Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. EV FOL VÁM, 193. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK Az összevont pénzügyi cscpsrt munkájából Adatok elektronikus gépeken Sok töbS&lefmunkát igényelt Csaknem hatmillió forint a Pilisi Nagyközségi Közös Ta­nács idei törzselőírása az adó­ügyi ágazatban. Ez félmillió forinttal több a tavalyinál. Je­lentős növekedés tapasztalha­tó áz általános jövedelemadó összegében, mivel nőtt a fize­tésre kötelezettek száma. Lajstromok egyeztetése Az évi adókivetés változá­sát befolyásolta, hogy a ter­melőszövetkezet milyen nagy­ságrendű földterületet oszt ki tagjai és alkalmazottai részé­re. A fennálló jogszabály ér­telmében az a termelőszövet­kezeti tag, vagy alkalmazott, aki háztáji földterületet vagy pénzt kap, az adó lakhelye szerinti illetékes tanács köve­tési hatáskörébe tartozik. Köz­ségfejlesztési hozzájárulást több mint négyezren fizetnek Pilisen és a hozzá tartozó társ­községben, Nyáregyházán. Az idén Pilis is bekapcsoló­dott az adó elektronikus adat­feldolgozási rendszerébe. Az ezzel kapcsolatos másodlagos adathordozó bizonylatok kiál­lítása, valamint a feldolgozott adatokról készült elektronikus lajstromok egyeztetése, javítá­sa sok többletmunkát, igényelt, a tanács dolgozóitól. Panasz nélkül Elmondható, hogy jelenleg az átállás még hátrányosan befolyásolja az adóügyi dolgo­zók érdemi munkáját. Ez el­sősorban abban nyilvánult meg, hogy az idén a korábbi­nál kevesebbszer tudtak ellen­őrizni az adózásra kötelezet­tek körében. Az adójogszabályokat be­tartó hatósági tevékenységet tükrözi, hogy a kivetések el­len sem fellebbezés, sem pa­nasz nem érkezett a tanács­hoz. A pilisi tanács célja, hogy a lakosság jövedelmi viszo­nyait figyelembe véve az adó­zás jövedelemszabályozó sze­repének előtérbe helyezése. A lakosságot igyekeznek sok­oldalúan tájékoztatni a meg­jelent módosításokról. Az adó- igazgatás tárgyi feltételei ki­elégítőéit, a személyiek vi­szont nem a sok többletmun­ka miatt. Két éve alakult meg a tanácsnál az összevont pénz­ügyi csoport. Szakmai tevé­kenységükre jellemző az átfo­góbb pénzügyi-gazdálkodási szemlélet, amelynek a helyi anyagi források megteremtése látja hasznát. Fizetési morál A tanácsok egyik fontos feladata az adóügyi igazgatás. Így van ez Pilisen is, hiszen a fejlesztések, felújítások je­lentős részét a befolyt adók­ból tudják csak megvalósítani. Az állampolgárok adófizetési morálja megfelelőnek mond­ható Pilisen 'SS1 ‘Nyáregyházán egyaránt. A legtöbben élnek azzal a lehetőséggel, hogy ka­mat nélkül fizetik be az ösz- szegeket. Az első félévi adót március 15-ig, a második fél­évit szeptember 15-ig lehet be­fizetni kamat nélkül. Termé­szetesen akadnak notórius ké­sedelmes fizetők, a jövőben a tanács igyekszik meggyőzni őket a kötelezettség betartásá­ra. Jegyzet V: Tegnap, ma, holnap A zt hiszem, a változást ** már csak titokban vá­rom. De azért hadd mond­jam el megint, ami minden nyáron osztályrészünkül jut, nekünk, megrögzött és el- tántoríthatatlan tejivóknak Manor on. Bemegy az ember szom­baton reggel a boltba Mo- noron — mindegy, hogy melyikbe, ámbár jelen esetben a Forrás Áruházról van szó — s megveszi a hét végére szükséges 3—4 liter tejet. Gyakorlott és előrelá­tó lévén a dátumot is fi­gyeli. de „szombat” díszük a tejeszacskón, tehát csak friss lehet. Hogy nem az, az már délután kiderül. A va­sárnap tehát teanapnak mi­nősíttetik át a családban. Hétfőn már újult remény­nyel áll a vásárló a hűtő­pult előtt, edzett háziasszo­nyok olvassák a zacskókra préselt dátumot: szombat. — Miért szállít a tejipar hétfőn reggel szombati te­jet? — kérdezik az éppen arra járó eladót, aki csak annyit mond: — Dehogy szállít szom­batit! S jönnek a műanyagréke- szek, rajtuk új felirattal: hétfő. Viszi a zsákmányt mindenki, elégedetten. S a pohárból újfent, még aznap reggel sűrű, savanyú, iha­tatlan tej kerül a mosoga­tóba. j\a, de kedden! A kedd, az már egészen más! Mert aznap reggel a hűtő­pultból előkerülő tejeszacs­kón már ez a felirat fogad: szerda. Ami még csak hol­nap lesz. Tehát a gyakor­latban ma még nem is sza­badna léteznie. Úgyhogy garantáltan friss lehet. De szegény vásárló ebben a hercehurcában bizony az idén is alaposan elfáradt már... K. Zs. Levelesládánkból Megtépett menetrendek Az elmúlt hetekben, hóna­pokban örömmel tapasztaltuk, hogy a Volán 20. sz. Vállala­tának monon üzemigazgatósá­ga területén új tájékoztató táblákat helyezett ki. Ez azért is jó volt, mert a megválto­zott menetrendet még most sem ismeri mindenki. Sajnos sok helyen az uta­zóknak már nem is lesz mód­juk, hogy tájékozódjanak, mert illetéktelen kezek letépkedték a táblákat. Lehetetlen, hogy valaki ne látta volna, ki'.: tet­ték. Felnőttek, gyerekek? Mindenesetre, nemcsak a Volánnak okoztak kárt, ha­nem nekünk, utasoknak is. Olasz Józsefné Monor A jövőben szükség van Pi­lisen is a pénzügyi dolgozók körében a folyamatos önkép­zésre, s törekedniük kell a még gyorsabb ügyintézésre. Gér József Mozi Gombán, az autós kertmozi­ban, 21 órától: Te rongyos élet. Gyomron, a strand kertmo­ziban, 20-tól: E. T. (A földön­kívüli). Maglódon, a művelődési házban, 16.30-tól és 18.30-tól: Kisapák és nagyapák. Monoron, 18-tól és 20-tól: Megtalálni és ártalmatlanná tenni. Monori-erdőn, a kertmozi­ban, 20-tól: Napló gyerme­keimnek. ty Gyömrő művészete és múltja Az elődök nyomdokain haladnak v Gyomra művészete és múlt- y ja címmel képzőművészeti kiál- / lítás nyílik ma délután hat óra- ^ kor Monoron, a Vigadó fölötti £ Nagy István Galériában. Meg- JÍ nyitó beszédet mond Gulyás £ László, a Gyömröi Nagyközsé- y gi Tanács vb-titkára. A tárlat > augusztus 21. és a hétfők kivé- / telével szeptember 7-ig naponta V. 10—18-ig látogatható. Talán nem vagyunk elfo­gultak, ha, azt gondoljuk, hogy a művészet suhanó mú­zsájának virágborította ruhá­jából egy virágszál Gyömrőre is hullott. Ha örömteljes vé­letlennek is tűnik, mégis igaz, hogy itt bőven termi az anya­föld a festőket, szobrászokat, iparművészeket, és sok azok­nak a száma, akiket sorsuk átmenetileg, hosszabb időre vagy végleg közénk hozott. Ebben a művészeti tekintet­ben gazdag múltnak és jelen­nek rádöbbenés erejű felmé­rése vetette fel igényét annak, hogy ezt egy együttes felmé­rés kövesse. Ez a felmérés ki­állításunk elsődleges célja. Visszatekintésünk határa az 1910-es évek, amikor Tauchert Károly telepedett Gyömrőre. Akkortájt kezdte művészi pályáját az itt született Gy. (gyömrői) Sándor József ko­rának elismert művésze, aki tájképeivel és virtuóz techni­kájú rézkarcaival reprezenta­tív külföldi kiállításokon is megjáratta saját nevével ösz- szefonva községünk nevét is. Itt élt és dolgozott 30 éven keresztül Lovaghy István fes­tőművész, aki 1925-től tanított rajzot Gyömrő különböző is­koládban. Finom, légies köny- nyedségű akvarelljei mellett — melyekben régi gyömrői tájak, emberek tűnnek fel — szelíd embersége melegét hagyta emlékezetünkben. 1/ Vacsora a borjúévodában Mint egy állatóvoda úgy fest a Rákosmezeje Termelőszövet­kezet borjúnevelője a központi szarvasmarhatelepen. A pár he­tes jószágok különálló kis ketreces „házakban” erősödnek, s csak később kerülnek az istállókba. Lázár Józsefné az esti gondozó porciózza a vacsoraadagokat Hancsovszki János felvétele Több művészpályát indított el, közöttük a Pál testvérekét. Id. Pál Mihály emberi és művészi példamutatása nagy fejezete Gyömrő művészeti életének. Szenvedélyes kutató szelleme töretlen vonalban építette művészetét, és kísér­leti irányai élete végére pá­ratlan szintézissé álltak ösz- sze. Gyerekkorától haláláig itt élt. Drámai feszültségű, mitikus súlyosságú szobrai a Gyömrő környéki erdők, lan­kák közötti bolyongásai köz­ben fogantak úgy, hogy kör­nyezete ezekről a tragikus víziókról csak a szobormeg- valósítás áttételéből értesül­hetett. Szűkebb s tágabb kör­nyezetének is csak derűjét és kiegyensúlyozott harmonikus életnyugalmát nyújtotta. Művészete hivatalos elisme­résben is részesült: 1970-ben Munkácsy-díjat kapott. Köz­szeretetben élt. Ez a szeretet hozta létre a művei egy ré­széből kialakított állandó sza­badtéri kiállítást, a gyömrői szoborkertet 1973-ban. Tiszte­lete, megbecsülése nyilvánult meg abban is, hogy az 1979- ben alakult művészeti és helytörténeti baráti kör őt vá­lasztotta névadóul, s célul tűzte ki művészetének ápolá­sát.- terjesztését és megőrzését. Két tragikusan fiatalon el­hunyt művésznő is csak mű­veivel és emlékünkben lehet velünk. B. Szabó Edit szobrászmű­vész, aki ifj. Pál Mihály há­zastársaként került Gyömrőre és ebben a községben ő is otthont talált. Az antik har­móniára szegeződő figyelme itt klasszikus szépségű rajzo­kat és meghitt áhítatot sugár­zó szobrokat eredményezett. H. Fekete Hainal bár nem volt gyömrői, kötődései miatt közülük valónak érezzük. A sors rövid időt szabott számá­ra az alkotásra, talán ezért is olyan céltudatos és egyenes a fejlődése az utolsó képek tra­gikus gyászáig. Az élők közül itt vannak az idősebb mesterek: Faragó Pál, Hajdú Sándor, Pál Ferenc, Schuster Ödön, akik mun­káikkal, életművükkel elisme­rést és tiszteletet váltottak ki. Számtalan sikeres kiállítással, köztéri munkával a hátuk mögött dolgoznak fiatalos lendülettel. Gyömrő iránti kö­tődésük kifejezésének érez­zük, hogy megtisztelték kiál­lításunkat részvételükkel. A középgeneráció képvisele­tében itt van Bodócsi Béla, a gyömrői tájak hű krónikása, Ünyi István a friss magára- találás mámorában fogant képeivel, Tarsoly Ilona szép vázáival. Z. Horváth Gabriel­la a maga állította mércével éppen e kiállításra időzítette megújult művészete megjelen­tetését. Tárlatunk rangját emeli a sok évig Gyömrőn élt Bak Imre festőművész vilá­got járt kollekciója, ami több külföldi kiállításon is sikert aratott. Ehhez a generációhoz tartozik e sorok írója is, aki kortársaihoz hasonlóan most a maradandó megvalósulás aktualitására figyel. A fiatal generáció jelentős egyénisége Hegyi-Füstös László, akit tv- és filmsikerei nyomán ismer az ország, most izgalmas grafikáival szerepel. Simon László és Vas Jenő biztató eredménnyel keresik ■képi kifejeződésüket. Gyenes Andor talált a rézanyag megmunkálásra új technikát, Pál Aranka, a legfiatalabb résztvevő, finom tolirajzait mutatja be. Befejezésül visszatérek e sorok elejének játékos gondo­latához. A suhanó múzsa elej­tett virágjáról szeretnénk azt hinni, hogy megtaláltuk, és most átnyújtjuk a kiállítás látogatójának, fogadja szere­tettel, de ne préselje le, tegye friss vízbe és hagyja illatoz­ni. Ezt a bevezetőt a Gyömrői művészek tárlata ’80 című katalógusból idéztük. Ekkor mutatkoztak be először együtt a nagyközönség előtt. Azóta természetesen már sokszor volt alkalmuk részt venni a különböző tárlatokon. Örvendetes, hogy bővült a művészek köre. Ma már gyömrői alkotónak mondhat­juk Gábor Éva szobrászmű­vészt, Detzky Júlia, Bujáki József, Reitz János festőt, Tölgyes Tamás keramikust és Záhonyi Zsófia textiltervező iparművészt. Legutóbb a ráckevei Savo- yai-kastélyban a Nagy István Képzőművészeti Csoport kiál­lításán láthattunk néhány al­kotást a gyömrőiek anyagá­ból. G. J. Tüske lelet falvasom a lap hasábjain ^ — írja olvasónk y hogy spárgát találtak egy kenyérben. Tanúsíthatom, hogy az még semmi, mellé­kelten küldöm az én felfe­dezésemet. f A borítékban valami ap­ró, kemény tárgy lapul. Ap­ró a borítékhoz, s talán még a kenyérhez képest is, de az ember gyomrát megfeküdné a beküldött másfél centi széles és két centir hosszú fémlapocska. Hogy jelvény volt-e, vagy egy csat darab­ja, mai állapotában nehéz eldönteni. Egy biztos, ün­nepre — a kenyér ünnepé­re — készülve lemondanánk a sütőipar ilyen ajándékai­ról. U izünk benne, augusztus 20-án inkább a pék­termékek ízletességével lep­nek meg minket. V. J. I versenysport pénzbe kerti! ^ A rég múltból vették a példát Megtérítik o nevelési költségeket Az NB I-et megjárt Pénzes Viktor úgy fut, olyan frissen a két medicinlabdával a hóna alatt, mintha Keszthelyi Miska bácsi dirigálná a Hungária úton. Rövid, gyors vágták, az­tán némileg lassúbb tempó­ban a pálya körül, verseny­ben a serdülők közül az ifit is megjárt tinikorú Faskával. Az üllői labdarúgócsapat 16-os keretének valamennyi tagja ilyen lelkesen és fárad­hatatlanul készül a bajnoki idényre, pedig az edző is új — Viczkó István. Megfogadják, teljesítik minden szavát, kí­vánságát, maga is évekig ezen a pályán rúgta a labdát. Játé­kosként. emberként is lelkiis­meretesnek, becsületesnek is­merik a községben. Hosszú ideje már Bálint Tibor társa­ságában a serdülőkkel foglal­kozott. Ahogy az elért sikerek mutatják — nem is eredmény­telenül. Viczkó István gyakori ven­dége volt a főváros nagy pá­lyáinak, ahol figyelemmel kí­sérte a sikeres edzők munká­ját. Jó tanulónak bizonyult, most az üllői labdarúgók fel­készítésénél használja fel a tapasztalatokat. — Lépésváltás következik — hangoztatja a fiatal elző —, hiszen a csapatból senki nem ment el, igaz nem is jött sen­ki Ismerem a lehetőségeket, kihozzuk a játékosokból mind­azt, amit tudnak. Húszas ke­rettel kezdjük mi is az ered­ményesnek ígérkező szezont, van néhány nagyon tehetséges fiatalunk, akik már a „na­gyokkal” gyakorolnak. — Igaz, a három legtehet­ségesebb serdülőnk, a megye válogatottjával az NDK-t meg­járt Balázs, Viczkó és Major ezután a Budapesti Honvéd- ban futballozik Kozma Mi­hály és Páí József edzők irá­nyításával. A fővárosiak szakosztálya a nevelési költ­ségeket készségesen megtéríti amellett csapatával bemutató mérkőzést játszik Üllőn. A helyiek egyébként a na­pokban játszották az első ed­zőmérkőzésüket a neves játé­kosokat felvonultató Lőrinci Fonó ellen és jó játékkal 6-2 arányban diadalmaskodtak a peremkerületiek felett. — Persze, az erőteljesebb fejlődést az anyagiak hiánya némileg gátolja, a szerelés és a technikai ellátottság kiegészí­tése nagyobb összeget igényel­ne. Tudjuk azonban — foly­tatja az edző —, hogy a köz­ség szigorúan szabott költség- vetése jelenleg nem ad erre lehetőséget. A biztonságosabb anyagi alap megteremtésének érdekében más irányban pró­bálkoznak az egyesület veze­tői. A sportpályától teljesen el­különítve, a parkoló felőli be­járattal hamarosan megnyit­ják a korszerű berendezéssel felszerelt tágas sportpresszó­jukat, ahol kellemes körülmé­nyek között elszórakozhat majd a barátságos hangulatot kedvelő közönség. Még az so­kak emlékezetében él, hogy egykoron a Dalkörben a mér­téktartó italmérés nemcsak a megyeszerte ismert labdarúgó­csapatot tartotta el, hanem az országos versenyeken és ünne­peken résztvevő dalárdát is. Őket olyan neves karnagy di­rigálta, mint Winkler Rezső, aki később a KISZ Központi Művészegyüttesének a dalka­rát vezette. Félre azonban a nosztalgi­kus emlékekkel — szakít fél­be a tennivágyó edző —, mi azt szeretnénk és azért min­den igyekezet, sőt áldozat, hogy a sportegyesületben — a sportolók között is — a becsü­letes küzdelem domináljon, s ebben örömét lelje a község lakossága. Ezt kívánja a te­lepülés nemes sportmúltja is. Kiss Sándor Köszönetét mondunk mind­azoknak a közeli és távoli roko­noknak, szomszédoknak, Jóbará­toknak, munkatársaknak, a tsz- központ dolgozóinak, akik fe­lejthetetlen férjem, Mészáros Ferenc temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút és vi­rágot helyeztek. Külön köszön­jük dr. Burzuk Valéria körzeti orvos fáradságos munkáját. A gyászoló család. (ISSN 01W—2651 (Monori űrlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom