Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

mr • AS KG rEl 5 1984. AUGUSZTUS 5., VASÄRNAP • Tubusba zárt mustár (Naponta 35 ezer tubus mustárt készítenek a kartali Petőfi Ter- Vielőszövetkezet helyi üzemében. A két műszakban dolgozó asszonyok folyamatosan szolgálják ki a félautomata töltő-zá­ró gépeket Barcza Zsolt felvétele Kecskebőrből cipődapEnyag Visszatér a puha sevró költségvetés, fejlesztés Megteremtődtek a júh feltételek ■f A körzet tanácsainak végrehajtó bizottságai ezekben 1 a napokban tárgyalták, illetve tárgyalják meg az első 4 félévi költségvetési és fejlesztési mérlegek teljesítését. ^ Ezúttal már annak a tükrében kerültek ezek a beszá- f, mólók a testületek elé. hogy január X-íől megszűntek a 1j járási hivatalok. Hogyan tudtak eleget tenni a teljesíté- 'j seknek, mire futotta a pénzösszegekből? — erről íár- 1j gyalt a pilisi nagyközségi közös tanács végrehajtó bi- á zottsága is legutóbbi ülésén. Befejeződtek a kísérletek, és megtörtént a sevróbőr nagy­üzemi gyártásának előkészíté­se a Budapesti Bőripari Vál­lalatnál, amely az összes ma­gyarországi bőrtermelés 42 százalékát adja. Eddig a cipő­ipari alapanyag-választékból hiányzott a kiváló minőségű sevróbőr, amelyet fiatal kecs­kék bőrének kikészítésével ál­lítanak elő. A vállalat évi 5 millió 200 ezer négyzetméter­nyi puha bőrt készít a cipő-, a bőrruházati és a bútoripar ré­szére, marha-, sertés- és juh­bőr felhasználásával. Ez a vá­laszték bővül a kecskebőr szé­les körű feldolgozásával. Az idén százezej^.a terveik sze­rint jövőre 200 ezer négyzet- méter kecskebőrt állítanak elő, ezzel váltják fel a marhabőr egy részét A kecskebőr a vi­lágpiacon apró bőrnek szá­mít. s így beszerzése viszony­lag kedvezőbb a marháénál. Főleg Pakisztán és Etiópia tartozik a Rendszeres szállítók közé, de felhasználnak Afga­nisztánból és Görögországból származó kecskebőrt is. %Erspodá Idub A színvonalasabb állam- igazgatási munka megterem­tésére jelentős segítséget ka­pott a pilisi tanács, hiszen az év elejétől három új mun­katárs alkalmazására kaptak engedélyt. Ezzel párhuzamo­san jelentős bérfejlesztésre is lehetőségük nyílt. Az egészségügyi szakmai orogram végrehajtására, a Pest megyei Tanács rendsze­res szociális segélyezésre 15 ezer, rendkívülire 20 ezer fo­rintot biztosított. Időarányosan teljesítették az előirányzott bevételeket. Ezek zöme az étkezési befize­tésekből, lakbérekből, állami gondozási díjakból, intézmé­nyek támogatásából áll. Lemaradás mutatkozik a lakossági adónál, ennek oka, hogy a több éve tartozó ál­lampolgárok nem törlesztették az esedékes részt. A fenntar­tási és működési kiadásokat, csak 43 százalékban tudták teljesíteni. Ez azzal magya­rázható, hogy hozzáfogtak ugyan a karbantartásokhoz, de a kifizetésekre csak a má­sodik félévben kerül sor. A nagyközségi közös tanács erejéhez mérten igyekszik a településfejlesztést segíteni. Tetőszigetelést végeztek az if­júsági háznál, a nyáregyházi klubkönyvtárban felújították a szociális helyiségeket. Auto­mata mosógépeket vásároltak az óvodáknak, az ifjúsági klub tagjai televízióval, mag­nóval gyarapodtak. A sport­telepen lévő Iskolába 9 da­rab hőtárolós kályhát állítot­tak be. JérSiató utak Természetesen mindenre nem futja a tanács pénzéből sem. Pedig már nem sokáig odázható a Rákóczi úti óvo­da fűtéskorszerűsítése és te­tőszerkezetének felújítása. A nyáregyházi általános iskolá­ban mielőbb meg kell oldani a szociális helyiségek prob­lémáit. Pilisen jelentős összegeket fordított a tanács az útkar­bantartásokra. Szilárd burko­latot kapott a Dózsa György utca, az ott lakók jelentős társadalmi munkával segítet­ték a kivitelezőket. Jelenleg is folyik a földutak grédere- zése, hengerezése, hogy jár- hatóak legyenek. Két darab célcsoportos ta­nácsi bérlakás épül Pilisen, a kivitelező a helyi Aranykalász Tsz építőipari ágazata. Be­tonjárda készült a Kölcsey és Bartók Béla utcában, Nyár­egyházán pedig a Szegfű ut­2 Indiános könyveink sá- 1j padt arcú hőse, Old Shatter- ^ hand pécsi diák volt. A 4 meglepő felfedist Rajczi j Péter művelő Jóstörténész 1j tette, aki évtizedek óta ku- 1j tatja a nagy hírű mecsekal- 1j jai iskola, a háromszáz éves íj múltra visszatekintő Nagy íj Lajos Gimnázium históriá­ig ját. A May Károly regényeiben szereplő nemes lelkű fehér ember, az indián Winnetou vadásztársa nem csupán az írói képzelet szülötte volt, ha­nem kalandos életű hazánk fiá­ról, Xantus Jánosról is min­tázta rokonszenves alakját a szerző. Emellett szól, hogy Xantus élményeiről, kaland­jairól beszámoló leveleit a család eljuttatta a német író­nak. Az 1825 és 1894 között élt világjáró a szabadságharc le­cában. A megyei tanács köz­lekedési osztályának határo­zata alapján tervezik a Va- tyai úton a járda meghosz- szabbítását, a vasúti átjáróig. Csatorna, piac A közvilágítás bővítéséhez a lakosság is jelentős összegek­kel járult hozzá. A zártker­tekben például 275 ezer fo­rintot adtak össze a telkek tu­lajdonosai erre a célra. Az utolsó negyedévben több ut­cában bővül a közvilágítás, a kivitelezési terveket már megrendelték a DÉMÁSZ-nál. Pilis és Nyáregyháza la­kossága az első félévben csak­nem 5 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített a helyben működő gazdasági egységekkel együtt. Az év hátralévő részében, ez az ősz- szeg jelentősen emelkedik, hiszen ekkor kerül sor az utak, árkok, átereszek rende­zésére, a belvízelvezető-csa­tornák tisztítására, és a piac­tér rendezésére. G. J. verése után, mert nem akart a császár katonája lenni, az Egyesült Államokba menekült. Földmérőként dolgozott Ame­rikában, közben állattani és néprajzi gyűjtéseket végzett, s az anyag egy részét hazaküld­te Magyarországra. Ebben az időben ismerte meg az indiá­nokat és vált a barátjukká. A későbbi tudós Pécsett vé­gezte a gimnáziumi tanulmá­nyait, majd ugyanitt filozófiát és jogot tanult, Édesapja ügy­véd volt a Somogy megyei Cso- konyán, onnan került az eszes fiúcska a már akkor is neve­zetes pécsi főgimnáziumba 1835-ben. A kutató a Baranya megyei levéltárban megtalálta Xantus János -iskolai doku­mentumait is, amelyekből ki­tűnt, hogy a jó tanulók közé tartozott. A hat évfolyamos gimnázium befejezése után a püspöki líceumba iratkozott be és valószínűleg 1844-ben hagyta el a várost. Mithras-kultusz Faiak Gorsiumhtm Viszonylag épen maradtak a Gorsiumot nyugat felől hatá­roló városfalak: a székesfehér­vári István király Múzeum régészeinek az elmúlt hetek­ben 70 méter hosszan sikerült kibontaniuk a Tác melletti ró­mai város nyugati falait. Az óriás kövekből épített város­fal csak ezen az oldalon ma­radt meg, a várost észak, dél és kelet felől határoló fal építőanyagát ugyanis a közép­korban a székesfehérvári pa­lotákhoz, templomokhoz hasz­nálták fel. A nyugati oldalon viszont feltehetően az akkor még magas vízállású Sárvíz lehetetlenné tette a bontási, szállítási munkákat. Az idei feltárás igazolta, hogy a falak keskenyebbek voltak, mint azt korábban fel­tételezték, átlagos vastagságuk nem haladta meg az 1,4 mé­tert. Bebizonyosodott az is. hogy a település tornyai nem bástyaszerűék voltak, hanem ferde tetővel épültek. Előke­rült az idén egy Mithras is­tent ábrázoló faragvány, s ez arról tanúskodik, hogy a per­zsa istenségnek Gorsiumban is volt kultusza. A volt pécsi diák sohasem feledkezett meg. az alma. ma­terről. 1871-ben hetvenhat kü­lönféle amerikai madár pél­dányaiból összeállított gyűjte­ményt ajándékozott a mecsek- aljai főgimnáziumnak. Azt kö­vetően is rendszeresen küldött kitömött trópusi állatokat majd ázsiai expedíciójáról rit­ka néprajzi tárgyakat a tanin­tézet számára. Ennek köszön­hetően Pécsnek volt akkoriban talán a leggazdagabb iskelai térmészétrajzi gyűjteménye az országban. Még ma is őriznek néhány darabot Xantus János száz év előtti ajándékai közül. Az iskola sem feledkezett meg nagy tanítványáról. Jövő­re lesz 150 éve, hagy a neves néprajzkutató, az Akadémia levelező tagja, a Fővárosi Ál­latkert alapítója megkezdte pé­csi tanulóéveit. Az alma ma­ter megemlékezik egykori diákjárój, a legendás Old Sat- terhandról. G£d Shatterhmid és Pécs Xantus volt a sápadt arai? Hevenyészett sátor Trabant meületf Virágzáskor - vánJoroEva Ismeretterjesztés - mindenkinek Makk Mard újabb tanácsai v Sietős volt az utam, az 1j autó ablakából épp csak 1j annyit láttam a nógrádi or- 1j szágút szélén: hevenyészett 4 sátor egy Trabant mellett, j még odébb kaptárok. Ké- 'j sőbb megismétlődött a láí- 1j vány, csak éppen a kocsi 1j márkája változott. Méhé- 1j szék ütöttek tanyát a virág- Ijzó akácfák tövében. Érde- 4 mes-e vállalni a meglehe- 2 tősen puritán életmódot 'f egy hétre, vagy akár még ^ hosszabb időre is? Idén kevesebb — Aki harminc éve méhész- kediik, mint én is, az nem így mérlegel — mondja Kutasi Sándor, aki 1961 óta a nagy­kőrösi méhész szakcsoport el­nöke is, — A méhek szeretete egy kicsit szenvedély, persze ha ráfizetnénk, nem csinál­nánk. Sajnos azonban fogy- fogyogat a seregünk. A fiata­lok úgy látszik nem szívesein bíbelődnek a szorgos kis álla­tokkal még némi plusz jöve­delem ellenében sem. Mert törődés az van velük. A tava­szi kiruccanás csak egy a sok közül. Ami az idei vándorlást illeti, hát bizony a tavasz adó­sunk maradt a nektárérlelő meleggel. Tavaly egy hét alatt jött Össze kaptáronként 25—30 kiló akácméz, előtte még több. Most volt vagy 10 kiló. A költ­ségek persze nem csökkentek ilyen arányban. Mi a felesé­gemmel nem sátorban lakunk, több mint húsz éve ugyanaz a nógrádi házigazda vár min­ket akácvirágzáskor. A kaptá­rakat a Volán szállítja, igaz kapunk kedvezményt, de azért a szállítás, rakodás — mindez kétszer — több ezer forintom­ban van. Jó évben persze be­jön a költség, sőt haszon is van, de az idei nem épp ilyen... A szerencse forgandó. Ta­valy a HüNGARONEKTAR a bőség zavarával küszködött, idén padiig jó, ha a méhészek a szerződött mennyiséget le tudják adni. Pedig keresett cikk a méz; megyénkben ta­valy 800—850 tonnányit vásá­roltak fel az áfészek, értéke megközelíti a 30 millió forin­tot. Az akácméz hiányát pedig nem pótolja napraforgóméz esetleges többlete, mert tőkés exportra döntő többségben az előző megy. Mi tagadás, íze- sebb is a halványsárga, illa­tos, opálos csdllogású akác­méz, Értékes, egészséges — Többet is fizet, az a leg­értékesebb — avat be Kutasi Sándor. — A napraforgó a legolcsóbb, kilójáért 26 forin­tot kapunk, a vegyes virág­mézért 30-at, míg az akácért harminchét forintot. Jól jöve­delmezünk az országnak, ezért kár, hogy nincs köztünk elég fiatal, aki az utánpótlást jelentené. Pedig csoda érdeke­sek ezek a kis méztermelő ál- . latok. Társadalmi életüket, irigylésre méltó szervezettsé­güket, serény munkájukat meg­figyelni igazi élménjj. Már gyerekkoromban is voltak kö­rülöttem méhek, nagyapám, nagybátyám is méhészkedett, de máig nem untam meg őket. Mindig kikapcsolódás, meg­nyugvás, amikor köztük fog­lalatoskodom. Aktív koromban — a tanács igazgatási osztályát vezettem — rám fért a nyuga­lom, ami a kaptának mellett elfogott. Pötty a potrohon Vendéglátóm, akinek szak­értelmét nemcsak sok éves gyakorlata adja, de az is, hogy valamennyi e tárgyban megje­lent könyvet ismeri, sok érde­kességet mesél az apró fullán- kosokról, amikből 60—70 ezren nyüzsögnek egy-egy kaptár­ban. És ebből a zümmögő- zsongó hadból kell csalhatat­lan biztonsággal felismerni az anyaméhet. Hogy könnyebb le­gyen, befestik őket. Mivel, ho­gyan? A házigazda mosolyog, nem olyan ördöngösség az, mint a méheket riadtan hesse- gető amatőrök gondolnák. — Először is, az anya más formájú, mint a többi. Tehát megismerjük akkor is, ha nincs megjelölve. A festés persze lényegesein egyszerűb­bé teszi a dolgot, de más sze­repe is van. A világon minde­nütt egyöntetűen alkalmazzák a termelő méhészek a megha­tározott öt színt; tavaly pél­dául, a zöld ment, most a pi­ros. Így tudjuk, hogy az anya mennyi idős. A második évtől ugyanis már kevesebbet peté­zik, fiatalra kell cserélni. Az megint külön technikai fogás, hogy hogyan fogadtatja el az ember a családdal az új anyát. De vissza a festéshez. Nem ecsettel történik a művelet, a gombostű feje teszi potrohúk­ra a pöttyöt. És megvan a módja a sza­porításnak, az ösztönös „mun­ka” irányításának, a telelte-, tésmek, egyszóval mindennek. Ezek azonban megtanulhatók. A méhek, a méhészkedés sze- retetét már nehezebb átadni, noha a Kutasi Sándor-féle — szavai szerint megszállott — emberek mindent elkövetnek, hogy újabb híveket toborozza­nak ennek a népgazdaságilag is hasznos tevékenységnek. Ezért hallunk különös szomo­rúsággal az olyan esetekről, amikor a kártevők elpusztítá­sának áldozatul esnek a szor­gos csöppnyi nektárgyűjtöge- tők. Aki valaha is foglalkozott állatokkal, pátyolgatott akár­csak tört szárnyú verebet, jól tudja, a veszteség pénzzel nem kárpótolható... Szigethi Teréz Újabb ismeretterjesztő köny­veket adott ki az Országos Egészségnevelési Intézet az utóbbi hetekben, napokban. A többi között megjelentette az egészségnevelési szakkifeje­zések értelmező szótárát, ame­lyet az európai szocialista or­szágok szakemberei írtak és szerkesztettek. A Segédletben címszavak alatt röviden ösz- szegezték az egészségnevelés célját, alapelveit, tartalmát és formáit, ezáltal segítve egy­mást abban, hogy egységesen értelmezzék az egészségneve­lés fogalmait. A mentálhigiéné alapelveit Is közzétette az intézet. E füzet szerzője dr. Hárdi István vá­zolta a lelki egészségvédelem, a pszichikai zavarok megszün­tetésének lehetőségeit. Mentál­higiénés ismeretekkel vér­tezi fel a laikus embereket, azért, hogy azok képesek le­gyenek megelőzni, illetve megszüntetni lelki válságaikat és felismerjék embertársaik, krízishelyzeteit és segíthesse­nek azoknak. Az optimális családtervezé­si modell című kiadványsoro­zat újabb lapjain szakorvosok tájékoztatják a fiatalokat: mi­ként készüljenek a fogamzásra, a terhességre, hogyan segítsék elő a magzat egészséges fejlő­dését. A családtervezéshez, -alapí­táshoz ad tanácsot dr. Pinko- vich István. Könyvében fel­tárja a kiegyensúlyozott há­zasság megteremtésének és megtartásának „titkait”. A népszerű tudományos fil­mek számát szintén gyarapí­totta az intézet. Dr. Buglya Sándor: Minden tizedik című alkotása a koraszülések, Som­ló Tamás: Fogas kérdés című filmje pedig a fogszuvasodás megelőzésének lehetőségeit mutatja be. A Mire nagylány lettem című színes kisfilmen egy tomatanámő serdülő ko­rát idézi fel. Makk Marci, a gyermekek régi ismerőse is újra megjelenik a filmen. Ez­úttal a családok tagjait biz­tatja: törődjenek többet egy­mással. Legújabb és régebbi intelmeit a következő hetek­ben — szombat és vasárnap délelőttönként — közvetíti a televízió. A képen látható méhház, melyet kerekeken vontatnak a virágzó er­dőkbe, mezőkre hazánkban még csak mostanában terjed. A legújabbat Bak Imre váci lakos készítette — sajátkezüleg — egyesztendős munka- | val, raéhei számára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom