Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-25 / 199. szám

1984. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT 5 WnrEif&j&jr « U-vitaminnol olcsóbb a tartás Megkezdődött a mesterséges úton előállított takarmányada- lékként hasznosítható U-vita- min nagyüzemi gyártása ha­zánkban. Az Ü-vitamin min­dennapos adagolásával jelentő­sen javítható a hússertéseik te­nyésztésének gazdaságossága. Az Állatorvostudományi Egye­tem kutatód vizsgálatok sorá­val mutatták ki, hogy az ipar­szerű tartási körülmények kö­zepette a sertések fokozottan hajlamosak a gyomorfekély egyik formájára, amely a nye­lőcsőben keletkezik. Ettől az állatok étvágya jelentősen csökken, lelassul a súlygyara­podásuk. de a betegség akár elhulláshoz is verethet. A U-vitamin segítségével — amelyet az emberi gyógyászat­ban már régóta alkalmaznak —r az állati gyomorfekély gyó­gyítására és megelőzésére is adott a lehetőség. Ezt kísérle­tekkel is bizonyították. Több mint háromezer állat kapott mindennap U-vitamint a ta­karmányában, s ennek ered­ményét összehasonlították a hasonló körülmények között, de U-vitamin nélküli takarmá­nyon tartott másik háromezer sertés állapotával, fejlődésével. Azt tapasztalták, hogy a kísér­leti állatoknál lényegesen visz- sza tudták szorítani a megin­dult kóros folyamatot; az U- vitamint is kapott sertések­nek csak 1,7 százaléka hullott el e betegség miatt, míg a másik csoportnál ez az arány majdnem 18 százalék volt. Azt is tapasztalták, hogy a kísér­leti csoport szopósmalacainak javult az étvágya az U-vitami- nos takarmánytól, s ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy az állatok- a szokásosnál 12 nappal előbb érték el vágási súlyukat. A ta­karmányfelhasználás pedig csaknem 12 százalékkal csök­kent, s emiatt egy sertés hizla­lást költsége 645 forinttal lett kevesebb. Eddig egyedül a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinat for­galmazta a készítményt: olyan takarmánykoncentrá­tumként, amely csak U-vita- mlnt tartalmazott. A Környei Mezőgazdasági Kombinát meg­rendelésére — ahol az előze­tes kísérletek során jól bevált — szintén szállítanak ebből a hatóanyagból. Itt azonban már olyan takarmánykoncentrátum­ba keverik, amely az állatok fejlődéséhez szükséges többi vitamint és ásványi sókat, il­letve különféle . nyomeleme­ket, is tartalmazza. Jelenleg a Gabona Tröszttel tárgyalnak , az U-vitamin szélesebb körű forgalmazásának lehetőségé­ről. hogy a háztáji gazdasá­gok is hozzájuthassanak. Külföldi cégek is érdeklőd­nek a Reanal Finomvegyszer- gyárban előállított szintetikus U-vitamin iránt. A világ egyik legnagyobb svájci gyógyszer és. vegyianyaggyárának angol leányvállalata mellett takar- mányadalékok gyártásával foglalkozó japán vállalat is kért árajánlatot és mintát. A lakosság kamatozfafja A villamosjegytől a kölcsönig A helyi igényekhez igazodva a fejlesztésben A takarékszövetkezetek az utóbbi években mind több te­rületen az OTP-kirendeltségeknek szinté versenytársaivá váltak. Szolgáltatásaik bővülése, az ügyintézés egyszerűbb formája, s az, hogy a legtöbb községben megtalálható a takarékszövetke­zeti fiók, mindenképpen a siker zálogaként értékelhető. De va­jon mi a helyzet szűkebb lakóhelyünk egy-egy körzetében? A kérdésre a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet elnöké­vel, Szatmári Károllyal kerestünk választ. — Ismerve más szövetkeze­tek működését, a szolgáltatá­sok bővülő körét, hogyan íté­li meg saját tevékenységüket? — Kétségtelen, hogy a taka­rékszövetkezetek az utóbbi év­tizedben igyekeztek a legtöbb településen kirendeltséget létrehozni. Mi például a nagy- kátai körzet 11 községét kap­csoltuk be, ami azt jelenti, hogy az egykori járás terüle­tén csupán három vagy négy olyan falu maradt, ahol nincs közvetlen érdekeltségünk. Nem mindenki előtt ismert, hogy ma már 27 féle szolgál­tatást nyújtunk. Ezek közül a lakosság nem mindegyiket is­meri, de vannak olyanok is. amelyeket csak bizonyos terü­leten . igényelnek. Hogy pél­dát is mondjak. A főváros kö­zelében levő falvakban jogos kérés, hogy villamos- és autó- buszjegyeket is árusítsunk. Nagykátán erre már nincs igény, mert kevesebben és rit­kábban utaznak Budapestre. Differenciált szolgáltatás — Vagyis az önök működési területén a kirendeltségek nem élnek valamennyi szolgáltatá­si lehetőséggel? — Nem. Erre nincs is szük­ség. Akadnak olyan települé­sek, ahol mindössze három-, esetleg négyféle tevékenységre van,, igépy. Területünkön,, több, mint‘52 ezren, élnek( a tagság létszáma meghaladja a 16 ez­ret. Részjegyállományunk 4 millió 400 ezer forint. A nagy- kátai körzet lakossága, egy-két települést kivéve,.zömmel bér­ből és fizetésből él. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, hogy érzékelhetőek legyenek a különbségek. Vagyis, nemcsak betétállományunk növekedik folyamatosan, de sokféle köl­csönt is igényelneík ügyfe­leink. — Vannak olyan szövetkeze­tek, amelyek kirendeltségeinél csak az év első hónapjaiban kaphatnak bizonyos kölcsönö­ket az igénylők. Ez önöknél is jellemző, vagy olyan megol­dáshoz folyamodtak, amellyel elkerülhetik az efféle súrlódá­sokat? — Igyekeztünk olyan rend­szert kidolgozni, amely lehe­tővé teszi, hogy még az év utolsó hónapjában is folvó- síthassunk kölcsönt, ha szük­séges. Elsősorban az építkezők, vagyis zömmel fiatalok fordul­Halakat rejt a víz mélye nak hozzánk anyagi segítsé­gért. Erre évente csaknem 37 millió forint áll a rendelkezé­sünkre, amelyből — bármilyen furcsán hangzik — 60 milliót tudunk kölcsönözni. Adósból betétes — Nincs itt valamilyen el­lentmondás? — Csak látszólag, mert a különféle pénzösszegek átcso­portosításával manipulálunk. Az áruvásárlási, tatarozást és mezőgazdasági kölcsön is rendkívül kelendő. Az utóbbi években tapasztalataink sze­rint különösen a mezőgazda- sági hitel került az élvonalba. Állattartáshoz, gyümölcsösök felújításához, zöldségtewnesz- téshez nyújtunk segítséget. Ér­dekes, hogy a néhány évvel korábban még hozzánk fordu­lók közül ma már többen te­kintélyes betétállománnyal rendelkeznek. A sor élén Tá- piógyörgye és Tápiószele áll, 60 milliós betéttel. Nagykáta a középmezőnyben helyezkedik el, 17 millió forinttal, de van­nak kirendeltségeink, ahol csak 5—8 millióra rúg a ná­lunk őrzött lakossági pénz. — A takarékszövetkezet ki- rendeltségei s a szolgáltatá­sok sokfélesége, az, hogy min­denki a lakóhelyén intézheti el ügyeit, népszerűvé tette ezt az intézményt-. Hogyan képze­lik el a -továbblépés lehetősé­geit? — Űj javaslatokban, több­féle szolgáltatás rendszeresíté­sében gondolkodunk. Termé­szetesen a tagság igényeit nem lehet és nem is. szabad figyel­men kívül hagyni. Minden módosítás csak ajkkor hasznos, ha a többség egyetért azzal, ha a helyi igényekhez és le­hetőségekhez igazodunk. Mint említettem, az építési kölcsö­nök, vagyis az otthonterem­téshez nyújtott hitelek vezet­nek. Érthető, hogy ezt a rend­szert kívánjuk elsősorban kor­szerűsíteni. Kirendeltségeink — mint az ismert — önállóan funkcionál­nak. Ez a lehető legdemokra­tikusabb forma, mivel nem a központ dönti el, hogy mikor, kinek mennyi kölcsön adható, hanem arról helyben határoz­nak, természetesen az adott keretek között. Rövidesen to­vábbi könnyítést jelent majd az, hogy az állami tulajdonban levő építési telkek értékesíté­sét is a kirendeltségek bonyo­lítják le. Eddig két községgel, Tápiószecsővel és Farmossal sikerült tető alá hozni ilyen jellegű megállapodást. Az el­képzelések között az is szere­pel, hogy a telkek értékesítését követően a családi ház építésé­hez is kölcsönt nyújtunk. Erre eddig nem volt lehetőség, min­denki utazhatott a lakóhelyé­hez legközelebbi OTP-fiókhoz, hogy lebonyolítsa a szükséges ügyintézést. Ismert, hogy ez nem egy alkalommal több na­pig tartó utánjárást jelentett, illetve jelenthet. Mi abban bí­zunk, hogy az OTP gondjain enyhítve, a tagság, pontosab­ban a lakosság is jól jár. Megyehatárokon belül — Nagy súlyt helyeznek a szolgáltatások bővítésére. Ez egyben azt jelenti, hogy új kirendeltségek nyitására is gondoltak? — Jelenlegi vonzáskörze­tünk telített. Ha Jászberény például a megyéhez tartozna, már ott is kialakítottunk volna egy kirendeltséget. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy a megyehatárokon belül kell maradnunk. Kivételt a fővá­ros jelent. Talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a XIII., V. és VI. kerületben — bár egyelőre nincs semmi­féle megállapodás — érdemes lenne kirendeltséget nyitni. Persze ez nem lehet a legfon­tosabb célunk. Mi elsősorban arra törekszünk, hogy a nagy- kátai körzetben fejtsük ki te­vékenységünket, s ott dolgoz' zunk valamennyi tagunk tel­jes megelégedésére — mondot­ta végül Szatmári Károly. Csitári János , Metrók, repülőterek, hidak rajzasztalon Arabul tanul a professzor Alighanem emlékezetes esztendő lesz az idei az Üt- és Vasúttervező Vállalat történetében. Két jelentős külföldi meg­rendelést sikerült elnyerniük, pedig messzi még az év vége. Kétéves előkészítés után kaptak megbízást a líbiai Tripoli metrójának tervezésére. A vállalat történetében nem volt még ehhez fogható megbízás. A majdani metró húszkilométercs szakaszon a föld alatt fut, míg ötven kilométeren át a felszí­nen halad. Mindezt 6ő hónap alatt kell a tervezőknek papír­ra vetniük. A szerződés szerint a vállalat bevétele 28,7 millió dollár lesz. A tanulmányterv már készül, s a megbízó meg­egyezés szerint át is utalta a tervezési díj húsz százalékát. A vállalatnak tehát évekre lesz dolga külföldön. A javunkra döntöttek Azt mondják, hogy a met­róépítés atyja, dr. Rózsa Lász­ló professzor már arabul ta­nul. Az bizonyos, hogy a tri- poli metró sikerén sok múlik. Ha a megbízók elégedettek lesznek, még megannyi mun­ka vár a magyar tervezőkre, hiszen az arab országokban egyre több metróvonal épül. T Több nyugat-európai cé­get megelőzve versenytárgya­lást nyertünk a Nikex-szei kö­zösen a Khaled város mellett létesítendő 300 méter hosszú autópályahíd tervezésére és gyártására — mondja Asbóth Dénes, az exportosztály veze­tője.- — A libanoni nagylétesít­mények tanácsa a mi ajánla­tunkat fogadta el, így a terve­ket az Uvaterv, míg a szer­kezetet a Közgép készíti. A munka értéke meghaladja a 2.4 millió dollárt. — Ahogy csökkentek az itt­honi megbízások, úgy néztünk körül a nagyvilágban. S né­hol rriár eiőbb megvetettük a lábunkat. A szocialista orszá­gokban. így többek között az NDK-ban és Csehszlovákiá­ban már az ötvenes években is terveztünk hidat, vasúti pá­lyaudvarokat, szervizeket és szerelőcsarnokokat. Az NDK- beli Cottbusba már úgy jár­tunk, mintha hazamennénk. A fejlődő országokkal a hetve­nes, évek elején kezdtünk dol­gozni. Utakat,-hidakat és vas­útvonalakat terveztünk Irak-i ban, Szíriában, és Egyiptom­ban, Líbiában 1976-ban önálló irodát létesítettünk. Megter­veztük a Tunéziával összekötő 500 kilométeres vasútvonalat, s később a tervezői művezetést is felvállaltuk. Ez a munkánk jó referenciának bizonyult, de a líbiai szakemberek előbb még végigjárták az európai metróvonalakat, s csak amikor látták, hogy a budapesti a legjobbak közé tartozik, dön­töttek a javunkra. — A líbiai megbízás nem IRl Tizenkét esztendős szünet után nemrég ismét megnyitotta ka­puit a nagyközönség előtt a Fővárosi Állat- és Növénykert akvá­riuma. A felújítás során átépítették, korszerűsítették a teljes üzemeltetési rendszert. Az újjászületett akvárium azóta is nagy népszerűségnek örvend, különösen a fiatalabb generá­ció körében lassítja esetleg a budapesti metró munkálatait? — A fővárosi metró terve­zését a hagyományok szerint kiváló minőségben és határ­időre elvégezzük. A külföldi megbízásaink az utóbbi évek­ben szépen gyarapodtak, hi­szen 1961-ben még bevéte­leinknek csak 1,1 százaléka származott exportból, míg most csaknem 40 százalékát kapjuk meg dollárban és ru­belben. De egyetlen hazai tervvel sem késünk el, hiszen ez túl nagy ár volna. Jól ha­lad a Ferihegyi repülőtér re­konstrukciója is, amit immár 1977 óta építenek. Évtizedek óta mi tervezzük a repülőtéri létesítményeket, s így fölöt­tébb büszkék vagyurik, hogv az eddig átadott építmények jó kritikát kaptak. Az új irá­nyítótornyot csak úgy emlege­tik, hogy Európa egyik leg­szebb reptéri tornya. A külföldiéit és Ferihegy — Ügy hírlik, hogy mar külföldi repülőtereken is fel­tűntek a vállalat mérnökei. — Nem titok. Algériában ugyancsak érdekeltek vagyunk néhány repülőtér megújításá­ban. Algéria nagy piac, s több száz kilométernyi utat, mész- művet és városrészeket tervez­tünk már. Egy nemzetközi pá­lyázaton nyertük el a tiareti repülőtér tervezői megbízását. Az építkezés már megkezdő­dött, s elvállaltuk a műveze­tést is. Azóta még két mást« repülőtér építésénél vállal­tunk hasonló megbízást. Már­pedig az algériai minisztériu­mok, válogatnak a vállalkozó« között. Szákembereik többször jártak a Ferihegyen. A leg jobb referenciák mindig a ha­zai beruházások, s nekünk van mit mutogatnunk, A Vigadó téri irodaházban, az Uvaterv emeletén hatalmas réztáblán jelölték meg, hogy hol épült már az országban út, vasút, híd, vagy éppen üzem­csarnok. A térképen nem sok hely maradt szabadon. A ta­valy átadott létesítmények is kitesznek egy listát. A szom­bathelyi városháza alkotóját a szakma is elismerte, hiszen Ybl-díjat kapott. Ugyancsak a múlt évben avatták fel a Hat­van-Gyöngyös közötti autópá­lya szakaszt. A korszerű mű­szaki megoldásokért, s a szem­nek tetszetős esztétikai kivit/ - lezésért nívódíjat kapott a te: ■ vező csöport. Nagykőrös ren­dezési tervét is elkészítették, s hasonló megbízásokat kapta több város vezetőitől. Munkahelyi; a nagyvilági Megtervezték az M 0, vagyis a fővárost körülölelő autópá­lyát, amely tehermentesít: majd Budapest belső forgal­mát. Az Árpád-híd rekonst­rukciójában is főszerepet vál­laltak. Már dolgoznak a Ba­laton déli és északi partján le­vő úthálózat fejlesztésén. S legutóbb hazai versenytárgya­lásokon nyerték el a Közgép­nél közösen a Dorogi Erőmű 120 ' méteres acélkéményének meg^nítésére kiírt szerződést. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár pedig megbízta a vállalatot új kutató-fejlesztő központjának tervezésével. Többek között gvártmánvfei- lesztési laboratóriumok, proto- tíou.s-szerelde és oróbaoáflyá.k lesznek a hatalmas létesít­ményben, s az Uvaterv szak­emberei még külföldre is el­mentek, hogy tanulmányozzák a hasonló objektumokat. A hazai beruházások csök­kenése miatt a vállalat to­vábbra is külföldön keres újabb megbízásokat. Dalia László A másak problémát az okozta, ’ hogy nagyon keskeny és ka­nyargós, korábban soha nem lehetett tudni, mikor ütközik össze két egymással szembe jövő gépkocsi. Különösen a te­herautóknál állt fenn a bal­esetveszély. Ezért csináltat­tunk oda kitérőt. Ugyanakkor a Vadrózsa utcában alig tíz ház található, tulajdonosaik többnyire csak üdülni járnak oda. Rövid zsákutca mindösz- sze. Ha hozzá]ás*uEnak__ Amit a tanácsnál hallottunk — az érthető és méltányos. Az is, hogy mindenki szeretne tiszta, járható utat a háza előtt. Csakhogy nem lehet egy­szerre valamennyi kívánság­nak eleget tenni. Rangsorolni kell. és nyilván­való, hogy a legtöbbek által használt, legfontosabb utaké az elsőbbség. Átgondolva a helyzetet, abban is biztosak lehetünk, hogy a Vadrózsa ut­ca lakói nem állnak egyedül problémáikkal. Más területe­ken esetleg még iobban rászo­rulnak a gyors intézkedésre. Ám az is nyilvánvaló, hogy­ha a Vadrózsa utca lakói mind anyagilag, mind a kezük mun­kájával hozzájárulnak az épít­kezéshez — nem kell sokat várniuk a megoldásra. Fiedler Annamária idő előtt felmondja a szolgá­latot. Többször jártunk a ta­nácsnál, felajánlottunk bizo­nyos összeget, társadalmi mun­kát, de mindig azt mondják, nincs pénz, mi pedig nem tud­juk finanszírozni a teljes költ­séget. A másik oldalon, egy telek­kel lejjebb Hantos Pálné gyomlálgat. — Nekem nem jelent külö­nösebb problémát az út, de gyakran hallom, hogy a fel­jebb lakók, akik kocsival jön­nek, hányszor gurulnak vissza és hányszor bőgnek fel újra és újra a motorok, hogy felka­paszkodjanak az úton. Kénytelenek gyalogolni Vajon a helyi tanács szak­emberének mi a véleménye? Bándi János műszaki előadó mondja: — A kérdéses útszakasz, azaz a Domb utca, több okból is fontosabb, mint a Vadrózsa. Rendkívül hosszú, és ha esik az eső, csak innen közelíthe­tők meg a magasabban fekvő területek. Ezen a részen csak­nem százméteres szintkülönb­ség van, elengedhetetlen a jó minőségű, biztonságos felület. ^em éppen autópálya A Vadrózsa utcából nemré­giben bejelentés érkezett a Né­pi Ellenőrzési Bizottsáighoz. A lakók azt sérelmezték, hogy míg az ő utcájuk életveszé­lyes, a tanács nem azt bur- koltatta, hanem a szomszédos Domb utcában készített á már meglevő aszfaltozott út mellé kitérőt. Valóban igaz, hogy a Vad­rózsa utca nem kimondottan autópálya. Még száraz időben is mély árkok jelzik, hol pró­bálnak az autók felkaptatni a magasabban fekvő területek­re, és a meredeken időnként egy-egy kődarab is megindul lefelé. Hogy esős időben mi­lyen? Arra nem nehéz követ­keztetni. Annál is inkább, mi­vel köztudott, hogy rendkívül erózióveszélyes a környék, és a hegyről lezúduló csapadék minduntalan kimossa a talajt, kisebb-nagyobb köveket gör­getve magával. Az egyik lakó, Császi Aliz így szól a körül­ményekről: — Nem lehet feljönni kocsi­val, bár az én Zsigulim bír­ja, de a szomszéd Audija már nem. Az autók tönkremennek, a gumik elkopnak, a kuplung Egy NEB-feejeíentés nyomóban Mindenki jó úton szeretne járni Gslakőknak, üdülőknek és kirándulóknak egyaránt ked­ves Tahitóifalu, ahol sorra emelkednek a szebbnél szebb ví- kendházak. Ám ez a hangulatos vidék sem mentes a gondok­tól, a problémáktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom