Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM 1984. AUGUSZTUS 26., VASÄRNAP Tanyára, Sakófelepis Mennyi leleményre tett szert az emberiség, mióta a kereket felfedezte, (képtelen­ség lenne számba venni. Ha csupán korunk békés célokra szánt néhány eszközét említ­jük, akkor is kiviláglik a tech­nika fejlődéséből származó sok­féle lehetőség. Megszokott már jó ideje a faluról falura ván­dorló röntgenkészülék, újab­ban Patyolat-busz is begördül a kis településekre és hallottunk mozgó ABC-üzletről is. Mind­ez a szolgáltatások könnyebb és kényelmesebb igénybevéte­lét kínálja sok-sok, ilyen szem­pontból eddig hátrányos hely­zetű embernek. Képes képeslapok Korunk műszaki színvona­la és az emberekben meglevő igény ösztönözte arra a közmű­velődés szakembereit és az autóbuszgyártás konstruktő­reit, hogy előálljanak a moz­gó könyvtár fejlett változatá­val. Alig néhány hete állt munkába az ország első erre a célra kifejlesztett autóbusztí­pusa, szerencsénkre éppen Cegléden. Azóta már három­ezer kilométert tett meg ez a remekbe készült jármű könyv­tárnyi kötetével. Hét állandó állomáshelye közü.l a legtávolabbira látogat­tunk el a napclk'ban. Sós István mint egy hosszú járatú hajó kapitánya lavírozott a hatal­mas tengeritáblák között Cif­rákért irányába. Méltóságtel­jesen gördült a kanyargós úton a kék csoda, amit tisztelettel­jes ámulattal csodáltak meg gyalogosok és járművön uta­zók egyaránt. A Ceglédi Álla­mi Tangazdaság ebédlője előtt vetett horganyt, ahol tábla is jelzi megállóját. Pelle Zsuzsa, a volán melletti parancsnoki posztját felcserélte'egy ké­nyelmes, forgólábú fotellel, meljt kölcsönzőpultja mögött kínál számára biztos fedezé­ket. Igaz, ez^alkalommal nem rohamozták meg az olvasók. Ezen a nyár végi napon a fel­nőttek és gyerekek talál­tak maguknak más foglalatos­ságot. Báli Ferencné, a cifrakerti iskola tanítónője mégis eljött., ö rendszeres könyvtárlátogató. A könyváros friss folyóira­tokkal, lapokkal várta. Lakás- kultúra, irodalmi lap, szóra­koztató olvasmány került a táskájába. A családi könyvtár ugyan számottevő, de ennyi újságra sok lenne előfizetni, így meg egy hét alatt akad idő böngészni valamennyit. A tanyavilág két házsorának hozzávetőleg kétszáz lakója le­het A többség a tangazdaság­ban dolgozik. Az általános is­kola összevont alsó tagozatá­ban általában évente tizenöt diákja van a pedagógusnak. Az egyik tanterem üresen áll, pedig hogy örülnének neki va­lamelyik városi iskolában! Kis idő múlva a tanítványok egyike is előkerült. A tízéves Gyurkó Krisztina magával hozta az unokatestvérét is. El­fogulatlan otthonossággal bön­gésztek a gyerekeknek szánt mesék, képeskönyvek közül magukhoz illő olvasmányt. Vé­gül akkora könyvkupacot tet­tek az asztalra, hogy reklám- szatyrot kellett keríteni az el­szállításához. Háromtól ötig most csajk ennyien jöttek. ^yó'csier kötet A mozgó könyvtár a ta­nyavilágból a legsűrűbben la­kott városrész felé vette az útját. Még nem volt délután fél hat, amikor beállt felirat­tal jelzett parkolóhelyére, a Kossuth Ferenc utcai Károlyi lakótelepen. Időben és távol­ságban alig néhány perc és kilométer választja el a ceglé­di világ e két pontját. Cifra­kertben jelenleg húsz olvasót tartanak számon, a lakótelepen százharmincat. Ezek fele gye­rek, a többi különböző korosz­tályhoz tartozó felnőtt. (A szomszédságban ott áll a Vár- Jconyi-isl.tölában levő könyvtár, amelyet néhány éve megnyi­tottak a lakótelepi közműveni- dés előtt, de ma is főleg az ds- kolásgyerekek kölcsőnzik kö­teteit.) Azok az idősebbek, akiknek néhezdfkre esik elbal­lagni a főtéri könyvtárba, szí­vesen választanak olvasmányt a több mint háromezer kötetes autóskészletből. Jó még az érdeklődés a Bu­dai úton is, meg a Bedében. A Bajcsy-Zsilinszky út, a Szűcs- telep, meg a Gerje vidéke ala­csonyabb forgalmat .mutat egyelőre. A könyvtáros és a gépkocsivezető azt hangoztat­ja. hogy két-három nyári hó­nap tapasztalata alapján korai lenne bármiféle messze mutató következtetést levonni. Majd Még nem billeg a mérleghinta, nem száguld a me­sékbe a hintaló az óvodákban. , Szün- időznek a csöp- pek, közülük so­kan a közvetlen rokonság szerete- tétől körülvéve. A Széchenyi úton Cegléden a múlt délután há­rom nagymama sétált, mellettük egy-egy pöttöm unoka. Beszélget­tek a felnőttek, időnként csitítgat- ták az apróságo­kat. Lassan (Sétál­tak, ólomként ne­hezedhetett mun­kában megfáradt kezük, lábuk, de hát mindent a gyerekekért! — Gyerünk be, hintázzunk — kiáltották szinte kórusban a gyere­kek, kérve, ku- riyerálva, amint az óvoda kerítésé­hez értek és em­lékükben felidéző- dött az odabenn lelhető játék. — Még most nem lehet — in­tették le őket, de a kicsik csak ku- nyeráltak. — Akkor játsz- szunk valami mást! — erősköd- tek tovább. — Hol? — ér­deklődtek a nagy­mamák. — Hát itt. Itt, az utcán! — így a kicsik, s .máris körbe karikába szaladoztak a há­rom asszony kö­rül. — No, várjatok csak, csináljunk valami rendet — döntöttek a na­gyik. — Hogy is volt régen? No csak! Dombon tö­rik a diót, a diót — dúdolták és fo­rogtak, lépegettek körbe, együtt a felnőtt és a gye­rek. — Tessék ké­rem megbecsülni, és a földre lecsü­csülni, csüccs! — hangzott cérna­hangon és felnőt- tesen. A beton­járda közepén guggolásra gör- bedt felnőtt és gyerek lába, ne­vetgéltek. A ki­csinyekkel játszva elfelejtették a gondot, a bajt az asszonyok. Elte­rült a kacagás az utcán, megkapasz­kodott az arra já­rókban, mosolyra késztette, bevon­ta. szinte őket is a játékba. Senki nem ' zsörtölődött a hepehupás jár­da, a forgalmi dugó, a kerülgetni való játszadozók miatt. Sőt, talán, hg invitálnak va­lakit, be is áll kö­zéjük szívesen a körbe, — dombon törni a diót. (k. s.) ezután derül ki. valójában hol, hogyan fogadják ezt a nem várt lehetőséget és miként él­nek vele a könyvek barátai. Az Eötvös téren, ahol pár éve még varrólányok tanulták az öltögetést meg a szabásza­tot, most könyvespolcok sora­koznak. Az induló állomány nyolcezer kötetet számlál, Egy- egy mű természetesen több példányban is megvan. Az idén 200 ezer forint értékben vá­sárolhatnak, a következő években százezer forint a be­szerzési keret. Igyekezni kell ügyesen gyarapítani az állo­mányt, hiszen talán nemsoká­ra megjön a második könyvtá­ri autóbusz is, amely majd a város vonzáskörzetéhez tarto­zó települések egy részét jár­ja. A mostani 385 beiratkozott olvasónak nem nehéz a ked­vében járni, de ha többen lesz­nek, akkor is számíthatnak a megfelelő könyv- és folyóirat­ellátásra. Ami nincs meg a sa­ját anyagukban, azt más könyvtárakból kérik kölcsön a számukra. Teljes komiért A gördülő könyvtár most még nemcsak az olvasóknak új, hanem a pilótának és a könyvtárosnak is. • CB-rádión bejelentkeznek a városi könyvtárnak, amikor megállót változtatnak’. Rádiót, magnót használhatnak, van saját szek­rényük, frizsiderük, mosdójuk. Teljes komfort közepette tel­hetnek a könyves buszhoz kö­tött órák. Tamasi Tamás Ki minek a mestere? A kezdők is jeleskedtek A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságán, ahová a ceglédi kirendeltség is tarto­zik, megtartották az ifjú vil­lanyszerelő szakmunkások üzemigazgatósági vetélkedőjét. A versenyt a KISZ-szervezet és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület nagykőrösi csoport* ja készítette elő és bonyolí­totta le. A vetélkedővel a vállala­ti munkaverseny-szabályzat- ban megfogalmazott cél elé­résére törekedtek. A gyakorló szakmunkások felkészítését igen fontosnak tartják a nö­vekvő szakmai követelmé­nyekre, ösztönzik őket a ma­gasabb szakmai képzettségre, elősegítik az ifjú szakmunká­sok világnézetének, politikai tájékozottságának növelését, az általános műveltség bőví­tését, a munkavédelmi isme­retek szélesebb körű elsajátí­tását. A verseny is ezt szol­gálta, célja kettős volt. Egyrészt a rendezőik — fia­tal üzemmérnökök, technikus szakemberek — az előkészítés pontosságával, a politikai, szakmai és biztonságtechnikai kérdések kidolgozásával, a gyakorlatok színvonalas össze­állításával, a megoldott fel­adatok értékelésével; másrészt az ifjú szakmunkások tudá­sukkal, akaraterejükkel vet­tek részt a versenyben. Az élmezőny végül így alakult ki a két kategóriá­ban: a kezdő ifjú szakmun­kások közül (a leghosszabb szakmai gyakorlat ebben az esetben öt esztendő lehetett), első lett Kiss Tibor, a mono- ri kirendeltség beosztott sze­relője, aki Cegléden tanult, a második Szentpéteri Zoltán, a nagykőrösi kirendeltség sze­relője. A harmadik helyre Tompa István, a nagykőrösi kirendeltség önálló szerelője jutott. Az öt év feletti szakmai gyakorlattal rendelkezők ka­tegóriájában első lett • Tóth István, a B-típusú mérőállo­más vezető szerelője, második helyre jutott Kovács László, a .ceglédi kirendeltség önálló szerelője. A harmadik helye­zett is ceglédi lett, Milus Fe­renc személyében, ő a mű­vezetőség vezető szerelője. A győzteseket Monostori Jó­zsef üzemigazgató pénzjuta­lomban részesítette. isi nyelheti a csapadékot Cegléden a Déli út környéke lakóinak régi gondja oldódik meg a csapadékvíz-elvezető csatorna elkészülte után. A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat Dózsa György brigádjának tagjai ezekben a napokban a Körösi út és a Bocskai út közötti szakasz építésén dolgoznak Apáti-Tóth Sándor felvétele A rendezők is tulajdonkép­pen győztesként említhetők, hiszen elérték a céljukat. Színvonalasak voltak a kér­dések, pontosan előkészítettek a feladatok, jól bántak a mú­ló idővel is. Az elméleti kér­dések összeállításában Csuka Zoltán, Bartus András üzem­mérnökök, Pákozdi Sándor technikus, a gyakorlati fel­adatok összeállításában Bu- csuházy György üzemmérnök, a verseny szervezésében pe­dig Alföldi József üzemmér­nök végzett kiemelkedő mun­kát. Sz. Gy. Pótbeiratás Tanévnyitó a szakmunkás­képzőben Cegléden a Bem József Ipa­ri Szakmunkásképzőben kiír­ták már az évkezdő „menet­rendet”. A javítóvizsgákat eszerint augusztus 30-án, reg­gel 8 órától, a pótbeiratást augusztus 31-én reggel fél nyolctól tartják. A tanévnyitó ünnepség szeptember 1-én, szombaton délután 16 óra 30 perckor kezdődik a Hold ut­cai iskolaépületben, az első tanítási nap pedig hétfő, szep­tember 3-a lesz. Jegyzet Valami hiányzik H a reggel még csak fé­lig kibújva az álom sátrából pohárba öntöm a „zacskós" tejet, édes gyer­mekkorom ízét sejti előre a szám. Az első korty azon­ban ébredésre keserít: nem igazi tej ez, fehér víz ... Nem mosolyognak rám ka- céran a kerek, kívánatos zsömlék, úgy gubbasztanak az asztalon töpörödötten, sápadtan a mai „péksüte­mények”, mint húnyó éle­tű anyókák a falusi ház verandáján. A zsömle sem a régi, az igazi... Sétálunk, gyermekeim lángost kérnek. (Milyen napraforgófejűt, ropogós- telt húsú* készít néha még a „mama”!) Ez mint egy té­pett papírdarab: vékony, száraz. Anyám palacsintá­ját egykor úgy emeltem a számhoz két kézzel, mint a rezesbanda klarinétosa a zeneszerszámát. Muzsikált is íze-illata! S amit ma a bódékban árulnak? Élette­lenül fekszenek egymáson, mint apró, sovány halak a parton. A lángosból, a pa­lacsintából is hiányzik va­lami. A gombnyomásfa"zuhogó üdítő a büfében — szinte csak pirosra festett csap­víz. Ebből is hiányzik va­lami. Mint a kávéból. Nem is forró, pem is fekete. Langy, barna — folyadék. Csupán fizikai állapot, em­beri minőség nélkül. S ha új bútort veszel? A dobozokból nyomorék da­rabok kerülnek elő. Biceg az asztal, béna a szekrény­ajtó. A most vásárolt gye­rekcipő két nap múltán szí­nét, formáját veszíti. A bú­tor, a cipő sem az igazi. Az egykor csókot rejtő, frissítő sétát és csöndes ol­vasást kínáló, a természet tiszta leheletével megérin­tő park ma kopár, pusztu­ló, piszkos préri. Már nem az igazi, mert hiányzik be­lőle valami. Hisznek az emberek a saját „családi fészek" vé­dett nyugalmában, meghitt melegében — addig, míg be nem költöznek a lakótele­pi lakásba, ahol a panelek, ajtók, ablakok közti résen kiviszi a huzat, a „meghitt meleget”, s behozza a „vé­dett nyugalomba” az ag­resszív ricsajt. A lakás sem az igazi. Mintha nem is emberi életnek építették volna... Valami hiányzik a sza­vakból is: az utcán, a hi­vatalban, a lépcsőházban, a munkahelyen olykor hami­san csengenek. Eljutottam a tejtől és a zsömlétől a lakásépítésig és az együttélésig. Mert ösz- szetartoznak. Hiszen mind­egyikből ugyanaz a valami — a lényeg, a dolgok és viszonyok létének és ren­deltetésének értelmet adó tartalom — hiányzik: a humánum, a másik ember­re is tekintettel lévő tisz­tesség. H abzsol az önérdek, nyá­la arcunkba förcs- csen. Nem a társadalmi vagy erkölcsi „szabályozók­kal” van a baj. Ezek pa­píron okosak, jók. Az őket hűen végre nem hajtó em­berekből hiányzik az önzet­len tisztaság! „Vizes” tej és üdítő, vas­villával összedobált lakás és bútor, üres park és be­széd ... Izek, formák, ér­tékek, minőségek dehuma- nizálása terjed, mint a kór. Az egyetlen gyógyír is ben­nünk van: az emberség. Költői Adám Szeptemberben kezdhetik Pályázó alkotó fiatalok A borítékra csak jelige kell Eseményekben mozgalmas ősz előtt állunk, figyelemkeltő rendezvények sorát hozzák a pergő napok. Ezt jelzi az is, hogy a KISZ ceglédi városi bi­zottsága, a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága,- a vá­rosi tanács vb művelődésügyi és sportosztálya szeptember­től megrendezi az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napokat. Ennek keretében szakmai ver­senyeket, bemutatókat tarta­nak, kiírták az Alkotó ifjúság pályázatot és sportrendezvé­nyek versenykiírását is elké­szítették. Az ifjúmunkás- és szakmun­kástanuló napok keretében szeptember 22-én a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában nőiruhakészító szakmai ver­seny zajlik, amelyen részt ve­het minden, 30 éven aluli fia­talokból álló kollektíva. A ver­senyre a KISZ városi , bizottsá­gán, a pártszékház Rákóczi úti épületének második emeletén lehet jelentkezni szeptember 10-ig. A KÖZGÉP gyárában a he­gesztők szakmai versenyére kerül sor szeptember 28-án délután, ezen minden, 35 éves­nél fiatalabb betanított, illet­ve szakmunkás részt vehet. Ugyancsak a KISZ-bizottságon lehet jelentkezni, szeptember 17-ig. A győztesek pénz- és 'tárgyjutalmat kapnak. Kiírták az Alkotó ifjúság pályázatot, amelyen minden 35 éven aluli fiatal részt ve­het. A pályaművek beküldési határideje 1984. október 8-a. Ki-ki több pályaművel is sze­repelhet, ám nevét, pontos cí­mét, életkorát, munkahelyét és személyazonossági igazolvá­nyának a számát a pályázathoz lezárt, jeligés borítékban kell mellékelni. Október 18-án lesz az eredményhirdetés, a mun­kákból bemutatót rendeznek a hónap folyamán. A pályázat célja a fiatalok újítási kedvé­nek a serkentése, megvalósít­ható ötleteikhez ily módon te­remtenek teret, elősegítik az elképzelés megvalósulását és természetesen a díjazás itt sem marad el. A pályaműveknek újdonságot kell tartalmazni, olyanokat, amelyekkel a ter­melési költségeket csökkentik, a minőséget javítják, a mun­kavégzés biztonságát fokozzák, a hatékonyságot növelik. Az ifjúmunkás- és szakmun­kástanuló napok sportesemé­nyei szeptember 22-én délelőtt kezdődnek. Több sportágban, így kispályás labdarúgásban, kézilabdában, asztaliteniszben, sakkban, klspuskás lövészet­ben, tekében állhatnak rajthoz a fiatalok. ISSN 0133-2M* (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom