Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-05 / 183. szám
PEST MEG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MÉGYEí 8fZOÍfSAGA ES A MEGYEI 7£NÁCi I APJA i XXVIII. ÉVFOLYAM, X83. SZÁM Ami 1,10 toriul 1981. AUGUSZTUS 5., VASÁRNAP | A népfront felhívás« siyomán Egyesítik a szunnyadó erőket jj A Hazafias Népfront Or- <f szagos Tanácsa a közel(fesztivál az ország közepén t&*V* k*‘ Autók, motorkerékpárok és biciklik véget nem érő konvoja kígyózik már a kora reggeli órák óta az ország közepe felé. A pusztavacsi békefesztivál színhelyén, az óriási réten szinte percenként nő a sokaság: Békés, Szolnok, Csong- rácl, Somogy, Tolna, Baranya s a többi megye valósággal ontja ide ma az emberek ezreit; páratlanul gazdag program várja mindazokat, akik a béke mellett, s a háború ellen tesznek hitet. Már a kora délelőtti órákban kánikulai meleg készülődik, s a sátrat verő, vagy a fűre letelepedő családok és csoportok lassan minden talpalatnyi helyet elfoglalnak. A nagyszínpad kábelekkel, mikrofonokkal és hangerősítőkkal felszerelt deszkáin felharsan a kakucsi rézfúvósok zenéje, s ezzel a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács és a Képes Újság közös rendezvénye, a kétnapos fesztivál kezdetét veszi. A máris sok tízezerre be- . csűrhető ünneplő közönséget elsőként a házigazdák nevében az Örkényi—-pusztavacsi nagyközségi közös tanács elnöke, Somogyvári László köszönti, szombat reggel 9 órakor. A hi- rosimai atombomba ledobásá- naik közelgő évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású demonstráció valamennyi résztvevőjének kellemes szórakozást kíván, s ebben a hamarosan és szemlátomást százezernyire sokasodó közönségnek aligha lehetett hiánya. A színpadon a Dévényi Tibor vezette műsor immár egy percre sem szakadt félbe: kilométerekre harsogott a zene, a kimondottan a fesztiválra írt dalokat énekelték az előadóművészek, miközben fellépésre készülődtek a soronkö- vetkező együttesek, a táborfalvi citerások után ismert rockzenekarok, hogy később néhány percre Gerencsért Jenő. a Képes Ojság főszerkesztője vegye át a mikrofont újabb köszöntő szavakhoz. Békét akarunk — mondotta —- nem akarunk semmiféle háborút, semmiféle borzalmat átélni! S mintha ennek lenne különös vissakópe: két repülőgép jelent meg hamarosan a nyári égbolton, s a két gépmadár közt hatalmas, jól olvasható felirat lebegett váA huszonhárom és fél méter magas vásárfa megmászására most is rengetegen jelentkeztek. A csúcsig faputók között szerepel Osztos Károly neve is, aki Pilisről látogatott ide szonra rajzolva: Békét, biztonságot a világnak! Az augusztus 4-i, tegnapi eseményen, melyen jelen volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, dr. Kovács Jenő, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Cse- hák Judit, a SZOT titkára, Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese is, a délelőtti órákban bensőséges jelenetnek is tanúi lehettek a résztvevők: a Magyar Üttörőszövétség nevében inárcsi és kakucsi pajtások olvasták fel a felnőtt nemzedékhez címzett üzenetüket, békeóhajukat. melyet egy zászlóval együtt Fodor István, az Országos Béketanács titkára vett át. Hasonló vágyakat fogalmazott meg Molnár Béla is, amikor a, nagyszínpadról a népünnepély közönségéhez szóit: — Hiszem azt — mondotta —, hogy akik ma idelátogattak, foglalkozásra, világnézetre, életkorra és anyanyelvre való tekintet nélkül a békét követelik, s tiltakoznak a világpusztító háború ellen. A veszély a (Folytatás a 3. oldalon.) A szovjet békebizottság nyilatkozata Az emberiség védelmében A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombomba-támadás évfordulóján a szovjet békebjzottsáig az Egyesült Állatnak jelenlegi katonapolitikájának vészé- lyesaégére hívta fel a figyelmet egy szorpbaton kiadott nyilatkozatban. A bizottság a szovjet békemozgalom nevében szolidaritásáról biztosította a japán békeharcosok küzdelmét. A nyilatkozat emlékeztet: Japán haladó közvéleménye azért küzd, hogy a szigetországban mindörökre tiltsák be atomfegyverek tárolását, ne élesszék föl a fegyverkezés szellemét. Japánban követelik, hogy tiltsák meg a Tomahawk atomrakétákkal felszerelt amerikai hadihajók bejutását az ország kikötőibe. A japán békemozgatom követeli a világháború elvesztésének tanulságai alapján megfogalmazott atomfegyver-ellenes elvhez való maradéktalan ragaszkodást. A szovjet békebizottság az évforduló kapcsán ismételten emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió következetesen fellép valamennyi tömegpusztító fegyver, mindenekelőtt az atomfegyverek felszámolása érdekében. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió ebben a témában a második világháború vége óta több mint száz javaslatot tett az ENSZ-ben. Hatvanéves a gödi Fészek Egykori ifik menedéke Szombat reggel 9 óra. A gödi Fészekben ragyog minden a tisztaságtól, a kerítéseken, az épületeken vörös és nemzetiszínű zászlók lengenek. A gyerekek, a fiatalok keze munkáját dicséri a külcsín, mely — mint mindig — a belbecsnek szól. Ez alkalommal a gödi Fészek fennállása 60 esztendős évfordulójának. A Fészek-napok rendezvénysorozata itt igazi' ünnep. Hámori Jenő, a munkásmozgalmi bizottság vezetője így beszél erről: — Hajdanán, a 20-as, 30-as években alig néhány faház állt itt, s rengeteg sátor. Sportpálya persze volt már akkor is, az egykori komokbánya ugyanis a munkássport fellegvárának számított. Tanúsítják ezt a képek, emléktárgyak, plakátok, a Munkás Testedző Egyesület dokumentumai, melyek az évtizede avatott itteni Munkássport Múzeumban láthatók. A Fészek munkásmozgalmi históriája gazdag. Nem ok nélkül számoltatta fel a telepet Endre László nyilas alispán a második világháború idején. Hiszen a 20-as években a rendőri zaklatások elől itt menedéket kereső ifjúmunkások közül később sokan vesztették életüket a spanyol polgárháborúban, vagy haltak, mártírhalált a munkaszolgálatban, az internálótáborokban, a börtönökben. — A felszabadulás után .újraépült a Fészek, a veteránok ragaszkodtak immár e helyhez, s ma a 84 faház lakóinak fele számít réginek. Társainkra is emlékezünk ilyenkor... (Folytatás a 3. oldalon.) ^ múltban felhívást intézett f hazánk lakosságához, kérve, ^ hogy felajánlásaikkal já- ^ ruljanak hozzá felszabadu- lásunk közelgő 40. évfor- dulójának méltó megünnep- ^ léséhez. Az elmúlt hetek- £ ben az országos tanács cí- ^ mére megérkeztek az első levelek, amelyekben a kis- 5 települések népfrontbizott- % ságai — képviselve az ott ^ élő állampolgárokat — be- jelentik csatlakozási szán- ^ dékukat és ismertetik a (f terveket, amelyeket közös ^ összefogással kívánnak '/. megvalósítani. A Borsod megyei Tiszala- dány község lakossága például azt tervezi, hogy a község felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, 1984, november 16-ára összehívja az onnan elszármazott diplomásokat, s együttesen tekintik át: az elmúlt évtizedekben milyen eredményeket sikerült elérni. Szándékuk szerint bevonják őket abba a nagyszabású munkába is, amelynek során összeállítanák Tiszaladány távlati fejlesztésének koncepcióját. Az évforduló tiszteletére közösségi házat is tető alá hoznak, amelyben helyet kap majd a könyvtár, az olvasóterem, s azok a létesítmények, amelyek előmozdíthatják a művelődés, a kulturálódás ügyét. Nem feledkeznek meg az idős kordákról sem, a közeljövőben 25 férőhelyes napközi otthont nyitnak meg. Közös összefogással megörökítik Tiszladány történetét, s ezzel párhuzamosan falumúzeumot is berendeznének, bemutatva a paraszti gazdálkodás évszázados hagyományait. A Hajdú-Bihar megyei Esztár község lakói 1984. október 18-án ünneplik felszabadulásuk 40. évfordulóját. Erre az alkalomra megszépítik a település arculatát, s új közellátási célokat szolgáló létesítményeket adnak át. A tervek szerint elkészül egy 300 adagos étterem, s az öregek napközi otthona, amellyel régóta vajúdó gondokat oldanak meg. Ekkor rakják le az új iskola alapkövét is. A felszabadulás napjára időzítik a község baráti körének alakuló gyűlését, remélve, hogy a munkában örömest vesznek majd részt azok, akiik itt születtek, de a későbbiek során az ország más településeire vezetett útjuk. Előkészületben van a község történetét feldolgozó mono* gráfia, amely kiemelten foglalkozik majd a múlt haladó hagyományainak bemutatásával. A Somogy megyei Tab 1984. december 2-án emlékezik meg felszabadulási évfordulójáról. E napra megújhodik a nagyközség telefonhálózata, zavartalanabbá válik összeköttetése az ország távolabbi pontjaival. Befejezik a sporttábor építését, s elkészül a bedegkéri, a so- mogyegresi és a kapolyi emlékpark is. Az évforduló jegyében akciót hirdetnek meg, amelytől azt várják, hogy korszerűsödik az általános iskolai tantermek világítási hálózata. Ennek anyagi alapját a hétvégeken gyűjtött hulladékok értékesítésével teremtik elő. A közművelődési célokat megvalósítandó, az Olvasó népért mozgalomhoz kapcsolódva újabb olvasókörök szervezését szorgalmazzák. Tabon is feldolgozzák a település történetét, s eredményeiket 20 füzetben teszik közzé. Az elképzelések szerint december 2-án fotókiállítást nyitnak meg, amely a múlt képeit idézi fel, tanulságképpen a felnövekvő nemzedék számára. Keínap kezdődik a nyári vásár választékot ígérnek // v A ruházati kereskedelem !\ az idén is megrendezi a £ hagyományos nyári szezonig végi engedményes vásárt, í Az akció országszerte egy- g ségesen, augusztus 6-tól 18-ig tart. Az engedmény '/y mértéke 20—40 százalék, de f’y szinte mindenütt a 30 szá- Í zalék az alsó határ. A Centrum Áruházak az engedményt összesen 330 millió forint értékű áruból adják, ez 9 százalékkal több, mint ta vyly volt. Főként méteráruból és kötött termékekből “kínálnak többet, mint a2 elmúlt évben. Az igazi nyári holmik közül női és bakfis könnyű ruhákból, valamint férfi úszókból bőséges és választékos a kínálat, női fürdőruhákból azonban viszonylag kevés van. A Budapesti Skálánál a vásári árualap értéke 52 millió forint, 25 százalékkal több, mint tavaly. Az áruház vásári áruskáláján a szolid és az exkluzívabb nyári szezoncikkek egyaránt megtalálhatók. A Skála-Metró Áruháznak — mely a megye északi részében élőknek kedvelt bevásárlóhelye — ez a vásár a premierje, egységesen 40 százalékkal olcsóbban kínálják az engedményes árukat. A mintegy 35 millió forint értékű készlet zöme kimondottan nyári holmi, pamuttrikók, rövidujjú ingek, sortok, frottírgarnitúrák, nyári ruhák és nyári öltönyök. A Szivárvány 30 üzletében és áruházában árusítja 50 millió forint értékű engedményes áruját. Nyári jellegű méteráruból több lesz, mint tavaly, bőséges a kínálat rövidujjú férfiingekből, gyengébb azonban a választék nyári gyer- mekszandálokból, gyermek- és női nyári ruhákból. Az Aranypók Vállalat 29 üzletében lesz nyári vásár, s összesen 22 millió forint értékű árut kínálnak 30—40 százalékos engedménnyel. Az Aranypók üzletekben 40 százalékkal kevesebb az engedményes áru, mint tavaly volt, mert kevesebb nyári holmi maradt meg a szezon végére. A cipőkereskedelem is csatlakozott a nyári vásárhoz: a Fővárosi Cipőbolt Vállalat 57 üzletében 125 ezer pár lábbelit kínálnak olcsóbban. Férfi- és 31-es méret alatti gyermekcipőkből a tavalyinál szegényesebb a kínálat. Segít a szervezés a konzervgyáraknak Van ahol sok, s ahol kevés Tanulók nyári munkán a Dunakeszi Konzervgyárban. Képünkön Tóth Csaba és Mosonyi Zsolt a helyt II. számú általános iskola kisdiákjai az őszibarack mosásánál segédkeznek Erdősi Agnes felvétel« A konzervgyárakban a zöldborsó és a korai gyümölcsök szezonja lefutott, s hamarosan indul a paradicsom, a paprika, az alma feldolgozása. Augusztus elején a zöldbab és az uborka adja a legtöbb munkát. Az időjárás nehéz helyzet elé állította az ipart. A hűvös tavasz miatt több növény fejlődése elhúzódott, majd • • Öntöznek. Ahol tilalom nincs, mert elegendő a víz, bőséggel öntözik a földeket. El is kél az életet adó nedű, hiszen hetek óta várat magára az eső, melegebbre és szárazabbra fordult végre a nyár. Erdőst Agnes felvétele egy időben, robbanásszerűen következett' be az érés, s emiatt nagy mennyiségű termést kelllett egyszerre fogadni. így volt ez példáiul a zöldborsónál, amelynek feldolgozására gyakran szűkösnek bizonyult egy-egy üzem kapacitása. Mégsem volt torlódás. A konzervgyárak között ugyanis sikeres együttműködés alakult ki; a többletet átirányították azokba a társüzemeklJe, ahol éppen szabad kapacitás mutatkozott. Az uborka feldolgozásánál is kapóra jön az együttműködés, mivel az ország egyes részein bő a termés. Ezeken a helyeken többlet okoz gondot, máshol —, például az Alíöidön — a szűkös nyersanyag-utánpótlás adja fel a leckét a gyárak' szervezőinek. Az egyenletes feldolgozás érdekében a szigetvári, a mosonmagyaróvári és a nagyatádi üzemek az uborka egy részét átirányítják a nagykőrösi. a kecskeméti és a szegedi konzervgyárakba. A szegedi gyárban például 250 vagon uborka feldolgozását irányozták elő. A nyersanyag egy része a dunántúli társvállalatoktól érkezik, más részét saját dolgozóiktól veszik át. ötyennél többen vállalták ugyanis, hogy e munka, igényes zöldséget maguk termesztik meg az üzemnek.
