Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-09 / 212. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1984. SZEPTEMBER 9„ VASÁRNAP Zászló a lofoionyltan Két nap§n át r@psftsk a puskák Munkásotok sikeres gyakorlatán Kissé hűvös, őszt idéző ve­rőfénnyel köszöntött a reggel Pánd kicsiny házaira, meg a faluszéli dombokra. A kör­nyék megszokott korai csen­dességét most egyszerre te­herkocsik morgása törte meg, sietős ZIL-ek kanyarodtak a lőtér felé. A kilátóban a ke­zét dörzsölgető, figyelő őr­szem a távcsöve után nyúlt, s néhány másodpercig vizs­gálja az érkezőket, majd órá­jára pillantva csak úgy ma­gának megjegyezte: „ponto­sak voltak a gyerekek”. A tűzvona.’ban A ponyvák alól szürke egyenruhás fegyveresek so­rakoztak fel a széles tisztásra, ahol a parancskihirdetéssel, majd a rajparancsnokok rö­vid eligazításával kezdetét vette a Mészáros János mun- kásőregység kétnapos lőgya­korlata. Mindig izgalmas, várako­zásokkal teli eseményt jelent ez, még az idősebb, sokat lá­tott munkásőrök számára is, hiszen minden évben ilyenkor válik letagadhatatlan bizony­sággá, ki mennyire jól és precízen tud bánni fegyveré­vel. Egy biztos: szinte min­denki jó lövőnek tartja magát közöttük, de hát könnyű ezt így kimondani. Az ismeretek felfrissítése soha nem fölös­leges időtöltés. Mielőtt a ra­jok a tűzvonalba indulnának, rövid, de alapos felkészítésen vesznek részt lövészeti isme­retekből. Mindez fölösleges beszéd nélkül, csendben, rend­ben zajlik, a külső szemlé­lőnek akaratlanul is feltűnik a foglalkozások rendezettsé­ge, a rajok fegyelmezett moz­gása. Csellengő embert még véletlenül sem látni széles e lőtéren. Máskor sem megy ez rosszabbul, de érthető^ hogy éleslövészeten a fegyelem még szigorúbb követelmény min­denki számára. Kis idő múlva, az első raj már fel is sorakozott a fehér zászló vonalába, ettől fogva a szó szoros értelmében pa­rancsszóra történik minden mozdulatuk. A lőszerosztás után a rajparancsnok még egy utolsó eligazítást tart embe­reinek. Nagyon fontos most a megértés, a jól összehangolt közös cselekvésen áll vagy bu­kik a lövészet sikere, ugyanis az „ellenséget” nem egyéni­leg, hanem rajkötelékben kell leküzdeniük. Szusszanásnyi csak az idő, máris elhangzik a lövészetvezető „Harchoz” ve zényszava. A kis csoport tag­jai pillanatok alatt elfog­lalják helyeiket a tűzvona- lon, s mire felocsúdnánk, fegyvereik már csőre töltve merednek a lőbuckák mögül a távolba. Bukott bábuk Csend van, mindenki fe szülten figyel, csupán a zöld acélsisakokon csillan néha- néha a napfény. A tisztás végén mintha mozdulni látszana valami. Rá jövünk, nem a szemünk csal: kissé ferde vonalban valóban alakok futnak a tisztás túl­oldala felé. Még félútra sem értek, amikor a rajparancs­nok harsány kiáltása térít magunkhoz bennünket, majd két géppisztoly ropogása bor zolja fel nyugalmunkat. A siető alakok mellett sárga agyagot vernek fel a lövedé­kek, mígnem az egyik las­san elterül a fűben. A másik kitartóan „menekül”, már csak néhány lépés s eltűnik szem elől. De mégsem! Egy jól irányzott lövés, s számára is véget ért a játszma. Nem úgy a lövőknek! A rövid csendet újabb kiáltás .zavarja meg, a rajparancsnok neveket kiáltva hívja fel harcosai figyelmét, honnan várja a beavatkozást. Most bizony nagy a „veszély”. A raj golyószórósának is be kell avatkoznia. Nem csoda, ha a felbukkanó „ellenség” egyre-másra a többiek sorsára jut: mind a tizenhat bábu, melyeknek leküzdése jelen­tette a mostani harci felada­tot. Olykor megosztva, ha kel­lett össztűzzel, de a raj min­denképp teljesítette tehát a feladatot, parancsnoka nem kis elégedettséggel teszi meg jelentését a lövészetvezetőnek, aki tömören csak ennyi érté­kelő szót fűz a történtekhez: „A raj tagjait megdicsérem, külön a parancsnokát, akinek határozott irányítása mellett kiválóan sikerült a gyakorla­tot végrehajtani.” így ment ez két napon ke­resztül, harmadnap alig ha­lott még délutánba az idő, amikor a lőtorony piros zász­lóját fehér színű lobogó vál­totta fel jelezvén, hogy az utolsó lövés is elhangzott a pándi dombok között. Kása Sándor egységparancs­Tekejiff’üum • a 0t?es3 év® gurítanak ölvén éve, 1934. december 18-án alakult meg az első ceg­lédi tekeszakosztály a MOVE keretében. Bemutatkozásul Budapest és Cegléd váloga­tottja mérte össze erejét. A fővárosiak nyertek, de a ceg­lédiek — látva az elért bizta­tó eredményt — beneveztek a bajnokságba. Az országos szö­vetség az NB l-be osztotta be őket. A kezdeti nehéz évek után egyre népszerűbbé vált a városban a sportág. A szorgal­mas edzések eredményeképpen tehetséges sportemberek nőt­tek fel. A legjelentősebb állo­mást 1949 jelentette, amikor a Ceglédi VSE országos csapat- bajnokságot nyert. A teke népszerűségére jellemző, hogy volt olyan időszak is, amikor három NB Il-es együttese volt a városnak. Jelenleg a Ceglédi KÖZGÉP férfi és a Ceglédi Volán női szakosztályában lehet verseny­szerűen tekézni. Fejlett a tö­megsport, a városi szakszer­vezeti bajnokságot ebben az évben kilenc csapat részvété­vel rendezték meg. A fél év­százados jubileumi megemlé­kezés a Kossuth Kupával kez­dődött. folytatást az Alkot­mány Kupa és a Stefán Lajos ifjúsági emlékverseny jelentet­te. A központi ünnepséget most vasárnap délelőtt kilenc órától tartják a KÖZGÉP Te­leki utcai pályáján. A ceglédi tekesport történetét kiállítás mutatja be. Tíz órakor a KÖZGÉP SE—Adria NB Il-es férfitalálkozó zárja a progra­mot. A meghívottak kézhez kap­ják A ceglédi tekesport tör­ténete című kiadványt, a sportágban kiemelkedő tevé­kenységet végző aktívák em­lékplakettet vehetnek át. U. L. nokot is csak most lehetett a kérdésekkel utolérni: — Miként összegezhetjük az elmúlt gyakorlatot? — Munkásőreinket minden tekintetben dicséret illeti. Ahogy azt elvártuk, fegyel­mezetten vettek részt e meg­mozduláson, amely szervesen kapcsolódott az éves kiképzési feladatok közé. Az alegysé­gek lépcsőzetes bekapcsoló­dása az előző évek jó ta­pasztalatait igazolva, idén is jó szervezési fogásnak bizo­nyult, a parancsnoki állomány a kiképzési időt maximálisan kihasználta. Gyakorlatunkat egyébként Kovács János, a munkásőrség megyei parancs­nokhelyettese is megszemlél­te, munkánkról elismerően nyilatkozott. Egységszinten a géppisztolylövészet kiválóan sikerült. A pisztoly lőgyakor- lat némiképp nehezebben ment, de a jó előkészítő mun­kának köszönhetően ered­ménnyel zárult. Személy sze­rint is kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott munkásőrein­ket se felejtsük ki; Falusi Fe­renc abonyi. Kovács Sándor ceglédi, valamint Búzás Fe­rencire és Todola Márton, a két nagykőrösi munkásőr mél­tán megérdemli az egységpa­rancsnoki dicséretet. A harcászat van hátra — Idén milyen feladatok várnak még a munkásörök­re? — Csupán egy harcászati zárógyakorlatunk van hátra, bízunk a sikerben, s ezzel egy időben éves kiképzési ter­vünknek is eleget tesznek munkásőreink. Mikiay Jenő Két mérész feaigcTész Kékrókák az ügyeit szilékksn Télesi legszebb es bundájuk Hol vannak már a régi rókamálas menték! Megctték a mo­lyok valamennyit. Mutatóban sem maradt belőlük, akárcsak a rókavadászok vörös frakkjából De a bundák, a szép szőr­mék ma is hódítanak. Szívesen burkolják bájaikat prémek­be a nők. Ismét feljött a csillaguk a nerc stóláknak, kapós a kék- és az ezüstróka. Igen ám, de nálunk csak vörös bun­dájút kapnak puskavégre a vadászok. A ceglédi határ egy el­dugott csücskében mégis akad jócskán másféle is. Arrafelé egy idő óta még a kismadarak is azt a bökverset csicsergik, hogy azt mondja „Két merész tengerész / Ugyer ban rókát tenyészt”. A jó szí matú vadászkutyák már messziről megérzik a kotorék átható szagát, s ha mégis két- ségük lenne, hallhatják a ra vaszdik panaszos vinnyogását Az ugyeri szőlők között, huszonegyedik dűlőben sok mindenről értesültek már az emberek, de még a legvénebb jük öregapja se tudott olyan ról, aki rókanevelésre adta volna a fejét a megélhetés kedvéért. Most pedig, lám, száznál több kék Vük csahol a ketrecekben. Tíz tacepao A nyomravezető annak a tíz tacepaónak az egyike volt, amely a bírósággal szembeni trafik ablakában hirdeti, hogy tenyésztésre alkalmas kékró­kák eladók. A megadott ugye­ri tanyában két fiatalember foglalkozik farmerkedéssel. Mizser Tibor a házigazda, aki öt évig a Dunán, nyolc évig a tengereken viselte a matró­zok csíkos trikóját és kikötött vagy ötven országban. Társa Détári Mátyás, maga is so­kat próbált tengeri medve és ugyeri tanyatulajdonos a ti­zenkilencedik dűlőben. Már második éve, hogy a rókate­nyésztésre adták a fejüket. A csemői November 7. Tsz ház­táji ágazata segítségével ju­tottak hozzá negyvenkét te­nyészállathoz, amelyek mind a mai napig a szövetkezet tu­lajdonában vannak. Nem kis pénzért, tízezer forintért vá­sárolták darabját. Ennek a rókakommunának már nyolcvannál több kölyke van. Hármasával-négyesével laknak egy ketrecben. Az áristom mindén oldala fém­rácsokból áll, fél méterre a ta­lajtól. Az egész telepet ma­gas deszkapalánk veszi körül, hullámoala tető borul fölé. A potyadék eltisztításáról a tyúkok gondoskodnak. Há­rom vicsorító szelindek ügyel rá. hogy a gazdákon kívül más ne közelíthessen a ró­kákhoz. Hugó, Aladár, Feri meg a A nyár üvegbe lárt íiei Hámozott és há- mozatlan körte­befőtt készül a Nagykőrösi Kon­zervgyár ceglédi konzervüzemé­ben. A befőttet ötliteres üvegekbe töltik, majd a te­li, tavaszi hóna­pókban továboi feldolgozás •után í értékesítik. Felső I képünkön: átvá­| lógatják a körtét a töltés előtt. Lent: a tárolótér­be targoncán szál-. i litja a befőttet Tóth Józsefné, a Barátság szocia­lista brigád veze­tője Apáti-Tótli Sándor felvétele á MM 6JpP Wb?', .. ,J többi kan hidegben a legvir­goncabb. Februárban van a rókanász. Az új nemzedék most három-három és fél hó­napos. Szép kifejlett állatok, a bundájuk már télen értéke­síthető s akkorra ivarérettek lesznek a fiatalok is. Falánk, egymást letipró kosztosok, acsarkodnak minden harapás- nyi eledelért, jó az étvá­gyuk. Táplálékuk gabonaféle, krumpli, hús, zöldség, többféle vitamin és ásványi só. A leg­nehezebb a húsfélék beszer­zése. A csemői tsz csirketele­péről is hoznak dögöket, meg a juhászaiból hullott birkát, de az utánfutós kocsi sokszor megjárta már a jászberényi baromfifeldolgozót is ha­sonló célból. Az így beszerzett húst egy saját készítésű nagy darálón ledarálják, s ezt a pépet ösz- szekeverik a többi belevaló­val. Van az udvarban egy hűtőkocsiról származó tartály, abban tartják hidegen az elő­készített eledelt. A bundások naponta kétszer kapnak enni, s egy mázsa elemózsiát is felfalnak. A vemhes meg a szoptató szukákat különösen nagy gonddal kell etetni, et­től is függhet az állomány mi­nősége. Állatorvos jár hozzá­juk, megkapták a veszettség elleni védőoltást, így még komolyabb betegség nem for­dult elő. Eladó ravaszdik A rókatenyésztés értelmi szerzője Mizser Tibor volt, aki egy darabig Lengyelor­szágban élt, mivel oda nősült, és felesége családjának ugyan­csak rókafarmja volt. Ott ta­nulta meg a tenyésztés meg­annyi csínját-bínját, s most ketten vállalják a kockázatot A tanyához tartozó területen földműveléssel foglalkoznak, de másféle kétkezi munkát is elvállalnak, mert a róka ko­mákra eddig csak költöttek, most várják a hasznot belő­lük. Az az elképzelésük, hogy leg­alább negyven szemrevaló ró- kafit továbbtenyésztésre ad­nak el. Ezeknek nyolcezer fo­rint darabonként a napi áruk. A többieket majd — ha fel­veszik a téli bundát — később értékesítik. A gereznáért 2,5— 4 ezer forintot fizet az átvevő. Egyelőre még nagy újdonság a kékróka, nincs kellően meg­szervezve az átvétel, s az az igazság, hogy még ők sem igen érdeklődtek a lehetőségek fe­lől. Azért szeretnék valahová a közeibe eladni az állományt, mert vállalnák a rókatáp szál­lítását és a szaktanácsadást is. Érdemes rájuk hallgatni, mert ők még azt is tudják: egy ró­kából hányat lehet kihozni. Van egy szukájuk, amelyik egy fialásból tucatnyi kis ró­kát nevelt fel. A tenyésztők vágya A két extengerész most az aesopusi mesét emlegeti: si­kerül-e a rókáknak éneklésre bírni a hollót, kiesik-e a sajt a szájából? Képletesen ez a tenyésztők sajtja lenne, szeret­nék már, ha szép summa ütné a markukat, mert nagy össze­get ruháztak ebbe a kocká­zatos vállalkozásba. Az ugyeri rókáknak sava­nyú a szőlő. Az alattuk káráló, kapirgáló tyúkokra látszólag ügyet sem vetnek. Persze azt nem tudni, mi fordul meg a kobakukban és miként mére­getik a foguk alá való csibé­ket. A két fiatalember számol és latolgat, vevőkre vár. Sze­retne már a pénzénél lenni. Egvikük feleségének sincs még bundája. Tamasi Tamás Szedd magad! bolt Megváltak a msgvaválótéi Fslér egy jókora kísérlettel — Elfogyott? — A java igen. Ami meg­maradt (vagy túlérett, vagy meg zöld), azt a konzervgyár veszi at Kilónként hét fönn­tart. Barack. Kinek mi jut eszébe róla? Legtöbbünknek aligha­nem szép kerek számok, mondj ük a 30, esetleg a 30, netán a kevésbé kerek, ám sú­lyos 25 és így tovább. De mindegyik magával hurcol egy közismert feliratot, egy jelecs- két, ezt: Ftjkg. Ha most a sor végére illesztek még egy szá­mot: 10, hát már hallom is, amint ezt mondják: ugyan már. Pedig van, illetve volt olyan üzlet, ahol egyetlen pil­lanatig sem szökkent 10 fo­rintnál magasabbra az ősziba­rack ára. Nevezetesen a szedd magad! boltban. Nyolc nap alatt 106 mázsa eltenni való championt szed- k le és cipeltek el a ceglé­diek a CÁT Törteli úti barac­kosából. Többek között az is bebizonyosodott, hogy a köz­vetlen értékesítésnek ez a fajtája, ha átmenetileg is, de csillapítani tudja a piac min­dent túlszárnyaló árszenvedé­lyét. Ez már önmagában jó hír. Derékig érő gyomok te­nyésznek sűrűn a CAT szóban forgó barackkertjében. — Ez a 18 hektárnyi gyü­mölcsös selejtezésre vár, ezért benne csak a legszükségesebb munkákat végeztük el. Mivel metszés nem volt, a falombok egymáshoz hajolnak, így aztán nagyobb a kár, ha a sorközök művelésébe fogunk — mondja Petróczi Béla, a CÁT törteli telepének vezetője. Ám röviddel a vég előtt az elöregedett. 18—20 esztendős fák hasznot hajtottak Egész­séges gyümölcsök gömbölyöd- tek az ágakon, és a szedd ma­gad! idején 106 ezer forintot kasszírozott a gazdaság. — Tavaly Mikebudán már tettünk egy próbát az almával, s folytatásként idén a barack következett — mondja Petró­czi Béla. — Igaz, a boltunk­ban árusíthattuk volna 14-ért, legfeljebb 16-ért, vagy elvihet- tük volna Pestre, de elkezd­tünk számolni és kiderült, hogy mindenki jobban jár a szedd migadl-dal. A gazdasá­got megkíméli a költségektől, a vállalkozók pedig igencsak olcsón jutnak hozzá a barack­hoz. Ügy, úgy, olcsón. Sőt, a szedd magad! fölér egy jókora kísértéssel. Mert nagyon köny- nyen előfordulhat, hogy a ba­rack megválva magvától nem éppen a dunsztosüvegbe ván­dorol, hanem, mondjuk, a piacra, ahol duplájáért, triplá­jáért látjuk viszont. — Bár volt, aki utánfutóval jött, volt, aki 3 mázsát vitt, de aligha hiszem, hogy bárki is újból eladta volna. A legtöbb tétel kicsi volt, a családi fo­gyasztásra alkalmas mennyi­ség. Kétségtelen, hogy a CÄT tisztességes üzletet kötött az élelmes városiakkal. A legkö­zelebbi önkiszolgáló akció gyü­mölcse a téli alma lesz, a jo­natán. a starking, a golden, a húsvéti rozmaring, szintén a Törteli úton, 2-3 hét múlva. V. S. Kezdődik éwcd Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központban hamarosan elkezdődik az új idény, ismét rendszeres foglalkozásokat tar­tanak a kiscsoportok, klubok, szakkörök, tanfolyamok. Szep­tember 10-én hétfőn délután 16 órai kezdettel a kiscsopor­tok vezetői tartják évadnyitó értekezletüket a B-épületben. issN oi3.r-asea (Ceglédi Hírlapi ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom