Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

Í - ■ ..: A P EST MEQYEJ HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-XXVIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP r v Így is lehel pfszí" íse?esRj IC®vele!mésíy az egyöistetűség A nemes prém megszerzésé­nek és viselésének vágva ősré­gi. Némelyik prém értéke az aranyéval vetekszik. Városunk­ban egyre több leleményes kisállattenyésztő foglalkozik előállításával. — Három évvel ezelőtt vá­sároltam három darab norvég hibrid prémgörényt' 15 ezer forintért, és ketreceket is hoz­zá. Ma már 45 darab van be­lőlük, a második ellést most várjuk. Évente kétszer elle­nek, anyánként 5—8 utódra számítunk — mondja Fodor János. Hatalmi Jelvény — Sok bajjal jár a gondozá­suk? — Naponta kétszer kell etet­ni őket, csirkeláb, csirkefej, meg ilyesmi a táplálékuk, két­szer félóra megy el az etetés­re, takarításra. Horváth Sándor rókát tart csemői tanyáján. Egy anyaró­ka után átlagosan 5 felnőtt kö- lyökkel kell számolni. 2—3 anyaróka 10—15 darab értékes prémet jelent. — Gondozásuk nem jelent különösebb terhet számomra, mert kölykeit két hónapon ke­resztül szoptatja. Áprálistól szeptemberig az öreg rókák gereznája értéktelen, ilyenkor Jtedlenek. a téli sűrű bundát szálkásabb, hosszabb szőrök váltják fel. Hatvani Ferenc a csincsillá­ra esküszik, melynek rendkí­vül könnyű, finom, nagyon drága, kimondottan luxus­számba menő prémje van. — Három évvel ezelőtt 28 darabot vásároltam, egyeden­ként 5—6 ezer forintért, az ócsai Vörös Október Termelő- szövetkezettől. Ma már 300 egyedből álló állományom van. evente 1—6 fiat szaporítanak. Naponta 2—3 órai munkám van velük, mert egyébként egész nap alszanak. — A csincsilla igénytelen, szalmás növényekkel táplálkp- zó, kis termetű állat. Dél-Ame- rikában az Andok-hegység zord, sziklás hasadékaiban van az őshazája. Az inkáfc hatal­mi jelként viselték a csincsil­laprémet, azt terítették a vál- lukra, amikor törvényt ültek, követeket fogadtak, vagy ha­talmat gyakoroltak. Ketrse i fa’on — Nagyon fontos, hogy egy­öntetű színárnyalaté legyen az állomány, hogy összeilleszthető prémet kapjunjk. Fontos a mindennapi fürdőzés lehetősé­ge. A csincsilla szőrméjének karakterét a mintázat adja. Maximális méretű prém az ivarérett, 10 hónaposnál idő­sebb állatnál éghető el. PORTHÍREKHBn Országos maratoni verseny TENISZÍIlREK Csepel Autó VSE—Nagykő­rösi Kinizsi: 4-2. Nagykőrö­siek: Z sikla (1), Pa}lai (1), Molnár (1), Berényi F. és Zsik- la—Pallai, Molnár—Berényi F. összeállításban, tartalékos fel­állásban szerepeltek a Sziget- szentmiklós helyett Dunaha- rasztiban sorra került megyei I. osztályú tenisz csapatbajno­ki rangadó mérkőzésen. Az egyéni összecsapások után 2-2- vel fordultak a felek, majd a páros döntött a rutinos ven­déglátók javára. Nagykőrösi Kinizsi n—Da- basi Tsz SE II: 3-3. Kinizsiből: Pallai (1), Molnár, Berényi F., Sz. Tóth (1) és Pallai—Molnár (1), Csípő—Sz. Tóth (1). A Ki­nizsi sporttelepen lejátszott megyei II. osztályú csapatta­lálkozón a körösiek két gyer­mekkorú, ügyes versenyzőt is szerepeltettek A döntetlen eredmény reális. Az Üllői KSK--Nagykőrösi Kinizsi II. megyei II. osztályú találkozó elhalasztását kérték a vidékiek, s azt a két fél megegyezése szerint Üllőn játsszák majd le. Kecskeméten erős mezőny gyűlt össze a több számban megrendezett országos Arany­homok Kupa teniszviadalon. Felnőtt II. osztályú egyéniben neves mezőny indult a 32-es táblán, a körösi Pallai Lajos az első fordulóban szoros ösz- szecsapás után kiesett a továb­bi küzdelemből. Serdülő, és újonc korcsoportban a Kinizsit gyermekkorúak képviselték. Sz. Tóth László és Csípő Kris­tóf az első, illetve második (jó. színvonalas) mérkőzésen es­tek ki a további küzdelemből, igen jól helytállva. IIARMAS SIKER A KPVDSZ és a MÉSZÖV közös megyei sportnapját négy terület legjobbjaival — mint­egy 800 főve! — Vácott ren­dezték. A három sportágban megrendezett vetélkedőn ket­tőben szerepeltek a Nagykőrös és Vidéke Áfész dolgozói, és azok családtagjai is. Női atlé­tikában a három jeleskedő egyike a körösi Zsuffa Dóra volt, aki 100, 200 és 400 mé­teres síkfutásban is aranyér­met nyert. Parázs György férfi távolugrásban második lett. 8 női kézilabda csapat közül az előzetesen szorgalmasan ké­szülő körösiek a harmadik he­lyen végeztek, míg a férfiak­nak is a bronzérem jutott. Ná­luk 4 együttes vetélkedett. MEGBESZÉLÉS Augusztus 30-án, 15.30 óra­kor az Arany János Művelő­dési Központban megbeszélést tartanak a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban részt vevő csapatok képviselői és a városkörzeti sportfelügyelő részvételével. ATLÉTIKAI RENDEZVÉNY Szeptember elsején nem mindennapi sporteseményre: országos maratoni futóver­senyre kerül sor városunkban, előre láthatóan mintegy 50—60 részvevővel. A sportolók 17 órakor a Deák téri húsbolttól rajtolnak, maid a Kossuth La­jos utca—Pótharaszti út— Nagyerdő—Csemő (és vissza) útvonalon versenyeznek, a Deák téri célba érkezésük 19.15—20.45 közötti időben vár­ható. A pontosan 42 195 méte­res távot több élvonalbeli at­léta is végigfutja, érdemes lesz szereplésüket megtekinteni. ÜSZAS: KÉSŐBB A kedvezőtlen időpont miatt elmaradt a strandfürdőbe ter­vezett városi úszóbajnokság. Valószínű, hogy helyette szep­temberben iskolások részére rendeznek a vizes sportágban versenyeket. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Sportlövészet: Kecskemét és Miskolc: Az MHSZ XVI. nyári országos bajnoksága. Tenisz: Gödöllőn megyei amatőr ver­seny. S. Z. Hatvani Ferenc csincsillái másfél garázsnyi kamrában vannak elhelyezve, osendes száraz, szellős, nyugodt helyen Vannak kistenyésztők, akik néhány egyedet díszmadárhoz hasonlóan a lakásukon, falra akasztva tartanak, illetve a szekrényt alakították ki erre a célra. Rendívül tiszta áilat. Kis beruházás — Hol és hogy történik a prémezés? — Ezt általában maguk a tenyésztők végzik, külön szak­embereket nem lehet alkal­mazni, mert évente többször kis mennyiségét kell prémez- ni. A szűcsipar a teljesen azo­nos árnyalatú mustrákat, és az egyforma méretűeket egy­más mellé állítva válogatja ki, s ezekből alakítja kJ egy- egy sí óla, vagy belépő, illetve bunda mintáját. A prém egyedileg is értékes lehet, de a baj ott kezdődik, ha egymás mellé téve nem ad egyforma színárnyalatot, mintát. Egy hosszú estélyi bundához 200, rövid bundához 40—70, stólához 18—25 prém szüksé­ges. Kevés beruházással, egy kis többletmunkával bárki hozzájuthat. Sz. A. KbVéuségcsnfogoté voSf a kínálat Sikerrel teljesített igények A gyerekek és felnőttek örömére Mo» ebbst , Kin? Kong. Színes, ameri­kai szuper kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott! Előadás fél 4, 6 és fél 9 óra­kor. A stúdiómoziban Tizenkét hónap. Színes, szinkronizált, japán rajz-me- sefilm, fél 4-kor. Sztárok bűvöletében. Szí­nes, lengyel film, fél 6-kor. Hétfői műsor King Kong. Színes, amerikai szuper kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Elő­adás fél »4‘, 6 és fél 9 órakor. Péntek este 7 óra 30 perc. Cifrakert. A hatalmas parkban semmi sem mutatja, hogy másnap mennyi szórakozásnak ad majd helyet, lehetőséget. Azazhogy, valami mégis jelez: a tisztaság. Felsöpörve, rend- betéve az utak, az újonnan épült vetítőtorony sziluettjét a madzagra kötött papírdara­bok húzzák vissza a földre, de vigyázni kell a friss festésre. Szombat, reggeli órák. A DÉMÁSZ fiataljai a hangosí­tó! szerelik, a Svájci Ház előtt a különböző virágárusok ren­dezgetik termékeiket. Csend­ben, de alakul a helyszín. Emlékezetes mariid Tíz órára minden elkészült, jöhetnek a látogatók, az egész napos vigasságban résztvevők. Jönnek is, ám az első percek- ben-órákban talán valamivel kevesebben a szokottnál? (gyermeknap), vagy vártnál. „Tulajdonképpen nem kell ezen csodálkozni, hiszen sok a zártkert, s abban a minapi esők sokat segítettek. Akinek van, most kiment szétnézni, megszedni a terményeket, az­tán majd délután! És azt se felejtsük el, hogy sokan nya­ralnak, szabadságon vannak” — így többen a megkérdezet­tek közül. Bízvást állítható, legnagyobb sikere a zsömlének van. Az idősebbeknek — bár pislogva hessentik el a gondolatot — könny szökik a szemükbe, s a fiatalabbak is némi alázattal nyúlnak a kenyérféle utón. A legkisebbeket nem köti semmi­féle megszokás, őket szüleik, nagyszüleik okítják „tudod, kisfiam, ezekben a napokban ünnepeljük a kenyeret, amely ebben az évben is megtermett. És azért van rajta a nemzeti­szín szalag, mert közel ezer esztendeje annak, hogy magya­rok. voltunk, és magyarok ma­radhattunk ezen a földön. És az alkotmányunk meg har­mincöt éves. — Mi az az al­kotmány? — kérdez vissza a gyerek, de már a választ nem hallom, másfelé is menni kell. De bizonyos, sokáig emlékeze­tes marad a sütőipari vállalat és a Hazafias Népfront kiöt- lött-kitalált szimbólumkenye­re. Tejivóknak — így szólt a hí­vás, de nemcsak tejivóknak van itt ital. A csárda előtt kí­nálják a népszerű Waffelt, ar­rébb Pepsit, sört találhat ma­gának a szomjas ember. De a tejeseknél maradva, nagy vá­lasztékkal, kifejezett finomsá­gokkal rukkoltak ki, s bár a Túró Rudi hamar elfogyott, a többi jó ízű készítmény még sokáig kínáltatta magát. Most, látva a választékot, a magam­fajta egyszerű halandó azt a teljesen prózai kívánságot fo­galmazhatja meg, mikor éri meg azt, hogy boltokban is lehessen látni a sokféle ízesí­tett joghurtot, s a város egyik legnagyobb boltjában ne csak a trappista sajt legyen — az úgymond — választék.... Mert: „Mi annyit szállítunk és abból, amennyit és amit az üzletek kérnek” — állítja a tejesek művezetője. A virágkiállítás bizony több­ször is odacsalja a szemeket. Az egyik értékelő szavaival, látni itt kifejezetten üzleti csokrokat — ha meglátta, hadd vigye, alapon, de például a Városgazdálkodási Vállalat standja már-már művészi szinten elégíti ki a legkénye­sebb igényeket is. összhang van a vázák és a virágok kö­zött. valóságos ikebana a vi­rágcsokor-együttes is. De hát így van ez rendjén, ha már annyi virágbolt van a város­ban, legalább versenyezze­nek ... Ruhales A színpad időről időre más­más élményt kínál, folkzené- től asszonykórusig, színházig, divatbemutatóig. Minél előbb­re halad az óra mutatója, an­nál nagyobb a nézettség, s a siker is. A ceglédi együttes­nek százan, ha örültek, estére már alig lehetett helyet talál­ni ruhákat lesni. Biztató kezdet Gyerekek örömére a játszó­ház alkalmi kiadása is szóra­kozási alkalmat nyújtott. Ké­szülhettek itt ötletesebbnél öt­letesebb bábok, kancsók, agyagfigurák, kivágások, s az anyukák felfedezhették (újra), egy otthon kacatnak mondott valamivel jobban elszórako­zik a csemete, mint valami több száz forintos mémökjá- tékkal. Mindenképpen kezd kiala­kulni — ez a rendezvény is meggyőzően bizonyítja ezt — egyrészt egy közönségcsalogató kínálatsorozat, másrészt erre felfigyelő, s benne tevékenyen részt vevő közönség réteg, har­madrészt — s eddig ez bizony elég sok kritikai hangvételű észrevételt is kapott különféle helyeken —, egyre jobban megteremtődnek az érdemi feltételek is ezekhez. Az alkot- mányünnepi rendezvénysor összekomponálásáért utólag is külön dicséret illeti a fővéd­nök-főrendező művelődési osz­tályt. S mindez újólag is bi­zonyította: ha van igény, s ar­ra megfelelően reagálnak, ak­kor annak csak egy lehet • a vége: siker. B. O. Hű Pl ACI 1 JELENTÉS Hl Két sorban a dinnyések A hét végén a baromfi ki­vételével, mindenből sok árut hoztak a piacra, s elég élénk forgalom alakult ki. * Bedig a két legnagyobb piaci kereske­dő nem árult. A kocsispiacon két sorra nőtt a dinnyeárusok sora. az ár is lejjebb ment. 6 —8 Ft. Az őstermelők háztáji pia­cán már kezd látszani a vár­ható gyenge kukoricatermés. A morzsolt kukorica literjét töb­ben már 7,50—8 Ft-ra tartot­ták. A búza 6, az árpa 6, a dara 7, a napraforgómag 15 Ft-ért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a szőlő 20—80, az őszibarack 20—22, a körte 6—20, az alma 8—15. a kék szilva 12—14, a ringló 12—16. a vörös szilva 6—7. az uborka 6—8, a paradicsom 6—10. a fehér káposzta 7—8, a kelká­poszta 9—10, a zöldbab 25, a karfiol 18—20. a zöld kukorica darabja 2—3. a sárgarépa 12, a zöldség csomója 6—8, a bur­gonya 6—8, a zöldpaprika ki­lója 12—18,* a hagyma 15—16, a fokhagyma 40—50, a sárga­dinnye 16—18 Ft volt. A ba­romfipiacon a tyúk párja 170 —200, vágócsirke 85—160, ka­csa 220—240, tíznapos csirke 15, kéthetes kacsa 30, öthetes 60, tyúktojás darabja 2,50 (a pestiek 2,20-ért vették.) A ba­romfikereskedő, az ipari, ke­reskedelmi és használtcikk- piac is élénk forgalmat muta­tott. K. L. Ásatások a Barálszilasbcn Az őshonfoglalók nyomában jarva Ha én butikos lennék, új divatot kezdenék elterjeszte­ni. Hajcsatokat árulnék. Még­hozzá S-végű hajcsatokat. Hogy az milyen? Kérem, na­gyon egyszerű. Van egy kari­ka, akkora, melybe belefér mondjuk, a hüvelykujjam, s ahol összeér a fém, az egyik drótszálat S alakúra hajlítva hagynám meg. Már “csak azt kell elmondani, hogyan kell ezt viselni: a fülek mellett egy- egy ilyen karikával összefog­ni a tincseket, majd, e két szél­ső hajcsatot, a haj fölött, vé­kony lánccal összefűzni. Érdemes és szükséges Miért pont ez lenne a ta­lálmányom? Azért, mert mint azt jól tudjuk, a divat soha­sem új, hanem valamiféle ré­gebbi dolog (újra) feltalálása. S hogy mennyire régi? Nagy­jából kilencszáz éves. S hogy kik viselték? A nagykőrösi asszonyok, az Arpád-kor leg­elején; bár az tény, hogy nem biztos, hogy tudták, a környéket Nagykőrösnek ne­vezik majd. Komolyra fordítva a szót. talár) mégiscsak van abban valami, hogy Simon László. az Arany János Múzeum ré­gész muzeológusa, legutóbbi ásatásán, a Barátszilason. el­sőként a fentiekben leírt ék­szert talált. De most hagyjuk a nőkről való elmélkedést má­soknak, s az ásatásról, annak I. István korabeli dénárt, át­fúrva. Vagyis, nem pénzként, hanem ékszerként használták. Más, apróbb részletek is azt erősítik meg, hogy ez egy legalsó társadalmi réteghez tartozó népesség temetője. Érdekes még, hogy az egyik sírban vas nyílhegycsúcsot is találtunk, de ezt sem eredeti funkciójában, hanem feltéte­lezésünk szerint, babonás ok­ból — rontáselhárító vélt sze-. repe miatt —, használták, vagyis tartották. Aztán az is az érdekességek, de egyben a tudományos eredmények sorá­ba tartozik, hogy ez a legna­gyobb lélekszámú feltárt te­mető a környéken, most 55 sírt találtunk. Ez azt is bizo­nyítja, hogy a népesség kon­tinuitása megvolt ezen a kör­nyéken. Egyszerűen élhettek — Milyen volt akkoriban a természetföldrajzi környe­zet? — A mainál lényegesen vi­zesebb, mocsarasabb. A Nagy­erdő a mai Kecskeméttől Ceg­lédig terjedt, mára több mint fele ennek elpusztult. Ebben a környezetben az akkori em­bereik igen egyszerűen élhet­tek, a talált használati tár­gyak töredékei ezt erősítik meg. Más okok azt is nagyon valószínűvé teszik, hogy a környéken őshonfoglalók él­tek. Vagyis, a város környé­ke több ezer éve lakott, mint azt más temetők is bizonyít- j ák. Ballal Ottó ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Ktrlap' eredményéről kérdezzük a kutatót. — Végeredményben az 1960- as évek óta, Balanyi Béla ku­tatásai nyomán, már van is­meretünk a várost körülvevő térségről. A nagyobb pontos­ság, a részletesebb feltárás igénye azonban itt is megta­lálható. A barátszilasi ásatá­sokat meg érdemes és szük­séges is volt elvégezni. Érde­mes azért, mert viszonylag nem túl mélyen feküdtek az anyagok, másrészt pontosan emiatt szükséges is, hiszen a mezőgazdasági művelés is egyre mélyebb, tehát egyre jobban megbolygathatja a le­leteket, a maradványokat. Ezért tavaly és az idén, ösz- szesen nyolc hétig tartó mun­kával — ameddig tartott az erre fordítható pénz —, az ott lévő temetőt tártuk fel. Dénár, átfúrva — Teljesen? — Erre nehéz lenne pontos választ adni. Nagyon valószí­nű, hogy megtaláltuk az észa­ki és a déli árkokat, tehát az akkori határokat. De azt még nem tudtuk kideríteni, hogy ezek valóban határok vol- fak-e, vagy csak esetleg rabló kutatóárkok. Jelenleg az első feltevésre hajiunk. — Mit jelent a kifejezés: rabló kutatóárok? — Ehhez előbb a temetke­zések idejét határozzuk meg. A talált leletanyagok alapján ezek a sírok az Árpád-korból valók, de még nem a keresz­ténység idejéből. Erre utal a sírok elhelyezkedése, egymás­tól való távolsága, szabályos­sága. S itt térhetünk vissza az eredeti kérdéshez, ugyanis, pontosan államszervezési — vallásos —, politikai okokból, az ilyen típusú temetőket ké­sőbb —, de még szintén a XI. században — feldúlták, ezzel is megakadályozva, lehetetlen­né téve az ősök régimódi, vagyis nomád, pogány tiszte­letét. S hogy ez valóban ek­kor történt, az is bizonyítja, hogy egy rablóárokban is ta­láltunk S-végű hajcsatot. — Milyen volt az akkor élők temetkezési szokása? — Fejjel nyugatnak, arccal keletnek temették az elhuny­takat. Ugyanis elképzelésük szerint, a túlvilág kelet felé volt, illő volt tehát, hogy ar­ra nézzenek. — Temetőhöz telepillés is tartozik. — Persze. Ezt még nem ta­láltuk meg. de nagy a való­színűsége, hogy a közeli domb­oldalban lehet. Minden­esetre, az eddigi felszíni be­járás nem adott értékelhető leletanyagot. — Az eddig említetteken túl, milyen más érdekesség került elő? — Érdekesség: ez lehet köznapi és szakmai szem­pontból az. Találtunk például

Next

/
Oldalképek
Tartalom