Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
1984. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 ' ' .... n -n A kormánytól kapott útmutatások végrehajtásának tapasztalatai Mi változik az Áfészeknél? Beszélgetés dr. Szlamenicky Istvánnal, a SZöVÖSZ elnökével Önjáró fúrógép készíti elő robbantásra a terepet A Naszály tetején A cementgyár megeszi a hegyet. Évekkel ezelőtt ez a mende-monda járta be a várost. Elsősorban persze a hiszékenyebb, az újtól könnyen megrettenő emberek körében. Ha elnéztek a Naszály felé. látták a meredeken emelkedő sárgás-fehér mészkőfalakat, hallották a naponta ismétlődő robbantásokat, hitükben egyre inkább megerősítve érezték magukat. Képtelenség — gondolták —, hogy ez a kis hegy évtizedeken keresztül győzze kiszolgálni a gyárat, a DCM- et, ahonnan pedig évente egymillió tonna utazik az építkezésekre. Noé József, a váci DCM kőbányájának üzemvezetője jót nevet a feltételezésen. Egyelőre harminc évre kutatták meg a kővagyont, de ez is csak annyi a hegynek, mint a lék a dinnyében. A Naszály marad a helyén, ott, ahol évmilliók óta áll. Pedig itt nem fejtőkalapács, lapát és vasék a bányász szerszáma. Olyan gépgigászok bontják az anyagot, amelyekhez hasonlót nem sokat találni az országban. Juhos Imre főrobbantómester a kalauzunk. Nála jobban kevesen ismerik a bányát. Vigyáz testi épségünkre, s szakszerű felvilágosításokkal is szolgál a művelésről. Az őrizet ellen nem tiltakozunk. Idegennek félelmetes a terep, az öt- venméteres kőfal tetején szinte szív magához a mélység, törpének érezzük magunkat a Caterpillar rakodógép, a 27 és 40 tonnás Belaz dömperek kereke mellett. Mintha tojáson lépkednénk, úgy közlekedünk a sok helyen megfúrt, robbanóanyaggal töltött sziklák mellett. Elámulunk a méteres szikladarabokat, mint üvegdíszt összemorzsoló törőberendezés láttán, s a kelleténél is óvatosabbanvágunk át az örökmozgó csillesor koIlyen ez a kőbánya. De Noé József szerint már kicsit öreg, s korszerűtlen is. Mert igaz, a hatalmas sziklafalakat a legkorszerűbb gépezettel, Bőhler-fúrógépekkel készítik elő a robbantásra. A szállító- és rakodógépek is fajtájuk legjobbjai, de ez mind kevés a cement- és mészmű biztonságos kiszolgálásához. Havonta átlagosan 80—90 ezer tonna mészkövet, 20—25 ezer tonna agyagot kell innen a cementgyárba eljuttatni. Erre a jelenlegi körülmények között a 120 ember már alig-alig képes. A két ütemben megvalósuló rekonstrukció első lépcsőiéként már majdnem kész az eddigieknél is hatalmasabb kőtörő, elkezdődött a csillés szállítást felváltó 3 és. fél kilométer hosszú szállítószalag. építése is. Egy búcsúpillantás a sziklafalakra, a városba vezető szerpentinen már lefelé füt a kocsi. Elábrándozunk az eső után ragyogó-tiszta tájon, a gondosan művelt kerteken. Hirtelen robbanás rázza meg a levegőt. A hegyen tíz tonna páxií vagy 30 ezer tonna követ emel meg. Ennyi a mai teljesítmény. Ismét csend, de csak egy pillanatnyi. Madarak csicseregnek. Megszokták már a-néha hangos szomszédságot. Folytassa mindenki tovább a maga munkáját. CSUDÁK ANDRÁS ERDŐST AGNES FELVÉTELEI csijai kozott. Számunkra ilyen ez az óriások számára méretezett bánya. De csak nekünk olyan idegen, félelmetes ez a holdbéli táj. A fiatalasszony, aki a futószalagokat kezeli, itt a gépezetek középpontjában is kedves, tiszta, már-már lakályos munkahelyet tud teremteni. A csilléket kezelő katona — hiába itt is nagy a létszámhiány — úgy csap az oldalára az éppé* induló vaskocsinak, mintha kisborjút terelne karámba. Molnár János robbantómester — akivel, mert unokája született, most madarat lehetne fogatni — oly magától értetődő természetességgel jár a sziklák között, mintha ez lenne az ember természetes lételeme. A kínálat bővítése • Közismert, hogy tavasszal tagérte- kezlcteket, rész- és küldöttgyűléseket tartottak az Áfészeknél. Milyen tapasztalatokkal zárultak e tanácskozások? Mi volt az emberek véleménye az országos és helyi tennivalók végrehajtásának menetéről, általában a mozgalom helyzetéről? — Több mint egymillió ember vett részt e tavaszi párbeszédeken, s mintegy 60 ezren szólaltak fel, illetve mondtak véleményt. Azt hiszem, e számok önmagukban is jelzik a tagértekezletek, rész- és küldöttgyűlések súlyát és szerepét! Amint várni lehetett — a kormánytól kapott útmutatás szellemében — sürgették, hogy bővíteni kell az élelmiszerek és más napi cikkek kínálatát, állást foglaltak amellett, hogy korszerűsíteni kell az üzlet- hálóz'ítot. Leszögezték, hogy — a helyi árualap bővítése céljából — fokozni kell az Áfészek termelés- szervező tevékenységét. Szükségesnek tartották, hogy kapjon nagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdekvédelem és a tulajdonosi ellenőrzés, már csak azért is, mert terjednek az új üzemeltetési formák. Elismerően szóltak a mozgalom eredményeiről, s ha kritikára került sor, szinte mindig elsőbbséget kapott a helyi megoldás, az összefogás. Ami újszerűén hatott számunkra, s igen örvendetes volt; szinte mindenütt szorgalmazták a kereskedelmi dolgozók teljesítményarányosabb megbecsülését. ö Aránylag kevés sző esett még a szövetkezetek gazdálkodásának helyzetéről, menetéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Véleménye szerint mik most a legfontosabb tennivalók? — Az idén is intenzív, hatékony gazdálkodást kell folytatni a szövetkezetekben, el kell érni, hogy csökkenjen az alacsony hatékonysáA robbantőmester most élesíti a paxitot Alig múlt égy esztendeje, hogy a Minisztertanács értékelte a fogyasztási szövetkezetek munkáját, s tevékenységi körük bővítésére, a falusi életkörülmények további javítására biztatta e szektor 3,3 milliós tagságát, 180 ezer dolgozóját, a megyei és országos érdekképviseleti szervek vezetőit, szakembereit. Az évfordulót követően arra kértük dr. Szlamenicky Istvánt, a SZöVOSZ elnökét, hogy összegezze a kormánytól kapott útmutatás végrehajtásának tapasztalatait, tekintsük át, milyen örömök és gondok foglalkoztatják napjainkban a nagy mozgalom tagságát. — A gazdálkodás, a megújulás hajtóereje lehet a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Ehhez bővíteni kellene a kis kollektívák döntési hatáskörét, csökkenteni az önkormányzati fórumok számát, lehetővé kellene tenni a többes jelölést. Ezzel egy időben célszerű lenne, ha jobban érvényre jutna az egyszemélyi felelősség is. S még egy, amit fontosnak tartok: korszerűsíteni kell az országos és megyei érdekképviseleti szervek munkáját, meg kell teremteni a hatékonyabb érdekszolgálat feltételeit — mondota befejezésül dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. gú Áfészek száma. Minthogy 1984- ben is növekszik az árualap, s ez élesedő versenyt jelent, offenzív és nyereségorientált üzletpolitikára van szükség. Jobban ki kell használni azokat az előnyöket, amelyek a nagykereskedelmi és az iparvállalatokkal kialakított együttműködésben rejlenek, beleértve a szövetkezeti áruházi lánc, a Skála-Coop, valamint a nagykereskedelmi joggal felruházott 70 Áfész kínálta lehetőségeket is. A jövőben is arra kell törekedni, hogy — különösen a vendéglátás. a zöldség- és gyümölcskereskedelem szférájában — terjedjenek az új üzemeltetési formák. Megjegyzem, hogy már 1400 kiskereskedelmi üzletijnk és 3200 , vendéglátóegységünk működik az új érdekeltségi rendszerben, nagyobb részük gazdaságosan. ® A beszélgetések során gyakran szóba kerülnek a lakás-, illetve a takarékszövetkezetek ügyes-bajos dolgai is. Mi foglalkoztatja őket napjainkban? — A lakásszövetkezeteket például az, hogy hamarosan elkészül a 250 ezredik szövetkezeti lakás, meg persze az is, hogy az állami lakásépítés csökkenő részaránya miatt nagyobb szerep vár erre a lakásépítési formára. Egyetértek azzal, hogy több támogatást érdemelnek, ezért hasznos lenne, ha a vállalatok és a tanácsok az építkezés egész időszakára — a telek kialakításától kezdve, az új otthon műszaki átadásáig — kiterjesztenék a segítség- nyújtást. — A takarékszövetkezetek betét- állománya ma mintegy 27 milliárd forint. A hagyományos funkciók betöltése mellett bővítik a szolgáltatásaikat. Népgazdasági érdek, hogy a hitelezés során, kiemelten támogassák a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésbővítő tevékenységét, s természetesen a lakosság áruvásárlási törekvéseit. Több információ O És a külkereskedelmi munka? — Bár nem ez az elsődleges szövetkezeteink, vállalataink, a Zöldértek tevékenységében, a jövőben mégis nagyobb súlyt kell helyezni rá, hiszen ezt várja tőlünk a népgazdaság. A szövetkezeti külkereskedelem egyébként tavaly 250 millió dollárhoz és mintegy 407 millió rubelhez juttatta a népgazdaságot. Nagyobb részt mezőgazdasági termékeket — például nyulat, tollat, libát és egyéb baromfit, zöldséget gyümölcsöt és mást — exportálnak, de — igen helyesen — foglalkoznak az ugyancsak kis tételű cikkek — csillagszóró, fakanál, madáretető, szőnyeg, stb. —, kivitelével is. Az egész külkereskedelem javára válna, ha a szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok — a Hungarofruct, Hun- garocoop, Mavad —, intenzívebb információ, termelői és áruforgalmi kapcsolatot építenének ki szövetkezeti partnereikkel. Meggyőződésem, hogy az anyagi érdekeltség fokozásával és más intézkedések révén tovább bővíthető a tőkés export, s 8—10 százalékos forgalomnövekedést tudunk elérni a szocialista országok szövetkezeti szerveinél is. & Igen vegyes véleményeket hallani, a szövetkezeti üzlethálózatról: gyakori a dicséret, de az elmarasztalás is. Mi erről a véleménye? — Való igaz, elismerően szólnak a szövetkezeti áruházi láncolat fejlesztéséről, a kritika éle főként a falusi boltokra irányul. Nos — minthogy az áruházi láncolat kialakítása, nagyobbrészt befejeződött —, elsősorban a községek felé fordulunk, s 1986 végéig szeretnénk befejezni a kistelepüléseken a kereskedelmi hálózat, a felvásárlód és tüzelőanyag-telepek rekonstrukcióját. Mintegy 2800 bolt, üzlet és. telep (ebből ezer az ötszáz lakosnál kisebb falvakban található), felújítására, technikai korszerűsítésére, kerül sor. A hároméves akció pénzszükséglete 1,3 milliárd forint, a saját erő," tanácsi támogatás, a ME- SZÖV-ök közös fejlesztési alapjai, a célrészjegyek stb-k jelentik az ösz- szeg fedezetét, örömmel közölhetem, hogy a szövetkezeti tagság támogatásával már minden megyében megkezdődött a rekonstrukciós munka. — Természetes, azért más térségekben is folynak fejlesztések; a hatodik ötéves terv során, csaknem 300 ezer négyzetméterrel bővül a szövetkezeti kereskedelem alapterülete. S bár már 14 szövetkezeti áruházunk van — legújabb létesítményünk a Skála-Sztráda és a Skála Metró —, azért itt is vannak még tennivalók. Még az idén új áruházát avatunk Veszprémben is. Fokozott önállóság O Napirenden van a gazdaságirányítás továbbfejlesztése. Mit jelent ez a szövetkezetek számára? — Elsősorban eszközt és keretet munkánk további javítására. Fejleszteni szeretnénk a fogyasztási szövetkezetekben a belső mechanizmust és az érdekeltségi viszonyokat. A hatékonyabb gazdálkodást segítheti a szövetkezeti egységek fo- kpzottabb önállósága. Nagyon fontos, hogy az érdekvédelmi, érdek- képviseleti szervezetek által kezelt közös fejlesztési alapok felhasználása, elosztása a jövőben jobban igazodjék az egyetemes, össz-szövetke- zeti fejlődést szolgáló vállalkozások finanszírozásához. A fejlesztési törekvéseket segíti az is, ha a takarékszövetkezetek munkájában erősödnek a bankszerű vonások. Űriás rakodók és dömperek juttatják el az anyagot a kőzúzóba A gyár felé tartó csillesor, melyet nemsokára szállítószalag vált föl DÉKÁNY SÁNDOR t
