Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

Egy bét a Mái? JS1 Az Árpád úti Általános Is­kola Földváry Károly úttörő- csapatának jó hagyományai vannak a nyári táborozásban. Évente egy álló- és egy ván­dortábort szerveznek, hogy a pajtások megismerhessék ha­zánk szép tájait. Ezúttal csak álló táborba mentek a gyerekek. A festői szépségű Mátrában, Sóstón töl­töttek egy hetet. Innen gya­log, autóbuszon, kisvasúttal járták be a környéket. Nagy sikert aratott a gyö­nyörű Mátra Múzeum, amely csodálatos képet mutatott be a táj élővilágáról. A több éve táborozok eáti túrákon is részt vettek, romantikussá téve a tábori életet. Augusztus 9-én érkezett ha­za 9 100 fős gyerekcsapat, sok szép élménnyel feitöltődve. VÁCI Ifjúságvédelmi alapra lát® és népfénz Nóta és néptánc est lesz augusztus 25-én 19 órai kez­dettel a Madách Imre Műve- , lődési Központban. A nagyszabású szórakoztató műsor bevételét a KISZ Köz­ponti Bizottsága gyermek- és ifjúságvédelmi alap javára fi­zetik be a rendezők. A műsorban szerepelnek, Gaál Gabriella, Gyulai Erzsé­bet, Madarász Katalin, Máthé Otila, Pere János, valamint a KISZ Központi Művészegyüt­tes Rajkó-zenekara és tánc1- kara. Jegyek a művelődési köz­pont pénztárában, (15 és 19 óra között) és a Lőwy S. ut­cai jegyirodában kaphatók. (8—16 óra között). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 14., KEDD Sonfagalliá és fccmfelfoé í$$ii isiüsidsitnapjaikat Ifálásil ők minden |á síéért Vácdukán kétszáz idős em­ber él. Mindennapi életükhöz hozzátartozik a nyugdíjasklub működése, amit Gáspár Emil nyugdíjas tanár 1976. január 28-án alapított meg. — Hogyan alakult a kilenc­éves klub története? — tetfem fel a kérdést Gáspár Emilnek. — Heti egy alkolammal, hét­főn este öt órakor találkozunk a művelődési otthon klubszo­bájában. Programjaink válto­zatosaik. Igyekszünk kielégíte­ni az idős emberek érdeklődé­sét és igényeit. Előkerül a nap­ló, a feljegyzések, az élményele leírása hiteles tanulsága az elmúlt éveknek. 1976: egy kö­zös vacsora emléke. De a prog­ramokban TIT-előadások is szerepelték, melyek az elmúlt évek során mindenkor rend­szeresek és érdekesek voltak. Minden év augusztus 20-án a nyugdíjasklub tagjai adnak műsort, így lesz ez az idén is. A farsangok is emlékezete­sek, akkor idős asszonyok sze­repelnek a színpadon. Kiváló dolgozó fecella és vilíasiydiá A Váci Kötöttárugyár (Se­nior) a város legnagyobb tex­tilüzeme. IVIégjs családias, elv­társi-baráti légkör jellemzi a jövőre 100 éves gyár kapuin . belüli tevékenységet. Ez érző­dött minap az igazgatói irodá­ban, ahol gazdasági-, párt- és társadalmi vezetők köszöntöt­ték hatalmas virágcsokorral Tóth Ferencnét, aki nyugdíj, ba vonulása alkalmával válla­lati Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. . Á kellemes percek után be­szélgettünk az ünnepelttel, aki nem könnyen vált meg régi munkahelyétől. — Egész életemben a textil­szakmában dolgoztam — mondja. — A Finompamutfo- nóipari Vállalat Vám utcai üzemében kilenc évig három műszakot teljesítettem, nehéz fizikai munkát végeztem. 27 évvel ezelőtt átjöttem a Váci Kötöttárugyárba. — Gondolom, nem bánta meg. — őszintén mondhatom, na. gyón megszerettem a gyárat és úgy érzem, munkatársaim is befogadtak, segítették a munkámat. Egy évig az orsó­lóban dolgoztam, utána átszer­vezéssel a szabászokhoz kerül­tem. Ott maradtam, egészen mostanáig. Szívesen emlék­szem vissza arra az időre, amikor szerveztük a szabá­szok Radnóti Miklós brigádját. Engem választottak brigádve­zetőnek. Bronz, ezüst, majd arany fokozatok elnyerése je­lezte munkasikereiniket. — Fejlődött a technológia? — Ma már nevetve gondo­lunk vissza azokra az évekre, amikor, a gyár „egyen-tré- ningruhákat” készített, fantá­ziátlan tormájú alsóneműket gyártott. Ma megszámlálha­tatlan az ugyanitt készülő, di­vatos — ezért kapós — termé­kek skálája. A szabászoknál egyszerre egy véget nyírtunk, nehéz fizikai munkával, ma­gas baleseti mutatószámmal. Ma 10—12 vég kerül egyszer­re a szabász elé, folocellás szerkezet rögzíti az anyago­kat g villanyo’lóval szabják ki a szükséges formákat. — Úgy tudom, mint párt­munkás is sokat dolgozott. — Munkahelyem, s a csalá­dóm mellett tenni akartam a nagyobb í közösségért is. Ezért lettem 1961-ben a párt tagja. Tíz évig voltam a 3-as üzemi pártalapszervezet titkára, majd alapszervi szervező tit­kár. Elvégeztem a hároméves Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemét. Antikor öt hónapot töltöttem a péceli pártiskolán, férjem állt helyt otthon. Most majd én tudok több időt töl­teni a két gyerekemmel, két unokámmal. — Tervei? — Egyelőre unokáimra vi­gyázok a nyári szünidőben, s teszem majd a tanév elején is. Azért nem szakadok el telje­sen a régi munkahelytől, ne­héz is lenne, csaknem 30 év után. Alapszervezetileg is ide­tartozom, s a téli hónapokban, az év végi hajrá heteiben szí­vesen vállalok munkát, nyug­díjasként. Erre kértek közvet­len munkatársaim is, akiktől egy nagyon szép kristályvázát kaptam búcsúztatáskor. Méltó helyet kapott lakásomban, s ha ránézek, felelevenedik majd a három munkás évtized sok-sok kedves emléke. Papp Rezső . — 1978-ban beindult az or­szágjárás. Mezőkövesdet, Sze­gedet, néztük meg, majd jár­tunk a Parlamentben, a Mar­gitszigeten. Áprilisban az első külföldi út alkalmával Besz­tercebánya—Zólyom útvonalon 45-en voltunk. A templomunk 250 éves ünnepségére emlék­táblát csináltattunk, s megala­kult a c it era zenekar is, amely ma is működik. — 1979-ben negyvennégyszer jöttünk össze, s 1389 látogató volt. Nyolc TIT-előadáson 280- an vettek részt, s három autó- buszutat szerveztünk. — 1980-ban sikerült meg­szervezni az első kétnapos ki­rándulást Hajdúszoboszlóra s Debrecenbe. Szeptemberben Sopron—Kőszeg volt útvona­lunk, majd októberben a Ba­latonon jártunk, volt aki rpost látta életében először. Jelen­tős eredményként tartjuk szá­mon a május 1-én megrende­zett kézimunka-kiállítást, amelilyen kétszáz kész munkát láthattak az érdeklődők. Ok­tóberben a Magyar Néphad­sereg népi zenekarát láttuk vendégül. — 1981-ben negyvenegy al­kalommal jöttünk össze, 1567- en, s tizennégy alkalommal tet­tünk kirándulást. Erdőkerte­sen is jártunk, meglátogattuk a nyugdíjasklubot. — Egy esztendő múlva 1982- ben negyvenhat alkalommal találkoztunk, majdnem két-egj-* ren jöttek el rendezvéűyeinik- re. Egy-egy estén ötvennél többen látogatták klubnapjain­kat, s tizenhét kirándulás sze­repelt éves programunkban. Jártunk a Magyon tanyán: ahol séták öcsik ázásban is volt részünk. Kétnapos kézimunka- kiállítást szerveztünk a váci pedagógusokkal együtt. — S végül megemlítem az elmúlt esztendő többi esemé­nyeit. Kétszer jártunk az Ope-? rettszínházban, fogadtuk a vác- hartyáni ns'ugdíjasklub tag­jait, ellátogattunk Ópuszta­szerre, ahol Árpád emlékmű­vét koszorúztuk meg. A me­gyében először Galgahévizen találkoztak a nyugdíjasklubok, ahol mindegyik műsort adott. Mi is sikeresen szerepeltünk. Nyolcvan nyugdíjasunk van, szeretik a klubot, járnak ide Vácról, Püspökszilágyról, Kis- némediből és Váchartyánból. Való igaz, hálásak minden jó szóért De nekünk is az a cé­lunk, hogy gazdagabbá és örömtelivé tegyük mindennap­jaikat, azt akarjuk, hogy tar­talmas és szép legyen az éle­tük. Solymosi László Bérletek kaphatók A Váci Izzó MTE tájékoz­tatja a labdarúgást kedvelő szurkolóit, hogy pályabelépő bérletek vásárolhatók a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont Március 15. téri köz­ponti jegyirodájában. A bér­letek 1984/85. bajnoki év őszi hazai bajnoki, kupa- és ed­zőmérkőzéseire érvényesek. A bérlet ára 300 Ft. A bérleti rendszer beveze­tésével az egyesület célja az, hogy ezzel is erősítse a szur­kolótábor és a csapat közti kapcsolatot, valamint lehető­séget biztosítson arra, hogy a mérkőzéseket látogatók anya­gilag kedvezőbb feltételek mellett tekinthessék meg a mérkőzéseket, így egy-egy mérkőzésen való részvétel mintegy 20 százalékkal kerül kevesebbe, mint a helyszínen történő jegyvásárlás esetén. fásárSásf utalványok A váci Totó-Lottó Iroda tá­jékoztatása szerint a legutóbbi jutalomsorsolás alkalmával a következő, Vácott forgalomba hozott 29. heti szelvényekre húztak ki tárgynyereményt: 8 350 646 (háromezer forin­tos utalvány), — 8 357 159 (tíz­ezer forintos utalvány), — 8 585 114 (háromezer forintos utalvány), — 75 669 014 (húsz­ezer forintos utalvány), — 75 831 8329, valamint 77 857 382 (tízezer forintos utalvány), — 77 955 077 (ötezer forintos utal­vány). A nyertes szelvények au­gusztus 25-ig leadhatók Vá­cott, a Széchenyi utca 18. sz. irodában. Húszéves korgászegyesiüet Jubileumi versenyek A vápi Duna Horgászegye­sület 1957-ben alakult. A két évtizedes jubileumra nagysza­bású versenyt írtak ki. Három hét alatt két versenyt is ren­deztek. Ezekre az alkalmakra külön serlegeket készítettek, melyeikre az ifjúsági és fel­nőtt győztesek nevei kerültek. A július 14-i verseny ifjúsági bajnoka ifj. Csányi Tamás lett. neve utoljára kerül a serleg­re az 1982—83-ban győztes Nagy Ferenc után. A serleget vitrinbe teszik. Háromszor kellett volna megnyerni, hogy a győztes horgász vitrinjének dísze lehessen. Ifjúsági eredmények: 1. Ifj. Csányi Tamás, 2. Szentpéteri Pál, 3. Dora Sándor, 4. Berta Gábor, 5. Császár Zsolt. Az augusztus 5-i felnőtt ver­senyen öt fődíj, és 12 vigasz­díj talált gazdára. ötvenen neveztek be a ver­senyre, melyre mintegy négy­száz érdeklődő volt . kíváncsi. Eredmények: 1. Radics Mi­hály 1649 pont, 2. Nagy Ferenc 1464 pont, 3. Szabó Pál 404 pont. Nőknél: Tóth Tihamémé lett az első. A verseny végén annak az idősebb sporttársnak adtak A felnőtteknél a tavalyi győz­tes Ratücs Mihály most is a legjobbnak bizonyult. igazat, aki nem a „koszos Du­nát”, az apadást, a kánikulai meleget, a sorsolás szeszélyét, hanem a kitartást, a töretlen hitet vallotta a horgász egye­düli üdvözítőjének. Kép és szöveg: Porubszky Dezső Az ifjúsági verseny győztese átveszi Pilán Józseftől a serleget. Vasárnap: nyitány Kispályás mérkőzések­Az elmúlt hetek sportese­ményeiről beszélgettünk Ko- vencz Antallal, a Váci Labda­rúgó Szövetség elnökével. El­mondta, hogy az előző sport­évadban nagy veszteség érte a sport kedvelőit és a labda­rúgó-szövetséget. Elhunyt öt kitűnő helyi játékvezető: Ma­darász László, Várszegi Gyu­la, Madár Kálmán, Horváth Lajos és Kánya József. Em­lékükre két tornát is rendezett a váci körzeti szövetség. Várszegi Gyula különösen az ifjúság nevelése terén tett sokat. Verőcemarosán,. négy ificsapat tornáján a Vársze­gi Kupa keretében megemlé­keztünk róla, munkájáról. A kupát edzői tevékenységének legeredményesebb helyén Ve­rőcemaros ificsapata nyerte, az ott rendezett tornán. Az elhunyt játékvezetők tisz­I'/ erőcemaroson a Gorka ’ Emlékmúzeum időszaki kiállítótermében, minden év nyarán bemutatkozott egy fia­tal keramikus. Gorka Géza alkotásai és az időszaki kiál­lítóteremben láthatott mű­vek, akár mindennapi kör­nyezetünk hangulatos szín­foltjai is lehetnek. Az idén kiállító grafikusművész, Mol­nár László József szinten el­helyezett a teremben olyan tárgyakat, amelyekkel min­dennapi környezetünkben is találkozunk. Ezeknek a tár­gyaknak a funkciója és az ál­taluk képviselt tartalom azon­ban a hétköznapokban is egé­szen más, de a kiállítóterem­be kerülve, különösebb és szo­katlanabb, mint a kerámia dísz- és használati tárgyaké. Az egyik üvegtárlóban egy földkupac tetején, konkrét tájról készült fotó fénymáso­latát helyezte el a művész. A másik tárlóban egy fűcsomó­ban a tájképet tartalmazó pa­pírba csomagolt kő látható. Ezekkel a természeti elemek­kel nap mint nap találkozik a kiállításlátogató, de mivel megszokottá váltak, többletje­lentésüket, funkciójukat, egy­máshoz való viszonyukat, az áltahik hordozott természeti törvényszerűségeket nem tu­datosítjuk magunkban. Az eredeti környezetükből ki­Papírba csomagolt kő fAolnár László József fotói és grafikái emelve azonban gondolko­dásra, elemzésre késztetik a szemlélőt. Ezt az elemzést el­indítandó vagy irányítandó helyezett el a művész a kiállí­tóteremben, két színes fotó­sorozatot. Ez a tájnak és a róla készült fotónak, vala­mint a kőnek, mint a táj ré­szének a kapcsolatait, egy­máshoz való viszonyulási le­hetőségeit villantja fel. Eze­ket a lehetőségeket azonban nem csupán a spontánság vagy a véletlenszerűség által tünteti fel meghatározottnak, hanem a szubjektum, egy emberi alakító sző,ndék ha­tározott nyomai is felfedez­hetők benne. A formák éss anyagok egy­máshoz való viszonyának él­ménye által, az alkotóban kel­tett érzések, gondolatok meg­fogalmazása nemcsak a fotó­kon, hanem a grafikákon is szimbolikus értelművé bővíti az ábrázolt jelenség jelentés­körét. Az alkotások semmilyen történést nem ■ jelenítenek meg. Egy-egy valóságelem­mel, mint egésznek a részle­tével utalnak valamilyen em­beri problémára. Ezeknek a kérdéseknek a megragadását, értelmezését, Molnár László József, a tárgyi világ részei­nek ábrázolásával, azonos és különböző természetű jelen­ségek motívumainak össze­kapcsolásával kísérli meg. Az alkotások többsége két egy­ségre bontható. Valamilyen élettelen anyag (kő, fa, vá­szon, hulladék) adott szituá­cióban való megjelenítésével párhuzamosan, két emberi kéznek egymással való kap­csolódási lehetőségeit ábrázol­ja a művész. A rajzokat a kidolgozás precizitása, a részletező előadásmód fotó­szerűvé teszi. Miután a fotó az emberi tudatban azonos a valóság képével, Molnár Lász­ló József grafikái is ennek megfelelően a valóság illúzió­ját keltik. De az alkotó tu­datosan ügyel arra, hogy mű­veinek illúziójellegét hangsú­lyozza. A színezéssel és a tár­gyak egészét érvényesülni nem hagyó képkivágással egyaránt, erre törekszik. Ez­által müvei korántsem a va­lóság egy-egy részletének rög­zítéséről, hanem sokkal in­kább azok értelmezéséről ta­núskodnak. Így az ábrázolt tárgy a benne megnyilatkozó szubjektum miatt lesz fontos. Az alkotásoknak ezt a jelle­gét erősítik a kezeknek, mint különböző emberi kapcsola­toknak, magatartásformáknak a jelképei. Ezt a hatást még fokozza az alkotó azáltal, hogy a kezek mozdulata, a bőr gyűrődései mindig pár­huzamot mutatnak egy-egy művön belül az élettelen anyag formai elrendezésével. A különböző jelenségek ha­sonlósága egyúttal azonos tör­vényszerűségek megnyilvánu­lását sejtetve, felfedi egyfajta rendezett világ értelmét. An­nál is inkább katartikus ez, mivel Molnár László József művein a hátulról ábrázolt képkeret, a funkcióját betöl­teni nem tudó zsinór, a hul­ladék anyagok, az egymás­hoz érő, de mesterkélt, ter­mészetellenes tartást mutató kezek, szinte szenvedélymen­tesen rögzítenek egyfajta ér­telmetlenséget és harmóniát- lanságot. A műalkotás egésze azon- ban éppen a többfajta részleten azonosan megnyi­latkozó törvényszerűségek megjelenítésével, az értékeken nyugvó értelmesség mellett szól. Dakonyvári M. Ágnes teletére, munkájuk megbecsü­lésére a városi labdarúgó-szö­vetség Emlékkupát rendezett, 12 csapat részvételével,: a a nyári hónapokban. A kupát az Áfész . együttese nyerte. Az elhunytak emlékét megőr­zik, hiányuk komoly gondot okoz az igen-igen csökkenő játékvezető-testület létszámá­ban. Kovencz Antal elmondta, hogy az 1984/85. évi körzeti bajnokság augusztus 18—19-én kezdődik, előreláthatólag 22 cáapat részvételével. A Váci Izzó MTE NB Il-es labdarú­gócsapata itthon játssza első mérkőzését augusztus 19-én délután öt órakor Szekszárd tizenegyével. A városi kis­pályás bajnokságok A., B. és C. csoportjaiban a napokban indulnak a küzdelmek. A körzeti MNK selejtező torna végküzdelmeiben három csa­pat körmérkőzése tart. A ser­dülőcsapatok is kezdenek. Végül megtudtuk, hogy a labdarúgó-szövetség ősszel já­tékvezetői tanfolyam beindítá­sát tervezi. P. R. Tanácsi rsndsbt KásisigatVanok eladássá A Vác városi Tanács megal-i kotta 2/1984. számú rendeletét, a váci Városgazdálkodási Vál- lalat kezelésében levő állami házingatlanok eladásának he­lyi feltételeiről. A rendelet 1984. augusztus 6-tól hatályba lépett. Megte­kinthető a városi tanács ügy­félszolgálatán és hirdetőtáblá­ján. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- szemetet mondunk mindazoknak a közeli és távoli rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik drága jó édesanyám, nagy­mamánk: özv. Csereklye Bálintné szül. Teher Julianna temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyezlek. — Külön köszö­netét mondunk dr. Hajmer Viktó­ria körzeti orvosnak a lelkiisme­retes, hosszan tartó kezelésért. A gyászoló család. ISSN ClSS-íV*® (Váci Hírlap# <

Next

/
Oldalképek
Tartalom