Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-22 / 196. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÄM Ára: 1,40 forint 1984. AUGUSZTUS 22., SZERDA Az alkotmányt köszöntötte az ország nagygyűlések, tisztavatás • Megyei megemlékezés Monoron Ifjúsági nap a Garancsi-téná! Alkotmányunk 35. születésnapjára, az üj kenyér, s az államiság ünnepére, István király, államalapítónk emlékére kétnapos eseménysorozattal készült, zászlódíszbe öltözött az ország, a főváros. Az ünnep tiszteletére vasárnap délután a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással vonták fel a Magyar Népköztársaság állami zászlaját, s zászlófelvonási ünnepséget rendeztek a Gellérthegyen, a Felszabadulási emlékműnél is. Másnap Budapesten, a Kossuth Lajos téren tettek fogadalmat legfiatalabb Risztjeink, soraikban a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolán végzettek. Tíz órakor kezdődött az ünnepség, melyen Czinege Lajos uadse- regtábornok, honvédelmi miniszter mondott beszédet. Az ifjú tisztek nevében Szabó András főhadnagy — a szentendrei Kossuth foisitola növendékeként szerzett vörös diplomát — mondta a tiszti fogadalom szövegét. Másfél órával később az Országház előtt megszólaltak a fanfárok, jelezve a leglátványosabb esemény, az immár hagyományos vízi és légi parádé kezdetét. A magyar néphadsereg és az MHSZ seregszemléjét — mely ez alkalommal a 35 éves alkotmányt, s az ugyancsak 35. születésnapját ünneplő KGST-t köszöntötte — most is több tízezren láthatták a helyszínen, s milliók a televízióban. Az ünnepnap fénypontja volt az este 9 órakor kezdődő gellérthegyi félórás tűzijáték, a színpompás látványosságot idén először zenei aláfestés kísérte. Országszerte politikai nagygyűléseken emlékeztek meg az alkotmányunk évfordulójáról. Vasárnap Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet Mosonmagyaróvárott. Hétfőn, augusztus 20-án Köpeczi Béla művelődési miniszter (^pusztaszeren, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára Székesfehérvárott, Gyepes András, a KEB elnöke pedig Tapolcán volt az ünnepi megemlékezés szónoka. Augusztus 20-a alkalmából avatták határőrvárossá Özdot és Szentgotthárdot. Az alkotmánynapi országos események zárásaként tegnap reggel ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták az Országház előtt az állami zászlót, s a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél hasonló külsőségek közepette vonták le a magyar nemzeti lobogót, s a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Hétfőn Pest megye lakossága- Monoron a sportpályán köszöntötte egész napos kulturális és sportprogram keretében az alkotmány, az államiság, s az új kenyér ünnepét. Ez egyben a monori körzeti megemlékezés alkalma is volt. Szintén ezen a napon ünnepelték alaptörvényünk 35. születésnapját a budaörsi körzetben, a már hagyományos garancsi ifjúsággi nappal egybekötve. A ceglédi körzet lakói, dolgozói Kú- röstetétlcnben köszöntötték az évfordulót, a da. basi körzetben élők pedig Bugyi községben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága, a monori városi jogú pártbizottság és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága rendezte a megyei ünnepséget, melyen mintegy ötezren vettek részt. A nagygyűlést dr. Szászik Károly, az MSZMP monori városi jogú nagyközségi bizottságának első titkára nyitotta meg. Az ünnepség szónoka dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke volt. A monori körzetből, s a megyéből összesereglettekkel együtt köszöntötte az ünnepet dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Rabóczi László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, Halasi Márton, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, és Fehér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka. Részt vettek az ünnepen a monori körzet párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetői, s ott vplt dr. Varga János állatorvos, a 11. számú országgyűlési választókerület képviselője. A megyei ünnepségen dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsi Hivatalának etóők« mondott beszédet. . Az emelvényen (balról jobbra) Jámbor Miklós, Fehér Béla, Járadi László, a HNF Monor körzeti bizottságának titkára, Tóthfté Fiel Marianna, a monori városi jogú pártbizottság titkára, dr. Arató András, dr. Szászik Károly, Csonka Tibor, Rabóczi László és Rágyánszki Pál, a monori városi jogú nagyközségi közös tanács elnöke. (Felső képünk) mának, a szocialista államnak az alkotmányáról; az 1945-ös földosztásról és ezzel együtt arról a nagy gazdasági-társa- dclmi-kulturális átalakulá&ról, amely Magyarországon az elmúlt évtizedekben végbement. Megemlékezünk egy olyan eseményről is, amely egyszerre az ember és a természet ünnepe: az aratás befejezéséről és az új kenyér megszületéséről, s arról, hogy az emberi munka felemelkedésünk forrása mondotta bevezetőben. Pozsgay Imre: ki általános közmegegyezés a haladás hajtóereje Alkotmánynapi nagygyűlést és kenyérszegő ünnepet tartót- tak vasárnap Mosonmagyaróváron. Az új művelődési központ előtti téren Németh Károly, az MSZMP Mosonmagyaróvár városi Bizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára mondott beszédet. — Augusztus 20. a népfront- politikán alapuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származású, világnézetű emberek, különböző érdekű közösségek együttműködése — mondotta elöljáróban. — Az utóbbi negyedszázadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézményeink elérték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk az az, hogy egy humanista szellemű politika következetes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alapjain megvalósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes években, amikor — az alapelveket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt, i Ha valamikor igaz volt, akkor most valóban igaz, hogy a legjobb gazdaságpolitika az emberekkel való jó gazdálkodás politikája — mondotta a későbbiekben Pozsgay Imre. — Most, amikor újabb lendülettel látunk hozzá gazdaságirányításunk fejlesztéséhez, a gazdasági viszonyok további demokratizálásához, látnunk kell, hogy gazdasági-termelési gondjaink megoldásának kulcsa a társadalomban, az emberekben, az ösztönzőbb munkafeltételekben van és nem a tárgyak, dolgok igazgatásában. Az a politika nyeri el a jövőben is népünk támogatását, amely biztosítani tudja a társadalmunkban ma még szuny- nyadó vagy érvényesülésükben gátolt alkotóerők kibontakoztatását. Ennek a feladatnak a megoldása áll pártunk előtt, amely készülve XIII. kongresszusára, politikai fő vonalához híven, kezdem ényezően kíván válaszolni a világ kihívásaira és belső ellentmondásainkra — hangoztatta egyebek között Pozsgay Imre. István király történelmi tette után több mint ezer évvel Magyarország fejlődésében gyökeres fordulat következett be: megdőlt a régi osztálytár- sadalom és megkezdődött egy új társadalom kialakítása. Ezt a változást tükrözi a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amelyről megállapíthatjuk, hogy ténylegesen demokratikus, hiszen nemcsak a jogokat és kötelességeket rögzíti ebben az egységesülő társadalomban, hanem biztosítja az ezek gyakorlásához szükséges gazdasági és kulturális lehetőségeket, tehát reális feltételeket teremt az emberi jogok gyakorlására. A mi alkotmányunk a szocializmus alkotmánya, amely feltételezi, hogy a világban az igazi alternatíva egy új társadalom felépítése, s ezt a szocializmus hirdette meg. Mi — a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt — részesei vagyunk egy olyan világfejlődésnek, amely végső fokon a szocializmus felé halad, s a mi saját vívmányainkkal és taoasztalataink- kal is hozzájárulhatunk ennek a folyamatnak a kibontakoztatásához. Egy emberöltő alatt évszázados lemaradást hoztunk be, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a nálunk fejlettebb országoktól nincs tanulniva- lón,k. Fejleszteni kell a technikát, korszerűsíteni az ipar struktúráját, megjavítani nemcsak a gazdaságban, hanem mindenütt az irányítás, vezetés, szervezés munkáját, magasabb szintre emelni az oktatás és a szakképesítés színvonalát. Ezek mind előttünk álló feladatok, amelyek megoldása nélkül a világfejlődéssel nem tárthatunk lépést — hangsúlvozta beszédében Köpeczi Béla. (Folytatás a 2. oldalon) Kubai delegáció a Dunakanyarban Á munkásőrség vendégei Borbély Sándornak, a munkásőrség országos parancsnokának meghívására a múlt héten hazánkba érkezett a kubai népi- milícia küldöttsége, Raul Menendez Tomassewich tábornagynak, a kubai népi milícia parancsnokéinak vezetésével. A delegáció tárgyalásokat folytat a munkásőrség vezetőivel, tanulmányozza a munkásőrség pártirányításának rendszerét, a testület nevelőmunkáját, a munkásőrök felkészítésének módszereit. Vasárnap a kubai küldöttség a »Dunakanyar szépségeiben gyönyörködött. Ungvári Zoltán és Zsadányi Lajos, az országos parancsnokság alosztályvezetői kísérték el a kubai vendégeket a szentendrei városi tanács nagytermébe, ahol a Pest megyei pártbizottság nevében Fehér Béla megyei munkásőrparancsnok, a szentendrei városi pártbizottság nevében Rozgonyi Ernőné. dr. első titkár, a város munkásőreinek képviseletében Győrffy Balázs parancsnok fogadta a delegációt. A város és vonzáskörzetének politikai, kulturális és gazdasági életéről, majd Pest helytállásáról elhangzott tájékoztatók után a Kovács Margit Múzeumban és a skanzenbe látogatott a küldöttség, az ebédet követően pedig sétahajóval Visegrádra indult, hogy megtekintse Mátyás király várának maradványait. Áz egész napos program a Kék Duna Szakszövetkezet pincéjében elköltött vacsorával fejeződött be. Ez a pince — miként Szpllössy Márton, a szakszövetkezet ágazatvezetője elmondta — ötszáz éve épült és Mátyás király bortárolója volt.- Raul .Menendez Tomassewich tábornagy itt mondott pohárköszöntőjében a nap folyamán látott művészeti és természeti értékek fölött érzett elragadtatásának adott kifejezést és megköszönte a szívélyes vendéglátást. Befejeződött a Szentendrei nyár Hét végi látványosságok Szeszélyes, változékony időjárással köszöntött ránk az ünneppel hosszabbított hétvége. A főszerep így nem a strandoké, a vízpartoké volt, hanem sokkal inkább a kirándulásoké és a látványosságoké, amit ez a három nap kínált. Vasárnap délelőtt is borongás időben vágtunk neki a Szentendre felé vezető útnak, ahol közepes forgalomban, jó tempóban lehetett autózni. A szabadtéri néprajzi múzeum előtt minden parkolóhely foglalt. Változatlanul sok a külföldi rendszámú gépkocsi és autóbusz. Pedig még kevesen tudnak az új látványosságról, amit a skanzen a népi építészet összegyűjtött remekein kívül kínál ettől a.hétvé- gétől kezdve. A Derby gmk tart a múzeum területén lovasbemuta•• Ötezren ünnepeltek Monoron A kenyér boldogulásunk jelképe Dr. Papp Lajos államtitkár mondott beszédet Köpeczi Béla: Az emberi munka népünk felemelkedésének forrása A Csongrád megyei dolgozók központi alkotmánynapi ünnepségét hétfőn az ópusztaszeri nemzeti történelmi emlékparkban tartották meg, ahol Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. —• Minden évben augusztus 20-án az ópusztaszeri nemzeti emlékparkban olyan események évfordulóiról emlékezünk meg, amelyek az egész magyar fejlődést meghatározták: az államalapításról és ahhoz kapcsolódóan korunk állaA hatalmas búzakoszorúval, henne a Magyar Népköztársaság címerével, a nemzeiiszínű és vörös lobogókkal feldíszített színpadnál a monori sportpályán délelőtt 10 órakor kezdődött el az alkotmánynapi nagygyűlés, melyen a megye minden zugából érkezett ötezer ember vett részt. A Himnusz hangjai után Szirtes Adám kiváló művész, a Thália Színház társulatának tagja szavalta Juhász Ferenc Kinek karja van című versét, majd dr. Szászik Károly, az MSZMP monori városi jogú, nagyközségi bizottságának első titkára üdvözölte a megemlékezés résztvevőit — közöttük megyénk és a monori körzet vezetőit — s mondott megnyitót, hangsúlyozva: nemzeti egységünk, társadalmi fejlődésünk alapvető biztosítéka a dolgozó, a gondolkodó, az alkotó ember ereje. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöké lépett a mikrofonhoz. Az ünnepség szónoka elöljáróban arról beszélt: az ünneplésben még benne él első királyunk, István emléke, ugyanakkor az új kenyeret, szocialista alkotmányunk születésnapját is köszöntjük. Felidézte, hogy István király megszilárdította a feudális magyar állam helyzetét a Kárpát-medencében és ezzel lehetővé tette a magyarságnak és államának fennmaradását. Ezt a történelmi örökséget méltán valljuk magunkénak, hiszen a magyar nép, ha más körülmények között is, de ugyanolyan elszántsággal, vajúdások közepette második államalapítást hajtott végre 1945 után. — A kenyér ezen a tájon is életünk, szorgos teremtő munkánk, mindennapi boldogulásunk jelképe — mondotta. — (Folytatás a 3. oldalon.) Rekordtermést takarítottak be búzából, abból sült ez a kenyér. Papp Lajosnak Virág István, a sülysápi Tápióvölgye Tsz elnöke nyújtotta át tót naponta többször Is. Régi népi lovasjátékok, csikós szokások elevenednek meg a gyönyörű paripák és az őket biztos kézzel irányító lovasok produkciójában. Visszatérve a városba a sétálók. nézelődők forgataga fogad. A Templom téren a Szentendrei nyár utolsó rendezvényének a programjai várják az érdeklődőket. Ezúttal Fejér megye népi és iparművészei kínálják portékáikat, majd a Fejér megyei népi együttes mutatja be műsorát Alkotmánynapi bokréta címmel A nézelődésben megszomjazó, megéhező kirándulók válogathatnak a különböző kávéházak, éttermek között, ha van türelmük kivárni a hosz- szan kígyózó sorokat. Végképp zsúfolásig telik mindén fedett hely, amikor egy óra körül heves zápor zúdul a városra. Az eső elvonultával újból megtelnek az utcák, ismét kipakolnak az árusok. Zajlik tovább e nyárutói hétvége mozgalmas esemény- sorozata. Közélet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Afganisztán függetlenségi évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnökét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Biczó Györgyöt, hazánknak a Lengyel Népköztársaságban akkreditált rendkívül és meghatalmazott nagykövetét, valamint Kádár Lászlót, hazánknak Mongóliában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Mindketten a közeljövőben utaznak állomáshelyükre. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Kovács Károlyt, hazánknak a Pakisztáni Iszlám Köztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.