Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

1384 AUGUSZTUS KEDD

A korona a legújabb kutatások fényében

Kezükben a bölcsesség köve?

mi

Pedagógusok tanévkezdése

A tanári szó és tett erej

’í Korona, jogar, országaimmá, palást. Mcltó helyük a m Nemzeti Múzeum díszterme, m Az ország lakosságának m csaknem a fele megtekintette az országalapítás szimbólumait, amióta ismét itthon m vannak. Megjelent néhány m népszerűsítő kiadvány és tu- I dományos munka is. Ezek m nyomán az utóbbi években m föllángolt a vita. Napilapok- £ ban, tudományos folyóiratokban, a televízió nyilvánossága előtt tart a polémia K a koronáról.

Viták kereszttüzében

A történelem faggatásának jelentős mérföldköve a gödöllői művelődési központban a napokban megnyitott kiállítás. A korona a legújabb kutatások tükrében című bemutató élne- , vezésében viseli a rendezők elképzelését. Mielőtt arra vállalkoznánk, hogy a koronavizsgálatok e legutóbbi állomásáról szólnánk, érdemes az idő kerekét néhány esztendővel visszaforgatná. íme — a teljesség igénye nélkül — néhány fontos dátum: 1978. január 6. a korona hazatérésével alkalom nyílik az elmélyültebb kutatómunkára. A következő két esztendőben a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep készít értékelhető dokumentumokat Pap Gábor művészettörténész 1S79. elején felveti, hogy a korona valószínűleg — az eddigi véleményekkel ellentétben — egységes alkotás. Állítása alátámasztásául mérnökcsoportot von be a kutatásba. (Tulajdonképpen ez időtől számítható a vita kibontakozása.) Mintegy három esztendeje csatlakozott Pap álláspontjához a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat szakműhelyének néhány munkatársa.

Az aranyműves csoport mintha megtalálta volna a bölcsesség kövét. Minden' eddigi kutatást figyelmen kívül hagytak. Kimondottan szakmai szempontból kezdték el a tárgy elemzését. S amikor már mindent szemügyre vettek, előállottak megállapításaikkal és a feltételezéseikkel. Mindezt tar. talmazza a gödöllői — nyugodtan mondhatjuk: műhelymunka-bemutató.

— Még soha ilyen puritán, soha ilyen eszköztelen kiállítást nem nyitottam meg — mondja Pap Gábor művészettörténész. — Huszonöt színes reprodukció, tíz szabadkézi rajz és két ko>>

mm h & i

täßm

9- i r V- “

I mMSm. I

Bartha Lajos ötvösművész kicsinyített koronamásolata

ronamásolat. Az/ eredeti természetesen nem lehet jelen. Mégis, aki belép a terembe, azonnal megérzi: a kutatás fontos pillanatainál lehet jelen.

Párhuzamos pályák

A felparcellázott, egymással párhuzamos pálcám futó kutatások az emo- hiúságot is leleplezik. Ez ide g akadt éppen elég példa arra, miként ragaszkodott egy-egy szakterület gazdája a saját állításához. A kiállítás mintegy sugallja; a pörlekedés helyett az együttgondolkodás hoz eredményeket. Az aranyműves csoport tagjai máris állják a kérdések özönét A keresztmetszetek, a rajzok, a szakmai vizsgálatok önmagukért beszélnek. De a kétkedő szó viszi előre a dolgokat, éppen ezért örülnek min-" den egyes kérdésnek, megjegyzésnek.

— Még álmunkban sem gondoltuk néhány esztendeje, hogy mi foglalkozunk majd a koronával — emlékezik a kezdetekre Csömör Lajos, az aranyműves csoport tagja. — Még a Nemzeti Múzeumban telít látogatásunkkor sem sejtettük. Az első illusztrált koronatörténeti kiadvány lapozgatása közben született az ötlet. Idővel egyre mélyült, már- már rögeszménkké vált, hogy a mi szakmánk áll manuálisan

a legközelebb a koronakutatáshoz.

— Folyamatosan tanulmányoztuk az illusztrációkat mértünk, rajzoltunk, elemeztünk — veszi át a szót Lantos Béla. — Nagy pillanat volt, amikor kézbe vehettük a féltett kincset. A mérések igazolták az előzetes elképzeléseinket. A szakmai fogások bizonyították a művészettörténészeknek azt az állítását, hogy a korona egységes alkotás.

Újratanult história

— Megvallom, rengeteget tanultunk az elmúlt néhány esztendőben — mondja Lud- vigh Rezső, ugyancsak az aranyműves csoport tagja, -tv A'szakma számára eddig elfeledett fogásokat fedeztünk fel, amiket érdemes lenne ta. nítani. Forgattuk a történelemkönyveket, a művészettörténeteket. A korona tanulmányozása közben újra felfedez zük a históriát, mind jobban érezzük a csoportos munka értelmét.

— Az ezen a kiállításon lát. ható tények után a következő feladatunk, hogy megvizsgáljuk a korona készítésének technológiáját — veszi visrza a szót Csömör Lajos. — Mindenesetre úgy érezzük, hogy néhány alapvető megállapítással lezártunk' egy fejezetet.

Erdősi Katalin

.‘«mW;--Klállitásnézőbcn

Tanulmányok, metszetek

Hancsovszki János felvételei

e

(Folytatás az l oldalról.)

vetkező években, hogy sikerül-e pozitív töltésű pedagógiai egységgé ötvözni a ma sokszínű gyakorlatai. Ebben meghatározó a munkaközösség-vezetők felkészültsége, a nekik nyújtott igazgatói, szak- felügyelői segítség, a közösségekben folyó műhelymunka.

Elébe menni

a demográfiai csúcsnak

A megyei művelődési osztály vezetője részletesen szólt az ötnapos munkahétre töl teni átállásról, a fakultációról, a tankönyvellátás! gondokról, majd így folytatta:

— Vizsgálatok és közvetlen tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy baj van az ismeretek elsajátításával. A középiskolákból kikerülők közül sokan nem tudnak helyesen írni, fogalmazni, olvasni. Gondot jelent a felzárkóztatás, az ismeretpótlással együtt járó képességfejlesztés is. Kérjük pedagógusainkat, szakfelügyelőinket: tényleges többlet teljesítménnyel juttassák el tanulóink mind nagyobb részét a teljesítményképes tudáshoz. Az intézmények a most következő tanévben elemezzék a tanulmányi kudarcok, a lemorzsolódás okait.

A következő téma a felnőtt- oktatás volt. Dr. Novák István elmondta, hogy az utóbbi években a felnőttoktatásban erős létszámcsökkenés tapasztalható. Ennek oka összetett: a társadalmi közvéleményben a tudás, a műveltség megbecsülésének hiánya — az üzemekben az anyagi-erkölcsi ösztönzésnek a nem megfelelő súlya, a rohanó életmód, a megnehezedett körülményes között a családi életszínvonal szimtentartására való törekvés — nem növeli a tanulási am- •bíciókait. Az életbe lépő új dokumentumok magasabb mércét állítanak.

A megye oktatásügyének vezetője beszélt szűkebb pátriánk középfokú iskolahálózatának az évtized második felére czóló fejlesztési konvenciójáról is. Megjegyezte: különös gonddal törekednek a megfelelő tanteremellátásra. Káros társadalmi következménye lenne annak, ha a most középfokú iskolába kerülő, létszámban megnövekedett nemzedéket rossz helyzetbe hoznánk. Azt. akartuk, hogy többen legyünk, hogy gyarapodjék az ország népességben is. Nem lehet vesztese ez a, generáció ennek a társadalmitörténelmi szakadéknak. E korosztály tagjai nem élhetnek úgy, hogy alacsonyaob műveltséggel, szaktudássá*, neveltseggel és ebből fakadóan rosszabb életeséllyel kerüljenek ki az iskolák padjaiból.

A hálózat fejlesztése során az MSZMP Pest megyei Bizottságának határozata nyomán a továbbtanulási arányt 1990-re 94 százalékban jelöltük meg — hangsúlyozta. — Növelni kívánjuk mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai és a szakmunkásképzésben résztvevők számát. Ez azt jelenti, hogy az évtized végéig bruttó fejlesztésként 204 osztályterem, 1100 diákotthoni hely és 445 tanműhelyi munkahely megteremtésére van szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk feladatainkat. Elébe kell menni a demográfiai csúcsnak, azaz már a most következő tanévekben minél több osztályt kell nyitnunk. A megnövekedő tanulólétszám nagyban módosítja a tanintézetek beiskolázási tevékenységét. Ezekben az években különös gondossággal kell törekedni oktatáspolitikai céljaink megvalósítására. Középfokú tanintézeteinknek az eddigieknél jobban kell segíteni az általános iskolai orientációs munkát.

Világnézeti nevelés, történelmi tudat

A jövő szocialista társadalmának elsőrendűen xontos, hogy az iskola előkészítse a tanulók fokozatos Deulleszke- déset a társadalomba — mondói ta dr. Novak István. — Ennek fontos eleme a világnézeti nevelés. Az űj tantervek bevezetésevei a középfokú intézményekben módosuit az ismereték köre. Valamennyi tantárgyi programban hang6Úlyo- sabuan érvényesülnek a< szór ciaiista nevelés követelményei. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a kifejezetten társadalmi, politikai és világnézeti orientálást szolgáló tantárgyi programok sokszor erőtlenek.

Ismertette a továbbiakban a megyei pártbizottság júniusi ülésének anyagát, amely a megye középfokú oktatási intézményeiben zajló oktató-nevelő munka és a világnézeti nevelés kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a világnézet a nevelés folyamatának része, attól elválaszthatatlan, eredményességét külső és belső té- nvezők befolyásolják. Az egyes iskolatípusokban különböző és

Tv-FIGYELŐ

Titok, A napjainkban elérhető sikerek <j..át-modját keresgéli a Titok nyitja című sorozat, amelynek legutóbb látott daraoja a ritmikus sport- gimnasztika világába vezette el a nézőket*

Aki csak úgy félszemmel követi a testmúvészeti ágnak a belvillongásaiit az is kitűnően tudhatja, hogy micsoda hercehurcák teszik kellemetlenné azok életét, akik a buzogányokkal, karikákkal, vagy a szalagos hurkapálcikákkal való kellemkedést választották kamasz- és ifjú koruk hivatásául.

Ennek az általánosan Ismert tapasztalatnak megfelelően nyilván ki-ki úgy te'epedett oda kedves karosszákébe, hogy most egy csokorra való érvet és ellenérvet hall majd; egyszóval, belekacsinthat abba a jaj de zavaros leányi, asszony! vi’ágba.

Ezzel szemben szinte csupa olyan monológ hangzott el, mint, amilyet a legszigorúbb szaklektor szokott továblp engedni a csak baj ne legyen! jelszó jegyében.

Kovács Györgyi, a szóban forgó sportág hatszoros magvar bajnoka, mint versenyzőből edzővé avanzsált főszereplő, oly készségesen ismételgette a dolgozunk kifejezést, mintha csak valami valóságos nehéz testi munka szerződtetett irányítója volna, s nem oedi? a versenyzés, a versenyeztetés szerelmese.

Ennek a megpendített alaphangnak megie*elően szóltak a tanítványok is, amikor foly- tön-folyvast azt emlegették, hogy micsoda erőfeszítésükbe kerül a lépéstartás, a pályán maradás.

A Titok nyitja című negyven percnek megvolt tehát a maga hibátlan fazonja: egyrészt az határozta meg jellegét, hogy egy árva szó sem esett a föntebb említett — amúgy pedig igencsak közszájon forgó — belvillongásokról, másrészt meg az riaszthatta az előfizetőket, hogy újból és újból azt hallottá, munka, munka, munka ...

Rick Nórának, a forgató- könyv írójának és szerkesztőnek azt még csak-csak el lehetett nézni, hogy üyen-amo- lyan okok miatt nem szándékozott belebonyolódni a buzogányforgatók, a karika-te- relgetők. a hurkapálcákra illesztett szalagok siklatóinak közelharcába, ám az már föltétlenül visszatetszést szülhetett, hogy ez a nyilvánvalóan könnyed és jókedvre alapozott sport rendre olyan kommentárokat kapott, mint amilyeneket nemigen enged meg manapság egy fronthajtó fővájár sem.

összegzésképpen: falsra sikerült ez a dokumentumfilm, mert eleve átvette a kézmozgatók, a karemelgetők szokásos panasztirádáit, és nem firtatta, hogy ugyan miért kínozzák magukat azok, akik enynyire tehernek érzik az edzéseket. Az öröm, hogy én most valamit jobban csináltam, mint a társam, szinte még jelzésként sem csillant meg ebben a felvételsorban, pedig hát ezt a sportot nyilván arra találták ki, hogy az is élvezze, aki műveli, meg az is, aki csak látja, miképpen valósul meg az a sok kínlódás után kiteljesülő fordulat, pördület.

Parabola. A közelgő őszt jelzi, hogy ismét feltűnt a képernyőn Árkus Józsefék műsora, a Parabola. Ez a jól kitalált és szegény Varga József által egykor oly vadalmás fanyarsággal kommentált sorozat soros jelentkezése Ismét csak azt bizonyította, hogy kell a nézőnek egy ilyen görbetükör, amelybe hol kicsinyítve, hol meg groteszkre nagyítva tárul elé a világ. A nyári szünet után Újból hivatalba lépett magazin akkor borzongatta meg a készüléktulajdonosok hátát, aráikor az adás legvégén azt a habselymes divatbemutatót nézték. Aki látta ezt a néhány percet, annak nem kell megmagyarázni. hogy kik előtt, milyen dresszekben jelentek meg a jómozgású manökenek. És azt s<>m, hogyha egy televízió ilyesmit mutogathat, annak az intézménynek a fenntartójáé-! — mint társadalmi, politikai alakulatért — az aggódjon, akinek nincs jobb dolga.

Akácz László

nagyon eltérő feltételrendszer- oen folyik a világnézeti nevelőmunka. Elemezte a pedagógusok viszonyát a tárgyhoz, elkötelezettségét, szemléletmódját, illetve tájékoztatásuk, felkészültségük esetlegességét. Szót emelt iránytű szerepük mellett, hangoztatva, hogy a tanulók véleményalkotásában minden tanári szónak és tettnek meghatározó ereje van.

Az új tanév feladatainak egyik fontos tényezőjeként ismertette a megyei pártbizottság júniusi határozatát, mely szerint a középfokú oktatási intézmények minden típusában javítani kell az oktatónevelő munka színvonalát, a világnézeti nevelés hatékonyságát, különös tekintettel, a szakmunkásképző intézetekre.

A pedagógiai munkában a fő figyelem az új tantervekben megfogalmazott követelmények teljesítésére, a tananyag megtanulására irányuljon — hangsúlyozta. — Több lehetőséget kell biztosítani a fiatalok világnézetének, törénelmi tudatának, gondolkodásmódjának, magatartásának formálására, képességük fejlesztésére, politikai tájékozottságuk növelésére, társadalmi beilleszkedésük segítésére. A középfokú iskolák pedagógiai tevékenységének egészét hassa át a személyiségfejlesztés, a fegyelmezett munkára, a rendszeres tanulásra, a közösségi értékek megbecsülésére irányuló nevelés. Az iskolavezetés elsődleges feladata legyen o pedagógiai közösség egységének, az iskolai élet demokratizmusának az erősítése. A nevelőtestületek tagjai vállal ianak részt a tanulói demokratizmus fejlesztésében, segítsék a d iákön kormányzat kibontakozását/ Ösztönözzék a fiatalok iskolai és iskolán kívüli közéleti tevékenységét

A megyei-rpíjvelődési osztály vezetője röviden értékelte az elmúlt tanév tapasztalatait, majd kijelentette:

— A már említett felzárkóztatás, az elmaradók sikerességének segítésé mellett törekvésünk, hogy minden iskolatípus magas fokon lássa el alapfunkcióit, s így lehetővé váljék a képességek optimális fejlődése. Az iskola belső tartalmi megújulása, az ehhez fel- , nőni akaró pedagógiai gyakorlat egyre inkább azt kívánja, hogy az iskolák a nevelés-oktatás, képzés alkotóműhelyévé váljanak, folyamatosan erősödjön az intézmények önállósága. Mindhárom iskolatípusban, minden osztály és minden pedagógus munkájában helyeződjön nagyobb hangsúly a differenciált pedagógiai tevékenységre. Lehetőségeink szerint bővítsük az ezt szolgáló foglalkozási lehetőségeket, alkalmazzuk jobban a változatos formákat. Nevelőmunkánkban legfontosabb együttműködő partnerünk a család. Nevelési feladataink megoldásában, problémáink csökkentésében nem tehetünk annyi lépést a család felé és a családdal közösen, amit soknak tartanánk. Minden lehetőséget használjunk ki a szülői házzal való együttműködésre, bővítsük ennek munkaformáit, alkalmait.

Nemcsak a mának, a holnapnak

Befejezésü dr. Novák István a legnagyobb magyar művelődéspolitikus, Eötvös József mondását idézte: „A nevelés csak annyiban éri el célját, amennyiben az élet viszonyainak megfelel”. Az a célunk, hogy az iskolai nevelést a mai élethez és a holnapi követelményekhez folyamatosan igazítsuk.

Ezt követően Zöm Ágnes szólt a megyei pártbizottság júniusi oktatáspolitikai anyagával kapcsolatos kiscsoportos beszélgetések tapasztalatairól, majd részletesen megbeszélték a pedagógusok szeptember elsőiéi fizetésemelésével összefüggő aktuális feladatokat. A középfokú tanintézetek vezető munkatársainak tanévnyitó munkaértekezlete délután szekcióülésekkel folv! ■fédrrft.

M. Zs.

Jin

t