Pest Megyei Hírlap, 1984. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

Szolidarafési nagygyűlés Közös érdek a béke megőrzése Az őszi antiimperialista és szolidaritási a'kciósorozat nyi­tányaként, az antifasiszta vi­lágnap alkalmából pénteken nagygyűlést tartott az Ipari Minisztérium székházában, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizott­sága, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Szoli­daritási Bizottság és a Ma­gyar Ellen állók, Antifasiszták Szövetsége. Az elnökségben a főváros politikai,és társadalmi életének több vezető személyi­sége foglalt helyet, s részt vet­tek a megemlékezésen a vá­rosrész üzemeinek és intézmé­nyéinek képviselői is. A meg­jelenteket Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke üdvözölte, majd Gyeb- roszky Andrásáé, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója mondott ünne­pi beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett rá, immár 40 esztendeje, hogy a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak fényes győzelmet arattak a hitleri fasizmus fe­lett. Ez a győzelem adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy ha­zánk megteremtse az új élet ■feltételeit, s hozzákezdjen a szocialista építőmunka kibon­takoztatásához. Azóta számot­tevő eredményeket értünk el, de nem feledkezhetünk meg a történeti múlt tanulságairól. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a felnövekvő nemzedé­keknek már nincsen közvetlen élményük az akkori esemé­nyekről, csupán könyvekből és az idősebbek elbeszéléseiből tudják, hogy milyen szenvedé­seket okozott a háború. — De a fiataloknak tudniuk kell, hogy mi történt azokban a vészterhes időkben, s tud­niuk kell azt is, hogy a Szov­jetunió milyen erőfeszítésekkel járult hozzá az új, emberhez méltó élet feltételeinek meg­alapozásához — mutatott rá, majd leszögezte: az imperia­lizmus napjainkban a nukleá­ris háború rémével fenyegeti a világot, s az embereknek, koruktól függetlenül, közös az érdekeltségük abban, hogy meggátolják a kedvezőtlen fo­lyamatok kiteljesedését. Cél­jaink csak akkor válhatnak va­lóra, ha körülöttünk béke van. Ennek érdekében munkálko­dik a Szovjetunió, s szorgal­mazza javaslataival a problé­mák- tárgyalásos úton történő megoldását. Ezt a törekvést erősítették meg állásfoglalá­sukkal a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1983. júniusi moszkvai tanácskozá­NAGY ÁRAT FIZETTÜNK K ülönös háború volt. Jó­val hamarabb elkezdő­dött, mint ahogy kirobbant. Baljós jel volt Ausztria be­kebelezése; a következő lé­pésként a nyugati hatalmak feláldozták Csehszlovákiát, kiszolgáltatták Hitlernek abban a tévhitben, hogy ki­elégíthetik étvágyát, leg­alábbis ők, franciák és an­golok, megszabadulnak a veszélytől s a hódító csak kelet felé fordul. Végül nem így lett, mind a négy égtájat letaposta a gőzhen­ger, de a német imperializ­mus első katonai támadása valóban kelet felé indult el: 1939. szeptember 1-én megtámadta Lengyelorszá­got, s ezzel kitört a máso­dik világháború. Voltak, akik még ekkor sem akar­ták hinni, hogy a katasztró­fa beállt, mások már koráb­ban figyelmeztettek erre. Mára azonban, negyvenöt év után minden lényeges vonást tisztán, világosan lá­tunk, módunk van levonni a tanulságokat az emberi­ségnek ebből az eddigi leg­nagyobb leckéiéből. Eleget fizettünk — áldoztunk érte. A második világháború hat esztendeje és több éves előzményei arra intenek, hogy veszedelmes dolog a más népek elleni gyűlölet szítása, hiszen ez — mint a történelem is bizonyítja — nemegyszer égy táma­dóháború megindításának, a tömeghisztéria felkorbá­csolásának eszközéül szol­gálhat. Amíg még béke van, altiig a becsületes együtt­működés híveinek módjuk van rá, addig kell határo­zott nemet mondani a fe­nyegetésekre, és a nemzet­közi kapcsolatokat a tár­gyalások, az egymás tisz­teletének a medrében tar­tani. Heinrich Heine mond­ta még a XIX. század köze­pén, hogy ahol könyveket égetnek, ott hamarosan em­bereket is égetni fognak, így történt ez a nácik Euró­pájában, haláltáborokkal szórták tele a meghódított . országokat, és ha győznek, maga a földrész vált volna egész népek megsemmisítő táborává. De a borzalmakra emlé­kezve nem felejtjük el, hogy a harc végül is a fa­sizmus legyőzésével végző­dött, s ennek is megvannak máig érvényes, biztató ta­nulságai. Ez a győzelem a különböző társadalmi rend­szerű országok összefogásá­nak, társulásának, életre- halálra szövetkezésének kö­szönhető. Bebizonyosodott, hogv egy embergyűlölő és emberirtó fenyegetéssel szemben összetarthatnak, közösen küzdhetnek ideoló­giailag ellentétes rendsze­rek hívei is. Mindezek nagyon fontos tanulságok, de a gépies összehasonlítás, a párnuzarn vonása, az erőltetett azono­sítás hibájába sem szabad esni. Ma nincs Hitler és egészen mások a körülmé­nyek mint negyvenöt évvel ezelőtt. Hatalmas erőt kép­visel a szocialista tábor, s Nyugaton is számosak, be­folyásosak a háború ellen­zői. Sok tekintetben tehát jobbak, másokban viszont rosszabbak a körülmények. Igen, rosszabbak: oiyan fegyverek áiinaK garmadá­val a silókban, ameiyeKoen egyetlen roppanotöltet auscnwitznyi emoert tudna másodperceit alatt elégetni. Igen, joDoak ezek a ieité- teiek, a második vilagnaDo- rúban csak menet kozpen, már a harcok közepette, komor végveszelynangaiat- ban sikerült összefogni az ellenseggel szemben mind­azoknak, akik nem akartak átengedni a romlásnak az emberiséget. Ma is itt van előttünk olyan veszély, amely háttérbe kell hogy szorítsa az ideológiai nézet- eltéréseket: az atomháború. Ma a háborúellenesség tu­datosabb, következetesebb, mint 1939-ben volt, de azért azok az eszközök, amelyek kiégett romok pusztaságává tehetik Európát, ott sora­koznak a raktárakban. Ezeknek a felszámolásáért érdemes összefogni Kelet­nek és Nyugatnak. M ég az sem titok, hogyan kellene ezt megtenni: jó szándékú, becsületes, a másik oldal kívánságainak a befogadására is alkalmas szocialista javaslatok fek­szenek a nemzetközi aszta­lokon. S tudjuk, az a másik oldal sem akar elpusztulni. Korunk nyomasztó jellem­vonása, hogy a társadalmi és az érdekellentétek még mindig nem engedik, hogy létrejöjjön hasonlóan szoros és következetes összefogás békében, mint amilyen a második világháború harcai közepette megvalósult; a másik oldalon még mindig vannak, akik nem hajlan­dók erre az őszinte és tar­tós együttműködésre. De annak a nagy világégésnek éppen az a legfontosabb ta­nulsága, az ötvenmillió halott azt a mementót írja fel a falakra, hogy a tár­sadalmi rendszerek között folyó történelmi versenyt nem a fegyverek döntik el, a tartós nemzetközi együtt­működés megteremtésével nem szabad várni a fegy­verropogásig. Tatár Imre saiik, illetve későbbi megbeszé­léseik alkalmával. Gyebroszky Andrásné ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a tőkés országokban is gyarapodik azok száma, akik mind határozottabban állnak ki a béke, a leszerelés, a nem­zetközi függetlenség és a tár­sadalmi haladás ügye mellett Korunkat a nemzetközi szo­lidaritás eszméjének és gya­korlatának megerősödése jel­lemzi — húzta alá az előadó, majd részletesen ismertette a NATO és a szélsőséges impe­rialista körök azon törekvé­seit, amelyek révén meg akar­ják változtatni a két. nagy szövetségi rendszer között tör­ténetileg kialakult erőegyen­súlyt. Szólt a Varsói Szerző­dés ellenlépéseiről is, nyolrná- tékosan rámutatva, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak az emberiség védelmé­ben. Behatóan foglalkozott a fegyverzetcsökkentést előmoz­dító tárgyalások jelenlegi helyzetével, hangsúlyozva: nem a szocialista országokon múlik, hagy a kibontakozás nincs karnyújtásnyira. Utalt rá, hogy a fegyverkezési haj­sza‘csupán egyik, de nem egyetlen következménye az imperialista politikának. A gazdasági kapcsolatokat is mindinkább beárnyékolják , e politika lépései. — Arra törekszünk,: hogy kapcsolatainkat ne a konfron­táció jellemezze, hanem a sok­oldalú — kölcsönös érdekeken és megbecsülésen alapuló — együttműködés — hangsúlyoz­ta, majd beszéde további ré­szében szólt a világnak azok­ról a térségeiről, ahol a mind agresszívebbé váló imperia­lizmus megnehezíti a normá­lis kapcsolatok kialakítását. A magyar nép támogatásáról biztosította a közép-amerikai országokat, amelyek élethalál­harcukat vívják az Egyesült Államok beavatkozása ellen, és hangoztatta az Afganisztán és Délkelet—Ázsia népei iránti szolidaritását is. Végezetül szólt a hazánk életében meghatározó jelen­tőségű történelmi évfordulók­ról, kitérve a társadalom egyetértését tükröző akciókra, a munkaverseny-felajánlások- ra, s arra, hogy népünk erejét nem kímélve dolgozik az or­szág további felvirágoztatá­sáért, az újabb eredménye­kért. A szolidaritási nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Bohuslav Chnoupek hazánkba látogat Várkonyl Péter külügymi­niszter meghívására szeptem­ber 1-én baráti látogatásra hazánkba érkezik " Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztere. i*ESf MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ‘AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM Ara - 1.JIO forint 1984. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Mess 3. oldal: Becsöngetés az iskolába 7. oldal. A pártegység a cselekvés alapja 11. oldal Szclsiekon a Váci Izzó ki Elnöki Tanács ülése A ' Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar- Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közöt­ti barátsági és együttműködé­si szerződést, amelyet - Lo- sonczi Pálnák, az Elnöki Ta- ■ nács elnökének a Mongol Nép- : köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak'alá. Az Elnöki Tanács a Minisz­tertanács előterjesztése alap­ján határozatot hozott, arról, hogy a bajai tanítóképző fő­iskola a jövőben Eötvös Jó­zsef tanítóképző főiskola né­ven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és válasz­tott meg. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisz­tériumi államtitkárrá nevézté ki. Magyar—bolgár barátsági és kulturális hét Gazdag program megyeszerte A bolgár fővárost övező Szófia . megye, s Pest megye barátsága. együttműködése nagy múltú, hivatalosan 1964- től kelteződik, s immár fél év­tizede szerződés alapján szö­vődnek mind szorosabbra a gazdasági, társadalmi, kultu­rális és sokszor személyi kap­csolatok, szálai. A Bolgár Népköztársaság rövidesen nagy nemzeti ünne­pét, felszabadulásának 40. év­fordulóját köszönti. A testvér- megyei kapcsolat jegyében te­lik a következő hét. Megyénk­ből pártdelegáció utazik Szó­fia megyébe az ünnepségekre, s onnan pártküldöttség, vala­mint 40 tagú kulturális kül­döttség érkezik portánkra, hogy részt vegyen a hétfőn kezdődő magyar—bolgár ba­rátsági és kulturális hét ese­ménysorozatán. A barátsági hetet szeptem­ber 3-án délután fél 4-kor nyitják meg Ürömön, a Di- mitrov-parkban. ahol megko­szorúzzák a nagy antifasisz­ta emlékművét, majd bolgár —magyar baráti találkozót tar­tanak. Már ezen a napon dél­előtt 11 órakor megnyílik Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár klubövezetében az a fotódokumentációs kiállítás, mely a balkáni ország sport­jának négy évtizedét repre­zentálja, este hét órakor pe­dig ugyanitt lép pódiumra testvérmegyénk folklóregyüt­tesé. Szeptember 4-én. kedden a nagykőrösi Arany János Film­színháziban nyitják meg a bolgár filmművészet hetét — ennek kapcsán egy kiállítást is —, s a hét során a megye 14 filmszínházában pereg hat játékfilm, valamint a bolgár történelmet, az ország szocia­lista fejlődését bemutató rö- vidfilm-összeállításob. Szerdán, szeptember 5-én Gödöllőn nyílik meg a bolgár áruházi hét, 11 órakor pedig a váci Madách Művelődési Központban lép fel Bodor Ti­bor színművész Süvít a szél, nyög a Balkán című irodalmi műsorával, 14 órakor Daba- son, az MSZMP városi jogú nagyközségi Bizottságán tart előadást a Bolgár Népköztár­saság 40 éves fejlődéséről Ászén Markov, a Bolgár Kommunista Párt KB Politi­kai Agitáció című folyóiratá­nak felelős szerkesztőhelyet­tese. Délután 4 órakor a gö­döllői művelődési központban a két ország, a két megye kö­zépiskolásai vesznek részt if­júsági találkozón, este hét órakor pedig a Szófia megyei együttes lép fel Vácott, a mű­velődési központban. A barátsági és kulturális hét befejező napján, szep­tember 6-án, csütörtökön 9 órakor a ceglédi Kossuth Gimnáziumban mutatják be a Süvít a szél, nyög a Balkán című műsort, és a dabasihoz hasonló előadás kezdődik dél­után 2 órakor Dunakeszin, az MSZMP városi bizottságán, A Csepel Autógyár lesz aszin- helye a hét záróeseményének •. délután 3 órakor a gyár mű­velődési házában politikai nagygyűlésre kerül sor, majd a testvérmegyéből érkezett folklóregyüttes fellépésére. Az Izraeli Munkapárt elvesztheti elsőségét Késik a megegyezés Az Izraeli Munkapárti Szö­vetség balszárnyán álló MAPAM a Munkapárt és a Likud tömörülés vezetője ki­egyezésének hírére pénteken azzal reagált, hogy ez esetben felbontja az 1969-ben kötött választási szövetséget. Ez a fejlemény megfoszthatja a Munkapártot parlamenti első­ségétől. Viktor Sem-Tov, a MAPAM vezetője közölte a délelőtt fo­lyamán, hogy pártja „nem tud részt venni ilyen jellegű Csapágyak milliói. ba eljutnak, öregbítve ágyakat állít össze. Ebben az évben mintegy 4,8 millió darab különböző tí­pusú kúpgörgős csapágy készül az MGM diósúi gyá­rában. Az itt készülő csapágyak a világ számos országá- ezzel a diósdi gyár jó hírnevét. Képünkön Ivánczki Piroska csap­. _______1_____ Hancsovszki János felvétele egysé gkormányban, sőt a par­lamenti támogatást is meg­vonja” jelenlegi szövetségesé­től a nagykoalíció létrejötte esetén. „Javasoltuk, hogy bontsuk fel a Munkapárttal kötött szövetségünket” — kö­zölte Sem-Tov, s hozzátette, hogy pártjának vezetősége a, jövő héten tanácskozik a .ki­válásról. A MAPAM hat kép­viselői helyet szerzett a jú-. liusi választásokon, a munka­párti közös listán. Közben szembefordult Peresszel párt­jának egyik baloldali képvi-, selője, Josszi Szárid is, aki' bejelentette, hogy kilép a Munkapártból, s új szociálde­mokrata frakciót hoz létre a knesszetben. A Munkapárt és a Likud nagykoalíciójának létrejöttét beharangozó csütörtök esti be­jelentés után pénteken mind­két párt vezetője óvatos for­mában elhárította, hogy akár megerősítse, akár cáfolja az egyezség hírét. Simon Peresz, a Munkapárt vezetője pénte­ken annak közlésére szorít­kozott, hogy „haladást tapasz­talt”, s hogy vasárnapi újabb találkozójukon kell végleges megállapodásra jutniuk „még egy vagy két függőben ma­radt kérdésben”. ÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Líbia nemzeti ün« nepe, a forradalom győzelmé­nek 15. évfordulója alkalmá­ból táviratban üdvözölte Moa- mer el-Kadhafi ezredest, a lí­biai forradalom vezetőjét. ★ A Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija vezetésé­nek meghívására Urbán Lajos közlekedési miniszter ve­zetésével magyar kormány- küldöttség utazott Tripoliba, hogy részt vegyen a líbiai for­radalom 15. évfordulójára ren­dezett ünnepségeken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom