Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

A Texelektro Ipari Szövet­kezet érdi finommechanikai üzemében készítik az exportra kerülő elektromos bemérő műszerek dobskáláját. Képün­kön Kiss Attiiáné mechanikai műszerész szereli a kétezred milliméter tűrésű, nagy pon­tosságú forgó berendezés rész­egységét. Hancsovszki János (elvétele PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Li A MEGY ö !ANACS U XXVIII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM /Írni 1.40 íorínl 1984. AUGUSZTUS 26., VASÄRNAP Negyedéven bellii szállítanak Az előjegyzés biztonságot adhat Hasznosnak ígérkező kompromisszum Amíg hiánycikkek vannak, addig olyan kereskedőket is mindig találni, akik némi el­lenszolgáltatás fejében előte­remtik amit keresünk, de legalábbis megígérik. S bár ezt tudjuk, azt ugyancsak tu­domásul kellett vennünk, hogy megrovással, korlátozó rend­szabályokkal kevés eredményt FEJE TETEJÉN K ápráztató gyorsasággal teremt friss mércéket, összehasonlítási ala­pokat az élet. Űj, meggyő­ző érv az újságírónak cí­mezve a munka intenzitá­sáról: a vállalati gazdasági munkaközösségekben elért teljesítmény alig öt-hat szá­zalékkal nagyobb, mint amit a főmunkaidőben nyújtanak a lányok, asszo­nyok. Mert szövőnőkről van szó. a helyszín a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat. A szövőnők valami­kor négy gépet kezeltek. Azután nyolcat. Tizet. Most — az SZTB típusoknál — tizenhatnál,- más, régebbi berendezéseknél tizenkettő­nél tartanak. Van-e to­vább? Aligha, mondják a szakemberek, a jelenlegi technikai szint mellett ez látszik a reális maximum­nak, minden további lépés a minőséget veszélyeztetné, illetve káros terhelésnek tenné ki a gépkezelőket S itt hangzott el. az intenzi­tást bizonyítandó, a beveze­tőben említett tény. Ami valóban meggyőző érv, mert akik kicsit is tájékozottak a vgmk-k világában, tudják, nem tartoznak a különle­gességek közé a főmiuika- időbeüt másfél-, kétszere­sen meghaladó teljesítmé­nyek. Az öt-hat százalék többlet a szövőnőknél tény­legesen tanú árra, mit kell nyújtani a rendes műszak­ban. A textiliparon belül a szövődé — ahogy az érin­tettek nevezik — az igaz­ságosztás terepe. A kifeje­zés mögött az rejlik, a lé­nyegében azonos munka- feltételek okán nem mástól, kizárólag a dolgozó szorgal­mától, koncentráló képes­ségétől, tapasztalatától, ügyességétől — készségeitől — függ a teljesítmény, s mivel itt igazi teljesítmény­bért fizetnek, ezektől függ a jövedelem is. A jövede­lem. A különböző pótlékom kát sem elhagyva ,a számom léskor, azt látjuk, a szövő­nőknél a legmagasabb havi kereset — csekély kerekír téssel — kétszerese a leg­alacsonyabbaknak. Nagy tapasztalaid szak­emberek szerint ez megbíz­ható, hű kép a készségek, a képességek, a szorgalom ha­tárairól, azaz igazságos az eltérés. Mögötte , nem áll­nak olyan — erősen vitat­ható — tényezők, amelyek­nek a legtöbb munkahe­lyen sajnálatosan- nagy sze­rep jut a keresetek alaku­lásában, bár e tényezők va­lóságos értéke, a létreho­zott munkaérték szemszö­géből nézve, kétséges. Nyersebben fogalmazva, s most már az újságíró ta­pasztalataira hagyatkozva a szakemberek tapintatos szófűzése helyett: szemben a szövődéi helyzettel, az ipar sok területén a kere­setek alakulásában az elfo­gadhatónál nagyobb súlya van az azonos feladatkör­ben foglalkoztatottak elté­rő munkafeltételeinek. Ott tehát, ahol jól lehet mérni a valóságos különbségeket, a legkisebb és a legnagyobb keresetek között kétszeres az eltérés, ahol viszont nem ez a helyzet, ott egyszeri­ben megugranak a kerese­tek; megyei gépipari üze­mekben nem számítanak kivételesnek a négy-, ötszö­rös keresetkülönbségek sem... 1 Amit ráadásul az irányítók úgy tüntetnek fel, mint a merész differenciá­lás bizonyítékát. Feje tete­jén álló világ ez! Ami mér­hető, az szolid, ami alig, vagy egyáltalán nem mér­hető, az „merész”. Közna­pi tudományunkkal is igaz­nak elfogadhatónak tart­juk azt, amit a tudomány állít: amennyiben a terme­lésben a feltételek azono­sak, a három-, négyszeres teljesítménykülönbségek — az ennél nagyobbakról már szót se ejtve — elérhetet­lenek, mert ilyen eltérés egész egyszerűen nem léte­zik ember és ember kész­ségei, képességei, szorgal­ma, ún. munkafogásokat összegző tapasztalata között. Akkor tehát? Hol gyöke­reznek a létező — el ne fe­ledjük: azonos munkákról vari szó!.—> három-, négy-, ötszörös keresetkülönbsé­gek okai? T ervszerű fejlesztő- és szervezőmunka ered­ménye — e munkában világhírű külföldi cég volt az irányító — a Büdaflax- nál az a megközelítő igaz­ságosság, amely a szövőnők — mennyiséget és minősé­get egyaránt értékelő — javadalmazásában érvénye­sül. A munkahelyek több­sége távol ”an még annak akaratától is, hogy ilyen szervezőmunkába fogjon, azaz laza keretek között döntő szerep jut a munka- vállalói érdekérvényesítés féllegális és illegális mód­szereinek, a fekete túlórák­tól az összegyűjtött és má­soktól féltve őrzött szer­számkészleten át egészen odáig, . hogy kinek-kinek miért van vagy nincs joga válogatni a jól meg a rosz- szul fizető munkák között a termelői kiscsoportban. Az ilyen és hasonló ténye­zők túlzott szerepe torpedó a valóságos differenciálás amúgy is lassan haladó ha­jójának, azaz nagy kérdés, a kifizetett forintok mögött az áll-e, amit remélünk, hi­szünk, avagy gyakran an­nak pontosan az ellenkező­je?! M. O. érhetünk el. Világos ugyanis, hogy konkrét esetekben csak egészen minimális a tetten­érés esélye. Márcsak azért is, mert akinek tégla, cserép kell, az bármely áron jutott hozzá nem tesz feljelentést. Ha keserű szájízzel is, de örül, hogy végre hozzájutott az építőanyaghoz. A megoldás? A végleges természetesen azr ha vala­mennyi termék lekerül a hiánycikk-listáról, Ám Sajnos, a pillanatnyi helyzetben, nem lenne reális erről beszélni. A Budapest környéki TÜZSP Vállalat éppen ezért, áthidaló megoldáshoz folyamodott. Jú­lius elsejétől előjegyzést vesz­nek fel a megrendelőktől né­mi előleg lefizetésének fejé­ben. Az összeg, amit a vásárló befizet, a keresett anyagok árának 30 százaléka. S így szerződést köt a TüZÉP-pel, amelyben a vállalat negyed­éven belüli szállítási határidőt vállal. A telepeken előre sor­számozott nyomtatványon ve­szi fel a rendelést a kereske­dő, hogy se előrébb, se hát­rébb ne kerüljön. Mivel már a rendeléskor fizetni is kell, ugyanaz a személy ném je­gyezteti magát elő négy—öt telepen, ahogy az korábban gyakran előfordult. Plakátok, szórólapok tájé­koztatják a vásárlókat a TÜ- ZÉP-telepeken az új előjegy­zési lehetőségről. A kereske­dő köteles felvenni a megren­delést. Érdeke is, hiszen így növelheti a forgalmát, s a fi­zetése a forgalomtól is függ. Nem állítom, s nem is állít­hatom, hogy az előfizetéses előjegyzés egy csapásra meg­oldotta a problémát. Minden­esetre egy hasznos kompro­misszum a vevők és a keres­kedők között. Talán így az építtetők se fogják évekig az udvaron tárolni a cserepet a téglát, míg mások befóliáz­zák a tetőt, cserép, pala hí­ján. Hiszen az előjegyzés biz­tonságot, egyféle garanciái adhat. , El. E. M&i: 3. oldali Halacskáiunk A puska a paplan alatt lapul 4. oldal: Érzéseket, gondolatokat formál Volt egyszer egy lovam 6. oldal: Postabontás 1. oldal Stevenson őrzi a trónját Rajt az öregfiúknáf 8. oldal: Elfogták a táskatolvajt Cél az expert novelise Most a brigádokon a ser A Pest megyei mezőgazda- sági üzemek és az ipari vál­lalatok szocialista brigádjai, ezekben a napokban készítik elő csatlakozásukat a hazánk felszabadulásának 40. évfordu­lójára és a XIII. kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyhez. Annyi már az előzetes tájékoztatókból is kitűnt, hogy a kollektívák fel­ajánlásaikkal elősegítik a vál­lalati célok elérését A felajánlásokban helyet kap az anyag- és energiatakaré­kosság, a munkaidő racionális kihasználása, a termékek mi­nőségének javítása, az üzem- és munkaszervezés, az export­árnál apók bővítése. Ezeket az átfogó feladatokat tűzik napi­rendre azokon a rendkívüli termelési tanácskozásokon, amelyekre néhány napon be­lül kerül sor a legtöbb mező- gazdasági nagyüzemben. A munkáskollektívák ezeken döntenek, a kitűzött feladatok végrehajtásának hogyanjáról. E célból kommunista műsza­kokat is terveznek, az ifjúsági szervezetek pedig védnökséget vállalnak a minőség javítása felett. A Mezőgép Vállalat érdi gyáregységében a Zrínyi Ilona szocialista brigád felhívást tett közzé, amelyhez várhatóan a gyáregység valamennyi kol­lektívája csatlakozik. Vállalá­saik között szerepel á belföld­re és az exportra kerülő kész­termékek minőségének javí­tása, a technológiai folyamatok korszerűsítése, a munkafegye­lem megszilárdítása, vagyis a termelési feladatok magasabb színvonalon történő teljesítése, illetve túlteljesítése.. Ugyanis nem kevesebbről van szó, mint a hazai pótalkatrész, valamint a baromfi- és húsipari gépel­látás mellett az NDK-ba, Cseh­szlovákiába, Algériába, a fej­lődő országokba irányuló ex­port hiánytalan teljesítéséről, Óljára indul az úszedaru A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében ké­szülnek az úszódaruk. Az idén tizenhat és huszonöt tonna te­herbírású folyami, illetve tengeri darukat gyártanak a Szov­jetunió, Románia és Csehszlovákia részére. Az év végéig ösz- szcsen tizenhét daru készül, ebből az első félévben a tervezett­nél eggyel többet adtak át a megrendelőknek. Képünkön útjá­ra indul az úszódaru. Befejeződött a postáskonferencia Szolgálni az ügyfelet Szombaton befejezte kétna­pos munkáját a XII. országos postáskonferencia. Tegnap szekcióüléseken tárgyalta az öt szakosztály — építési, táv­közlési, műsorszórási, posta- forgalmi és postagazdasági —, a Magyar Postát, a. hírközlést érintő aktuális kérdéseket, ezek között: a távközlési igé­nyek és szolgáltatások közötti feszültségek gazdasági okait és következményeit, a műsorszó­rás új technikai megoldásait, Szépen kelt u másodvetés Ismét esőre szomjas a határ Továbbra is nagy szükség van csapadékra, mert bár a múlt héten a megye gazdasá­gainak földjeire még 20—50 milliméter eső hullott, az utóbbi napokban már nem kaptak vizet a növények. Az elkövetkező időszakban, szeptember elején a naprafor­gó betakarításához fognak hozzá a gazdaságok, és meg­kezdődik a silózás is. A beér­kezett jelentések szerint a szalmának eddig 92 százalékát gyűjtötték össze, a tarlóhán­tással a terület 80 százalékán végeztek a nagyüzemek. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban jelenleg a szusz- penziós, folyékony műtrágyák kijuttatása van soron, s ezzel egy menetben a tarlót is meg- hántják. Tegnap éjjel fejezték be a gazdaságban megtermeli: muskotályos zsálya betakarí­tását, illetve feldolgozását. A kozmetikai célokra felhasz­nálandó nyersanyagot hely­ben finomítják. A kísérleti gazdaságban a napraforgó vágása szeptember 10-én, a silózás egy héttel ko­rábban indul. A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben az idén nyáron 98 hektáron vetettek másodnö­vényt, vagyis silónak való kukoricát. A tengeri, mint ar­ról Giba László elnök tájékoz­tatott bennünket, szépen kelt. A közös gazdaságban a soron következő teendők közé tarto­zik a vetőszántás és a silózás. Javában halad a gyeptelepítés is, amely a 950 tehenet szám­láló szarvasmarha-állomány takarmányellátásához járul hozzá. Pest megyében mostanáig a szalmának 93 százalékát gyűjtötték össze a közös gazdaságok. Képünkön munkában a dányl Magvető Tsz egyik bálázója Erdősi Agnes (elvétele a postai pénzforgalom auto­matizált feldolgozásának le­hetőségeit, valamint a Magyar Posta gazdasági helyzetét. Egyebek között elmondták, hogy tavaly 21 ezer 130 táv­beszélőállomást kapcsoltak be a hálózatba, az idei tervek­ben pedig 31 ezer 700 új állo­más szerepel. A bővítés elle­nére sem csökkent azonban a távbeszélő állomásra várók száma. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy folytató­dik a posta szervezetének kor­szerűsítése, amely 1981-ben kezdődött el. Tegnap került sor Nagy Pé­ter, a Budapest vidéki Posta­igazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyettesének előadá­sára, amely a postaforgalmi szolgáltatások kiterjesztésével, korszerűsítésével kapcsolatos törekvésekről szólt. A magyar postások ta­nácskozása záróüléssel ért vé­get; az értékelést dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta táv­közlési. szolgáltatási igazgató­ja tartotta. A konferencia összegzése a következőképpen fogalmazha­tó meg; még nagyobb figyel­met kell fordítani a szolgál­tatások színvonalának javítá­sára, mert ez a posta egész munkájának egyik fő mércéje. ■ Közélet Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meg­hívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott au­gusztus ,20. és 25. között Va- zsa Dzsindzsihadze, a Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Bank — a KGST bankja — elnöke. A szívélyes légkö­rű megbeszélésen a két elnök áttekintette a magyar és a KGST-bank közötti kapcsola­tokat, s tárgyaltak az együtt­működés elmélyítéséről, a partnerkapcsolatok szélesítésé­ről. Vazsa Dzsindzsihadze, akit fogadott Hetényi István pénz­ügyminiszter, szombaton el­utazott Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom