Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-17 / 193. szám

1981. AÜGÜSZTUS 17., PÉNTEK ä| 3 Egy számmal nagyobbat vettek Kiosztották a közművelődési díjakat Jó reklám, de üzletpolitika is A sportos kivitelű nyári gyermekcipőt az édesanya 225 forint helyett 157 forintért vette meg. Még iskolaköpenyt, tornacipőt is néznek, min­den fillér számít Hittel, tudással - névtelenül '„Jobb szeretném a pirosat, a Pityunak is olyat vett az anyukája” — mondja az öt év forma kisfiú a nagykátai áru­házban. A mama válogat. Bár a nyári vásár már az utolsó napoknál tart, még mindig van bőven választék a cipő­osztályon. Előre spóroltak Páskulyi Istvánná pénztá­ros csokorba fogja a tapasz­talatait. Jól tudjuk, az ilyen szezon végi kiárusítás a keres­kedelemnek és a vásárlóknak egyaránt érdeke. A vállalatok­nak azért, mert megszabadul­nak felesleges készleteiktől, s —* szezon jellegű cikkekről lé­vén szó — nem terheli a rak­tározási költséget még egy évig. A vevők pedig? — Sokféle ember vásárol a2 akciók idején. Volt aki csak kiííűlnézm' jött ;_bé, s; ' aztán mégis 'tele szatyorral ment ha­za. Másók kifejezetten tákaré- Ijöskodnak, hogy legyen mi­ből megvenni az Olcsóbb' árut. Bizony előfordul, hogy egy többgyermekes család négy-öt pár szandált is vész, s mind egy számmal nagyobb, mint A nagykátai áruházban a kötött pulóverek között válogatnak a vá­sárlók. Nézd mama, az a csíkos talán jó lesz Trencsényi Zoltán felvételei amekkora éppen szükséges lenne. Jövőre veszik meg. Nagykátán múlt hét hétfőn másfél millió forint értékű nyári ruhák, rövid ujjú ingek, szandálok, víkendcipők vár­ták a pultokon a vevőket. Nyolcvan százaléka a kínált cikkeknek gazdára is talált. Boros Gyula, az áruház ruhá­zati osztályának vezetője elé­gedett a forgalommal. — Nem igaz, hogy csak az kapható olcsóbban, ami silá­nyabb. Hiszen a kedvezmé­nyes vásárok, a sok kiárusítás módot ad arra, hogy szak­zsargonnal élve: tisztán tart­suk a készletet. — Hét-nyolc- száz forintos szandálokat emel le a polcról, most ezek is 30— 40 százalékkal olcsóbbak. Kockázati alapból A ceglédi Skálában Molnár Tibor áruházi igazgatóhelyet­tes szerint, - jobb volt az idei akció, mint a tavalyi. — Három és fél millió fo­rintos készlettel indultunk, és az árengedmény mértéke meg­közelítette az égymillió forin­tot. Ennyit spóroltak meg a vásárlók. Természetes, hogy ez nem valamiféle szociális juttatás, hanem üzletpolitika. Kimondottan erre a célra egy millió forintos kockázati ala­pot képezhettünk, amiből fe­dezzük a különböz'etet. S a vásár egyben jó reklám is, mindenki számára természe­tes. Itt is a cipőosztályon és a divat-kötöttáru osztályon na­gyobb a nyüzsgés. A méter­áru és a konfékciónális ter­mékek, lassabban, kelnek el. Egy idősebb asszony arra hív­ja fel a figyelmemet, hogy az igen, divatos hálószerű pólók, és nyári sapkák fölött, a táb­la: egyes cikkek végleges ár­engedménnyel. (Miért pont ezek? — dünnyögá.) — A készlet nagyobb része természetesen a sajátunk, de kimondottan az akcióra a nagykereskedelemtől is vet­tünk át pulóvereket, függö­nyöket, cipőket — teszi hozzá Molnár Tibor. Türei Ferencné hosszasan, körültekintéssel válogat. Saj­nálkozó kifejezéssel az arcán, megjegyzi: — Tápiószőlősről kimondot­tan a vásár kedvéért utaztam ide Ceglédre, de sajnos, nem kapok a méretemre ruhát. Hogy lehet-e ilyenkor spórol­ni? Akinek van pénze és a termete sem tér el az átla­gostól, az tud takarékoskodni. A próbafülkéből a fiatal- asszony két kisgyermekkel lép ki. A tetszetős pántos ruhái — saját magának szánta — visszateszi a helyére. Nyári vásár ide, vagy oda, előbb az iskolaköpenyeket és a torna­cipőt kell megvenni. Amikor nincs tömeg Nagyot ugrunk Ceglédről, és Pest megye másik részén, Budaörsön, a ruházati boltban nézünk körül. A nagy áruhá­zakban esemény a nyári vá­sár. De így van ez vajon egy kis boltban is? A kirakatban hasonló ruhák, cipők, mint másutt. Éppencsak mindenből kevesebb. Szilágyi hászlóné boltvezető, bár betegállomány­ban van, most is az üzletben található. — Kevesen vagyunk, rajtam kívül két eladó és egy kise­gítő kislány. Nem csoda, ha a két hét végén ők is kissé ide­gesebbek, fáradtabbak már. Kétszázezer forint értékben volt cipőnk, 300 ezer forintért ruhanemű. Mindenre 30—40 százalékos árengedmény, a 20 százalék inkább csak elvben létezik. A cipőből még annyi van, amennyit a polcokon lát. o függöny- és méteráru mind elfogyott. S persze nemcsak a leértékelt áruból adtunk el a szokásosnál többet, hanem a többitől is. Akinek az tet­szett meg, elvitte. Egy kismama nyugodtan vá­logat a szinte üres boltban — szokatlan ez az áruházak zsú­foltsága után. — Kucsera Fe­rencné nem szokott az első napokban vásárolni, mert iszonyodik a tömegtől. S mi­vel így sikerült a vétel, érde­mes volt várnia. Jó reklám; ném kell a sze­zon .után ■ a ruhákat, cipőket még egy évig raktározni; a vevőknek alkalom arra, hogy szépet, praktikusat olcsóbban vásároljanak. Ennyi volt az idei nyári vásár is, csakhogy most még az időjárás is ked­vezett. Hiszen igazi vakáció­hoz illő melegben válogathat­tunk a — nyári holmikból. EI. E. A budaörsi ünnepségen mondott beszédében dr. Tóth Albert az elismerés és a köszö­net hangján szólt azokról, akik munkájukkal, lelkesedé­sükkel, példamutató helytállá­sukkal hozzájárultak a megye kulturális életének fejlődésé­hez, gazdagodásához. Igaz, hogy az utóbbi esztendőkben a pénzügyi lehetőségek szeré­nyebbek lettek, de a társadal­mi erők összefogásával to­vább fejlődött az intézmény- hálózat. Újjászületett a buda­örsi és az erdőkertesi műve­lődési ház, bővült a tököli, gyáli, zsámbéki, monori és mogyoródi könyvtár. A példák is bizonyítják, hogy nehezebb körülmények között is lehet ésszerű, taka­rékos megoldásokkal, a helyi erőforrásokra, leleményre, lo­kálpatriotizmusra építve gya­rapodni. Egyre többen isme­rik fel, hogy a kultúra fejlő­dése fontos feltétele gazda­sági, társadalmi előrehaladá­sunknak. Értékeink védelme A változó élet rákényszerít bennünket, hogy másképp dolgozzunk, hogy következete­sebben érvényesítsük a minő­ség követelményét a kulturá­lis életben is. Több kezde­ményezésre van szükség, hogy Dúsított tápanyag Nagyobb terméshozamok Negyvennégy nagyüzemi gazdaság 54 ezer hektár bú­zát, kukoricát, cukorrépát és. egyéb növényt termő földjén alkalmazták az idén a leg­újabb műtrágyázás: eljárást. Törőcsik Mihálynak, az ÉLM- SZOLG kutató főmérnökének találmánya alapján a foszfor és a kálium mütrágyáhő^ olyan adalékanyagot kever-, nek, ami megakadályozza hogy a műtrágya tápelemei haszontalanul lekötődjenek a talajba, lehetővé teszi a táp­anyag teljes felvételét a nö­vény számára. A módszerrel 10—30 százalékkal kevesebb Pásztor Béla átveszi a közművelő­dési díjat. legyen az új helyzetnek meg­felelő művelődési koncep­ciónk, amelynek középpontjá­ban az igazi értékek védelme és terjesztése áll. Arra kell törekednünk, hogy a kultúra váljék olyan belső motívum­má, cselekvésre késztető erő­vé, amely formálja az embe­rek egyéniségét, életmódját, magatartását. Előrehaladásunk egyik zá- ! loga a közművelődés szemé­Az ünnepség közönségének egy csoportja műtrágya is biztosítja a ter­més szlntentartását, az előirt mennyiség viszont jelentős terméstöbbietet eredményez. A dúsított műtrágyázásban részesített huszonnyolc és fél ezer hektárnyi őszi búzából hektáronként 5,4 mázsával több termett. A találmány hasznát a Palötási Állami Gaz­daságban és a kengyeli Dózsa Tsz-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ellenőrző kísérletei is igazol­ták így at eljárást 1985-ben már legalább száz-száztízezer hektáron alkalmazzák. Ä imsnkázn a haitim Aki álmodni meri a homokon S ztancsik Antal, mint oly sokan az emberek közül, gyermekkorában megálmodott valamit. El­határozta, hogy gyümölcs- termesztő lesz, s az Örké­nyi futóhomokon mutatja meg, mit tud egy paraszt­fiú, ha iskolázzák. A tör­ténelem azonban közbe­szólt, leengedte tiltó so­rompóját: apját egy nap, kulákká nyilvánították, ami egyben azt jelentette: bezárultak előtte oktatási intézményeink kapui. Sztancsik Antal kita­nulta hát a lakatos mes­terséget, majd hogy a kö­zelben dolgozhasson, a vil­lanyszerelés alapismeretéit is elsajátította. Később, az ellenforradalom leverése után, az Örkényi tsz aján­lásával jelentkezett a váci mezőgazdasági technikum­ba. Mi történt azóta? Tíz év halasztással elérte célját. Ma a Béke Tsz diplomás kertésze, ágazatvezető. Te­lepített 100 hektár gyü­mölcsöt, 150 hektár szőlőt olyan területen, ahol ko­rábban a gazdaság rendre ráfizetett a gabonára. — A tavalyi aszályos esztendőben is 30 ezer fo­rint tiszta jövedelmet ér­tünk el az almásban, s ál­lítom, a szép árut még akkor is megveszik, ha a kelleténél többet kínálnak gyümölcsből a piacon — mondja az ágazatvezető, akivel komótosan járjuk a fasorokat. Látja ez a jövő almája — mutat büszkén az egyik dúsan rakott Gloster ko­ronájára. — S mit szól ezekhez a MuLuk-hoz, ugye gyönyörűek? — büsz­kélkedik fajtagyűjtemé­nyével, amelyben olyan különleges elnevezésre hallgató egyedek lelhetők fel, mint a Bancroft, a Ducat, a Myo, a Mach In- tos vagy éppen a Kertésze­ti Egyetem kutatójának, Kovács Sándornak, a ne- mesítvényei. Szerencsém volt, hogy egy olyan gazdaság mű­ködött a közelben, mint az albertirsai Micsurin. Na­gyon sokat tanultam az ottaniaktól, a módszereik­ből. Hogy csak egyet em­lítsek, a csepegtető öntö­zés nélkül, amit ők fejlesz­tettek ki, elképzelhetetlen lenne ez az eredmény — véli Sztancsik Antal. H ogy makacs vagyok-e? Sajnos, igen. Ebből számtalan konfliktusom tá­madt már, de addig nem engedek, amíg meg nem győznek álláspontom hely­telenségéről — vall magá­ról az ágazat vezető, akiről mindenki tudja , az üzem­ben, hogy a közös gazda­ság gyümölcsösét jobban félti, óvja. mint a saját kertjében termőt. Meg azt is, hogy elviselhetetlenül pontos, akkurátos ember. Amit viszont nem értenek: mi az ördögöt csinálhat szombaton, vasárnap, a fái között, ahová ilyenkor is kimegy. — Nekem tényleg köny- nyű dolgom van. Azt te­hetem, azért kapom a fi­zetésemet, ami a kedves időtöltésem. A munkám a hobbim — kacagja el ma­gát beszélgető partnerem. Megállapítása azonban ki­egészítésre szorul. Sztan­csik Antalnak ugyanis van más hobbija is. Szenvedélyesen gyűjtöm a különböző zenei hangfel­vételeket. Egyszer kíván­csiságból kiszámítottam, 28 napig szólna a magnó, ha egyvégtében lejátszanám az anyagot. — Milyen muzsikát ked­vel? — faggatom tovább. — Talán' furcsán hang­zik, de a popzenét, a ma- gyarnótát, és az operakó­rusokat egyaránt. Más hangerővel persze. — Olvasás? — Szép könyvtáram van, de aminek jobban örülök, hogy a családdal is , sike­rült megkedveltetnem a szépirodalmat. — A családot említette, hangjából kiéreztem a sze­retet. — Van, kire pazarolnom. Három lányom és egy fiam jelentik a szűkebb famí­liát. — Maradt-e tüske ön­ben a régi sérelem miatt? M ost mondhatnám, hogy elfelejtettem az ügyet. De ez nem hangzana elég­gé meggyőzően. ítéljen másból. A termelőszövet­kezet legnagyobb alapszer­vezetének párttitkára va­gyok. A történelem az én esetemben valóban igazsá­got tett. — Boldog ember? — A kisebb bajokat le­számítva, azt hiszem,1 igen.... Valkó Qcla lyi feltételeinek javítása. Pest megyében 685 főhivatású, 946 részfoglalkozású és 1800 tisz­teletdíjas népművelő, könyv­táros, múzeumi dolgozó vég­zi lelkiismeretesen, fáradha­tatlanul munkáját. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ahol hozzáértő, hivatásszerető intézményvezetők, közművelő­dési dolgozók tevékenykednek, ott színvonalas, érdemi mun­ka folyik. Sokrétű, nem köny- nyű feladatukat mindenek­előtt politikai, ideológiai mun­kának tekintjük és ekként is értékeljük hangoztatta dr. Tóth Albert. — Éppen ezért a közművelődés személyi felté­teleinek javítását fontos poli­tikai kérdésként kezeljük, amelynek eredményes megol­dása hatással lesz a követke­ző években a megye ideológiái és kulturális élete továbbfej­lődésére. Alapvető, hogy gya­rapodjék azok száma — fejez­te be dr. Tóth Albert _ — akikről elmondhatók Móricz Zsigmond szavai: Aki bátor kiállni az emberek elé, annak valami olyan kincset kell ön­magában bírnia, amire min- / denki vágyik: a hitet. Annak hitének kell: lennie, tudásának kell lennie. Az ünnepi köszöntő utáíi kitüntetések átadására keriflt sor. Amint arról már lapunk­ban beszámoltunk, Godó Já- nosné, a törteti községi könyv­tár vezetője Kiváló népmű­velő kitüntetést vehetett át szerdán a Parlamentben. Elkötelezetten A Pest megyei Tanács által 1978-ban alapított közművelő­dési díjból évente hármat ítélnek oda a legkiemelkedőbb teljesítmény alapján egyének­nek vagy közösségeknek. Csonka Tibor a tanács nevé­ben ezúttal dr. Asztalos Ist­vánnak, az aszódi Petőfi -Mú­zeum igazgat tójának, Pásztor Bélának, Veresegyház tanács­elnökének és a Pest megyei Hírlap kollektívájának nyúj­totta át az elismerést. Dr. Asztalos István negyed- százada áll az aszódi múzeum élén, s annak alapítása óta vezeti a Calga völgye felbe­csülhetetlen értékű néprajzi, régészeti anyagának gyűjtését és feldolgozását. E munka gyümölcse az idén tavasszal megnyitott új állandó kiállí­tás. Pásztor Béla következetes vezetői munkájának eredmé­nyeként a nagyközség az átla­gosnál jobban van ellátva közművelődési intézményei-;­Godő Jánosné Kiváló népművelő kitüntetést kapott. kel. A település kulturális élete tartalmas és sokszínű. A Pest megyei Hírlap évtizedek óta cikkéivel, tudósításaival szerves része a megye közmű­velődési életének. Kezdemé­nyezéseivel, írásaival orien­tálja, ösztönzi az intézmények munkáját. A közelmúltban szervezte meg a Táguló körök című műsorát, amely me­gyénk irodalmi, zenei érté­keit mutatja be. Szocialista kultúráért ki­tüntetést huszonkilencen, a kiváló munkáért miniszteri kitüntetést ugyancsak huszon­kilencen, miniszteri dicséretet pedig negyvenhatan vehettek át. A kitüntetettek nevében Pásztor Béla beszélt, ezúttal is bizonyítva: elkötelezettje a közművelődésnek. M. N. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom