Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-18 / 194. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT A dolgozó embert méltán érdekli, foglalkoztatja munkája célja, értelme, eredménye. Tudja, hogy a szűkebb és a tágabb közösség boldogulása az ő helytállásától is függ, éppen ezért kíséri figyelemmel nemcsak saját vállalatának, munkahelyének előrehaladását, Iranern a város és vonzáskörzete gazdasági egységeiét is. A párt városi végrehajtó bizottsága, a minap az idei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának első félévi tapasztalatait tárgyalta meg a számok tükrében. ipar Az összkép jó benyomást keltett. Az ipar elismerést érdemel, mert úgy ént el a tervezettet meghaladó termelésnövekedést, hogy az esztendő indítása nehezebb volt a korábbi évekénél. A megrendelések késtek, ezért az ismeretlen gyártmányösszetétel nehezítette az anyagok megrendelését és leszállítását. A termékszerkezet korszerűsítése is hozzájárult, hogy növekedett a jó színvonalú, versenyképes termékek aránya, és javult az új gyártmányok piaci pozíciója. Ennek is része volt abban, hogy a kemény valutáért eladott termékek exportja 590 millió forintot tett ki, a bázishoz viszonyítva, 55 százalékos felfutást mutatva.' Kiemelkedő a PENOMAH teljesítménye, amely egymaga 409 millió forinttal járult hozzá ehhez. A gépek és a könnyűipari termékek exportja ennél ugyan kisebb volt, de a növekedés ebben is számottevő. A szocialista piacon 101,4 millió forintnyi áru kelt el, ami a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítését jelentette. A második félévben — a biztos export- megrendelések alapján —, a nem rubel elszámolású kivitelben egymilliárd forintot meghaladó, a szocialista kiszállításokban 300 millió forint körüli árueladás remélhető. A belföldi piacra kerülő termékek műszaki színvonala is javult, elsősorban a telefonoké, az elektromos kéziszerszámoké és a lakástartozékoké. A felsorolt eredmények helyes megítéléséhez tudni kell, hogy a termelést tovább csökkenő létszám figyelembevételével kellett megszervezni. A kapacitáshiány ellensúlyozására javítottak a szervezésen, szükség szerinti létszámátcsoportosításokat hajtottak végre. A szűkös fejlesztési lehetőségek közepette is folytatódott a technológiai korszerűsítés, az új gyártócjklusok kialakítása. A kooperációk egy részét a gazdasági munkaközösségek által végzett, közreműködés váltotta fel. A túlóra és a mozgóbér egy részét is erre a célra használták fel. A bérgazdálkodás szigorodására vall, hogy a kiáramló bér és a tényleges teljesítés jobban aránvlott egymáshoz. Újszerű az ÉVIG bérfejlesztési módszere, ahol az alkalmazott, nem fizikai munkakörben dolgozóknál személyre menőn tűzték ki az elvégzendő többletfeladatot, amellyel a tervezett béremelés kiérdemelhető. Mindezek a próbálkozások együttesen, tették lehetővé iparunk első félévi elismerésre méltó teljesítményét. Mezőgazdaság Mezőgazdasági üzemeink a gabona vetésterületét egy százalékkal csökkentették, a kukoricáét 1700 hektárral, ugyanakkor a búza, a napraforgó és a cukorrépa vetcste- •. ülete nőtt A takarmánykészletek feltöltése érdekében jelentős mértékben emelték a silókukorica mennyiségét. A gaaonák betakarítására mindenhol jól felkészültek. Az őszi árpa termésátlaga g tervezett 4,2 helyett 5,t topna lett. Kiemelkedő a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz 6,4 tonnás és a tápiószőlősi Ujbarázda Tsz 6 tonnás átlagtermése. A búza célul tűzött 4,9 tonnával szemben 5,9 tonnát fizetett hektáronként, a rozs 2,8 tonnát. Az aratással egyidőben kellő gondot fordítottak a szalmalehúzásra, a tarlóművelésre és a másodvetésekre. A gazdaságok sokat segítettek egymásnak. Az időszerű munkákban négy építőtábor fiataljai működtek közre. Az állatállomány létszáma összességében csökkent 1982- höz viszonyítva, a teheneknél és az anyakocáknál. Az anyajuhok száma ugyanakkor emelkedett. A vágómarha-előállítás változatlan, a hízott sertések mennyisége — főleg a háztájiknak köszönhetően — növekedett. A csökkenő tehénlétszám ellenére, öt százalékkal nőtt a tejtermelés. A kiegészítő tevékenységben esetenként magasak a vállalási árak és kevesebb a megrendelő, mint a korábbi években. A mezőgazdasági nagyüzemek többségének anyagi helyzete megfelelő. Munkájuk első félévi eredménye tervszerűséget mutat, továbbá nagyobb szervezettséget. Ha az év hátralévő hónapjaiban ilyen lelkiismeretesen dolgoznak, elérhető a tervekben kitűzött cél. A kereskedelmi egységek kielégítették a lakosság igényeit. A forgalom 4,8 százalékos felfutása ugyan elmaradt a várttól, de a bázishoz viszonyítva. így is eredménynövekedés következett be. Kiemelkedő teljesítményt ért el a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, mind a forgalom, mind a nyereség terén. Az áfész eredménye elmaradt a várttól. Gondot okoz a sok kis alapterületű,, elavult üzlet. A felújításokat segíti a SZÖ- VOSZ pályázata, amely keretében a Dél-Pest megyei Áfész 16, a Tápiószele és Vidéke Áfész 4 kitelepülésen levő boltja remélhet javulást. Településfejlesztés A személyszállításban a MÁV és a Volán 20-as Vállalat teljesítette tervszámait, ám a teherszállítás területén jelentős a lemaradás. A csökkenő fuvarigények miatt a Volán 1/11-es Vállalat üzemegysége árbevételi tervét csak 87,7 százalékra teljesítette, és hat hónap alatt 11,7 millió forint vesztesége keletkezett. A második félévben ugyan több a fuvar, de egy sereg belső intézkedés megtételére is szükség van. A településfejlesztés terén a korábbi években megkezdett beruházások folytatódtak. Az OTP-lakásokon túl, 35 magánerős családi ház készült el. Előbbre jutott a megvalósulás útján a szakmunkásképző és a kisegítő iskola, a Kossuth Művelődési Központ színház- termének felújítása, a Széchenyi út rekonstrukciója. A Dohány utca és a Szolnoki út között terelőút épült. A G—2-es csapadékvízelvezető csatorna Déli úti szakaszán dolgoznak a kivitelezők. A vonzáskörzet telebülésein a rendelkezésre álló 42 millió forintos keretből, a megkezdett beruházások folytatására 12,5 millió forintot költöttek. Cegléden tízmillió és a környező községekben együttvéve ugyanennyi forintot tett ki a társadalmi munka értéke. A városi párt-végrehajtóbizottság a gazdaságpolitikai munkaprogram első félévi szakaszának végrehajtását és a terv teljesítését jelentős részben a sikeres munkaverseny- mozgalomnak tulajdonította. Az MSZMP közelgő XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére a brigádok sok pótvállalást, többletfelajánlást tesznek. Ezek sorában kiemelt helyen szerepelnek az exportot segítő munkák. Fontos, hogy a helybeli gazdasági vezetők időben biztosítsák a felajánlások teljesítésének "feltételeit. A párt- szervezeteknek is erre kell fordítani figyelmüket az év hátralévő részében. T. T. A tízemeletesek siomsxéásáfáfean iegy forgalom a kis mfcsybeií Gyógybefét ke!! a kiscsizmákba ^ Ha Cegléden, a Károlyi Mihály lakónegyedben valaki ci pőjavítasra szorul és kérdi, merre találhatna jó kisiparost, megmagyarázzák neki, merre keresse Farkas Sándor műim jyét. Ott lelhető, a vasúttal párhuzamosan álló tízemeletesek tőszomszédságában. A műhellyé átalakított garázs szerényen húzódik tmeg, minden különösebb reklám nélkül a házak betonsűrűjében. A helyiségbe belépőt a középkorú mester fogadja. Pályáján bőséges tapasztalatot halmozott már fel. Átveszi a javításra szoruló lábbelit, cipőket és szandálokat, emellett táskákat is, mert, hogy azt is javít. Közli a vállalási határidőt — rövid időre dolgozik. A javítanivaló, míg sorra nem kerül, helyet kap egy polcon. Most, hogy beszélgetünk, sem pihen a mester. Ül a kis székén, keze a cipővel, szöggel, kalapáccsal foglalatoskodik, úgy beszél. Ötödik esztcndsjs — Szakmunkástanuló a helybeli cipőipari szövetkezetnél voltam, a pályafutásomat a bizonyítvány megszerzése után ott kezdtem el. A második munkahelyem, ahol hét éven át dolgoztam, a cipőgyár volt. Ott a gépi gyártás valamennyi Főként tőkés exportra, nyugat-európai partnerek megrendelésére szárítják a vöröshagymát a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége szárító üzemében. Belföldi vásárlóik nagy részt őrlemény formájában ételízesítők alapanyagául hasznosítják készítményüket. Képünkön: a légbefúvásos mosóba kerül az egészséges, szép áru. Apáti-Tóth Sándor felvétele : / J Piros és kék, vidám díszítéssel vagy anélkül, kinn sorakozik a gördülő ruhabemutató állványon seregével: Cegléden az áruház előtt iskolaköpeny bemutatót és vásárt tartott a Dél-Pest megyei Áfész áruháza. Sok kisdiák ruhatára, bővült egy-egy ilyen darabbal a tanév kezdetére készülődve, fogytak tucatjával az iskolaköpenyek. Az Áfész albertirsai és jászkarajenői kisáruházá- ban hasonló volt a kínálat. Nehéz most a vásárlók érdeklődését a szokásos módon felkelteni, mondják a ceglédi áruháziak. A korszerűsítés az emeleten javában tart és ennek, bár a jövőben nagy haszfázisát megismerhettem, volt idő megtanulni. A Fővárosi, mérték utáni cipőkészítő cég következett ezután, ott az ortopéd lábbelik készítésének módját sajátítottam el leginkább. Nagyon hasznos, fontos munkaterület ez a szakmában, kevesen gyakorolják. Ötödik esztendeje, hogy itt a lakótelepen, ahol lakást vásárolhattam, itt állok kedves vendégeim rendelkezésére. Tudvalevő, a házak földszintjén garázsoknak alakítottak ki helyiségeket. Nos, az én műhelyem is ilyen garázsból lett műhely, annak rendeztem be. Kik bí'ctjcipö Farkas Sándor javító szolgáltatást végez. Főként a lakótelepiek keresik fel, de van kuncsaftja Csemőből, Tápió- szőlősről, a Budai útról, mivel közel a buszmegálló, s kis üzlete útbaesik. — A lakótelepről egy ismerős Szentendrére költözött el. Mégis, hogy itt járt, két ízben is hozzám hozta a cipőjét javítani. Segítettem gyorsan a bajon: sokat járó ember, rossz lábbeliben, nem mehet. Nyílik az ajtó, egy férfi lép be. Sági Károly, a ceglédi taxisok egyike. — Mester, itt hordom az autóban ezt a cipőt már vagy két hónapja. Utazik velem, nem volt érkezésem leadni magához. De most végre eljutottam. Bejárta a cipő velem a fél országot, de csak ide hozom! Tudom, jó kézbe kerül. A következő vendég az autójavító szervizből érkezik, majd három kislány toppan be egyszerre a műhelybe. — Kék színű balettcipőt szeretnék — mondja egyikük, Halmi Rózsa. A mester válasza: jól van, péntekre meg is lesz. — Főként férfi és női cipőket javítok, de akad sok szakadt iskolatáska is, amit a környékbeliek javíttatni hoznak. Most is itt van, vagy tizennyolc darab. Közeledik az új tanév, a szülő számol és ha a táska még egy kicsit bírja a javítás után, hát nem vesz újat, így olcsóbb. Télen a csizmák seregével van dolgom, főleg gyerekcsizmákkal. Sajnos, gyógybetét nélkül készítik a gyermek lábbeliket, pedig a gyerek lábának alakulásához ez oly fontos volna. Ha kérik, teszek betétet én a kis csizmákba, parafából. Baj van a gyermekcsizmák cipzárjával is, gyakran kell cserélni, hamar tönkremennek. A dzsekik cinje sem tündökölhet valami fényesen, már ami a minőséget illeti, mert a hűvösebb évszakokban, amikor ez az egyik fő viselet, még dzseki záró* pántokat is felvarrok, cserélek. Ha sürgős a dolog, megérti a mester a vendég kívánságát. Készít soronldvül, nem nézi, hány óra van, s zárna-e már különben. Most egyedül dolgozik. Volt ugyan egy tanulója, de hogy eredményes vizsgát tett és szakmunkás bizonyítványt kapott, a fővárosban helyezkedett el, ott próbál szerencsét. — Segítségem a feleségem. A varrógépnél ő dolgozik mellettem. Egyébként a Lenin Tsz munkavédelmi kesztyűket gyártó részlegében dolgozik. Kis műhelyem egy percre sincsen üresen. Beszélgetünk arról, örökli-e Ä jövő titka valaki a szakmát? A mesternek három fia van. A legidősebb kádár, a középső a karosszéria lakatos szakmát választotta. A kicsi? Még általános iskolás. — Belőle ml lesz? — néz rám kérdőn. — Az a jövő titka. Majd meglátjuk. Becsületes, dolgos ember legyen! K. S. Az utcabál hétfőn hzi A Kossuth Művelődési Központ értesíti a ceglédieket, hogy az utcabált nem augusztus 19-én, hanem 20-án a főtéren rendezik. 18 órától 22 óráig. na lesz, a kárát egyelőre épp a konfekciós ruházati részleg, meg a papír-írószer osztály látja, ök vannak a legszükö- sebben. A nyári vásár idején most igen kelendő volt azért az olyan holmi, ami iskolai viseletnek a gyerekeknek megfelel. Nem sikerült rosszul a kedvezményes táskavásár sem az áruházban. Fogadóérák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára augusztus 22-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájában. Jegyzet Virágnyelven magunkról L assanként hazatérnek külföldjáró hazánkfiai. Megkezdődnek az útibeszámolók, előhívják a filmtekercseket és sók-sok szép élményt raktároz él az emlékezet. Az utazások különös mozaikjai mellett sokszor a háttér, a sok apró, de mégsem jelentéktelen benyomás is megragad. Egymástól függetlenül többen mondták, milyen szépek a szomszédos Ausztriában a muskátlik özönével díszített alpesi házak, a dalmát tengerpart villáit övező leánderek, a parányi udvarokban, szűk utcácskákban edényekben virító virágok, akár a görög szigeteken, akár a spanyol tájakon. Mindez természetes emberi igény megnyilvánulása, a szép környezet iránti vágy ott is, ahol egyébként a turista csak bámul, nem tudván betelni az ég és a tenger kékjével, a hófehér sziklák szikrázó látványával, az öreg épület- együttesek múltat idéző nagyszerűségével. Hazatérnek a világjárók, összehasonlítják a kenyér, a sör és a benzin árát, a lányok szépségét. A színes diakockák hátterében felfelvillan a megcsodált fű, fa, virág, de a párhuzamkeltés itt már elsikkad, pedig ezen a ponton kellene folytatódnia. Mi az oka, hogy oly kevés városunkban a virágos erkély? Alig- alig találni a földszintes lakónegyedekben ház előtti kiskertet. Az évek során társadalmi munkában elülteti facsemetékből már erdő kerekedhetett volna, ám kiszáradt husángok, vékonyka törzsecskék mere- deznak mementóként. A Kossuth Ferenc utca legújabb emeletes Házainak egyikénél mindig megcsodálom az emeletről lefolyó zöld futónövényt, fölötte a tarka virágözönt. Ismeretlen ismerősként számontar- tom azt a bácsit, aki a Táncsics utcai négyemeletes ház előtt hosszú évek óta kedvtelve nevelgeti a virágokat. Ám ez a néhány példa csak fokozza a kiáltó ellentétet, á sivárságot. Mert öröm a Reggel utcai ABC előtt látni a gondozott, szépen díszlő növényeket, ám más közintézményeink környékén egyetlen ember sem akadt, aki egy-egy vödör vízzel megmentette volna a facsemeték életét. A ceglédi főutca ostorfái- vgl szép látványt nyújt. Öröm a lombok alatt végig- ■ menni a főtértől a vasútállomásig. Ilyenkor mindig az egykori faültetőkre gondolok, vajon milyen emberek voltak, hogyan éltek? Hogy lehet az, hogy az a fasor olyan szépen megmaradt, s ahol híja támadt, az is a későbbi kor gépkocsi- vezetőinek a lelkén szárad. E gy hódmezővásárhelyi szobrászművész műtermében már formálódik az a köztérre szánt alkotás, amely a városalapító ceglédi embert mintázza meg. Egy kicsit benne lesznek a régi parképítők, fá- sítók, városrendezők is. Rólunk vajon milyen szobrot állít az utókor? Tamási Tamás ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Fé3 év a száaidh fiíkré&en Köpenyek színes sora
