Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-26 / 200. szám
6 10S4, AUGUSZTUS 20., VASÁRNAP sä«««!.;- c.^aiaiBmm^asBmsijasí»a POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET. CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Dunakesziek írják Szödliget északi részén új lakóterület van kialakulóban. A beépítés során a hármas építési övezetben 118 családi' házat építenek. Októberben kezdődik a víz- és csatornahálózat lefektetése, jövő nyáron tehát már folyik a víz az új lakóházak csapjaiból is. Az építkezés második üteme 1988-ban kezdődik, melynek során 317 házhelyet alakítanak ki víz-, villany- és csatornahálózattal együtt. Solymosi László ★ 1973-ban leszázalékoltak. Ez év februárjától szinte állandóan rosszul vagyok. Kezelőorvosom, dr. Gógusz Attila és asszisztensnője, Koholod Je- nőné önzetlenül segítenek rajtam, és kötelességükre hivatkozva nem fogadnak el semmit. Mindezt azért írom meg, mert nagyon sok emberrel beszélgetek, és szerintük nincsen olyan orvos, aki hálapénz nélkül gyógyít. Ezt szeretném megcáfolni. Filpné Fekete Hona ★ örülünk, hogy ilyen önzetlen, becsületes emberek gyógyítják, mi is ismerünk hasonlókat. Bízzunk benne, hogy egyre gyakrabban találkozunk majd „fehér hollókkal”. akkor is „elfekvőben” vagy magukra hagyatva fejezik be életüket, ha gépkocsit, házat, telket íratnak gyermekeikre. Szabó László Szödliget Faiskolák Felelősség Jó érzés látni, hogy a települések lakói részt vállalnak lakóhelyük szépítésében. Rendben tartják portáikat, á házuk előtti járdát; fákat, virágokat ültetnek. Sajnos vannak azonban néhány an, akik szinte beteges rosszindulatból abban lelik örömüket, hogy mások munkáját tönkreteszik. Äifti még ennél is elkeserítőbb: egyes, szülők, nagyszülők gyermekeiket, unokáikat is bevonják akcióikba. Vajon hol a szülői felelősségérzet? Pedig a gyermekkorban tapasztaltak végigkísérnek egy éléten át. Mi lesz azokból a gyermekekből, akiket szüleik magukkal cipelnek ingyenes beszerző kőrútjaikra, vagy akiknek szülei, a rongálásban, jogtalan eltulajdonításban mutatnak példáit? Szomorú esetek bizonyítják, hogy az ilyen körülmények között felnövő — mások munkájának becsülésére meg nem tanított — gyermekek szülei legtöbbször még A Buda környéki erdőket járva egy-egy erdőkerületben kerítés mögé zárt tisztásokat fedeztünk fel, szerszámoskam- rával, sőt, rossz idő esetén búvóhelyül szolgáló pihenő- hellysil. A szakemberek szerint valamikor ezek a területek úgynevezett csemetekertek voltak, ahol kót-három erdei munkás nevelte az erdő talajához legjobban alkalmazkodó zsenge fákat. Ezeket azután a gondos ápolást követően megerősödve kiültették az állomány felfrissítésére. A csemetekerteket megszüntették, most csak az üres szer- számoskamra és a kapun lógó berozsdásodott lakat árulkodik arról, hogy itt valamikor nemesítés folyt. Az elhagyott területen elburjánzott a gaz. Vitatkozni nem lehet azokkal, akik az elszórt faültetvényeket halálra ítélték, mert helyettük központilag hoztak létre fajtanemesítő faiskolákat. De azok a mai erdeink számára csak elenyésző utánpótlást nevelnek. A szükséglet nagyobb részét külföldről vásároljuk. Bizonyára a munkaerő- hiány is hozzájárul az egyes erdőkerületekben szétszórt telepek megszüntetéséhez. A központiak pedig csak az adott területen élő alany nemesítését tudják megoldani. A nyári hónapokban hangosak voltak az erdők lelkesen segítő úttörőktől. Erdeink gazdagításában, s a valutakiadás csökkentésében segítene a körzeti csemetekertek újbóli visszaál- lítása..|nn | Padányi Lajos Budakeszi Váci mozaik Rengeteg a kóbor kutya Vácott, Deáikváron, a Radnóti úti iskola környékén. Ki borogatják a szemetes edényeket, megkergetik a gyerekeket. A napokban az egyik eb gyanúsan viselkedett, arra gondoltunk, esetleg veszett. Az egyik szomszéd felhívta telefonon a KÖJÁL-t, ott azt tanácsolták, üssük agyon, majd kijönnek érte. így is tettünk, de három napja senki felénk se nézett, s a tetem azóta is ott hever, fertőzve a környezetet. Csillag Gábor Kutyaügyben felhívtuk a KÖJÁL-t, ahol cáfolták a levél tartalmát. Ilyen tanácsot senki nem adott. Az esetleges bejelentéskor — -de ilyen az utóbbi időben nem érkezett hozzájuk —, ok a tanácshoz, vagy a területileg illeté ^ állatorvoshoz irányítják az embereket — hangzott a válasz. ■Tovább érdeklődtünk a váci körzeti állatorvosnál, dr. Zsombo- kos Andrásnál. Ö sem tudott — mert bejelentést nem kapott — a veszettnek vélt kutyáról, de azonnal utánanézett a helyszínen, ahol mór hült helyét sem találta. Kérdésünkre — hogy hová fordulhat az állampolgár, ha veszélyesnek ítélt kóbor kutya kerül az útjába? — cír. Zsombokos András elmondta: — Minden településen megtalálhatók a körzeti állatorvosok, az ő feladatuk az intézkedés, vagyis az illetékes gyepmester értesítése, ö gyűjti össze ugyanis a gazdátlan, kóbor állatokat. Mindezekhez szeretnénk hozzáfűzni még: sajnos, a gazdival rendelkező kutyák sem okoznak kevesebb bosszúságot időnként. Üton-útfélen belegyalogol az ember illetlenül elvégzett „dolgaikba”. Persze nem a négylábúak tehetnek erről; tulajdonosaiknak kellene egy kicsit többet törődniük — szeretett ebeik mellett — embertársaikkal is. ★ Nemrég olvastam a „Rekviem egy épületért” című írást. A cikk írója sajnálkozását Bosszankodunk, nem érijük Se nem piros, se nem zöld Az emberek bosszankodnak és nem értik, miért kellett drága pénzen felszerelni Szentendrén, a Dunakanyar körúton a legkorszerűbb elektromos forgalomirányító berendezéseket, ha azok nem működnek. Már a múlt nyáron sem villogtak, váltottak a lámpák, éppen az idegenforgalmi csúcs kellős közepén, amikor a legintenzívebb az autóforgalom. Mint ismeretes, ez az út kettészeli a várost, ily módon érthető, hogy rendkívül forgalmas, hiszen a napi bevásárlás, a munkahely, az orvos, a gyerekeknek az iskola miatt kikerülhetetlen. Nézni is rossz a nagy sebességgel egyenes irányban hajtó és a jobbra, balra kanyarodó gépkocsik fékcsikorgató ügyeskedését, és közöttük cirkuszi mutatványra kényszerülő gyalogosokat. Mindennapos konfliktushelyzetek ezek a modern forgalomirányító lámpák árnyékában. Van itt minden; az úttest fölé belógó sávirányító meg kanyarodást jelző és a gyalogosoki számára nyomógombbal működtethető, áthaladást biztosító lámpa. Látszik, milliókat költöttek a világvárosi színvonalú berendezésekre — hiába! Mert nem működnek. A centrumot az új városrésszel összekötő szakaszon, a leginkább igénybe vett kereszteződésekben! Nem szolgálják a célt, amelyre rendeltettek: a forgalom biztonságát. Lapunkban is szóvá tettük már, hasztalan. A városi tanács az elmúlt tanév kezdetére kérte az üzembe állítást, de nem bizonyult tartósnak a nyugalom, a zavartalan közlekedés. Most újabb szeptember közeleg, s gyermekeik biztonsága érthetően nyugtalanítja a szentendreieket. Csapó Zoltán is erre hivatkozva fordult szerkesztőségünkhöz segítségért, miután hasztalan próbált eredményre jutni az ügyben az általa vélt illetékeseknél. Mindössze homályos magyarázatot kapott arról, hogy hibás a konstrukció. Hát akkor cseréljék ki! — mondja az olvasó. Nos, mint kiderült, ez a lehetőség az út „gazdája”, a KM Köziúti Igazgatósága illetékeseinek a fejében is megfordult már. Csakhogy nagyon sokba kerülne. Megkísérlik inkább üzembiztossá tenni a meglevő berendezést, amely a Budapesti Műszaki Egyetemen kifejlesztett, a forgalomtól függően programozható, számítógép-vezérlésű berendezés első példánya volt, a prototípus minden gyermekbetegségével megáldva. Rendkívül érzékenynek bizonyult, ezért tavaly nyáron átalakították. Ezután hónapokig működött, majd újabb üzemvazarok mutatkoztak. Tápegységét leszerelték, a hiba feltárására a Ganz Villamossági Művekbe szállították, ahol a tervezőkkel együtt dolgoznak a hibaforrás kiderítésén és megszüntetésén. A tanév kezdetére ismét működni fognak a forgalomirányító lámpák Szentendrén — ígérte Répást Attila forgalom- technikai osztályvezető. Reméljük, ezúttal már nem csupán néhány hónapig. K. E. Vigyázat, jön az aranka! Kötelező a föld megművelése Az elmúlt időszakban több levelet is közöltünk ezen az oldalon, melyekben olvasóink panaszkodnak a hanyag kerttulajdonosokra, akik elhanyagolják az esedékes kerti munkákat, elmulasztják a védekezést a növényi kártevők ellen. Bár kaptunk ilyen jelzéseket máshonnan is, a legtöbb panasz Gödöllőről érkezett. Ezért a problémával, mely sokakat érint, a gödöllői Városi Tanácshoz fordultunk. indokot — például egészségi ok —, nem emel, úgy a haszonbérleti szerződést felbontjuk. Ha hosszabb ideig külföldön — ismeretlen helyen — tartózkodó tulajdonosról van szó, akkor a területet bérbe adjuk megművelésre, illetve kisajátítjuk, természetesein a telek értékének megfelelő összeget letétbe helyezzük. — Hogyan intézkedik a jogszabály azokkal szemben, akik nem tesznek eleget a növényvédelmi kötelezettségnek? — Azok, akik a város belterületén vagy akár zártkertekben és szórványgyümölcsösökben gyommal, állati kártevőkkel fertőzik a szomszéd telkét, szabálysértést követnek el. Az úgynevezett karantén kártevők elleni védekezés — ilyen például az amerikai fehér szövőlepke, a burgonyabogár, az aranka stb. —, egy 1968-as MÉM-rendelet érteimében — minden állampolgár számára kötelező. — Miként jut tudomásukra a vegyszeres védekezés elmaradása? Szabálysértés Dóczi Petemé, a műszaki és termelés-ellátásfelügyeleti osztály főelőadója készségesen válaszolt kérdéseinkre, bár mint mondotta, nincs meggyőződve arról, hogy ő a leg- illetékesebb ebben a témában. — Kötelezhetők-e a kerttulajdonosok arra, hogy földjüket megműveljék? — Igen. Van egy 1961. évi — a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló — törvény, mely előírja a művelési kötelezettséget a külterületeken, a zártkertekben, s a belterületen fekvő 1500 négyzetméter feletti telkeken. Minden év tavaszán, május tájékán a városi földhivatallal együtt — többek között erre a hivatalra tartozik a magántulajdonban lévő kiskertek ellenőrzése is — határszemlét tartunk. Ha műveletlenül hagyott területet találunk, felszólítjuk az illetékest kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben 30 napon belül nem tesz eléget a felszólításnak, s elfogadható — A növényvédelmi állomás szakemberei rendszeresen járják a terepet és jelzik, ha elhanyagolt területet észlelnek, bár nem kifejezettén ez a dolguk. — Kinek a feladata lenne végül is az ellenőrzés? — A legcélszerűbb a növényvédelmi figyelőszolgálat megszervezése volna. Jelenleg is alkalmazunk három leszázalékolt, de munkaképes nyugdíjast. Ók — a növényvédő állomástól kapott előrejelzés alapján — járják a területet, s visszajelzést küldenek a kártékony rovarok el- szaporodási lelőhelyéről, illetve maguk is irtják azokat. Több ilyen hozzáértő, munkaszerető nyugdíjas alkalmazásával sínre kerülhetne a figyelőszolgálat. Az előírások szerint — A lakosság nem segíthetne? — De igen. Ha bárhol, bárki azt tapasztalja, hogy valaki nem tett eleget növényvédelmi kötelezettségének — s ezzel a szomszéd kertjét veszélyezteti —, bejelentést tehet a tanácsnál. Mi felszólítjuk a gondatlan tulajdonosokat az előírások betartására, s ha annak — záros határidőn belül — sem tesznek eleget, felfejezte ki. mert egy műemlék jellegű épülettel megint szegényebbek lettünk. Mivel választ— a közérdeklődésre számító dologban — eddig senki nem írt, ezt most én pótolom: Az történt, hogy a vályogból épült, szigete letlen, penészes — lakás céljára alkalmatlan — épület a műemlék-felügyelőség engedélye alapján került lebontásra, azzal a kikötéssel, hogy az új ház a műemlék jellegnek megfelelően, az eredeti pontos másaként kerüljön a helyére. Ezért a toszkán vájatos pilléreket megőrizték, az ablakok az eredeti pontos másaként már elkészültek. Az építés is megkezdődött. Még annyit, hogy néhány évvel ezelőtt egy több száz éves parasztházat lebontottak, eredeti zsalugáteres ablakokkal, szabadkéményes konyhával. Akkor senki nem emelt szót érte. Fájó szívvel mondom, azért igazán kár volt. Együd Lajos Társadalmi ügy Egy szentmártonkátai óvodás anyukája — aki nevét nem kívánja nyilvánosságra hozni — az alábbi sorokat küldte szerkesztőségünkbe: Örömmel olvastam lapjukban, hogy jó ütemben halad az óvodák, iskolák festése, tatarozása. Sajnos nem mindenütt. A teljesség kedvéért a dolgok árnyoldalát Is meg kellett volna mutatni. Szentmár- tonkátán például nem jutott a tanácsnak arra sem pénze, hogy kifestesse az óvodát, vagy kicseréljék a rozzant padlózatot. Ezeket a munkákat az óvónők és néhány vállalkozó kedvű szülő vállalta magára. Ha az óvónők és a dadusok nem járnának utána, a festék a dobozban maradna, a padlón pedig tönkremennének a szőnyegek. Mi az igazság? — kérdeztük a szentmártonkátai tanács vb-tit.Ká- rátől, dr. Wirth Ágnestől. — A pedagógusok és a szülők vaióban sokat segítenek a nyári tatarozást munkákban. Ennek már hagyománya van nálunk, igaz, fel is kérjük őket a támogatásra a falugyűléseken, a szülői munkaközösségi üléseken, hátiig vállalták a társadalmi munkát. A megyei költségvetésből rendelkezésünkre áll az említett munkákra fordítandó pénz, de ha társadalmi segítséget kapunk, akkor ezt az összeget más, szintén fontos fejlesztésre fordíthatjuk. Az óvodáknál például eszközbővítésre, új játékok vásárlására stb. Ami a társadalmi munkások megbecsülését illeti, éopen most, az alkotmány ünnepén talán»’: gazdára a Hazafias Népfront által alapított érdemes és líivá’ő társadalmi munkás kitüntetések. jelentést teszünk a szabálysértési előadónál. i— Milyen mértékű lehet a büntetés? — Háromezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethetők, de nemcsak ők, hanem azok is, akik megszegik a zárlati és veszélyes növényi kártevők észlelésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségüket. Biztos, ami biztos — Eddig a növényi kártevők elleni védekezés elmulasztásáról, magyarul a vegyszeres permetezésről, gyomirtásról beszéltünk. Mostanában elég sok szó esik a növényvédő szerek emberekre veszélyes hatásáról. Vajon nyugodt lelkiismerettel adhatom-e gyermekem kezébe a szemre gyönyörű, tehát minden bizonynyal vegyszerezett gyümölcsöt? — Erre sajnos, nem tudok egyértelmű igennel válaszolni. A kistermelőknek — akik a piacon, vagy az arra kijelölt területeken árusítják portékájukat — vezetniük kellene a permetezési naplót . melyben feltüntetik, hogy az általuk árusított terméket mikor, és mivel permetezték utoljára. A különböző szereknek ugyanis más-más a lebomlási idejük. Hiába ellenőriznénk mi ezeket a naplókat gyakrabban, az abba beírtak nem mindig fedik a valóságot, tgy csak a termesztők lelkiismeretére apellálhatunk. És természetesen arra, hogy csak megmosva kerül asztalra a gyümölcs. Antal Piroska A Budapest és vidéke MÉH Vállalat monori telepe felvéieíre két műszakos munkára: lakatos és villanyszerelő szakmunkást, betanított munkást,- „férfi és női segédmunkást, nehézgépkezelőt, egy műszakos munkára: műanyagválogatót, férfi és női segédmunkást, adminisztrátort A " ■ ' Jő kereseti lehetőség. Jelentkezni lehet Monoron, a telep vezetőjénél. Nagy értékű és nagy teljesítményű papírgyártó és •feldolgozó gépeink karbantartásához felveszünk lakatosokat, villanyszerelőket, köszörűsöket, csőszerelőket, esztergályosokat, bádogost, tetőszigetelőt Szakaszos, egy műszakos munkarend, minden szombat szabad, jó kereseti lehetőség. Felvételi órabér, o szakképzettségtől és a szakmai gyakorlattól függően: 20-27 Ft. Munkásszállás van. Magánszálláson való elhelyezésről havi 200 Ft térítési díj ellenében gondoskodunk. Az albérletben vagy ágybérletben lakók részére havonként 400 Ft hozzájárulást fizetünk. Maximális hazautazási kedvezmény. Sportolási lehetőség. Jelentkezni lehet: a PV Csepeli Papírgyárának munkaerő-gazdálkodásán, Budapest XXI., Duna u. 42. 1751. Telefon: 279-620, 546-os mellék. t 4 »
