Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

Eárki lehet jó nevelő, ha szülő is A sikert csak az idő hozza meg Keresztesy Sándorné, Monoron a Táncsics úti álta­lános iskola tanítónője, ez év júniusában vette át a Ki­váló munkáért kitüntetést. A beszélgetésünknek ez az elismerés adta az apropóját, és a hitemből adódó kí­váncsiság, hogy feltehetően benne kell keresnem az „Igazit”, a bölcs, tapasztalt tanárt, a jó nevelőt. A tanítónő 34 évet töltött el a pedagógusi pályán. Koráb­ban Jáskiséren, Mezőtúron és Mezőkövesden tanított. Közsé­günk lakója 13 éve, azóta csakis a legifjabbakkal foglal­kozik, elsőtől a második osz­tályig vezeti a gyerekeket az iskolában. SÍ!" mii» — Mit tart a legfőbb érde­mének a munkájában? — Amikor idekerültem, to­vábbképeztem magam. Olyan tanfolyamokat hallgattam, amelyek segítségével egy új­szerű matematikát tudtam ta­nítani. A kísérleti oktatás a feletteseim szerint jól sikerült vállalkozásnak bizonyult, így az új módszerek szerint fel­épített óráim közül sok bemu­tatóóráit tarthattam az akkori járás tanítóinak. Négy nyáron keresztül tartottam a tanfo­lyamokat, míg végül az egész járásban ezzel az új tematiká­val kezdtek el dolgozni a pe­dagógusok. Talán ez a mun­kám váltotta ki az elismerést. A korszerű matematikataní­tást már tíz éve gyakorlom. Azóta, ahogy elkezdtem, ter­mészetesen a „felvezetés” foly­tatódott, ma már a felső tago­zatban is ez él. A lényege az. hogy a tanuló sajátos logiká­val. kísérletek és manipulá­ciók révén jusson el a felad­ványok megoldására. Tíz éve vagyok munkakö­zösség-vezető is. A munkám e téren egyfajta segítés, a taní­táshoz szükséges eszközöket közvetett úton biztosítom, órákat hospitálok, majd a ta­pasztalatcsere révén segítem a munkáját, célszerű tanácso­kat és módszereket adok, jegy­zeteimmel segítem őket. Iskolánk a tanulmányi -Színvönal szempontjából ki­emelkedő helyet foglal el a körzetben. Ez jó kollektívánk alapos munkáját dicséri. A tő­lünk kibocsátott tanuló jó alappal kezdi a felső tagoza­tot, de az a fiatal, aki itt folytatja, esetleg a második vagy harmadik osztályt, bizony gyakran segítségre szorul. Az is előfordult már, hogy egv idekerült hármas rendű fiú megbukott. — ön is küldött már osz­tályismétlésre tanulót? — Egyszer fordult elő ve­lem. Egy nagyon súlyos be­szédhibás tanuló került be az osztályomba. Utánajárva kide­rítettem. hogy szanatóriumba kellene helyezni. Amikor a szülőket megpróbáltam erről megsvőzni. hevesen tiltakoz­tak. így nem tehettem mást, kiadtam az elégtelenségről szóló bizonvítványt. A klónu- sosan dadogó gvermek pedig minden osztályt duplán járt. és még az iskola befejeztével sem tudott olvasni. Hátrányos helv7ete volt mindvégig, ez felelőtlen szülői viselkedés vagyis egy paradoxon az ő helyzetükben. ?!!!!! — Mesélne nekem a leg­kedvesebb tanítványáról? — 1971-ben kaptam meg itt az első osztályomat, a kis el­sősöket. és egv rémisztő hírű fiút benne, aki tizenkét éves. és folyton-folvvást hiányzott addig. Lusta, lógós és fegyel­mezetlen volt. Első nagy elha­tározásom az volt, hogy ezt az Istvánt megszelídítsem, és rá­bírjam az iskolába járásra. Rendkívül türelmesen visel­tem el a szeszélyeit, és külön­böző fontos funkciókkal lát­tam el. Így éreztettem vele, hogy nagyon fontos nagy fiú ő az osztályban, hiszen ő lett az ablakfelelős, a fűtésfelelős, a virágfelelős és még egy cso­mó minden felelőse. Belátta azt, hogy ezekre a feladatokra ő a legalkalmasabb, így foko­zatosan eljutott egy olyan igé­nyességig, amit teljes joggal nevezhetek felelősségtudatnak. Rávezettem arra, hogy felelős önmagáért is, és az eredmény az lett, hogy elkezdett otthon is tanulni, és nekem csak di­csérnem kellett. István a téli szünetig egyetlenegy napot sem hiányzott. A téli szünet utáni első napon is ott feszí­tett az iskolapadban, amikor egyszercsak ki vágódott az ajtó és berontott egy rosszul öltö­zött cigány mama és ordítani kezdett. Mondandójának lé­nyege az volt, hogy mióta itt tanítok, a fiacskája teljesen meakergült, és ma is aggasztó módon vizes nadrágban jött is­kolába. István odarohant hoz­zám. hogy tapogassam meg, szerinte csak a zsebe nedves. Nem tudtam igazat adni ne­ki. a téli fagyban eljött vizes nadrágban az iskolába. Az utá­na következő hetet viszont ágyban töltötte, súlyos tüdő- gyulladást kapott, a mama pe­dig szitkozódott, ha meglátott. Pedagógusnapkor egy óriási csokor futórózsát kaptam tő­le. Sírtam a meghatódástól. A következő tanév szeptemberé­ben újból elsős osztályt kap­tam, és ő, aki már remekül irt és olvasott, képtelen volt az új tanítóját megszokni, a második osztályban újból el­kezdett lógni, és ebből az osz­tályból végleg ki is maradt. — Szeret olvasni? — Nagyon szeretek! Szeren­csére az egész család nagyon jó olvasó. A kislányom, aki most fejezte be a főiskolát, a természettudományos könyve­ket szereti. Mérnök fiam, aki nemrégen jött meg az Egyesült Államokból, a tanulmányújá­ról, szintén a szakmájába vá­gó irodalmat szereti. — Ha utazni készülne, mi lenne az a három könyv, amit a bőröndjébe tenne? — Egy matematikakönyv, amivel elintézetlen dolgom lenne. — Ez úgy hangzik, mint egy szakmai ártalom. — Valóban, de én szeretem a munkámat, és a gyerekek­nek szóló könyvecskék szóra­koztatnak számomra. — A versek és a kortárs irodalom? — A lányomtól kapom az új könyveket, az ő befolyása alatt állok e téren. Egy ilyet tennék be és egy József Atti- la-kötetet. Szeretem a verse­ket. A gyerekekkel is igyek­szem megszerettetni ezt. Az iskolai ünnepségek alkalmá­val az is kiderül, hogy siker­rel teszem. Rangos kultúr- munka folyik nálunk. Régeb­ben a művelődési ház vendé­geiként is felléptek a kisdobo­saink, például a saját toliam­ból született „Alma meséjé­ben”. Rskosmezeje Tsz Befejeződött a szárítás A Rákosmezeje Tsz ecseri üzemében befejeződött a gabo­nafélék szárítása. A szárító­üzemben több mint három hé­tig folyamatos műszak volt. még szombat, vasárnap is. A saját termésen félül 3 ezer tonna bér szárítást is végeztek többek között a vecsési Feri­hegy és a fóti Vörösmarty tsz-nek. Kettős haszna volt ennek, egyrészt segítettek rajtuk, másrészt önköltségcsökkentő hatása sem elhanyagolandó. A Budapesti és Pest megyei Ga­bonaforgalmi és ' Malomipari Vállalat részére 11 ezer 500 tonna gabonát vettek át bér­tárolásra. Mozis*» Gombán, az autós kertmozi­ban. 21 órától: Akit Bulldózer­nek hívtak. Gyomron, a strand kertmo­ziban, 20-tól: Gyilkos bolygó. Maglódon, a művelődési házban, 16.30-tól és 18.30-tól: Futásod véget ér. Monoron, 18-tól: Excalibur I—II. Monori-erdőn, a kertmozi ban, 20-tól: A karatézó Cobra. — Hogyan telt el önnek a vakáció? Az iskolán túl mivel szeret foglalkozni? Többnyire itthon voltam és a kórházban. De erről ne beszéljünk. A szabad időmben szívesen kézimunkázom, a számomra ez tág fogalom, mert beletartozik a hímzés is és még egy sor apró-cseprő bar kácsműv elet. A „barkácsműveletekről” ki­derítettem azt, hogy ugyan­csak részese a tanítónő iskolai dolgainak. Ahogy ő fogalma­zott, piszmog egy-egy, az órá­jába beépíthető demonstrá­ciós eszköz elkészítésén. Ami­kor az iskolán kívüli dolgokról kezdeményeztem a beszélge­tést, akkor is makacsul oda kanyarodott vissza a vezérfo­nal. Ha versekről esett szó, akkor Weöres Sándornál, ha zenéről, akkor pedig Beetho­ven után a gyerekek ritmus­érzékénél fejeztük be. Szeptemberben az utolsó is­kolai tanítási évét kezdi el a tanítónő a nyugdíjazása előtt. Szerényen megjegyezte, hogy ha szükség lesz még rá, ha lyuk marad az állásban mö­götte, szívesen tanítana nyug­díjasán is, de a fiataloktól nem szeretné a kenyeret el­venni. Majd így folytatta: — Én is voltam kezdő, és azt vallom, hogy bárki lehet jó nevelő, minthogy anya is és apa is. A sikert is és a ta­pasztalatokat is az idő hozza. A kezdő pedagógusokat pedig — még ha én rutinosabb va­gyok is nyugdíjasán — hagyni kell kibontakozni, lehetőséget egy ilyen helyzetben tehát úgy adok, úgy leszek hasznos, ha átadom a helyemet. Tönköly Zsuzsa Szombaton kezdődik A szakmunkás­képzőben A ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás­képző igazgatósága közli: a tanévnyitó ünnepség szeptem­ber 1-én délelőtt 10 óra 30 perc­kor kezdődik Cegléden a Pesti úti iskolaépületben. Az első ta­nítási nap hétfő, szeptember 3-a lesz. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Vallomások az új gyermekkönyvtárban Már kicsi korban élményt nyújt Egyszer már ki is kötötte a betonkeverőhöz Megilletődötten nyitják a gyerekek az új monori gyer­mekkönyvtár ajtaját és olyan csöndben vannak, hogy amikor egy alacsony asztalka köré te­lepszünk néhányan beszélgetni, szinte suttogva válaszolnak. Mintha a vadonatúj polcokon felsorakoztatott könyvrengeteg a puszta jelenlétével illemtu­dóvá varázsolná az egyébként ebadta lurkókat is... Egy kis­fiú és három kislány a spontán kiválasztott beszélgetőpartne­rem. Béla harmadikos, Kati másodikos, Gabi és Erzsiké most kezdik meg a hatodik osztályt. Együtt olvasnak Kati azt mondja: — Én körülbelül hét hónap­ja iratkoztam be, Béla, a te- sóm meg most. Ö mondta, hogy most már ide kell jönni, nem a régi könyvtárba, mert erre járt, és látta a feliratot. Kü­lönben nem tudtuk volna. Na­gyon szeretek olvasni. Most ezt a két könyvet választottam ki, az Állatmeséket, meg a Jó éj­szakát macit. Biztos, hogy ha­mar kiolvasom, mert amikor nem kell segíteni a mamának, meg esténként is mindig olva­sok. De azt nem tudom, hogy Béla mikorra jut a végére an­nak amit kiválaszt ... Ez egy szörnyű gyerek! — néz a báty­jára felhősen, de nem kapnak hajba, csak éppen őszintén ki­tárgyalják a dolgokat, misze­rint Béla tegnap is oldalba rúgta őt, és olyanokat csinál, hogy az apu egyszer már ki is kötötte a betonkeverőhöz. — Nem lehetsz te rossz gye­Brigádnapló « Vállalásaik nem öncélúak A gombai Fáy András Tsz- | ben tavaly tíz szocialista bri­gád vett részt a versenymoz­galomban. A kollektívák munkáját, a vállalások telje­sítését a közös gazdaság ver­senybizottsága sokrétűen érté­keli. Figyelembe veszik, ho­gyan segítik a termelést, s külön pontozzák a társadalmi felajánlásokat is. Az értékelés szerint arany­koszorús brigádelismerésit kapott a Zrínyi Ilona és a Rákóczi kollektíva. További két brigád ezüst, három pedig bronz fokozatot ért el. Érdemes bepillantaná a bri­gádok munkájába. A Zrínyi Ilonáról elnevezett közösség igyekezett a konyakmeggy gyártásánál a selejtmennyiseg minimálisra csökkentésére. Tervük teljesítése érdekében sokszor szabad szombatokon is teljes létszámmal dolgoztak, rendszeresek voltak a túlmun­kák. Ezenkívül segítettek a kertészeti ágazatnak is, ami­kor ott összetorlódtak a ten­nivalók. A Rákóczi szocialista bri­gád különösen a környezet- védelemben jeleskedett. Ök takarították az intézménye­ket. parkosítottak. Patronál­ják és segítik a 4092-es szá­mú Dózsa György és a 3357 számú Rákóczi úttörőcsapatot Kölcsönös előnyökön alapult barátságuk a monori MEZŐ­GÉP Vállalat Eötvös Loránd brigáddal. Ezüstkoszorús címet kapott a Napsugár. Ök is sokszor dolgoztak a szabad szombato­kon, a Vöröskereszt felhívá­sára 100 darab ajándékcsoma­got készítettek és adtak át a rokkant embereknek. Az Április 4. brigád rövid határidőn belül 500 mázsa kü­lönböző idényárut készített túlmunkában. A kertészetben szőlőt kötöztek és szüreteltek A gyermeknapon a kávai óvo­dát 2 ezer forinttal ajándé­kozták meg, amelyből játéko­kat vásároltak. A jövőben is számítanak a szövetkezet vezetői a brigádok munkájára. Vállalásaik, illet­ve azok teljesítése segíti az idei célok megvalósítását. G. J. Szombaton Vízhiány A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat az érintett lakók türelmét és megértését kérve közli, hogy szeptember elsején, szombaton szünetel­teti a vízszolgáltatást a Balas­sa és a Zólyom utcákban, va­lamint a gimnáziummal szem­ben levő MEZÖGÉP-társas- házban. A reggeli óráktól kora délutánig nem lesz viz, a vál­lalat ugyanis a Pozsonyi úti új lakótelepen végez bekötési munkálatokat. r Úrvezetőknek Tanfolyam Személygépkocsi-vezetői tan­folyamot indít az ATI monori kirendeltsége szeptember 6-án. csütörtökön délután fél hat­kor. Jelentkezni lehet a hely­színen, Monor. Ady Endre út 45., az általános iskolában. rek, hiszen itt is milyen szép csöndben ülsz — vigasztalom Bélát, aki legyint, és azt mondja, focizni azért jobban szeret. De egy könyvet azért életében végigolvasott már, a Kiskakas gyémánt félkrajcár­ját. Máskülönben azokat vin­né, amiben lovak vannak, de hát ilyen csak kevés van. És otthon sincs könyvük. Apu, anyu nem ér rá olvasni, csak a papa. ö mindig olvassa a bibliát. Kati még hozzáteszi: ő már gondolkozott rajta, hogy mire nagy lesz, sok könyvet gyűjt, hogy otthon is legyen könyvtára... Erzsi komoly, szemüveges, fekete kislány. Jókat derül Bé­la meg Kati monológján. Már évek óta könyvtári tag, a ka­landos ifjúsági regényeket ol­vassa és bevallja: nagyon sze­reti a meséket. Most a Winne- tou-t választotta, mert nézte a tévében, s nagyon tetszett neki. — Apunak egész kis könyv­tára van otthon — mondja. — Néha ő is átböngészi, de azok felnőtt könyvek. Hétfő estén­ként náluk együtt olvas a család. Kedvenc könyve nincs, sőt, a magyar órákat sem sze­reti, főleg azért, mert „hango­san, mindenki előtt kell olvas­ni, és ami érdekes is lehetne, azt unalmasan magyarázzák. Bizalmas kapcsolat Gabi is évek óta jár könyv­tárba. Véletlenül kopogott be egyszer, mert éppen unatko­zott, gondolta, ezzel jobban te­lik az idő — és azóta rendsze­res látogató. Otthon vannak ugyan könyvek, de az mind az apué, és mind indiános, ő meg azokat nem szereti... Spontán válogatásomnak meglehetősen szomorú az ered­ménye: a négy közül csupán egy gyerek kapott valamilyen indíttatást ahhoz, hogy a könvvekkel bizalmasabb kap­csolatba kerüljön, a többiek véletlenül botlottak be a könvétárba, s ha többé-kevés- bé érzik is az olvasás jó ízét. a háttérben nincs senki, aki megerősítse ezt. Arra a kérdé­semre. hogv szoktak-e együtt olvasgatni a csalidban eev-egv estén, csupán Gabi válaszolt igennel, Kati megbotránkozva nézett testvérére, aki ugyan­csak igent mondott: — Mit beszélsz? Láttál te már az apu kezében könyvet? — Igen .. — sóhajt Tóth Lászióné, a monori könyvtár igazgatója. — Érezzük a gye­rekeken mi is, hogy a család­ban feszített a tempó, minden­ki rohan, s nemcsak rájuk jut kevesebb idő, hanem az olva­sásra is. Eddig mi sem tud­tunk sokat segíteni, hiszen a felnőtt- és a gyerekrészlegünk egymás hegyén-hátán volt. Ha­csak abban nem. hogy könyv­tárosaink elbeszélgettek velük, megpróbálták irányítani Avá- logatást és mindent meghall­gattak, amit elmeséltek — márpedig egy gyerek, ahol ol­dottabb a hangulat, kérés nél­kül is kitárulkozik. Innen tud­juk, hogy a családokban bi­zony igen kevés helyen van hagyománya az olvasásnak ... — Most már, szerencsére, kitágultak a lehetőségeink. Szeptemberben csoportos fog­lalkozásokat szervezünk, na­gyon sok szép tervünk van. Egyebek között az, amire ed­dig nem is gondolhattunk: hogy fogadjuk az óvodásokat is. Megkérjük az óvónőket ez­úttal is. hozzák el a kicsiket a gyerekkönyvtárba! Mindany- nyian tudjuk, hogy a könyv már egészen kicsi korban is élményt jelenthet, itt kell kez­dődnie a munkánknak ahhoz, hogy hűséges olvasókat nevel­jünk. S a másik dolog, aminek most már több figyelmet szenr telhetünk: megpróbáljuk ma­gunknál tartani a 14 éven fe­lüli fiatal korosztályt is. Ök azok ugyanis, akik a nyolcadik osztály végeztével, ha nem ta­nulnak tóvább és nem marad­nak kapcsolatban a könyvek­kel. esetleg örökre elvesznek számunkra. Tágabb világ Kilencszáz és ezer között van most a gyerekolvasók szá­ma Monoron — az összes olva­sónak 45 százaléka ez. Kevés. A könyvtárosok félezres növe­kedésre számítanak. Ezerötszáz olvasó kisgyerek számára lesz tágabb a világ. S hány olvasó kisgyerek ad majd könyvet a szülei kezébe is? K. Zs. Női kézilabda Idegenben sokkal nehezebb Jó rajtot vett az őszi sze­zonban a Tápióvölgye női ké­zilabda-együttese a megyei I. osztályban. Az első fordulóban — igazán nagy küzdelem után — legyőzték a Gödöllői SC hölgycsapatát. A második ta­lálkozón már nem sikerült a hőn óhajtott bravúr, alulma­radtak Cegléden. Ceglédi VSE—Tápióvölgye 23-15 (11-8), Cegléd, vezette: Frank, Galló (sok hibával). TÁPIÓVÖLGYE: Bakos — Strobán (1). Bagóczkiné (3), Rádi (4). Misinszki (1), Szé- csényi (2), Deckner (1). Cse­re: Mázas (3). Meglepően jól kezdtek a ven­dégek, s a 7. percben már 6-1- re vezettek. Örömük azonban korainak bizonyult, mert a rutinos játékosokból álló Vas­utas-lányok ezután átvették'az irányítást, s már a félidőben háromgólos előnyre tettek szert. Szünet után sem változott a játék képe, a gyorsabb ha­zaiak egymás után dobták a gólokat. A vendégek elég gyen­gén védekeztek, s végül 8 gó­los különbség alakult ki a két csapat között. A vendégeknél Bakos kapus több biztos gólnak látszó lö­vést hárított, a mezőnyjátéko­sok közül Bagóczkiné volt a legjobb. IFI: Ceglédi VSE—Tápióvöl­gye 14-11 (7-4). Javuló játé­kot nyújtottak a fiatalok, akik ha bátrabbak, akár a döntet­lent is kiharcolhatták volna. GÖLDOBÖ: Gábor, Matyó (3—3), Sára, Tóth (2—2), Mi­kes (1). Legközelebb szeptember 1- én, szombaton lép pályára az együttes, Úriban fogadják 17 órakor a dömsödieket. Itt említjük meg, hogy két­hetes szünet után ismét pá­lyára lépnek a gyömrői fér­fiak is. Szeptember 1-én szom­baton 17 órakor az abonyi együttes látogat hozzájuk. Sz. I. (ISSN »1*»—2S51 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom