosóra, majd óra után odalépett hozzá és rá­szólt: hogy képzeled fiam, így pofázhatsz egy tanárral, és há­romszor bokán rúgta. Ezt több osztálytársa látta. A munka­ügyi döntőbizottság előtt, majd bírósági kihallgatásakor azt vallotta: szemtelen voltam, igaza volt a tanár úrnak. Bokán rúgott, de nem erővel. Nem fájt, tréfás figyelmezte­tésnek tartottam. — A történteket újból rész­letesen tisztázni kell — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ki kell hallgatni a diákot, és osz­tálytársait. Ez annál is inkább fontos, mert az iskolai jegyző­könyv nem a tanúvallomások megtételekor készült, hanem emlékezetből, utólag. Szükség esetén a gyerek szüleit is meg kell hallgatni. A Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét ha­tályon kívül helyezte és új el­járásra kötelezte. A határozat indokolása sze­rint a férfi bérlőtársi jog­viszonya nem szüntethető meg. Hosszabb ideig külföldön dol­gozott, ezért volt távol a lakás­tól. Tehát az asszony állításá­val szemben nem bizonyoso­dott be, hogy végleges szán­dékkal költözött eL Az asszony már a válás előtt egy ideig más városba távozott, és ott létesített munkaviszonyt. Ami­kor azonban vissza akart térni a lakásba, ebben volt férje megakadályozta, mert az ajtó­ra új zárat szerelt és a kulcsot — ismételt felszólítás ellené­re — nem volt hajlandó át­adni. Tehát az ő bérlőtársi jogviszonya is változatlanul fennáll, K. S. Dr. M. J. A lakóbizottságok szerepe maTallózás® Üzemi lapokban olvastuk Félidős számvetés — ebben summázhatnánk lapszemlénk lé­nyegét. Gazdálkodó egységeinknél — ipari, mezőgazdasági ágazatoknál — elkészültek a félévi mérlegelt, amelyek hű ké­pét adják a tevékenységnek: megmutatják milyen eredmények születtek, s hogy mely területeken van szükség nagyobb erő­feszítésre az esztendő hátralevő részében. A Csepel Autógyár dolgo­zóinak lapja Az első félév eredményei számokban címmel közöl értékelést, amelyet az­zal indít, hogy a vállalat első féléves eredményei optimiz­musra adnak okot, hiszen az árbevétel a tervezett 5 mil­liárd 707 millió helyett 5 mil­liárd 875 millió forint lett. míg a készárutermelés értéke a ter­vezett 5 milliárd 689 millió forinttal szemben 5 milliárd 797 millióra teljesült. A nehéz indulás ellenére — írja a lap — az Ikarus rendelésének megfelelő ütemben történt a 286 típusú USA-padlóváz ki­szállítása, a 260-as kubai fe- nékvázrendelést 50 egységgel sikerült túlteljesíteniük. Az Ikarusnak, az első félévben a 6704 darabos rendeléssel szem. ben 6738 önjáró alvázat szál­lítottak le. A vállalat első fél­éves tervcélkitűzéseinek meg­valósításában jelentős szerepet vállaltak a szocialista brigá­dok — hangsúlyozza a Fény­szóró. Tevékenységük a gaz­dálkodás és a termelés vala­mennyi területére kiterjed, er­ről tanúskodik a járműgyári vesenymozgalocn első féléves jelentése, amelyből kitűnik: a szocialista kottelctivák jelen­tős eredményéket értek el a minőség és a termelés üte­mességének javításában, a munkaidő jobb kihasználásá­ban. Az újitómozgalomban, amely a gazdasági megújulás forrása, ugyancsak hallattak magukról a brigádok, brigád­tagok. Tizenkilenc elfogadott újításuk ha'ina: hárommillió forint megtakarítás. A fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet dolgozóinak lap­jában Tréfás István elnökhe­lyettes így fogalmaz A tények­ről — reálisan című értékelé­sében: ami az eredményterv teljesítését illeti, az nem ad okot túlzott derűre. Ugyanis — fejti ki az elnökhelyettes — az éves 35,6 millió forintos terv­ből a teljesítés 31 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a második félév minden hónapjában az első időszak havi átlagered­mény-teljesítését közel meg kell kettőznie a fótiaknak. Ez pedig csak termelésbővítéssel lenne lehetséges, amire vi­szont kicsi a termelőszövetke­zet esélye — hangzik a reális megállapítás, amely így foly­tatódik: a szövetkezet igen keveset engedhet el az ered­ményterv teljesítéséből, leg­feljebb 10—15 százalék lehet­séges. S hogy az eredeti el­képzelésekhez közeli legyen az eredmény, ahhoz a költsé­gekkel való szigorú, szigorúbb gazdálkodás, a termelés elem­zésével a szinte naprakész tá­jékoztatás és természetesen a munkaidő maximális, jó mi­nőségű munkával történő ki­használása szükséges. E feltété lek, a cikkíró szerint szinte már elcsépeltek — már ami az elhangzásukat illeti —, és bár magától értetődőnek tűnnek, mégsem kapnak kellő súlyt a mindennapokban. vw , vv DUNRMENTlJ EEEEmÄSH Terjedelmes, egész oldalt ki­töltő elemzést közöl a gödi Du­namenti Termelőszövetkezet üzemi újságja a szövetkezet főkönyvelőjének tollából, aki leszögezi: merész és kockáza­tos tervüket a termelőegységek váltálásaira, és kapacitásuk józan mérlegelésére alapoz­ták. Az eltelt félévben azonban több olyan nem várt hatás ér­te a szövetkezetei, amely ked­vezőtlenül befolyásolta gaz­dálkodásukat. Befolyásolta továbbá eredményeik alakulá­sát a jövedelmezőség mellett a termelési volumen elmara­dása a tervezettől. Részlete­sen taglalja a cikk, hogy mely ágazatok hogyan dolgoztak, s ebből az derül ki, hogy pél­dául a virágkertészet fél év alatt csaknem 1 millió forint veszteséget termelt. A gyógy­mód radikális — az év folya­mán, a többi jövedelmezővé nem tehető tevékenységhez hasonlóan ezt is felszámolják a gödiek. A mezőgazdasági igazgatóság egyes egységeit értékelve az összkép nem ked­vező, vagyis: „a mezőgazdasá­gi termelés hatékonysága a jövedelmező bányászat és a némileg nyereséges kereskede­lem hatása ellenére is kedve­zőtlenül alakítja az igazgató­ság mutatószámait” — szól a megállapítás. Elismerést érde­mel viszont, hogy az ipari ága­zat éves árbevételi tervét 45 százalékra, üzemi eredmény- tervét pedig 65 százalékra tel­jesítette. Az ipari főágazatok közül Göd jobban produkált Dunakeszinél. A tények elemzése, rögzíté­se azonban nem elegendő. Meg kell határozni a további teendőket. Ezek főbb pontjai nem csupán a Dunamentt Ter­melőszövetkezetre érvényesek, noha most onnan Idézzük: ja. vítani szükséges az elemző munkát és szigorítani az el­lenőrzéseket a hibák időbeni korrigálása érdekében; nem indokolt ragaszkodni a szer­vezeti stabilitáshoz, ha szük­séges, ne késlekedjen a dön­tés — lásd veszteséges ága­zat felszámolása —; fontos azután stratégiát kialakítani, amely vezérfonalat ad a cse­lekvéshez, CÉGÉR SZEMLE Egészen más terület a Pest megyei Vendéglátóipari Vál­lalat. Lapjukban Mérlegen a félév címmel ugyancsak ar­ról értesülhetünk, hogy mii valósított meg, s mivel maradi adós a vállalat közössége. Ki* emelést érdemel, hogy a ta­valyi hasonló időszakkal szemben 166,4 százalékos, a tervezettel szemben pedig 115,8 százalékos nyereségnövekedést könyvelhettek el. Az eredmény javulását elsősorban a költsé­gek 10 millió forintos csök­kentésének köszönhetik. Nincs azonban ok az elbiza­kodottságra: miközben ugyan­is veszteséges üzleteik száma 105-ről 65-re csökkent, mind­össze 1 millióval lett keve­sebb maga a veszteség, amely ily módon 27 millió forintra rúg. A kulcsszó itt is az elem­zés; vizsgálni az okokat, majd intézkedni azok kiküszöbölé­séről, azaz a veszteségek leg­alábbis csökkentéséről. Sz. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom