Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-22 / 196. szám

4 1981. AUGUSZTUS 23., SZERDA Meghalt Korniss Dezső A Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége és a Művészeti Alap tudatja, hogy Korniss Dezső festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művé­sze augusztus 17-én, életének 76. évében elhunyt. Fakultáció az általános iskolában Sok a kérdés, a bizonytalanság Korniss Dezső 1908. decem­ber 1-én született Besztercén. 1925 és 1929 között a képző- művészeti főiskolán Csók Ist­ván és Vaszary János növen­dékeként folytatott festészeti tanulmányokat, 1930—1931-ben a párizsi, brüsszeli és az amszterdami tanulmányutak formálták-tágították művésze­tét. Hazatérve Kassák Munka körében és a szocialista kép­zőművészek csoportjában kap­csolódott be a hazai művésze­ti élet baloldali áramába, s vált már ekkor elkötelezett kommun istává. 1934-től Vajda Lajos társa­ságában Szentendrén dolgo­zott, a népi motívumok festői KOPOGTATÓ. Az István- nap igazán csak ürügy volt Perjés Klárának, hogy műso­rában a legkülönbözőbb fog­lalkozású, csak az alkotó hevü­letben és a keresztnévben ha­sonlatos polgártásaink portré­ját tárja elénk. Lehet, hogy csak a szakmai elfogultság te­szi, számomra mégis Kispista Istváné marad a legemlékeze­tesebb, aki Sok évtizedes rá­diós munka után nyugalomba vonul. E hír talán meglepi a hall­gatót, éppúgy, ahogy furcsáll- va hallottam magam is. Ami­óta ugyanis az eszemet tudom, vasárnap reggelenként mindig az ő, máséhoz nem hasonlatos hangja szólalt meg a készü­lékből. Stílusa, melyet értek olyan kritikák is, hogy kimó­dolt, népieskedő, milliónyi, túlnyomórészt falusi magyar­hoz juttatta el az idők szavát. Kispista István alighanem rá­jött arra, hogy a falusi ember­hez korábban csak a szószék­ről jutott el komoly szó, s ha így van, miért is ne lehetne a bibliamagyarázók hangján megbeszélni egymással korsze­rű igazságokat. A magyar falu persze már nem is hasonlít harminc­negyven évvel ezelőtti önma­gára. Megváltozott lakóinak gondolkodásmódja, e mikro­metamorfózisával alakítva ki a szürrealizmussal és a nonfi­guratív törekvésekkel rokon, sajátos művészetét. A felsza­badulás után a modern törek­vések ápolására létrehozott Európai Iskola tagja lett. 1926-tól számos hazai és kül­földi tárlaton szerepelt. Alko­tásai a társművészeteket is gazdagították: több dekoratív­monumentális épületdíszítési munkát is végzett, s modern szellemű filmek képzőművé­szeti munkatársaként is dolgo­zott. 1978-ban — 70. születésnap­ja alkalmából — Érdemes mű­vész címmel tüntették ki. társadalmak struktúrája. A folyamatos átalakulás állomá­sait, a földosztást, a szövetke­zetek megalakulását és meg­erősödését, a korszerű magyar falu létrejöttét Kispista István nemcsak közvetítette, hanem maga is segítette. Legutóbb éppen augusztus 20-án a Ke­nyér és szabadság című ri- port-összeálllításábain. Cs. A. ünnepek. a naptár alaku­lásának jóvoltából háromna­posra tágult a nem munkával töltendő hétvége — illetőleg, lévén augusztus 20-a, hétfő, a hét eleje —, így hát arra is bőven jutott idő, hogy ne csak kiránduljon, ünnepeljen, a sportversenyeket látogassa, ha­nem a képernyőt is figyelje a phblikum. Megszámlálhatatlanul sok műsorórát kellett kitölteniük a Szabadság téri szerkesztősé­geknek, amely intézménycso­port tapasztalhatólag igyeke­zett is összeszedni magát, s valami jobbat produkálni, mint ezen a — valljuk be — különben meglehetősen ínsé­ges, a látnivalókat illetően szegényes nyáron. Persze a szerencse is sokat segített abban, hogy kelleme­sebb emlékeink lehetnek erről a most emlegetett időszakról, Néhány esztendeje vezették be a fakultatív oktatást a kö­zépiskolákban, szeptembertől pedig az általános iskolákon a sor. A cél most is az, mint akkor: az egyes témák alapo­sabb megismertetése, a tanu­lók képességeinek, önismereté­nek fejlesztése, a tehetséggon­dozás. Az alapkérdésekről nincs vita, ám sok a kétség, a bizonytalanság a gyakorlattal szemben: mire kell figyelni a pedagógusoknak, a szülőknek, a gyerekeknek? Erről beszél­gettünk Martinusz Ferenccel, a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályának csoportveze­tőjével. Igények szerint — A fakultáció bevezetése lehetőség, vagy kényszer? — A művelődési miniszter utasítása több intézményt ele­ve kizár a fakultációból. Nem lehet csoportokat szervezni a részben osztott, vagy osztatlan iskolákban, a szakosított tan­terv szerint haladó, valamint a kisegítő iskolai osztályok­ban. A gyógypedagógiai intéz­ményekhez tartozó iskolákban pedig csak akkor kerülhet sorra, amint érvénybe lép az új nevelési-oktatási terv a he­tedik osztályban. A nemzetisé­gi nyelvű és a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban csak a kötelező óraszámon felül, a tanulók és a szülők igénye, beleegyezése alapján lehet át­térni a fakultációra. — Az osztott rendszerű ál­talános iskolák hetedik, a kö­vetkező tanévtől fogva pedig a nyolcadik osztályaiban sem kényszer, csupán lehetőség a fakultáció. Minden attól függ, hogy milyenek a helyi igé­nyek és a feltételek. Ha akad­nak szakképzett oktatók, meg­felelő helyiségek, s ha az alapfeladatok ellátása még a demográfiai csúcs idején sem szenved hát-ányt, akkor nincs ok a halogatásra. — De honnan lehet hirtelen szakembereket, tantermeket. mint a korábbi hetek, hónapok kínálatáról. Nevezetesen az a körülmény lendített a mérle­gen, hogy most rendezték meg a négyesfogathajtó világbaj­nokságot, és ennek — no meg az egyéb, idehaza és külföldön folyó sportversenyeknek — a közvetítése kedvünkre gyö­nyörködtetett, igen jól szóra­koztatott. Különösein az előb­bi, Szilvásváradon sorra ke­rült kocsiverseny bizonyult valóságos látványcsemegének. Annál is inkább, mivel az oda kiküldött televíziósok reme­keltek: kameráik, mikrofon­jaik szinte rátapadtak a ver­senyzőkre. s a kényelmes fo­telekben üldögélő néző így maga is ott izgulhatott, mond* juk, a maratonhajtás résztve­vőinek társaságában. Úgy ta­pasztaltuk, hogyha közvetítő stáb egyetlen fontosabb ese­ményről sem maradt le, ha­nem mindazt elénk tárta, amit látni és tudni érdemes volt. Az olimpiai adásokkal összevetve is elmondhatjuk, hogy a mi operatőreink és társaik jeles­re vizsgáztak. Heves megye lovairól és pisztrángjairól hí­res településén, őszinte kö­szönet érte! > Csendélet, önálló, a kiruk- kolás szándékát jelző produk­ció viszont csak egy akadt eb­ben a három napban: Molnár Ferenc Csendélet című jelene­te. amely eredetileg a Ne ta­karj, Sárközy! hangzatú — sok­kal szellemesebb — címet vi­selte. Afféle jutalom játéknak szánhatták ezt a tereferét Hernádi Juditnak és Huszti Péternek, hiszen ebben a sze­relmi civódásban — lévén az kedvesen szellemes, meg-meg- újulva továbblendülő Molnár Ferenc-i szöveg — igazán jól lehet lubickolni. A nagy hacacáré mégis el­maradt. Elsősorban is azért, mert a Szirtes Tamás rendez­te tévéfilm legeleje illúzió- rombolóan idézte meg a vidé­ki operettelőadásokat: ilyen énekhangokkal és ilyen moz* műhelyeket előteremteni, ami­kor az iskolák többsége amúgy is gondokkal küszkö­dik? — Kétségtelenül nagy fel­adat hárul az iskolákra, hi­szen olyan változatos igények­nek kell megfelelniük, ame­lyekhez nem biztos, hogy hely­ben is találnak hozzáértő em­bert. Egy irodalmi, vagy báb­szakkört az iskola pedagógusa is vezethet, de a gépszerelésről például már aligha szólhat fe­lelősen. Márpedig a fakultáció központi programajánlatában ilyen tárgyak is szerepelnek: az energia, az anyag keletke­zése és változásai, tájékozódás az információ világában, szá­mítástechnikai. gépszeralési ismeretek, és a többi. Nem szólva azokról a speciális programokról, amelyeket hely­ben, a szülők, a gyerekek kéré­sére kell kidolgozni. A tantes­tületek akkor járnak el helye­sen, ha szövetkeznek a kör­nyező művelődési intézmé­nyekkel, vállalatokkal. Nyitott, rugalmas — E rövid idő alatt is kide­rült, hogy az üzemek pártfo­golják az iskolákat. Mendén, a Tápióvölgye Termelőszövetke­zet üzemében a helyi oktatók segítségével tanulják majd a mezőgazdasági gépszerelést, Szobon a Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ad helyet, szakembert a mezőgazdasági- és élelmi­szeripari fakultásnak, de más­honnan is érkeznek hírek ha­sonló együttműködésekről. — Sokan úgy vélik, hogy a fakultáció még előbbre hozza a pályaválasztási kényszert. — Helyesebb úgy fogalmaz­ni: az iskolaválasztást teszi megalapozottabbá. A foglalko­zások nyitottak, rugalmasak, a diákok érdeklődéséhez iga­zodnak, s ez nem is lehet másként, hiszen maguk dön­töttek az adott tárgy mellett. Kisebb csoportokban, a hagyo­mányos óráktól e’térő módon gáskultúrával bizony nemigen lehetett volna azokban jeles­kedni. Másodsorban pedig az keltett csalódást, hogy ■ csak Hernádi Judit volt képes igazán megütni azt a molnári hangnemet, amelynek kelíem- kedését, ide-oda csapongását szegény Dómján Edit tudta előadni oly zseniálisan. Huszti Péter pedig egy kicsit önma­gát karikírozva parodizált. Mit hozott volna ki ebből a ziccerszerepből, mondjuk Már­kus László?! Akácz László ★ Varga Imre. a szobrászmű­vész óbudai kiállítótermében — a tőle megszokott csendes szerénységgel — vallott mű­vészetéről, gondolatainak, élet- felfogásának szoborba álmodá- sáról. Arról a kínról, amit az alkotás, a mindig megújulás jelent számára. A szavakról, a szavakra adott válaszokról — amelyek Károlyi Mihály, Bar­tók Béla, Lenin, Kodály Zol­tán, Czóbel-mester, a Profesz- szor és a számomra valameny- nyinél kedvesebb Radnóti Miklós alakjában ötvöződnek. Varga Imre így látja, érzi alakjait, ő csak így és csakis így mintázhatta meg őket. Valamennyien közöttünk él­nek, mondanivalójuk van a köztereken pihenők, vagy ép­pen rohanók számára. Az interjúvoló művészettör­ténész egy pillanatra sem tűnt fel a képernyőn, de aho­gyan kérdezett, ahogyan ezt a szófukar mestert szóra bír­ta és olyan lett a műsor1, ami­lyen lett — dicséretre érde­mes. Vitákat, meg nem értés görcseit idézték —. azokat a vívódásokat: feladhatja-e egy művész saját gondolatát, vá­laszolhat-e másként a szavak­ra, mint ahogy ő érzi? Sze­rencsére a saját kitaposott ös­vényén halad Varga Imre. Szobrai nem állnak magas ta­lapzaton, nagyságukat, szelle­mi gazdagságukat nem heves mozdulat, pátosz örökíti, ha­nem a lélek, amely beköltö­zött szobrai szívébe. beszélik meg a témát. Nincs kötelezően elvégzendő anyag és nem is osztályozzák a tel­jesítményt, de a bizonyítvány­ban, a továbbtanuláshoz szük­séges jelentkezési lapon föl kell tüntetni, hogy ki, mit és milyen hozzáállással tanult. — Mi történik azokban az iskolákban, amelyekben még nem érett meg a helyzet az oktatás korszerűsítésére? — Ahol hiányoznak a fakul­táció feltételei, ott más tan­tárgyak oktatására lehet föl­használni, az arra szánt időt. Erről a tantestület javaslata alapján az igazgató dönt, Az órákon nem az új tananyag sulykolása, hanem az általá­ban és a továbbtanulás szem­pontjából fontos alapkészsé­gek fejlesztése a cél. Azt taná­csoljuk az iskoláknak, hogy ezúttal az orosz nyelv legyen egyik kedvezményezett tárgy. Változó fogalom — Sajnos sok helyütt a zsú­foltság. a teremhiány miatt egyelőre nem lehet bevezetni a fakultációt. Alaposan át kell gondolni, hogy miként tudná a társadalom ebben is segíteni az iskolát. Bizonyos, hogy a tantestületek, a szülői munkaközösségek, a különbö­ző intézmények, vállalatok együttműködése még sok he­lyen lehetővé teszi, hogy a modern világunk megértésé­hez szükséges tudnivalók el­jussanak a gyerekekhez. Egy­re változik a műveltségről al­kotott fogalom, s ennek az oktatásban is tükröződnie kell. Az új. ezen belül is a gyakor­lati ismeretek elterjesztése a fakultáció egyik feladata, s ennek jegyében kezdődik a mostani tanév. Kamarakoncertek Az európai szocialista orszá­gok felszabadulásának közelgő, 40. évfordulója tiszteletére a Magyar Zeneművészek Szö­vetsége a következő hónapok­ban több hangversenyt ren­dez. Szeptemberben Győrött ren­dezik meg azt a koncertet, amelynek műsorában kortárs bolgár zeneszerzők műveit mutatják be. Október elején kerül sor Debrecenben arra a kamarahangversenyre, ame­lyen mai román zeneszerzők alkotásai csendülnek fel. Ugyancsak októberben a mai cseh és szlovák zenéből kap­hat ízelítőt a közönség a Budapesten és Vácott megtar­tandó hangversenyeken, míg november végén Pécsett NDK* beli zeneszerzők legfrissebb alkotásait tűzik a kamara- együttesek műsorukra. Országos amatőrfilm-fesztivál Kiosztották a dijakat Vasárnap hirdették ki a „Mosolygó kamera” címmel megrendezett országos ama­tőrfilmszemle eredményeit a csongrádi ifjúsági házban. A kisfiilanfesztivál címe arra utal, hogy ezen a seregszemlén csak humoros tárgyú kópiákat vetí­tettek. A zsűri — amelynek elnöke Marton Frigyes volt — a be­nevezett több mint 30 film há­zul az első díjat Kelsch János (szegedi filmstúdió) „Szé­gyentelen” című animációs filmjének ítélte oda. A máso­dik díjat Kása László (buda­pesti-kőbányai filmstúdió) kapta meg. A harmadik díjjal Péter László (szegedi Juhász Gyula Filmstúdió) munkáját jutalmazták. A MOBIL- Jármű- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályára munkatársakat keres: áruforgalmi előadót, (kereskedelmi szakközépiskolai vagy közlekedésgépészeti, járműtechnikai szakközépiskolai végzettséggel, kétkerekű járművek alkatrészeinek beszerzésére), valamint gyors- és gépírót Jelentkezés személyesen, Török Dezső áruforgalmi osztályvezetőnél. Cím: Budapest VI., Jókai u. 21. Telefon: 125 497 K. L. MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 23-TÓL 29-IG A30NY 23—24: Roncspalota** 25—2G: Robin Hood nyila (du.) Egy szerzetes szerelme 27—28: Három fivér* BUDAÖRS 23—26: Házasság szabadnappal* 27—28: Boszorkányszombat 29: A karatézó Cobra* CEGLÉD, Szabadság 23—26: Frissen lopott milliók (du.) 23—29: Egy tiszta nő I—II.* 21—25: Klute** (éjjel) 27—29: A világgá ment királylány (du.) CEGLÉD, Kamaraterem * 23—29: Nős agglegény 25—26: Csizmás kandúr (du.) DA7AS 23—24: Dögkeselyű* 25—26: Hair* 27: Balfácán DA3AS, Autós Kertmozi 23—29: Hat gézengúz DUNAHARAS7TI 23—24: Hófehér* 25—26: Ncgvedik fázis* 27—28: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** DUNA ÍESZI, Vörös Csillag 23—26: Szomszéd szeretők* 26: Csaiogánv ídu.) 27—28: Szabadlábon Velencében DUNAKESZI, József Attila 23: 101 kfskutva 26: Nan^ó gyermekeimnek* 27: Akiket forró szenvedély hevít** 29: Jobb ma egv nő, mint tegnap három**­ÉRD 23—24: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** 26: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 27—28: Arauv a tó fenekén 29: Dögkeselyű* FÓT 23—24: Csillagom, halálom 25—?6: Rendőrök háborúja** 26: A csodatévő palatábla (du.) 27—28: 101 kiskutya GÖDÖLLŐ 23— 26: Arany a tó fenekén 27—29: A XX. század kalózai (du.) Eszkimó asszony fázik** (este) GYAL 23: Óriás 24— 26: Balfácán 27—28: A kicsi kocsi újra szágúlrl KEREPESTARCSA 23—21: Boszorkánvszombat 25— 26: Volt egvszer egy vadnyugat I—n.* 27—28: Rita asszony menyasszony H-ANYFA'U. Kertmozi 23—24: Rífr« Kaliforniába kóstol** 25—ZG: A XX. század kalózai 27—22: rtá-asság szabadnappal* MONOR 23—24: Egy szerzetes szerelme 25—26: Klapka-légió (du.) Roncspaloia** (este) 27—28: Szuperzsaru MONOR, Kertmozi 23—24: Harmadik típusú találkozások I—II.* 25—26: Zugügyvéd zavarban* 27—28: Szeretők* NAGYKÁTA 23—28: Kelly hősei I—II. NAGYKŐRÖS, Arany János 23—28: King Kong* 29: Kilenctől ötig* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 23—26: Sztárok bűvöletében* 25— 26: Tizenkét hónap (du.) 27—29: Egy szerzetes szerelme NAGYKÖRÖS, Cifra Kertmozi 23—23: Kina Kong* PiLISVöROSVÁR 23—24: Halál a felszálló ágban 26— 27: Sok pénznél jobb a több** 28: Hurrikán* POívJAZ 23—24: István, a király 25—26: Gvónás gyilkosság után* 26: Riki Tiki Tévi (du.) 27: Csillagom, halálom RÁCKEVE 23—24: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 25—26: Hófehér* 27— 28: A hót mesterlövész SZENTENDRE 23—26: A világgá ment királylány (du.) Eszkimó asszony fázik** (este) 27—29: Seriff az égből SZENTENDRE, Autón kertmozi 23—29: Gonosz Lady** SZIGETSZENTMiKLÓS 23—24: A hét mesterlövész 25—26: A rézhegyek királynője (du.) Jobb ma egy nő, mint tegnap három** (este) 27—28: Hófehér* TÁP1ÓSZELE 23—24: Három fivér* 25—26: Haliagás* (du.) öld meg a sogunt!** (este) 27: 25 millió forintos váltságdíj VÁC, Kultúr 23—26: Széplány ajándékba* 27—28: Élve, vagy halva? VÁC, Madách Imre 24: Szexis hétvége** 29: Sztárok bűvöletében VÁC. Kertmozi 23—26: A kék laguna 27—29: Szupercxpressz* VECSÉS 23—28: A rdszkos tizenkettő I—II.* 26: Keresztül a nagy vízválasztón (du.) VECSÉS. Kertmozi 23—24 és 27—29: A niszkos tizenkettő I—II.* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. _ Elhunyt Vincze Ottó Vinczc Ottó, Erkel-díjas zeneszerző, a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának és a Magyar Zeneművészek Szö­vetségének tagja, számos nagy sikerű operett, filmzene, dal­játék, tv-opera és dal szerzője augusztus 14-én 78 éves korá­ban elhunyt. Ilamvasztás utáni búcsúztatása szeptember 4-én 14 órakor lesz a Farkasréti temetőben. h Ra d i ó f i g yelójm-FIGYELŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom