Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

VEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Áru: 1,10 í (»rill« 1984. AUGUSZTUS 8., SZERDA Kcndenzátor, nyoniégómbcs telefon Továbbfejlesztett termékek Az eladhatatlanná vált olajkályhák, a gazdaságtalan exporttermékek gyártásának inegszüntetésével nehéz hely­zetbe kerüli a Mechanikai Mű­vek. Csak egyet tehettek: adottságaiknak megfelelő, jól jövedelmező termékéket kel­lett találniuk. Űj gyártmányaik 20 száza­lékát egy éven belül, 30 szá­zalékát két éven belül fejlesz­tették ki — tájékoztatott Hen­rik János műszaki igazgató. Céljuk, hogy termékeik 25—30 százaléka cserélődjön ki éven­te, folyamatosan. Az idén, a második félév­ben Marcaliban megkezdték a kábeldob gyártását, a Kábel Művek számára. Ebben a gyáregységben volt a legna­gyobb az átállás. A tőkés ex­port gazdaságosabbá té.ele ér­dekében 30 százalékos áreme­lést sikerült elérniük, í íy bár a termékeken 'még nincs nye­reség, de megszűnt a veszte­ségük is. Az új légtisztitó gyártásba vételével — olcsóbb, mint a régi és formatervezett — ki­mondottan a válaszokét kí­vánja bővíteni a vájla: a.t Szeptemberben kezdik meg a sorozatgyártását és belföldön forgalmazzák, A robbanás- men les benzineskannákat FELTŰNŐ M egsokasodtak a pana­szok a legutóbbi hó­napokban a kisiparo­sok, a magánkereskedők magatartása, az általuk kárt órak miatt. Az előbbi mon­dat, bár tapasztalati tényt állapít meg, valójában a túlzó általánosítás szavakba foglalása, mert hiszen nincs olyan, hogy a kisiparos, , a magánkereskedői általában, mindenkor .és mindenhol így cselekednék. Vannak — sokan, vannak — becsületes, törvényt tisztelő, betartó, a megrendelőt, a vásárlót soha meg nem rövidítő kis­iparosok és magánkereske­dők, s akadnak ezzel ellen­tétesen cselekvők. Éppen azért, mert feltűnően meg-- nőtt az általában hangozta­tott panaszok száma, feltű­nő, mennyire nem nőtt meg a konkrét, tényekre alapo­zott, az illetékesekhez eljut­tatott panaszok mennyisé­ge. Persze, értem én, nem egyszerű dolog a községben, a kisvárosban — ahol nap­ról napra, szemtől szembe találkozik a két fél — azt mondani; X. úr kisiparos csapnivaló munkát nyújtott a borsos díj fejében, Y. asz- szony kereskedésében soro­zatosan becsapják, a vásár­lókat. Értem én azt is, hogy az állampolgár általános pa­naszának konkrét orvoslá­sát a hatóságtól várja, amint; belátom, konkrétumok nél­kül a hatóság sem megy sokra. Ellenőriz. Általában. Általában ellenőriz, azaz —- amint ezt egy érintett volt szíves elárulná — az elsőfo­kú árhatáságnál, a helyi ta­nácsi»! dolgozó árellenőr­nek, a norma szerint, éven­te száz ellenőrzést kell tel­jesítenie. Ilyen, értelemben az ő asztala a település összes kisiparosának, kiske­reskedőjének, gazdasági munkaközösségének ármun­káját mérlegre tenni, s mert nem számít ritkaság­nak az a hely, ahol több száz főről van szó, beláthat­juk, három, négy esztendő is eltelhet, míg mindenki somra kerül. A bökkenő ott van. a jogszabály szabta kö­vetelmény a legalább két­évenkénti ellenőrzést ítéli kívánatosnak, szükségesnek. A bökkenő azután konflik­tussá fokozódik, amikor ki­derül, az elsőfokú árható­ságoknál csupán kivételként létezik olyan árellenőr, aki teljes munkaidejében ezt a feladatot látja el. Annál többen vannak ■ azok, akik­nek e kötelmük mellett — ne feledjük, a megyében te­lepülések seregén öt-hét fő a teljes tanácsi szakigazga­tás! — két-háro.m-öt más munkai, feladatköre is van, azaz ténylegesen, a való­ságban, örülnie keli, ha hat­hét évente, eljut ugyanahhoz a kisiparoshoz, kiskereske­dőhöz,- gazdasági munkakö­zösséghez ... Ennek ismere­tében már túlzás nélkül ne­vezhetjük feltűnőnek azt a távolságot, amely a kívána­tost— a kétévenkénti ellen­őrzést— a lehetségestől el­választja, holott mindkettőt jogszabályok, előírások, utasítások alakították, ala­kítják ki. Aligha, meglepő most már a tőVSÜbi adalék e témakörben, nevezetesen az, hogy a fogyasztók me­gyei tanácsának a kistele­püléseken lefolytatott köz­vélemény-kutatása szerint a megrendelőik döntő többsége bizalmatlan a különböző szolgáltatásoknál felszámolt díjakkal szemben. Bizalmat­lan, mert nem tudja, be­csapták, nem csapták be, jogosan kérték, jogtalanul a forintösszeget, s az már csak tetézi az amúgy is kusza kazlat; hogy a kisiparosok egy le nem becsülhető cso­portja előszeretettel feled­kezik meg a számla kiállí­tásáról, átnyújtásáról, az előzetes árvetésről már em­lítést sem -téve. A mentség, a magyarázat ez utóbbira az — bizonygatták többen e sorok írójának —, hogy az ún. iránydíjszabást alkal­mazzák. Amit persze a megrendelő szintén nem is­mer, s amit csak akkor hi­hetnénk el, ha lenne szám­la, mely valóban az irány­díjakat tünteti fel, de mert számla gyakran nincsen, így feltűnő, mennyi kibúvó kínálkozik az ügyes (kedőj- nek... L ehetséges, hogy egyszer majd, amikor a meg­rendelőiért, a vásár­lóért vetélkedni fognak a különböző kereskedelmi, szolgáltatási szektorok em­berei, soraikban a magán­szektoré is, teljesen felesle­ges lesz az áreilenőrzás, mert megejti azt a keres­let-kínálat egészséges ala­kulása. Feltűnő ' azonban, ettől az ideális állapottól mennyire messzire vagyunk, mert hiszen a megyében a szolgáltatásokat igénybe vevőknek az ötvenhat szá­zaléka úgy nyilatkozott egy kérdőíves felméréskor, hogy kifogásaira, észrevételeire a szolgáltató kényszeredetten vagy elutasítóan válaszol.'.. Amit aligha tarthatunk megnyugtató aránynak. Ez az arány feltűnővé teszi, a jogilag rendezettnek látszó részterepek némelyikén mekkora a Rendetlenség,. s megnyugodni persze nem, az újabb papiros értékű lát­szat-rendcsinálástól lehetsé­ges. Mészáros Ottó azonban exportra szánják, a piackutatók jelenleg keresik a lehetőségeket. A robbanást egy műanyag, ezivacsszerű betét akadályozza meg, akkor is, ha meggyújtják a kannát. Az abonyi gyáregységben 30 ezer darab új típusú telefon- készülék nullszériája futott le a munkapadról a napokban. A posta az új vonalak, hetven- nyolcvan százalékúra ezeket a formatervezett, nyomógombos készülékeket köti majd be, de szabad forgalomban is kapha­tó lesz. A gyáregység másik fő pro­filja a kondenzátorgyártás. A TERÍTIK 1300-as típusok, eddig egy amerikai licen.c alapján, .készültek. Ezt fejlesz­tették tovább a Mechanikai Művek saját szakemberei. (Ez a termék egyébként tavasszal BNV vásári díjat is kapott.) A tavalyi tízezer darab kondeiv zátorral azonban az idén 15 ezer darabot készítenek . el Abonyban, ebből 7 ezer már az újfajta. El. E. A Minisztertanács határozata nyomán Hol tart ma a műanyagipar? KÜEB-vizsgáhif öt megyében A népi ellenőrök ezekben a napokban kezdik meg azt a szé­les körű vizsgálatot, amelynek révén felmérik, hogy miként hajtják végre a gazdaságos anyagfelhasználásról, és a techno­lógiák korszerűsítéséről hozott minisztertanácsi határozatot a műanyagfeldolgozásban és -felhasználásban. A program sze­rint az ellenőrzés egyrészt a műanyagipari vállalatoknál elért és mérhető anyagköltség-megtakarításra, másrészt a hagyomá­nyos szerkezetű anyagok műanyaggal történő helyettesítésére terjed ki. A gyártók mellett vizsgálni fogják a műanyagipari termékeket felhasználó főbb területeket is, például az építő­ipart, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. érintő vizsgálat összegezését a jövő