Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

Ax ünnep elmúlt, a munka maradt Nem tapogatóinak a sötétben Kézi öntés helyett szivattyú működik J _ Szinte alig akad ma már olyan ember, aki kirándu- ^ Iásait, nyaralásait ne örökítené meg fényképeken. S ha ^ barátainkkal nézegetjük a felvételeket, legfeljebb akkor á jut eszünkbe a gyártó vállalat, amikor a legkedveltebb í film nem kapható, vagy nem ott, ahol mi szeretnénk | megvásárolni. S ez így természetes. Most mégis a gyár- ^ tóhoz kopogtattunk be. Vácott a Forte-ban több mint ^ négyszázan töltik napjaik nagyobbik részét sötétben, í hogy mi — fényképezni tudjunk a napos vízparton. Újítási kiállítás Gödöllőn Paplantól a mikroszámítógépig nyerte az őszi BNV vásári nagy díját. Így inkább a má­A Szilasmenti Mgtsz bukó, műanyag ablakát vizsgálják a látogatók. Szép és praktikus. De vajon mibe kerül? Emulziógyártók Ahol a fotópapírral dol­goznak, ott vöröses fénnyel világít a lámpa, ahol filmmel, sötétzöld a fény. Kísérőm után óvatos léptekkel botor­kálok, beletelik jó negyedórá­ba, mire látok valamit. Az emulziógyártó üzemből Csu- gányi Lászlóval és Őrlik Ist­vánnal beszélgetünk. Har­mincöt, illetve huszonkét éve dolgoznak az üzemben. Csu- gányi László valaha cipésznek készült, munkatársa mezőgaz­dasági szakközépiskolába járt. — Azt hiszem, maga csak hírből ismeri a munkaközve­títőt — mondja Csugányi László. — Hát annak révén kerültem ón ide 49-ben, s a he­tekig tartó keserves keresgélés után ez igen nagy szó volt. Faépület volt ez akkoriban, falapáttal kevertük a zsela­tint, elektromos áram segítsé­gével és kézzel öntöttük az anyagokat a 40—50 literes edényekbe, most szivattyú működik. — Kevesebb lett a nehéz fizikai munka, de ahogy egyre jobb minőségű papírokat kezdtünk gyártani, úgy lett sötétebb, hiszen nőtt a papí­rok érzékenysége. A sötét ak­kor hat rombolóig , az ideg- rendszerre, ha kí-be Ijjell mászkálni, és kinn süt a nap. Vagy télen, borzasztóan vakít a hő. Három műszakban dol­gozunk, és ebből a szempont­ból még az éjszaka a legjobb, mert mindenhol sötét van. Az öntödékben A két papíröntő üzemből az egyik a ma ismertek közül a legkorszerűbb eljárással, úgy­nevezett extrudálással vonja be az alapanyagot. A másik A második világháború elő­rehaladtával mind sűrűbben merült fel a magyar antifa­siszták részéről az az igény, hogy ők is részt vehessenek hazájuk fegyveres felszabadí­tásában. A magyar partizá­nok azt a feladatot kapták, hogy kapcsolódjanak be az ország területén az antifa­siszta harcba, derítsék fel az ellenség mozgását, s ahöl le­het, rombolják a vasútvonala­kat. a hadifontosságú objek­tumokat. így kezdődött Az Úszta Gyula, illetve Szőnyi Márton parancsnoksá­ga alatt álló csoportok negy­ven esztendővel ezelőtt, 1944. augusztus 8-án a kijevi repü­lőtérről indultak útnak, de a Szőnyi-csoport zöme — pa­rancsnokukkal az élükön t- az egyenlőtlen küzdelemben felmorzsolódott. Több sikerrel járt az Úszta Gyula parancsnoksága alatt álló ejtőernyős csoport, amely létszámát és harci tevékeny­ségének eredményességét te­kintve az idők során a legje­lentősebb partizánegységgé fejlődött. Usztáék sikeres föl­det érése Munkács közelében történt; huszonhárom fős cso­port tizenöt magyar és nyolc szovjet partizánból állt, s a gyülekezés után kijelölt mű­ködési körzetük központjába, az ezer méter magas Buzsora és Martinszky Kameny he­üzem még légkéses technoló­giával — kevésbé pontosan — dolgozik. A modern üzemet egyébként a Forte saját szak­emberei alakították át. Az ön­tödébe csak fehér köpenyben léphettünk be. Tóth István, akit a működő berendezés mellett találtunk, harminc éve vállalta ezt a munkát, a vál­lalatnál szerzett vegyipari szakmunkás-bizonyítványt. S hiába próbálok belőle pana­szos szavakat kicsalni, min­denről nagy lelkesedéssel be­szél. — A kémia az iskolában is kedvenc tantárgyam volt, s örülök annak, hogy itt, az üzemben, például egy új tech­nológia bevezetésekor kikérik a főnökeim a tanácsomat. Most például azt kutatjuk, hogy miért használunk fel o számított mennyiségnél több ezüstöt. Ha megtalálnánk, hogy hol szívódik fel, azzal sok pénzt takaríthatnánk meg a vállalatnak. Ezekben az úgynevezett sö­tétüzemekben nemrégen beve­zette a vállalat a mozgőbért. A havi program teljesítése alapján, a végzett munka mennyiségétől és külön a mi­nőségétől is függ, ki mennyit vihet haza a borítékban. Tóth István nem szeretné, ha a fi­zetésük nagyobb hányada adódna mozgóbérből. Nálunk bármikor jelent­kezhet tőlünk független mű­szaki probléma, és egyáltalán nem biztos, hogy ha keveseb­bet termelünk, kevesebbet is dolgozunk. A minőség nagy­mértékben múlik rajtunk is, de sokszor már az emulzió- gyártóban eldől. A mozgóbér a havi fizetésünk 8—10 száza­lékát teszi ki. Nemrégen tér­tünk át önmagunk ellenőrzé­sére, ez ösztönzőleg hat. A mai mércével mérve már kevésbé korszerű filmöntő he­lyett most épült az új, s ha terv szerint haladnak a mun­kálatokkal, jövőre elkészül - az gyek területére, vagyis Mun­kácstól mintegy harminc ki­lométernyire keletre vonult. E partizáncsoport bázisára dobtak le augusztus 25-én egy újabb osztagot, amelynek pa­rancsnoka az ukrán Ivan Priscsepa, politikai helyettese pedig Borhegyi Balázs ma­gyar partizán volt. Helytállás harcban Amint a közelben állomá­sozó német gyalogos hadosz­tály egységei értesültek az űjabb ejtőernyősök ledobásá- ról, azonnal hajtóvadászatot indítottak a leszállás körzeté­ben. Ennek eredményeképpen az első gépről ledobott tizen­két emberből csak kilencen tudtak a megadott gyülekezési ponton jelentkezni, a máso­dik gép, amelyen Borhegyi politikai helyettessel együtt hét magyar partizán érkezett, azóta is felderítetlen okból á cél előtt egy kilométerre le­zuhant és elégett, s természe­tesen senki sem maradt élet­ben. Ilyen körülmények kö­zött a Priscsepa vezette osztag szeptember első napjaiban utasítást kapott; olvadjon be a helyi lakosságból, a hadi- togságból megszökött szovjet, •illetve a Horthy-hadseregből dezertált magyar katonákból ekkorra már kilencvenfősre duzzadt Uszta-osztagba. Az Úszta—Priscsepa parti- zánbrisád tevékenysége egé­szen 1944. október 26-ig tar­új üzem. össze! tíz szakember — köztük művezetők és be­osztottak — a Szovjetunióba utaznak, hogy működés köz­ben sajátítsák el az ismerete­ket az új berendezésekről. Másképp történik majd az ön­tés és a szárítás is, mint ed­dig. Ezret, naponta A szakkifejezéssel kiszere­lést, azaz darabolást, méretre vágást, csomagolást két mű­szakban végzik a szalagok mellett. Mintha egy rosszul világított pincerendszerben járnánk, ahol fehér köpenyes asszonyok keze jár serényen a gépek mellett. Kívülálló számára akár egy krimibe is beillenék a jelenet. Hesz Vin- céné százasával rakja össze a méretre vágott fotópapíro­kat. — Milyen más munkalehe­tőségem lenne? Ha befejez­ném a gépíró iskolát, talán elmennék innen. De nem gon­dolkoztam rajta komolyan Tizenhárom éve vagyok itt, négy ésNfél ezer forint a fize­tésem. Kijövök belőle. Kis Gézáné sötét papírba göngyöli a csomagokat, és do­bozba teszi. így kerülnek a boltokba. — Ebből a kisméretűből 1040 darabot kell egy nap alatt megcsinálni. Meg lehet szokni, bár tudja mit,- álljon be, próbálja ki, szigorú-e a norma! Megfogadom, hogy amint le­hetőségem nyílik rá, beállók a szalag mellé. Akkor talán job­ban megértem majd azt a grimaszt'Is, amit az.' egyik megkérdezett vágott, amikor a szociális körülmépyekről faggattam. Mosdójukat1 eddig félig csempézték ki. Itt leg­alább már elkezdték. Harminc éve, húsz éve, tíz éve — a sötétben. Vöröses és sötétzöld lámpafényben. Csu­gányi Lászlónak például a fe­lesége is 28 éve dolgozik a ki­szerelőben. Mindketten kiváló dolgozók, még a nehézipari minisztérium idejében kapták a kitüntetést. S bár az ünnep elmúlt, a munka megmaradt. Eller Erzsébet tott. A bátor partizánok az ellenség hátában kisiklattak hét vasúti szerelvényt, meg­semmisítettek Íjét mozdonyt, továbbá 79 lőszert és más hadianyagot szállító vagont, felrobbantottak egy vasúti hi­dat, felgyújtottak több teher- és személygépkocsit. Halot­takban és sebesültekben csaknem ezerszáz fős veszte­séget okoztak az ellenségnek, és sok hadifoglyot is ejtettek. A többi között zsákmányoltak negyven géppisztolyt, 15 go­lyószórót. három-három gép­puskát, illetve aknavetőt, 180 puskát, 8 szekeret, személy- gépkocsit és motorkerékpárt, tábori konyhát, katonai rádió- állomásokat és még két írógé­pet is. Felvilágosító sióval Nem volt kisebb jelentősé­gű az az agitációs és propa­gandatevékenység sem, ame­lyet Úszta Gyuláék a lakos­ság, valamint az ellenséges katonai alakulatok körében szóban vagy röpcédulákon ke­resztül végeztek. Igyekeztek megismertetni a partizán­mozgalom célját és feladatait. Napról napra leleplezték a hazug fasiszta propagandát; mind szélesebb körben ter­jesztették az igazságot a Szovjetunióról, a reális hábo­rús helyzetről, a szovjet—né­met harcvona! alakulásáról, miközben a német fasiszta hódítók és szövetségeseik el­Az első négy napon több mint félezren keresték fel Gö­döllőn a művelődési házban rendezett Újítási-találmányi kiállítást. Tizenöt vállalat szakemberei mutatják be ötle­teiket, termékeiket. A skála igen széles. Az ajtónál ropo­gósra sülit új kenyérféleségek kínálják magukat, de paplan­tól kezdve a mikroszámítógé­pig, a bőrápolószertől a fúróig, minden megtalálható. Automata hívó A bemutató a Gödöllő kör­nyéki- vállalatok, szövetkeze­tek okos kezdeményezés^. Miért is ne használnának ki egy újabb lehetőséget egymás megismerésére? Augusztus 22-én, az úgynevezett szakmai napnak is ez volt a célja. Mérnökök, feltalálók, újítók vitattak meg, a kívülálló szá­mára unalmasnak tűnő, áfn a műszakiak számára igen érde­kes kérdéseket A kiállításon bemutatott ter­mékek, a hozzájuk csatolt tá­jékoztatók színvonala bárme­lyik, rangos, nemzetközi vá­sáron is megállnák helyüket. Bár egyik-másik talán már nem az újítás, hanem az új termék fogalomkörébe tarto­zik. Ez utóbbiakhoz sorolnám például a pécéli TRI-TON Há­ziipari Szövetkezet személyi számítógépét és á TEDI—40 típusú, automatikus telefonhí­vó és hívószámláló készüléket. A TYFF—IPX—002 szemé­ltem harcra, a partizánok sok­oldalú támogatására ösztönöz­ték a lakosságot. Az osztag azon a területen működött, ahol annak idején Rákóczi népe az osztrák el­nyomással szemben oly hő­siesen vívta szabadságharcát, s ezért felvette Rákóczi nevét. Az ellenség nagy erőkkel tett dühödt kísérleteket arra, hogy megsemmisítse a Rákó- czi-egység partizánjáit, akik az egymást követő, alaposan megszervezett hajtóvadásza- tok idején nemegyszer kerül­tek válságos helyzetbe. „Volt úgy, hogy nyolc napig olyan helyen húzódtunk meg, ahol a fehér keserűgombán és vízen kívül egyéb táplálékunk egyáltalán nem volt. Máskor meg egy szedres erdőrészre szorultunk, ahol napokig ezen a gyümölcsön éltünk” — írja visszaemlékezéseiben az egy­ség egyik volt partizánja. A rákóczistákat azonban nem tudták megsemmisíteni, sőt számuk egyre nőtt. Ami­kor a Rákóczi-egység október 26-án végül találkozott a fel­szabadító szovjet hadsereggel, létszáma már elérte a száz- nyolcvan főt. így sikerült e nagyszerű partizáncsoport tűz- próbája, méltán szerezve hír­nevet és elismerést az osztag harcosainak, s nagyszerű pa­rancsnokának, a hetvenedik születésnapját nemrég ünnep­lő, s ebből az alkalomból a párt- és államvezetés által is ünnepélyesen köszöntött Úsz­ta Gyula nyugállományú a'- tábornagynak, aki a felszaba­dulás után derekasan kivette a részét az új magvar hadse­reg megszervezéséből is. Újlaki László lyi mikroszámítógép hazai, il­letve szocialista országokból importált alkatrészekből á'lL Bárhol alkalmazható, ahol a számítógépre szükség van. Speciális szolgáltatásait a BASIC programozási nyelv alapján állították össze. Lévén, hogy nálunk nem ritka a sikertelen hívás, a te­lefontulajdonosok időt taka­ríthatnak meg, s egyben az idegeiket is kímélik az automatikus telefonhívó hasz­nálatával. A berendezés 15—16 jegyből álló telefonszámot is befogad memóriájába, s igény szerint „tárcsázza”, természe­tesen automatikusan. A készü­lék egy hangosító áramkörrel is rendelkezik, melynek segít­ségével, a hívott fél jelentke­zése, illetve a beszélgetés hangszórón követhető. A Szilasmenti Mgtsz évek óta gyárt automatákat a me­zőgazdaság, számára. E -család legújabb tagja a hat—nyolc soros univerzális vetésellenőr­ző berendezés. A készülék a kívánt soron magot számlál, és ahol két mag földbe érke­zése között eltelt idő, több mint 2-másodperc, jelzi a hi­bát. Olcsóbb, mint a hazánk­ban kapható hasonló berende­zések. Szabadalommal védett Szabadalommal védett! — olvasom az Általános Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat gyártmányismertetőjén. Hő-, hangszigetelő és tűz elle­ni védőrétegrendszert ajánla­nak az energiatakarékosság szolgálatába. A bevonat szó­rási technológiákkal — pél­dául szórópisztollyal — hord­ható fel a felületre, külső- és belső terekben, korlátozás nél­kül egyaránt felhasználható. Hol? Házgyári épületeknél, család; és társasházaknál, fa­házaknál, padlástereknél, hő- központok, kazánházak védel­mére. Csővezetékek, tartályok, és berendezések, mezőgazda- sági terménytárolók, de akár járművek tűzvédelmére is szolgálhat. Az Észak-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat Kerepestarcsá- ról három újítással érkezett a gödöllői kiállításra. A kömé­nyes kenyér tavaly már el­sik kettőről szólnánk. Fazekas László, Budai Jó­zsef és Zámbó László újítása a rétes'laplepedő-szárító. Erre az ötletre azért volt szülpeg, mert a réteslap szárítása helyigényes művelet, a sütő­ipari üzem viszont — szűk. Az újítás révén egy óra alatt 25 lepedő szárítható meg. Egy kiselejtezett gépkocsit alakí­tottak át, egyrészt hőszigetel­ték, másrészt egy hőlégfúvót építettek bele. Árvái József és Lánczy Gá­bor újítása 700 ezer forintot takarított meg a vállalatnak. Keresett termék a boltokban a francia kenyér. Ám a sütő­formát egy külső cég dara­bonként 914 forintért szállí­totta volna a sütőipari válla­latnak. Újítóik ezzel szemben 135 forintért készítették el. Inkább a szakemberek szá­mára mond sokat az a tíz ta­lálmány, illetve újítás, amivel a gödöllői Ganz Árammérő- gyár mutatkozott be a kiállí­táson. Közöttük például elekt­romos távszámláiló. tömítők módosítása, gyorssajtológépek zajcsökkentése. A kevesebb költséggel előállítható DE-fo- gyasztásmórő gyártásba véte­le, piaci bevezetése már meg­kezdődött. Az új gyártmány az értékelemző csoport mun­kájának eredménye. Az ér­tékelemzés, mint ahogy azt az árammérőgyáriak is bizonyít­ják. az „ésszerű anyagtakaré­kosság megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze.” Fóliába csomagolva Az íklad'i Ipari Műszergyár kezdeményezéseiről az elmúlt egy-két évben sokat hallhat­tunk. Az újítási kiállításra öt termékkel jöttek el, mint pél­dául a Lop-stop autólopás­gátló berendezés; egy új típusú anyag-, ,és energiatakarékos motorsör, és egy barkáé? lyuk- fűrész. Ez utóbbi Molnár Já­nos és Csorba József újítása. S ha már a bevezetőben em­lítettem a paplant, ide kíván­kozik dr. Hajagos Antal, fonó, kézkszövő, paplankészítő kere­pes tárcsái kisiparos találmá­nya is. Az Angora kötőfonal­ból készült paplan reuma el­len' kiváló. Gyógyhatása köz­ismert. a vérkeringést stimu­lálja, a bőrt szárazon tartja. Szagtalanít, a bőr légzést segí­ti. A vendégkönyvet. lapozga­tom. A kiállítás többnyire mindenkinek tetszett, van. aki rácsodálkozik az újdonságok­ra, van aki kevesli a kiállított tárgyakat. Bernáth József né azonban igen praktikusan gondolkozik. Minden fórumot felhasznál, hogy javaslataival segítsen: „Javaslom az Észak- Pest megyei Sütőipari Válla­latnak, hogy a francia kenye­ret átlátszó fóliába csomagol­va értékesítsék a boltokban.” Igaz, mert így legalább to­vább maradna friss a kenyér, és a higiénia sem mellékes szempont. Gondólom, a meg­valósításában a lehetőségek, a gazdaságosság dönt. Hogy va­lóban csak 20, fillérrel emel­kedjen az ára, ha csomagol­ják, s ne forintokkal. Negyven éve történt Hős partizánokra emlékezünk El. E. via A Monori Mezőgép Vállalat és az iltlaűi Ipari Műszergyár termékei itt szépen megférnek egymás mellett. A piacon azonban versenytársak is lebetnck Hancsovszki János felvételei i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom