Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

mmst »ii 1984. AUGUSZTUS 15., SZERDA Jogi tanácsok A vasárnap is lehet munkanap @ Öt évig fennáll az elidegenítési tilalom $ Készenléti díjazás és szabad idő nem kettős járandóság 0 Helyes-e, hogy a rendsze­res vasárnap délutáni műsza­kot hétfői napra számolják el? V. G. váci olvasónk és a rendszeresen délutáni mű­szakban dolgozó pékek arra szeretnének választ kapni, hogy joga van-e a vállalat­nak a délutános műszakban dolgozókat vasárnap délután is dolgoztatni, holott ezt a munkát hétfőre írják be, hogy ne kelljen vasárnapi pótlékot fizetni. Olvasóink a Fővárosi Sütő­ipari Vállalatnál dolgoznak három műszakban. A délutá­nos héten már vasárnap dél­ben munkába állnak, s azna­pi munkájukat hétfő dél­utánra számolják el. így ke­rültek néhányan abba a fur­csa helyzetbe, hogy például, ha valaki vasárnap megbe­tegedett, s hétfőn ment or­voshoz, azt a hétfői nappal vették fel betegállományba. A dolgozó ilyenkor azt mondja az orvosnak: én a mai napot már ledolgoztam. Ezt • nyil­ván egyik orvos sem hiszi el — mondják a levélírók —•, mindannyian érzik, hogy a munkáltató helytelenül értel­mezi a jogszabályt. Kérdezik: fordulhatnak-e panaszukkal a vállalati mun­kaügyi döntőbizottsághoz? Olvasóinknak részben iga­zuk van. A dolgozók számá­ra a heti pihenőnapot a Munka Törvénykönyve 41. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani. A vállalat sajátosságára tekin­tettel — a kollektív szerződés rendelkezése alapján —, nincs akadálya annak, hogy a dol­gozók heti pihenőnapja ne ■'úhsáfnapra, hanem a munkál­tató által kijelölt más napra, például hétfőre essen. Ilyen esetben a vasárnap a dolgo­zók számára munkanap. En­nek megfelelően a vasárnapi munkáért a dolgozót megille­tő rendes díjazás jár. Ilyen esetben másik pihenőnapot vagy pedig százszázalékos pótlékkal elszámolt díjazást kell biztosítani. Ezt írja elő a 17/1979. (XII. 1.) MŰM. sz. rendelet 38. §-a. Olvasóink leveléből a dol­gozók munkaidő-beosztása egyértelműen nem állapítható meg. Ezért csak általános vá­lasz adható, miszerint a hi­vatkozott jogszabály lehetősé­get ad arra, hogy a dolgozók a vasárnapi munkára tekin­tettel, hétfőn kapják meg he­ti pihenőnapjukat. Ezek sze­rint szükségtelen és szabály­talan, hogy a vasárnapi mun­kát „hétfőre írják be”. Olvasóink nyugodtan for­duljanak panaszukkal a vál­lalati munkaügyi döntőbizott­sághoz. 0 A vétel után mikor adha­tó el a saját tulajdonú lakás? Olvasónk azon gondolkodik, hogy megvásárolja a tanács által meghirdetett lakást, 4— 5 év után azonban kénytelen lesz eladni vagy elcserélni, mert gyermekei akkora már felnőnek, és kicsi lesz a la­kás. Olvasónknak az a kérdé­se, mikor adhatja el lakásin­gatlanát. Ha olvasónk lakásingatlant vásárol, a tanács azt-fizetési kedvezményekkel adja el. A vételárhátralék és a járulékos költségek erejéig — fedezet- biztosítás céljából —, a ta­nács bejegyezteti jelzálogjo­gát az ingatlannyilvántartás­ba (telekkönyvbe). A jelzálog­joggal való követelés fennál­lásáig, vagyis a vételár teljes kiegyenlítéséig, de legalább 5 évre az elidegenítési tilalom fennáll, amit a telekkönyvbe szintén be kell jegyezni. Elő­fordulhatnak persze rendkí­vül méltánylandó esetek, ha például a vevőnek személyi és családi körülményeiben történik olyan változás, amely indokolja a lakástulajdon ér­tékesítését. Lehet ilyen ok, amit olvasónk is előadott, de lehet az is, hogy fizetőképte­lenség miatt válik szükséges­sé a lakástulajdon eladása. Ilyen kérelemmel a tanács­hoz lehet fordulni, annak en­gedélyével az előbb említett időtartam lejárta előtt, átru­házható lesz a lakásingatlan. Fontos tudni azonban azt is, ha vételárhátralék is fennáll, akkor az OTP és az ingatlan- közvetítő vállalat engedélyéi is meg kell szerezni. • Jár-e készenlét idejére dí­jazás és szabad idő? A jogszabály értelmében a munkáltató, legalább tíz-, és legfeljebb ötvenszázalékos ké­szenléti díjazást állapíthat meg, és ezen határokon be­lül, a vállalati kollektív szer­ződés határozza meg a száza­lék mértékét. Kétségtelen, ha valaki otthon tölti készenléti idejét, azért alacsonyabb dí­jazást lehet megállapítani, mint, akinek a munkahelyén kell tartózkodnia ez idő alatt. Ha a dolgozó a készenléti idő­ben munkát végez, a túlmun­ka ellenértékére vonatkozó szabályok szerint túlmunka- díjazás illeti meg. A készenléti díj helyett a kollektív szerződés szabad időt is engedélyezhet, de a kettő együtt nem jár. Fon­tos tudni, hogy fizikai dol­gozónak készenléti díjazás he­lyett szabad időt csak a dol­gozó kifejezett kérésére lehet adni. Dr. M. J. Szakmai fórum Tisztességtelen gazdálkodás A tisztességtelen gazdasági tevé­kenység elleni hatásos fellépést szolgáló új jogszabályról 'szakmai fórumot rendez októberben a Ma­gyar Iparjogvédelmi Egyesület, a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és az MTESZ innovációs bizottsága. A tanácskozáson a hazai szakem­bereknek ismertetik a közeljövőben megjelenő jogszabályt, s több elő­adás hangzik el az e kérdéscso­porthoz tartozó hasznos gyakorla­ti gazdasági ismeretekről, tudniva­lókról. A konferencián három fő témát vitatnak meg. Szó lesz a tisztessé­ges piaci magatartás általános kér­déseiről, a piaci erőfölénnyel tör­ténő visszaélés problémáiról és a fogyasztói érdekvédelmi szempon­tok érvényesüléséről. A konferenciát október 29—31-én Balatonföldváron tartják meg. I ” TJz=nap I Rendeletéiből! Tallózás Üzemi lapokban olvastuk A veszélyes hulladékok ke­letkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kap­csolatos tevékenységekről, a Tanácsok Közlönye 15. szá­mában jelent meg a 6001/1984. Eü. M.-ÉVM-OKTH-OVH. sz. elvi állásfoglalás. A kutatóhelyi vezetőkre és kutatókra vonatkoz} követel­ményrendszerről, a Tudo­mánypolitikai Bizottság 30007/ 1984. sz. határozatát az érde­keltek a Művelődési Közlöny 13. számában találják meg. Ugyanitt jelent meg a Tudo­mánypolitikai Bizottság 30008/ 1984. számú irányelve, az Or­szágos Ösztöndíj Tanács szá­mára a külföldi ösztöndíj pá­lyázatok elbírálására. A közös tulajdon védelme helyett A saját pecsenyéjét sütögette % A társadalmi tulajdon sérel- z mére elkövetett bűnügyben ho- ^ zott ítéletet a Pest megyei Bí- ^ róság dr. Szántó Szilvia taná- 4 csa. Az elsőrendű vádlott ve- ^ zető beosztásban dolgozott, és y. munkaköri kötelessége éppen a V. közös tulajdon védelme lett vol- ;5 na. Ami történt, arra is felhív­ja a figyelmet, hogy a belső ^ ellenőrzés nem volt megfelelő ^ a megkárosított dunavarsányi y. Petőfi Termelőszövetkezetben. Törvénytelenül A Kiskun étterem — mely a Ráckeve és Vidéke Áfész­hez tartozik — kedvelt és is­mert hely a környéken. Do- roszlai László, az étterem ve­zetője a tsz vezetőinek elpana* szólta, hogy gondjaik vannak a ceglédi vállalattól érkező hús­sal: akadozik a szállítás és gyakran kapnak fagyasztott árut. A termelőszövetkezet el­nöke Sándor Lajos főosztály- vezetőt bízta meg, hogy keres­sen megoldást az ellátás javí­tására. Sándor Lajos akihez bár nem volt meg az állás betölté­séhez szükséges iskolai vég­zettsége (1981-től a termelő- szövetkezet vagyonvédelmi fő­Módosult a szerződés A dolgozó áthelyezéséről Egy vállalatnál öt éve dol­gozó kőművest közös meg­egyezéssel a burkolatfestők brigádvezetőjévé nevezték ki, és három évig így dolgozott. Ennek elteltével,, megkérde­zése és hozzájárulása nélkül visszahelyezték a kőművesek­hez. Ezt mint egyoldalú mun­káltatói intézkedést. sérel­mesnek tartotta, és megvál­toztatásáért előbb a munka­ügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz for­dult, de mindkét fórum el­utasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására azon­ban a Legfelsőbb Bíróság a .munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával, a vállala­ti intézkedést hatályon kívül helyezte. A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó indo­kolt esetben, átmenetileg, a munkakörébe nem tartozó feladatot is köteles ellátni — hangzik a határozat Ez azon­ban beosztására. korára egészségi, állapotára yagv egyéb körülményeire tekintet­tel reá aránytalan sérelem­mel nem járhat és eredeti munkaköre szerinti munkabé­réhez való jogát nem sérthe­ti. Az átirányítás naptári évenként nem haladhatja meg a három hónapot, kivéve, ha rendkívüli körülmények hosz- szabb időt indokolnak, vagy iiyet a kollektív szerződés előír. A kőműves három évvel ez­előtt kiadott utasítás alapján burkolatfestő munkakörbe ke­rült — hangzik tovább a ha­tározat indokolása. Ezzel az eredeti munkaszerződés, amelyhez hozzájárult, •módo­sult, ezért, amikor ismét, mint kőművest akarták fog­lalkoztatni, ez az intézkedés a munkaszerződés egyoldalú módosításának minősült. Jo­gi szempontból ugyanis an­nak a három évnek van je­lentősége. amikor burkolat- festő volt. Tehát ezúttal nem átirányítás, hanem más mun­kakörbe való helyezés tör­tént, ami jogszerűtlen, ezért hatályon kívül kellett helyez­ni. i osztályvezetője volt), a törvé­nyes megoldás helyett mást választott és a saját pecsenyé­jét sütögette. A termelőszövetkezet sertés­telepéről — ahol kényszervá­gások történtek, de az állato­kat nem értékesítették — ser­téseket szállított a Kiskun ét­terembe. Áz első fuvarokat még önállóan végezte, később Szikora Ferenc mezőőrt uta­sította a munka elvégzésére. Manipulációk Mivel közúti ellenőrzéstől kellett tartani, Sándor Lajos a fuvarhoz szükséges nyomtat­ványokat is megszerezte a rendszeressé vált, hetenként kétszer esedékes szállítások­hoz. Megrendelőként kzonban a dabasi Fehér Akác éttermet tüntették fel oly módon, hogy a hússzállítmány külföldi vendégmunkások számára ér­kezik. A Kiskun étteremben a szabályos bontási jegyzék he­lyett csak felvásárlási jegyzék készült a félbőrös állapotban szállított sertésekről. Sándor Lajos pedig, aki minden alka­lommal elkísérte a szállít­mányt, a felvett forintokat nem fizette be a termelőszö­vetkezet pénJfárába. Ezáltal tavaly júliustól decemberig 277 ezer forinttal károsították meg a termelőszövetkezetet. A vizsgálat során más tör­vénytelenségre is fény derült. Sándor Lajos, akinek utalvá­nyozási jogköre volt. „el nem számolható kiadások” fedezé­sére állományon kívüli bérla­pokat állíttatott ki Rikasi Já­nos részlegvezető hozzájáru­lásával, fiktív nevekre. Ily mó­don 1982-ben és 1933-ban 234 ezer forinttal károsították meg a termelőszövetkezetet. ítélet A Pest megyei Bíróság Sán­dor Lajost jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, továbbá magánokirat-hamisí­tásért két év (négy esztendő próbaidőre felfüggesztett) sza­badságvesztésre és tízezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet kiszabásánál sú­lyosbító körülménynek számí­tott, hogy bűntettét vezető munkakörben követte el. Eny­hítő tényező volt súlyosan megromlott egészségi állapota, mely miatt rokkantnyugdíjba került. A bíróság Doroszlai Lászlót jelentős kárt okozó*, üzletsze­rűen elkövetett csalásért, "to­vábbá magánokirat-hamisítá­sért mint bűnsegédet 10 hónap (két évre felfüggesztett) sza­badságvesztésre ítélte. Szikora Ferencre folytatóla­gosan elkövetett magánok­irat-hamisításért nyolcezer fo­rint pénzbüntetést rótt ká a bíróság. Rikasi János büntetése je­lentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettéért egy év hat hónap (három év próbaidőre felfüggesztett) sza­badságvesztés. Az ítélet nem jogerős. Ga. J. Mérlegen a gazdasági vezetők tevékenysége; Szö­vetkezetünk agrárpolitikája. Jogosan vetődhet fel olva­sóinkban a kérdés, vajon mi­lyen szempontok alapján vá­lasztottuk üzemi lapszemlénk­be éppen ezeket az írásokat, van-e valami közös bennük. Nem álj szándékomban suta szójátékkal élni, de éppen az a közös bennük, hogy nincs ben­nük semmi közös. Pontosab­ban: az idézett vállalati újsá­gok egy-egy olyan témá­ról közöltek írásokat, ami a leginkább foglalkoztatja dol­gozóikat, s amelyek azért tart­hatnak igényt olvasóink figyel­mére is, mert bár helyi példá­kon keresztül, de általános problémákat feszegetnek. A Magyar Gördülőcsap így Művek üzemi lapjában Kárpá­ti Zoltán Szabó Józseffel, wi üzemi szakszervezeti bizottság titkárával arról beszélget, mi­lyen tapasztalatokat vontak le a diósdi gyárban a gazdasági vezetők munkájának értékelése során. A szakszervezeti szervek az idén első alkalommal vélemé­nyezték gazdasági vezetőik te­vékenységét. Annak ellenére, hogy a szakszervezet nagy gondot fordított a bizalmiak, főbizalmiak felkészítésére — továbbképzésen módszertani szempontokat kaptak —, egy­két esetben előfordult, hogy a véleményezés nem volt elég alapos, körültekintő. Ezek a hibák azonban a jövőre néz­ve tanulságul szolgálhatnak. Diósdon a szakszervezet a gyárigazgatótól kezdve a mű­vezetőikig bezárólag, összesen negyven gazdasági vezető munkáját tette küílön-külön a mérlegre. Elsősorban a múlt évi irányító tevékenységet ér­tékelték, egyrészt az intézke­dések hatékonyságát, másrészt a vezető magatartását vizs­gálták. Mivel azonban a szak- szervezet részéről a min ősi'.és az idén először készült el, el­kerülhetetlennek bizonyult, A Szerelvényrértékesitő Vállalat központjába felvételre keres: árolóndót, lervelőadól, piackutatót, kontírozó könyvelőt, szám la likvidátort (érettségizellel), folyószám la -vezetőt, általános adni in isztrátört, pénzügyi előadót, bolti elszámoltaiét, áruforgalmi előadót, szakképzett eladóikat (szakboltunkba), segédm unkást Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 31 Telefon: 321-976, 320-770/142-es vagy 114-es mellék. hogy az adott gazdasági veze­tőről az .eddig kialakult véle­ményt összegezzék, azaz löbb évre visszamenőleg tekintsék át eredményeit, kudarcait. A véleményezésben a bizal­miak a dolgozók észrevételei) összegyűjtve, a vezetővel szem­beni jövőbeli elvárásokat is rögzítették. Az elkövetkező években ugyanis ehhez viszo­nyítva lehet majd értékelni, mérni a vezető munkájában és magatartásában az előrelépést vagy esetleg a visszaesést. A negyven vezető közül mindössze egyetlen akadt, aki a munkahelyi bizalmiak véle­ményét fenntartásokkal fogad­ta és jegyzőkönyvi kiegészítést igényelt. Az igényt a szakszer­vezeti bizottság megtárgyalta, de a korrekciót nem találta szükségesnek.' A vezetők több­sége megértőén fogadta a te­vékenységükről, magatartásuk­ról ismertetett dolgozói véle­ményeket, sőt kíváncsiak vol­tak arra, miként vélekednek róluk az' emberek. Megértet­ték, hogy ez a szakszervezeti munka szerves része a mun­kahelyi demokrácia tényleges gyakorlásának. SASAD HÍRADÓ 1981. december ■ Vili. évfolyam 6. A bvdetfrsi Sand Kertészeti éj Mezőgazdasági TemrloszövetkeMt lapja Dr. Mihalik Károly gazda­sági igazgató a budaörsi Sasad Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet havonta megjeleinő — és általunk csak ritkán idézett — újságjában egy érdekes, újfajta fcölcsön- formát ismertet.. Ahhoz, hogy a Sasad a jövő­ben se veszítse el jó hírnevét, stabilan kell gazdálkodnia, fenntartva fizetőképességét. Nem tartalmaz keveset, az a program, amit 1984-re állítot­tak maguk elé: megszüntetni a veszteségforrásokat; takarékos anyaggazdálkodás mellett op­timális készletszint biztosítása; -ésszerű létszám- és bérgazdál­kodás; korszerű termékszerke­zet kialakítása. Korszerű ipari eszközök és anyagok nélkül azonban sem a mezőgazdasági, sem az ipa­ri-szolgáltatási tevékenységben nem tudnak boldogulni. S mi­vel mindehhez pénz kell, a szövetkezet gazdasági, pénz­ügyi lehetőségei pedig vége­sek, a vezetőség felülvizsgálta a termelőszövetkezet és a tag­ság kapcsolatát és új utakat keresett. A termelőszövetkezet és a tagság közötti, korábban ko­moly érzelmi és gazdasági kö­tődésen alapuló kapcsolat fel­lazult. Erősíteni keli tehát a tulajdonosi tudatot, azt, hogy a tagság nem kívülálló munka- vállaló, hanem érdekelt abban, hogy a közös vagyon gyara­podjon, megélhetést biztosít­son mára és holnapra. Egyik oldalról ezért, másik oldalról pedig a szövetkezet pénzügyi helyzetének stabilizálása érde­kében vezeti be a Sasad a tag­sági részjegyet, illetve célrész­jegyet. A részjegy útján történő hozzájárulás nem más, mint a tagok által a szövetkezetnek nyújtott kölcsön. A befizetett összeg után a tagok kamatjel­legű osztalékot kapnak, ami több, mint amennyit az Orszá­gos Takarékpénztár fizetne betéti kamatként, de kevesebb, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank a forgóeszköz- vásárlására felvett hitelek után felszámít a szövetkezet­nek. Azaz. a részesedés mérté­ke elérheti az évi 11 százalé­kot. Az így befolyt pénzből a szövetkezet forgóeszközöket vehet, s az általa felszabadult fejlesztési alapot más, jobban jövedelmező beruházásokra fordíthatja. El. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom