Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
/Ildiméi ni cifogodó szerepe jutott Előítéletek korlátái között A közlekedés oapoata ekoz megpróbáltatást ff fgfBiff ü — A közelmúltban részt vettem az egyik vidéki egyesület összejövetelén, ahol különféle ügyekben szavaztak a sorstársak — meséli dr. Chi- kán Csaba, a Mozgáskorlátozottak Egyesülete Országos Szövetségének Pest megyei elnöke. — Volt egy fiatalember, aki minden alkalommal ellenszavazatot adott, függet- lenül attól, hogy miről kellett dönteni. Nagyon jellemző példa ez a mozgássérült emberek sajátos lelki problémáira. Ö, akit helyzete mindig hátrányba kényszeritett, akit az élet mindig sarokba szorított, ezzel törlesztett. Nehéz helyzetben vannak a mozgásukban korlátozott emberek, azt mindenki tudja és elismeri. Még azt is, hogy esélyeik a tudás megszerzésére, az anyagi jólétre, a kiegyensúlyozott életre, sokkal kisebbek az átlagosnál. Ennél többet azonban már csak kevesen tudnak róluk, és gondjaikról. Ezek néha egészen speciálisak, olyan látszólag apróságoknál kezdődnek, hogy nem jók nekik a konfekcionált fehérneműk, vagy ruhák, tolókocsiból nem érik el a villanykapcsolót, vagy az ablak kilincsét, egészen az olyan nagy dolgokig, hogy leküzdhetetlen akadály lesz három lépcsőfok, és megközelíthetetlen a karnyújtásnyira lévő fürdőkád. így aztán a mozgáskorlátozottnak az emberi kapcsolatokban legfeljebb elfogadó szerepe lehet, s nem alakító. A mozgássérültek nem adományt, rokkantnyugdíjat várnak, hanem olyan munkalehetőséget, ahol tudásuk legjavát adhatják Trencsényi Zoltán felvétele Kezdeményezések Baj van a sérült emberekkel kapcsolatos társadalmi megítéléssel, ezért boldogulásuk akadálya sokszor már nem is a testi állapot, hanem az általa kiváltott társadalmi gondolkodás. Az egészséges feszeng a beteg mellett, és ha akar, sem tudja, hogyan segítsen. Dr. Fejes András pszichológus kandidátus, maga is tolókocsiba kényszerült súlyosan mozgássérült, évek óta foglalkozik a testi fogyatékosok lélektanával. Elmondta, számos kísérlet bebizonyította, hogy már a csecsemők is megkülönböztetik a torzult arcú felnőttet a többitől. Nem mosolyognak rájuk, némelyik csöppségből félelmet vált ki a látvány. Ezt a reakciót hordozzuk magunkban felnőtt korunkig, és a megkülönböztetésből lassan előítélet lesz. A mozgássérült emberek nagyon eltérő körülmények között élnek. Társadalmi helyzetüket, életük minőségét nehéz összevetni. Van néhány adat, amely utal fogyatékosságuk mértékére. Ilyen például az önellátás foka, a közlekedőképesség, lakáshelyzet, anyagi ellátottság, iskolázottság, vagy a társadalmi aktivitás. Amikor néhány évvel ezelőtt egyesületekbe tömörültek, hogy sajátos problémájukon maguk próbáljanak enyhíteni, tulajdonképpen még azt sem tudták, mennyien vannak. A Mozgáskorlátozottak Pest megyei Egyesületének jogelődje az elsők között, még 1979-ben alakult, és alig két évvel később vált megyei hatáskörűvé Azóta Vácott van a központja, de a megye számos más városában ■ és nagyközségében — például Dunakeszin, Erden; Gödöllőn, Mo- noron. Nagykátán. Ráckevén, Százhalombattán, Szentendrén, . Szigetszcntmiklóson — működnek helyi szervezetek. A kisebb községekben — elsősorban a budai körzetekben — pedig aktív klubélet folyik. Patthelyzetben Meg lehet érteni, hogy azok az emberek, akiknek a mun- kábajárás és egyáltalában a közlekedés mindennapos megpróbáltatást jelent, nem nagyon törődnek a testedzéssel Számukra pedig az kondíciójuk megőrzését, esetleg javítását jelenthetné, örvendetes, hogy ma már sok helyen van gyermektorna, a felnőtteknek kondicionáló foglalkozás és egyre népszerűbb a rokkant sport, például az ülő röplabda. Remény van arra is, hogy Vácott, a felépült új tanmedencében heti két órában elkezdődhet a mozgássérült gyermekek úszástanítása és rendszeres vízi tornája. Az egyesületek számos olyan akciót, felajánlást szerveztek, amelyek enyhítik a betegek önellátási gondjait. Házhoz megy a fodrász, és a pedikűrös, megszervezik a nagy bevásárlásokat, elviszik nekik a könyvet. A közlekedőképesség elengedhetetlen feltétele annak, hogy a sérült ember munkát végezzen, s ez nemcsak a jövedelemszerzés és a megélhetés miatt fontos: önbecsülést, emberi kapcsolatokat jelent. Rendkívül nagy igény volna a motoros utcai tolókocsikra, amelyek főként vidéken alkalmasak a Hycoma- tok pótlására. Megyénkben a Csepel Autógyár KISZ-esei ajánlották fel, hogy részt vennének e jármű hazai fejlesztésében. A kismotorvezetők gondja, hogy tanfolyamszerű oktatásban kell részt vénniük, ha vezetői engedélyt akarnak. Sokszor azonban az oktatáson való megjelenésük lehetetlen mindaddig, amíg nem a saját- magúk által vezetett motorral járnak. Ez patthelyzet, amelyből a kiutat az jelentené, ha az oktatást a rászorulók lakásán tartanák. A külvilággal való kapcsolattartás fontos eszköze a telefon. E kérdésiben a mozgás- sérültek helyzete elkeserítő. A Pest megyei egyesület tagjai közül mindössze harminchatnak van telefonja. Dolgozni akarnak A mozgásukban korlátozott emberek számára a lakásnak — a megfelelő otthonnak — sokkal nagyobb a jelentősége, mint az egészségeseknél. A megfelelő szót itt hangsúlyozni kell, hiszen az ajtók szélessége, vagy a lift, döntő a tolókocsiban élőknek. A beteg emberek számára a korszerűnek tekinthető lakás átlagos alapt'erülete 78 négyzet- méter. Az egyesület tagjai negyedének sem haladja meg a lakása a 60 négyzetmétert.Pesthidegkúton a közelmúltban elkészült 56 — a mozgássérültek számára ideálisnak mondható lakás —, s bár még 40 megépítésére volna hely és közmű, az építő- anyagárak emelkedése, illetve az adakozási kedv csökkenése folytán, az előtörlesztés, rendkíyül magos volna — csaknem 300 ezer forint. A mozgássérültek lakótelepének bővítése azért sem célszerű, mert meglehetősen elzárt a külvilágtól, és a segítséget nyújtani képes egészséges emberektől. Sokkal járhatóbb útnak látszik az, hogy a tanácsok segítsenek olcsó telkek juttatásával. Erre Pest megyében már több jó példa is akad. Móza Katalin Mindent a vásárlóért Szombaton délelőtt tizenegy óra lehetett, amikor Aszódon akadt dolgom. Gyorsan végeztem, s eszembe jutott feleségem kérése: a vasárnapi ebédhez hozzál trappista sajtot. Tizenkét óra előtt mintegy húsz perccel bementem a középső népboltba — így emlegetik Aszódon és környékén ezt a nagy élelmiszerüzletet —, hogy a kérést teljesítsem. Néhányan csellengtünk a polcok között. Eladó az egész üzletben nem volt. A pénztárosnő számolta a napi bevételt. A pult, amelyen máskor többféle sajt és felvágott kínálja magát, teljesen üresen tátongott. A tejtermékek hűtőpultja is meztelenül kínálta magát. Egy idősebb hölgy — aki szintén vásárolni szeretett volna — lemondóan súgta: — Mindent elrámoltak már a hűtőbe. itt már nem kapunk semmit! Hitetlenkedve és egyben reménykedve is hallgattam. Talán téved. Erélyes női hang szólalt meg, amelynek tulajdonosát nem láttam. — Mit kér? Eldadogtam. Húsz deka trappistát. — Nincs! Kiballagtam az üzletből. Az ajtón olvashatatlan a nyitva tartási időt jelző tábla. Felfedeztem a plakátot, olvashatja bárki: kiváló vállalat. Dühöngök. Még nyitva kellene lenniük, mert a déli harangszó sem hangzott el, Megállók Bagón, az állomás melletti szerződéses áfész-üzlet- nél. Benyitok. Megelőznek a köszönésben. Az elárusítónő mosolyogva kérdez. — Mivel szolgálhatok? Elmondom. Pontos mérés. Aztán igyekszik a kasszához. Blokkol. Fizetek. Kellemes hétvéget, jó pihenést kíván. Megkönnyebbülök. Nem elsősorban a vásárolt áru miatt, nem azért, hogy megbízatásomat teljesítettem. Megköhy- nyebbülök az emberi szó, az udvarias kiszolgálás miatt, s azért, mert érzem, hogy vannak üzletek, amelyekben minden értünk, a vásárlókért történik. f. m. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 1., SZERDA Valkói változások Iskola és egészségiiái épül Csökkentik a lemaradást, kár kevesebb a pisi A településeiket a letelepedett nép százados munkája alakítja ki. Nincsenek egyforma faluk vagy városok, min- deniknek sajátos, egyéni arculata van. Ugyanazok a tényezők különböző települések életében más és más hatóerővel bírnak. Minden falunak, Városnak megvan a maga sajátos történelmi fejlődése, amely ugyan nem választható el az egész ország történelmétől, de mégis annak egy külön része. Mind sárga A helytörténet megtanítja az embereket nyitott szemmel járni saját falujukban; bemutatja, hogy mennyi küzdelem árán érték el azokat az eredményeket, amelyeket a mai kor embere már magától értetődőnek tekint. írásunk bevezető sorait Valkó egykori tanácselnökétől kölcsönöztük. Gelybó András ezeket a gondolatokat a faluról 1969-ben megjelent szép kiállítású könyv előszavában írta meg. A valkói tanácsház előtt elsietve, két fiatal lány beszélgetésére figyeltem fel. Azon duzzogtak kettesben, hogy miért van az, hogy a falubeli középületeket mind sárgára »festették. Megszólítottam őket, szakítanának-e időt arra, hogy elmondják nekem is a véleményüket. Jó, de csak ha gyorsan kérdez, mert sietős az utunk, egyeztek bele. A két Kati — éppen most maradtak ki a nyolcadik osztályból — igen kritikus szemmel figyelik a lakóhely mindennapjait. Ez a tizenévesek természetes magatartása. Viszonyítanak, összehasonlítják saját községüket a környék településeivel, hiszen sűrűn járnak szomszédba. Taglalják a szórakozási lehetőségeket a Zöld elefánttól — így becézik az egyik vendéglátót — a Júlia cukrászdáig. Igazán az utóbbival elégedettek, mert ott jó a fagyi is. Csemetekert Ha azt kéne felsorolni, ami nincs, rájuk bizton számíthatnánk. Valamit azonban ők is éreznek a valkói változásokból, melyek már ehhez az évtizedhez fűződnek. Említik az új iskolát, melynek alapozása kész és a betont locsolják, hogy minél előbb ott is emelni lehessen a falakat. Kezükkel Már ki lehet nézni az épülő egészségház ablakán. Az előregyártott áthidaló gerendát Fekete István, Rácz László és Vi- dák Bertalan méri be, rakja helyére. kenti lemaradását a kényelmesebb településeiktől. A családi otthonok lakályossága természetesen már össze sem hasonlítható a másfél-két évtizede mérttel. Ám a község középületei jószerivel még azok, melyek az említett könyvben is láthatóak voltak. De nagyot tévednénk, ha nem vennénk figyelembe például azt,' hogy amikor a kötet szerzői — Papp Gábor, Radóczy Gyula és Tóth Imre — a nyomdába adták kéziratukat, még nem volt a községnek állandó óvodája. Ma pedig városi színvonalú csemetekertje van Val- kóriak, KRESZ-parkkal. Őrülhetünk A labdarúgás havában Rajtol az Alkotmány Kupa A kiemelt csapatok még várnak A sportrajongók augusztust a labdarúgás havának tartják. Nem véletlenül, hiszen a legtöbb bajnoki osztályban ebben a hónapban kezdődnek a küzdelmek. Sokan igencsak várják már, a vasárnapi kilencven perceket, hogy legytn végre miről vitatkozniuk a oa- ráti körben. Szerintük a vasárnapi ebédek is jobban esnek, ha utána labdarúgómérkőzésre siethetnek., Bemelegítésül szolgálhat a gödöllőieknek a ma kezdődő Alkotmány Kupa kispályás torna mérkőzéssorozata. Augusztus elsejétől hatodikéig a selejtezők első fordulóját tartják meg. A mai program: MÉMMl—KKMV, Gépgyár 11 —Viktória. Szadai T.—ÁTK. Csütörtökön vívják a Ganz T —TEFU, a Fanta—Agronovo és a Gövisz—Ganz KISZ találkozókat. Pénteken az Állami Biztosító az Áfész II., a Tangazdaság a Kun Béla KISZ, az Áfész I. a Korvin Ottó KISZ csapatával mérkőzik meg. A találkozók kezdési időpontjai a fenti sorrendben 16.30, 17.30, illetve 18.30 óra, mindhárom napon. Hétfőn csak két mérkőzés lesz, délután öt órakor a Spi- dót fogadja a Híradótechnika, hatkor pedig a Gyeptiprókat a Szadai Adidas. A továbbiakban a kiemelt gárdák, a HTÜ, a Lőrinc SE, a Topi, az öregfiúk és a Gelka is pályára lép. Már az is ismeretes, hogy a továbbjutók mely találkozók győzteseivel mérkőznek meg. De hát addig még sok gyep eltipródik, sok csuka elkopik. Hamarosan elkészülnek az első szint falazatával, szerelhetik a födémet. A szerző felvételei mutatják, amit mindennap látnak, merre épül az egészségház. Remélik, ezeket az új középületeket már más színűre festik. Színezzék egyébként bármilyenre, ezek már tükrözik, hogy Valkó is mozdul, csökSzinte egymással szemben épül most az új iskola és az egészségház. Voltak; évek, amikor ez nem volt ilyen nagy érdekesség, több pénz volt- a beruházásokra. Ám akkor nem Valkót fejlesztették. Mit tud erről a két kislány? Nem is tudhat semmit. Annak viszont örülhetünk, hogy érdekli őiket a község sorsa. B. G. Veresegyház vendégei Masíroznak, koncertezések Dániából, Horsens városból vár vendégeket a veresegyházi tanács, a Váci Mihály Művelődési Központ és a Cante- mus Kórus: a Horsens Garden zenekart. Az együttest 1942- ben a város centenáriumára alapították, azóta megszámlálhatatlan hazai és külföldi fellépésével bővölte el hallgatóit. A Horsens Garden rézíúvó- sokbói, dobosokból áll, a zenekarnak ötvenegy tagja van, 10—21 éves' fiúk, akik a dán királyi gárda uniformisának másolatát viselik. Programjuk masírozásból és koncertből áll. Veresegyházon augusztus 3-án este hat órától mutatkoznak be. A település főútvonalain, a Köves utcában, a Fő úton, a Mogyoródi úton és a Találkozók útján menetzenét szolgáltatnák, majd a strand teraszán adnak koncertet. Magyarországi tartózkodásuk alatt gazdag programban lesz részük, a vendéglátók a veresegyházi fellépésen kívül két alkalommal teremtenek bemutatkozási lehetőséget számukra, augusztus 1-én Budapesten, a Halászbástyán 18 órakor, és Szentendrén a Templom téren augusztus I 2-án 16 órától lesz koncertjük. I A vendégszerepléseken kívül ellátogatnak Visegrádira és Vácra. Jé! működik Szakcsoport Nemrégiben szakcsoporttá alakult a Pécel-Isaszeg Áfész szállítási ágazata. A mintegy három-négy hónapos tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakcsoport jól működik: bevételeik fedezik a kiadásokat. Feladataik elsősorban a szövetkezeten belüli anyagmozgatás, ők szállítják a boltok áruinak egy részét, de a vásárlóktól is vállalnak házhozszállítást, gépeket, eszközöket, építkezési anyagokat visznek kérésre. 1 W M ti— Hófehér. Magyar rajzjá- tékfiljn, 4 és 6 órakor. Kicsi cs pici. Szinkronizált olasz film. Csak 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)