év elejére tervezik, s a tapasztalatokat a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság ülésén értékelik majd. A minisztertanácsi határo­zatot követően az Ipari Mi­nisztérium intézkedési tervei dolgozott ki a műanyagok gaz­daságos felhasználására. A cé­lok között első helyen szerepel, hogy a hagyományos anyago­kat minél több területen mű­anyagok váltsák fel, s a kon­vertibilis elszámolású piacról származó alapanyagok fel­használását csökkentsék a vállalatok. A vizsgálat kiterjed az in­tézkedési terv kiemelt fel­adataiban érintett legtöbb műanyaggyártó, feldolgozó és felhasználó vállalatra. A több hónapos munka során a mű- anyagtaikarékossági akciók megvalósításáról készített vál­lalati anyagok mellett felhasz­nálják az Országos Tervhiva­tal és a Műanyagipari Kutató Intézet adatait is. A minisztériumoknál egye­bek között arról tájékozód­nak a népi ellenőrök, hogy az irányítás, az ellenőrzés és az információs rendszer alkal­mas-e a jó kezdeményezések líjsbb vegyes vállalatok alakultak Nő a külföld érdeklődése ^ Az elmúlt hetekben több gólyán új közös vállalat ala- fckult, amelyekben saját to- § kével külföldi cégek is § részt vesznek. Jelenleg már ^ 27 ilyen tevékenykedik, s ^ további 5 —6 előkészítésén, ^ közeli megalakításán már dolgoznak a szakemberek. Az 1972 óta létrehozott ve­gyes vállalatok között még mindig kisebbségben vannak a termelő >célú vállalkozások, Ez a kedvezőtlen tendencia azonban módosulóban van. Ta­valy és az idén elsősorban ter­melő vegyes vállalatok jöttek létre, amelyek segítenek a ha­zai hiánycikkek számának csökkentésében, az ellátás ja­vításában, és az esetek többsé­gében az export növelésében is. A közelmúltban alakult Hungarokorkl Amorim KFT — az elő magyar—portugál válla­lat — például parafadugók és más parafatermékek gyártását kezdi meg. A Humgarofeder KFT magyar—osztrák vegyes vállalat új tollfeldolgozó üze­mében a gépeket az! idén állí­tották munkába. Évente 250 ezer tonna konfekcionálható baromfiitollat dolgoznak fel és exportárnak. Az osztrák Bramac-céggel a napokban megalakított korlátozott fele­lősségű társaság beton tetqcse- repeket fog készíteni. Ez utób­bit jelentősnek számító, 300 millió forintos, alaptőkével hoz­ták létre az alapítók, ami jelzi, hogy a vegyes vállalatok sze­repe nő a külföldi tőke bevo­násában.. A vállalkozások zöme 5—10 millió forintos alaptőkével kezdte meg tevékenységét. Kö­zöttük csak néhány olyan cég akad, ahol a közös anyagi esz­közök értéke meghaladja az 50, illetve a 100 millió forin­tot. A nagyszabású, tőkeigé­nyes társulások létrehozásá­hoz a külpiaci feltételek to^ vábbra sem kedveznek, ennek ellenére a külföldi vállalkozók érdeklődése nő a magyar piac iránt. Így az NSZK-bsli, oszt­rák és svájci cégek mellett — ezek a legaktívabbak Magyar- országon — francia, angol, a legutóbbi pedig japán vállal­kozók részvételével alakult vegyes vállalat hazánkban. Az első magyar—japán vegyes vállalatot 113 millió forintos alaptőkével néhány hete hoz- táik létre a partnerek hazai alapanyagból készülő polieti­lén hablemezek gyártására. felhasználására, az akadályok elhárítására, s az egyes akciók eredményeinek pontos fel­mérésére, értékelésére. A gazdálkodó egységeknek arról kell számot adniok, takarékos- sági akcióik műszai-gazdasági előkészítése valóban megala­pozza-e a feladatok tervszerű végrehajtását; milyen új ter­mékeket fejlesztettek ki, vé­geztek-e piackutatást, kellő propagandamunkát. Elemzik továbbá a minő­ségellenőrzés helyzetét, s azt, hogy a vállalatok miiként kor­szerűsítették — a gazdaságos anyagfelhasználás követelmé­nyeinek megfelelően — belső érdekeltségi rendszerüket. Ki­terjed a vizsgálódás a mű- anyagfeldolgozó-ipari termé­kek áraira, hazai és külföldi versenyképességére, s a to­vábblépés külső feltételeinek megismerésére. A KNEB felméri a felhasz­náló vállalatok igényeit, a szerződéses kapcsolatok alaku­lását, a műanyagcikkek forgal­mazásakor alkalmazott árré­seket, s azt, hogy a felhaszná­lók milyen módon ösztönzik dolgozóikat az’ anyagtakaré- kosságra. Az öt-megyét és a fővárost, valamint több főhatóságot ISts: 3. oldal: A megfoghatatlan, de létező Nem értették egymás nyelvét 4. oldal: Alföldi valóságeszmény Königsberg! Töredék 6. oldal: Jogi tanácsok Ki éretlen a házasságra? 7. oldal Los Angeies-i olimpiai mozaik Gödre került a trófea 8. oldal: Vizsgálat harmadszor Is A KÖJÁL felhívása A szóí vsnymagyarságról Tudományos tanácskozás Kedd délelőtt Budapesten — az Olimpia szállóiban — meg­kezdődött .a szórványmagyar­ság helyzetét kutatók három­napos tudományos találkozója, amelyet a Magyarok Világ- szövetsége, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézete és az Or­szágos Szécsényi Könyvtár hí­vott össze. A tanácskozást dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg. Külföldön és idehaza élő tudósok, a magyarság helyze­tével foglalkozó szakemberek és más főhivatású, de a ma­gyarság élete iránt behatóan érdeklődő magyarok — csak­nem félszázan — vesznek részt a találkozón. A program sze­rint miűtegy 30 előádás hang­zik el három fő téma'körben: a magyarságra vonatkozó sta­tisztikai források egységesíté­sének kérdéseiről, a ’szórvány- magyarság identitástudatának problematikájáról, valamint a V* A FOKA nem azonos a fókával. A rövidítés a Folyamszabályozási és Kavicskovró Vállalat ne­vét takarja. A verőcemarosi telepen folyami kavics (ez a sóder) vár szállításra. Uszályokon érkezik a pilismaróti kitermelőhelyről, és teherautókon távozik az állami vállalatok, illetve a magánépítők építkezéseire. Napi 500 köbméter körüli a forgalom. FOKA A VÍZPARTOM távolban élő magyarok helyi közösségeiről és intézményéi­ről a befogadó országokban. ■ K ö ZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Mathieu Kerekou tábor­nokot, a Benini Népi Köztár­saság elnökévé történt újravá­lasztása alkalmából. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára találkozott André Kertész vi­lághírű fotóművésszel, aki a közelmúltban ünnepelte 90. születésnapját, s ebből az al­kalomból a Nagyar Népköztár­saság Zászlórendje kitüntetést adományozta részére az Elnöki Tanács. Wim Kok elnök vezetésével, a SZOT meghívására, kedden Magyarországon tárgyalt a Holland Szakszervezeti Moz­galom Szövetségének (FNV) küldöttsége. A küldöttség megbeszélést folytatott Gáspár Sándorral, a SZOT elnökével a SZOT és az FNV kapcsolatairól, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Szépvölgyi Zoltánnak, a Fő­városi Tanács elnökének meg­hívására dr. Mieczyslaw Be- bicki altábornagy, Varsó fő­polgármestere küldöttség élén hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. A lengyel ta­nácsi delegáció tájékozódik a tanácsok irányító-szervező munkájáról, és megismerkédik a tanácsi felügyelet alá tarto­zó vállalatok életével, munká­jával. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) meghívására július 29-től augusztus 7-ig Ausztriában tartózkodott’ a magyar szakszervezeti tisztség- viselők 28 tagú küldöttsége. Tanulmányújuk során az osztrák szakszervezetek mun­kájával, az üzemi tanácsok jog- és hatáskörével, érdekvé­delmi tevékenységével, és a munkáskamara feladataival ismerkedtek. A delegációt fogadta Anton Benya, az ÖGB elnöke. Trencsényi Zoltán felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom