Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

Munka nyugdíjasoknak Jövőre mikrobuszt vásárolnak A Hazafias Népfront Vác városi Bizottságának irodájá­ban beszélgettünk Papp Já- nosnéval. ö az időskorúak helyzetével foglalkozó városi koordinációs bizottság titkára. A bizottság — az MSZMP Vác városi Bizottságának múlt évi határozata alapján intézkedési tervet készített. A területi pártalapszervezetek, tömeg­szervezetek, üzemi szákszer vezeti bizottságok bevonásá­val — széleskörű összefogás­sal — állandóan figyelemmel kísérik az időskorúak anyagi, szociális, kulturális és egész­ségügyi helyzetét, igyekeznek gondjaikon enyhíteni. A városi tanács felmérése alapján jelenleg az üzemek és a vállalatok 73 idősebb férfit és 63 nőt tudnának foglalkoztatni. A férfiak ré szére portás, éjjeliőri munka­körben van a legtöbb kínálat, de keresnek parkőröket,- ko csikísérőket is. A szakmunka területén asztalos, lakatos, üvegező, kertész munkakörök betöltésére van lehetőség. A tapasztalat azt mutatja hogy kvalifikált műszaki ér­telmiségi munkakörökben a vállalatok saját nyugdíjasai­kat alkalmazzák, illetve fog­lalkoztatják. Nők részére na­gyobb részben takarítói mun­kakört ajánlanak, de várják az időskorúakat konyhai kise­gítő, betanított és adminiszt­ratív munkakörökbe is. Az időskorúakkal kapcsola­tos adatgyűjtést a Hazafias Népfront Vác városi Bizottsá­gának irányításával végzik. A felmérés tapasztalatairól szó volt a tanácsülésen, a szakma­közi bizottság ülésén. A ge­rontológiai, az öregkori élet- és egyéb kórtanával kapcso­latos szakrendeléseket is meg­szervezték: kedden és csütör­tökön 8-tól 12 óráig főorvos várja a jelentkezőket a ren­delőintézetben. Az öregek napközi otthonába jelentke­zők kérték: a távolabb lakó­kat szállítsák oda és haza, ha megoldható. A vállalatok nem tudtak megfelelő segít­séget nyújtani, a gond 1985 első negyedében oldódik meg. A tanács mikrobuszt vásárol erre a célra. Harmincöt gondozónő tevé­kenykedik Vácott. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a társadalmi gondozók számát növelni- tudják. A gondozók időnként tapaszta­lataikat kicserélik, segítséget nyújtanak a közvetlen kap­csolat megteremtéséhez. Mun­kájukat időnként értékelik, a legjobbak oklevelet, emlék- plakettet, jutalmat, ajándék- tárgyat kapnak. Elkészültek a szociális otthon konyhája korszerűsíté­sének a tervei. A kivitele­zéshez közel négymillió fo­rint szükséges. A váci Város­gazdálkodási Vállalat vállalta az építést; mielőbbi befejezé­se szükséges ahhoz is, hogy a szociális étkeztetés gondja megoldódjék. Nyugdíjas gar- zonlakások építésére belátha­tó időn belül nem lesz lehető­ség anyagi fedezet hiányá­ban. Másrészt az idősek in­kább régi helyükön marád- nak, s gyermekeiknek adják oda saját otthonukat. Jelenleg félszáz eltartási szerződést tartanak nyilván. A szerződésben foglaltak be­tartását társadalmi munka­társak bevonásával ellenőrzik. Az eltartási szerződések be­töltik szerepüket, nézeteltéré­seket, s más visszásságokat nem tapasztaltak. Az öregek kérdése Vácott is közügy. A legkisebb rész­letkérdés megoldása is örö­met, megelégedést jelent az életben megfáradtak százai­nak. Papp Rezső Végső búcsú Rozmár Tibortól A váci-alsóvárosi temetőben hétfőn, augusztus hatodikén déli 12 órakor kísérik utolsó útjára a 77 éves korában el­hunyt Kozmér Tibort. A Vá­ci Bőripariskolában sajátítot­ta el a cipészmesterséget, s a város felszabadulása után a helyi Cipész Ksz egyik alapító tagja volt. Jó szervező mun­kájáért, szaktudásáért meg­kapta a szövetkezet kiváló dol­gozója kitüntetést. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP Bérhizlalás tizennégy községben Állattenyésztés a háztájiban Párbeszéd az autóbuszon: — Csodálja, hogy kevés a gyümölcs és magasak a zöld­ségárak? A dolog nyitja rém egyszerű. Ha csak tehetik, a vidékiek sem bajlódnak zöld séggel, gyümölccsel, állattal. Elmennek a gyárakba, ledol­gozzák a nyolc órájukat és kész. Utána pihenni, szóra­kozni akarnak. Hát nincs igazuk? — Maga leegyszerűsíti a problémát. Világos, hogy min­denki kényelmesebben pró­bál élni, ám az is biztos, hogy a pénznek sem ellensége sen­ki. Szerintem, ha megéri, igenis bajlódnak a zöldséggel, gyümölccsel, állattal. Ha könnyen hozzájutnak a facse­metéhez, műtrágyához, ha mindig kapni takarmányt, ha jó áron el tudják adni, amit megtermeltek. Higgye el, ak­kor nagyon sokan vállalják a szabad időt elrabló házkörüli pluszmunkát. Csúcsforgalomban Pisit előtt, púit mögött Péntek volt. Piacnap. Szű- kek ilyenkor a váci piacok, a pavilonok, a boltok. Hiszen az áruházak felépítése, majd a közlekedési díjak felemelése után a város vonzáskörzete a környék majdnem 30 községére terjed ki és ilyenkor nemcsak a lakosság, hanem a hétvégi kirándulók és az őstermelők is itt szeretnének bevásárolni. Az egyik boltban hatalmas tömeg. A pult mögött egyetlen eladó. Kellene ide még öt, a létszám szerint van is, de az egyik szabadságon, a másik kismama, három beteg. Az egyetlen eladó válaszol a kér­désekre, csomagol,- számol és mosolyog mindenkire. Az egyik vevő meg is je­gyezte: Ebben a felfordulásban még mosolyogni is tud. A másik vevő visszavágott: Kötelessége! Vagy nem? Fel sem figyeltem volna a hangra, ha nem ismerem meg tulajdonosát, aki pár nappal Híd a Dunán Elképzelés, valóság Kétezerig még sok minden változhat A város főmérnökével ké­szült és július 22-én, Milyen lesz a város 2000-ben címmel megjelent interjú után felhív­tak telefonon, megállítottak az utcán, hogy az említett újabb révállomás helyett nem indokoltabb egy dunai híd építése? Fontosságát jelzi, hogy már a török hódoltság alatt is volt Vácott híd. Akkor a jeges ár­víz szétnyomta és nem építet­ték újjá. További indokok, hogy nincs híd, mely az or­szág egyik leglátogatottabb helyét, a Dunakanyar két ol­dalát összekapcsolná. A kérdést továbbítottam Csőri Lajos városi főmérnök­nek, aki a következő felvilá­gosítást adta: — Hosszabb távra csak olyan elgondolások, elképzelé­sek lehetnek, melyekből a mai gazdasági megfontolások alap­ján — ha erre pénzügyi fede­zet lesz —• tervek készülhet­nek. Az új teherrévállomás beállítása abból az elgondolás­ból született, hogy az átmenő gépkocsiforgalomtól mentesít­sük a történelmi városmagot Ezzel megóvjuk műemlékein­ket és egy nyugalmas sétálók utcáját tudjunk kialakítani a Széchenyi, esetleg a Bartók Béla útból. — Már most érkeztek hoz­zánk panaszok, hogy az új révállomás építésével tönkre­tesszük a ligetet. A tervele szerint az átkelőhely nem ott lesz; a ligetet a maga szépsé­gében meg akarjuk őrizni a pihenők, a kirándulók részé­re. Az új révállomásnál csak teherforgalom lesz, és a jelen­legi gazdasági felmérések alapján ennek, és nem egy du­nai hídnatk az építése a reális elgondolás. — A révátkeléshez a 2. szá­mú főközlekedési útról csak pár méteres szilárd útburkola­tot és egy pénztároshelyet kell kialakítani, melyek költsége egy hídéhez képest elenyésző. — A híd építésénél nemcsak a pillérekre, az acélépítmé­nyekre kell gondolni, hanem a bonyolult feljárókra, támfa­lakra, a hídon átvezető köz­művekre (villanyvezetékek, te­lefonkábelek stb ). De miként mondtam, a távlati terv csak a mai gazdasági felmérések alapján elkészített elképzelés, mely 2010-ig történő módosítá­sokkal változhat. M. Gy. ezelőtt így oktatta ki hivatali szobájában ügyfelét: —- Én nem érek rá magával foglalkozni. A viszontlátásra. A konkrét példa miatt most meg kellene mondanom a bolt és a hivatal címét, de kevés itt a hely, hogy felsoroljam, hol udvariasak az eladóik és hol vannak azok a helyek, ahol bár a dolgozó feladata ügyünk­kel foglalkozni, mégis elvár­ják, hogy ezt nékik külön is megköszönjük. Ugyanakkor nem akarom a kereskedelmet sem védeni, mert sokszor jo­gos a panasz, hogy nem kellő­képpen foglalkoznak a vevő­vel. * Az viszont elgondolkoztató, hogy miért éppen csak . tőlük várjuk az udvariasságot kísérő mosolyt? Ugyanezt elvárhat­juk mindazoktól, akik közvet­lenül embertársaikkal foglal­koznak. A Dunántúl több városában már bevezették, hogy a szerelő a munkája elvégzése után a megrendelőnél hagy egy nyomtatványt, melyet portó­költség nélkül a postaládába be lehet dobni s melyen kérik, hogy mondjon véleményt a megrendelő a szerelő munká­járól. Jól, közepesen, vagy rosszul végezte el? A válaszok tetemesen meg­növelik. vagy csökkentik a szerelő hónap végén felvett fi­zetését. Voltam már olyan hi­vatalban, ahol a porta mellett panaszkönyvet, vagy nyomtat­ványt tartottak. S kérték az ügyfelet: mondjon véleményt az ügyével foglalkozó dolgozó munkájáról. A címzett maga a hivatal vezetője. Több helyen követni lehetne a példát. Mészáros Gyula Manapság sok mindenről cserélik ki véleményüket az emberek. A mezőgazdaság na­pi helyzete csaknem állandó téma. A háztáji gazdaságok szerepéről, jelentőségéről azonban már régen nincs vi ta. Segít a tsz Az alapkérdés eldöntése, egy sor hogyan következett. Mi lenne a támogatás leghatéko nyabb módja, milyen szer­vezeti keretek között kellene e tevékenységet összefogni, hogyan kerüljék el a kam­pányszerűséget, s tegyék rendszeressé a segítést., ' Váchartyánban, Kisnémedi- ben és Püspökszilágyon már korábban megtalálták a se gítség legcélravezetőbb for­máját. A helyi Aranykalász Termelőszövetkezet vette párt­fogásba a háztáji gazdasá­godat, illetve gazdálkodókat. Kratkóczki Tibor, az állat- tenyésztési ágazat vezetője mondja: — Még mielőtt úgy tűnne, valamiféle adakozó jóindulat késztet minket a háztáji tá mogatására, egy adatot hadd ismertessek. Jelenleg egyet­len hízósertésnek való férő­hely kialakítása négy-ötezer forintba kerül. Ebben az esz­tendőben a tervek szerint, mintegy kétezerhatszáz sertést adunk ki hizlalásra a háztá­jikba. — Nem kell sokáig szá mölni, hogy ez mekkora meg­takarítás. Hiszen a házaknál szinte beruházás nélkül, a meglévő istállókban ötven, száz, vagy ennél is több ser tést lehet elhelyezni. Ráadá­sul amikor elkezdtük a ser' téstelep rekonstrukcióját, ak­kor ehhez még állami támo­gatást is kapott a szövetke zet. Mire a tenyésztési helyet kialakítottuk, addigra min­den megváltozott. 1982-től az ilyen jellegű beruházásra már építési adót kell fizetni. — A gazdaság vezetői ezért úgy döntöttek, hogy inkább a háztájiba helyezik ki bér­hizlalásra a süldőket. Mivel a hizlalda építésére nincs ele­gendő pénz, és manapság ki­vitelezőt sem könnyű találni, a kisárutermelés fellendítése nemcsak az egyénnek hoz pénzt, hanem számunkra is kifizetődik. Szerződés a gazdákkal — Ezért is döntött úgy még a hetvenes években a szö­vetkezet vezetősége, hogy lét­rehozza a háztáji ágazatot — kapcsolódik a beszélgetésbe Bagyánszki János, a pártve­zetőség titkára. — Élére olyan nagy tapasztalaid szakembe­rek kerültek, akiket ismernek és elismernek a területen. A tervek kidolgozása után szé­les körű propagandába kezd­tünk. Elsősorban a vállalko­zókkal ismertettük azt a tá­mogatást, amit a termelőszö­vetkezet ad az állattartáshoz. Rekviem egy épületért Nemrég még tábla hirdette a falán műemlék jellegű voltát és az országos műemlékjegy­zékben is olvashatunk róla. Nemrég még az idegenvezetők turistáknak mutogatták a Dó­zsa György út közepén elhe­lyezkedő épület váci viszony­latban páratlan homlokzatát. Dercsényi Dezső—Granasztói Pál Váci könyvében ezt olvas­hatjuk róla: Dózsa György út 54. Református lelkészlaknak épült hattengelyes copf sa­rokház. Építette 1784-ben Hausmann János. Háromrészes főpárkánya zárja a sarkain kváderezett, szalagkeretes egyenes szemöldökpárkányú ablakokkal díszített hattenge­lyes homlokzatot. Középten­gelyben toszkán vájatos pillé­rek egyenes záródású kaput kereteinek, melyet két-két toszkán féloszlop hordozta há­romszögű timpanon emel ki. Mindez múlt időben értendő, hiszen a föld felszínéig le­bontották. Egyre fogyó műem­lékeink láttán elgondolkodtam, vajon mit hagyunk az utókor­ra. Ennyit mindenképpen: Le­bontva 1984-ben. P. L. így például a málna, a hagyma és a patisszon ter­mesztéséhez szaporító anya­got, műtrágyát, talajművelő­gépeket igényelhetnek. Szer­ződést kötünk a gazdákkal. Felvásároljuk, értékesítjük a termést. A bérhizlalást válla­lóknak beszerezzük a szüksé­ges takarmányt. Mindhárom községben van árusítóhelyünk. • Ezekben a helyi keverőüzem által ké­szített takarmányt önköltségi áron vásárolhatják meg a ta­gok. Tavaly mintegy 8 millió forint volt az üzletek árbevé­tele. Ezenkívül lucernát, szal­mát, kaszálót is kaphatnak a termelők. Mindezt a segítséget nem­csak a termelőszövetkezetünk tagjai részére biztosítjuk, ha­nem mindenkinek. Fiatalok­nak, nyugdíjasoknak vagy más települések lakóinak is, akik eredményesen akarják kihasználni kertjeiket, udva­raikat, mezőgazdasági felsze­reléseiket. Az ország Ii3szna — Nem véletlenül számítot­tunk a nagy érdeklődésre minden területen, ugyanis a kezdeményezések visszhangja felülmúlta a várakozásokat — mondja Kratkóczki Tibori — Négy esztendő, alatt a sertés­hizlalók száma háromszoro­sára nőtt. Jelenleg tizennégy községben híznak a szövetke­zet süldői. Az indulás megkönnyítésére megelőle­gezzük a költségek egy ré­szét. A segítés természetesen nem öncélú. Hiszen a kister­melőkkel a szövetkezet fel- vásárlási, értékesítési szerző­dést is köt. A három település udva­rain tovább épülnek a csir­keólak, nyúlketrecek. Van, ahol a régi jászlak elé ismét bekötik a hízóbikát, a tehe­net. Átalakítják a régi sertés­ólakat. A szövetkezet kezde­ményezése bevált, haszna származik belőle a családnak és haszna az országnak. Surányi János Testvérke Egy megállónyit utaz­tunk bénult-némán, össze­fonódott tekintettel, egy­más szemébe merülve. En­gem a nőkkel szembeni közismert gátlásosságom tartott vissza a megszóla­lástól, őt feltehetőleg az édesapja jelenléte feszé­lyezte. A második megálló felé közeledve azután — ahogyan az már lenni szo­kott — mégis ő törte meg a csendet. Kibújva apja óvó öleléséből, kicsit még job­ban előrehajolt és így szó­lított meg: — Nekem lesz kistestvé­rem is! Gergőnek fogják hívni! Magamon éreztem az atya zord tekintetét, tud­tam, most gyorsan ki kell eszelnem valami frappáns választ. Különben ismét megszakad közöttünk a kapcsolat, amiért a csöpp­ség máris sokat kockázta­tott. Kivágtam a gyors kér­dést: — Mikor lesz kistestvé­red? Hálás mosollyal nyugtáz­ta társalgási készségemet, s apró szandáljait lóbálva kiáltotta a választ: — Majd, ha kertes ház­ba költöztünk! Mintha hirtelen tenger­fenékre ereszkedett volna velünk az autóbusz. Süket csend támadt, körülöttünk a figyelő szurkolók is meg­merevedtek. Az atya ke­ményre zárt ajakkal ölébe rántotta csöppnyi leányká­ját, s az ablak felé fordul­tak. Csönd. Vége. A helyi autóbusz robo­gott tovább. Vagy harminc szempár pásztázta mere­ven a Földvári téri lakóte­lep modern épületcsodái­nak hosszú sorát. S. J. Ifets Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 6-tól 8-ig délután fél 4 órakór A hold­lakók titka című színes fran­cia rajzfilmet vetítik. — Este fél 6 és fél 8 órakor 16 éven felüli nézőknek bemutatják III-as helyáron a Kémek a lo­kálban című francia—olasz bűnügyi filmvígjátékot. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): augusztus 8-án dél­után 5 és este 7 órakor A 3. számú űrbázis című színes an­gol filmet játsszák, csak 16 éven felülieknek. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 6-tól 8-ig felújítás­ként ismét bemutatják a Bri­tannia gyógyintézet című szí­nes angol filmet, csak 16 éven felülieknek. Szép eredmények Orfűn Az orfűi tavon — az or­szág legszebb kajak-kenu ver­senypályáján — rendezték meg a vidéki kajak-kenu sport or­szágos bajnokságát. Az idő ke­gyeibe fogadta a versenyzőket, s ragyogó környezetben verse­nyezhettek 3 napon át a több mint 40 klub sportolói. A ver­seny értékét növelte az a tény is, hogy az országos bajnok­ságra csak a korábbi verse­nyek döntőinek résztvevői ne­vezhettek. A népes mezőnyből csak azok a válogatott versenyzők hiányoztak, akik a grünaui barátságos nemzetközi verse­nyen indultak. Ezért hiányzott Kovács Ottó, a Váci Hajó SE kitűnő versenyzője is, aki a szinte világbajnoki mezőny­ben az értékes negyedik he lyet szerezte meg a K—2 500 méteres távon. A Váci Hajó SE versenyzői az elmúlt évekhez képest je­lentősen előreléptek, mind a bajnokságok számát, mind a helyezéseket illetően, a nagyon erős vidéki mezőnyben. A versenyek során a külön­féle csoportokban és távokon az alábbi váci versenyzők ér­tek el első helyezést: Dónusz Éva, Makrái Csaba, Bánszki László, Szabó Miklós, Szeműn József, Kiss Konrád, Szeműn László, Szeműn János, Péter Iván, Latrovszky László, End- reffy Loránd, Molnár Gábor, Szúnyogh Zsolt. Velencén találkoztak a ka­jak-kenusok az országos ORV versenyen, amelynek a jelleg­zetessége, hogy korosztályos verseny. Ezen a versenyen is siker született, hiszen a váci versenyzők — öregbítve a jó hírnevet — Dónusz. Éva révén arany, Molnár Gábor, vala­mint csapatban Kovács Attila, Szúnyogh Zsolt és Mojzes At­tila révén ezüstérmet szerez­tek. Ezzel a szép eredménnyel a versenyzők a közeljövőben megrendezendő cseh—magyar nemzetközi korosztályos ver­seny részvételi jogát is meg­szerezték. Cs. F. Megelőzni a balesetet Tiífoft belesi A tiltott helyen való fürdés mindig veszélyt rejt magá­ban. így van ez Sződligeten is, a bányatónál, amelyet a til­tó tábla ellenére a hétvé­geken sokan keresnek feL Az idei statisztika szerint még nem volt áldozat, de jó lenne a szerencsétlenséget megelőzni. Az illetékesek azt mondják, az ott fürdőzők is­merik a vízviszonyokat, ezért sem volt baleset. De azért nem árt ügyelni, hiszen a baj könnyen megtörténik. ISSN m»-Ví3H {VI ct Hírt an»

Next

/
Oldalképek
Tartalom