Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

Ma: 3. oldal Valóságos és igazságos rendezést Washington partnereit sújtja 3. Oldal: Furcsa számtanba! Sevizsgázva Sokat jelent a DKV krakküzeme 4. oldal: Fiatalok garzonháza Foton *' Árharc és 0. K, csirke 6. oldal: Los Angeies-i olimpiai mozaik Újabb nyílt versenyek 7—8. oldal: Rádió-, tv-míísor a jövő hétre PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! wl Ili AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM Ára: 1,40 fariul 1984. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK Csupán egyetlen jeSentkeiő volt Fedél alatt a kenyérifsfcvaló lelhetnek ci fnluiuitiveli eszközük , Pest megyében az utolsó ^ hektáron is levágták a bú- ^ zát, fedél alatt, biztonságos ^ helyen van immár a kenyér- ^ nek való. A betakarítás í tempója felülmúlta a ko- f rabbi évekét. Az időjárás ^ pártfogásával, de elsősor- J ban a jó szervezésnek kö- ^ szönhetően a megyében át' ^ lagosan 14 napnál hama- í rabb arattak le. A helyes í időpont megválasztása ter- í mésabtszerűleg csökkentette Z a szem veszteséget, A sikerben osztoznak mind­azok a vállalatok, amelyek, a nagy nyári kampánymunká­ban mint kiszolgálók, keres­kedelmi cégek vettek részt. A Pest—Nógrád—Komárom megyei Agroker például, a be­takarítás utolsó szombatján HOL A KÁRPÓTLÁS? iA dául a postáról. Arról a lassan mindennapossá váló össznépi játékról, amelyet úg£ is nevezhetnénk, hogy itt a lapom — hol a lapom? Mármint az előfizetett napi­lapom, hetilapom, folyóira­tom stb. A meg nem érke­zett táviTatomj-ami esetleg pénzt hoz a konyhára, ha megkapom, mert valami­lyen megbízást tartalmazott. Vagy pénzt visz, ha nem kapom meg idejében, mert teszem azt az utazásnak költségesebb formáját vá­lasztom, ha odébb kell ér­nem, ahová hívnak. Ha bemennek a postára, s összeszedném, majd az áruk kiegyenlítése nélkül kihoznám azokat a lapokat, amelyeket például csal« jú­liusban nem kaptam kéz­hez (pedig előre kifizettem), aligha hagynának szabadon eljutni a következő sarokig. Mindenképpen megbüntet­nének. De mit csinálhatok ón a postával, jogos hara­gomban, mert nem nyújtot­ta a pénzemért járó szol­gáltatást? Semmit. Az álta­la megszabott terjesztési feltételek szerint tudniillik még kártérítést sem köve­telhetek — a nem kézbesí­tett lapjaim csekély értéke miatt. Am a sok kicsi sokra megy elv alapján nekem, az egyes embernek ez az érték nem is olyan csekély. Hosszú távon. S a postá­nak sem, mivel nem én va­gyok az egyetlen, akit meg­károsít. Tudom, sok problé­mával küzd a posta, mert ahányszor felhívom az ille­tékes ügyintézőt reklamá­ciómmal, mindig hallom: kevés a munkaerő, nem tudnak eleget fizetni stb., olyan kézbesítővel kell be- érni, amilyen van, még ak­kor is, ha csak hellyel-köz- zel kézbesít. Ügy érzem azonban, hogy ez nem tar­tozik rám. Ha a posta el­fogadja a pénzemet — ho­lott valószínűleg előre tud­ja, hogy csak hiányosan szolgáltat érte —, akkor be­csapott. Kemény szavak? Igen. De kemény az élet is. M ivel nincs olyan ren­dészet, amely orvo­solhatná ebbéli pa­naszomat — s sorstár­saimét —, megtaláltam ma­gam a megoldást. El keli menni üdülni. Mert az ot­tani címre tisztességgel ki­viszik a lapokat, akárhol légyen is az a cím. De kinek van annyi szabadsága ? Bálint Ibolya E gy hónapja már, hogy megalakult, megkezd­te — várhatóan — ál­dásos működését a fővá­ros rendőr-főkapitányságá­nak szervezetén beiül a gazdasági rendészet. Annak idején hírül adták ezt a tö­megkommunikációs eszkö- j 2Ök, megindokolva azt is, hogy miért volt szükség er­re az intézkedésre. Tudjuk tehát, hogy e rendészet lét­rejötte a népgazdaság, a társadalmi tulajdon, a köz­élet tisztasága elleni bűn- cselekmények sokasodásá­nak következménye, célja pedig ezeknek földerítése, visszaszorítása, önkéntes és felkért gazdasági szakértők segítségével. Fölsóhajthatunk: na, vég­re! Alkalmasint befellegzett a korrupciónak, a~ megvesz­tegetésnek, a munka nélkü­li jövedelemszerzésnek s a többinek, ami meglehetősen birizgálta egészséges igaz­ságérzetünket, s birizgálja ma is. Éppen ideje, hogy le­gyen egy olyan fórum, amely csak arra hívatott, - hogy az előbbiekben felso­rolt visszaélésekről szóló ér­tesüléseinket, bejelenté­seinket meghallgatva — arra jogosultan — a bün­tetésről is gondoskodjék. S nem kizárólag Budapesten, hanem, ha arra szükség van, a megyékben is, együttműködve az illeté­kes rendőr-főkapitánysá­gokkal. Mert mi volt eddig? Anélkül hogy a népi ellen­őrzésben közreműködők áldozatos és feltétlenül hasznos fáradozását alábe­csülnénk, kimondhatjuk: eddig nem sokat értek a bejelentések. A népi ellen­őrök ugyanis intézkedési hatáskörrel nem rendelkez­vén, csak javasolni tudtak különböző eljárásokat, a feltárt visszásságok súlyá­hoz mérten. S vagy volt el­járás, vagy nem. Latolgatva a jövőt, eme újdonsült bűnüldöző szer­vezet remélhetőleg eredmé­nyes munkájának követ­keztében úgy vélhetjük, a társadalmi tulajdon véöel- me az eddigieknél is bizto­sabb mederbe került. S míg ezen jár az eszem, folyton azon tűnődöm, mi legyen azokkal az aprók­nak látszó, az egyes embert mégis lelke mélyéig felhá­borító — s pénztárcáját ká­rosító — tettecskékkel, ame­lyek nem sorolhatók a fen­tebb említett gazdasági bűncselekmények közé? Hogy miről van szó? Pél­félmillió forint értékű alkat­részt^ forgalmazott az ügyeleti időben. Helytállt a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgal­mi Vállalat is, amelyik az éj-' jel-nappali felvásárlás, a meg­felelő ütemezés révén folya­matosan, fennakadás nélkül vette át a terményt. A már hagyományos üzemek közötti gépátcsoportosítás le- lehfetőségével 39 Pest megyei üzem élt, közülük öt a megye határain kívüli, 2 pedig a ba­ráti Csehszlovákia gazdaságai­val kooperált. Egyebek között erről esett szó. a Pest megyei Tanács ál­tal szervezett tegnapi, egyben idei utolsó aratási operatív bizottsági ülésén. A gabona­ipar képviselője itt mondta el, hogy az ügyelet vasárnap es­te fejeződik be a vállalatnál, az Agroker viszont péntekig tart rendkívüli szolgálatot. A tapasztalatokat összegezve a gépkeresketíők elmondták, a krónikus bálázózsineg-hiány egyik oka az, hogy egyes üze­mek még igényüket sem jel­zik időben. A monori Vetőmagtermelő Vállalat illetékese viszont ar­ról beszélt, hogy jelenleg 12 ezer tonna őszi búza vetőma­got raktároznak, a teljes meny- nyiség 94 százalékát kötötték le megrendelőik. Rendelkezés- re áll 3U00 tonna csávázott szaporítóanyag ugyanebből a fajból. Az idei termesztési ta­pasztalatok alapján néhány gazdaság a későn érő MV 8-as búzát, korai MV 4-esre kíván­ja felcserélni. A, betakarítás kéthetes késése miatt az elkö­vetkező napokban felgyorsul, majd a magtisztítás és -előké­szítés. A Pest megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás szakembere megállapította, hogy Pest megyében mindösz- sze 7 ezer hektárt .< öntöznek ez idő tájt, s a vízjogilag en­gedélyezett terület is igen cse­kély, alig haladja meg a 23 hektárt. A MÉM által meghir­detett öntözési pályázatra egyetlen gazdaság, az alsóné- medi Közös Űt nevezett be. A mostani állapottal semmikép­pen nem lehetünk elégedettek. Az operatív bizottság fog­lalkozott még azzal, hogy le­aratott területeket mielőbb meg kell tisztítani a szalmától, hogy a terepet a talajművelő eszközök vehessék át! A beér­kezett adatok szerint a szalmát eddig a terület 70 százalékán gyűjtötték össze, a tarlók 55 százalékát hántották meg. A kombájnok most már csak a tavaszi árpa, rozs és zab táb­lákon dolgoznak. A tavaszi ár­pának mindössze 10 százalé­ka betakarítatlan. V. B. Határidőre szállítanak Érden, a Texelektro bőröndüzemében ezekben a nyári hő­napokban a legtöbb a munka. Mivel idényjellegű cikket gyár­tanak, még nem jelent behozhatatlan lemaradást, hogy az el­ső félévben az éves terv időarányos részét körülbelül a felére teljesítették. Azaz a 18 millió forintos árbevétellel szemben még 9 milliót sem értek el. Ugyanakkor a napokban külföldi vevőjük részére nagy mennyiségű, igényes kivitelű bőröndöt szállítottak határidőre Erdtfsi Agnes felvétele Szennyvíztisztító épül Ötvenmilliói beruházás „A legtökéletesebb szenny­víztisztítás, ha kevesebb vizet használunk fel.’’ — fogalmaz­za meg törekvéseik lényegét Mede Mihály, a MÁV Duna­keszi Járműjavító Üzemének fejlesztési osztályvezetője, öt­venmillió forintos beruházás­sal egy ipari szennyvíztisztító rendszer megépítését kezdték meg 1982-ben, tervező a Mély­építési Tervező Vállalat, kivi­telező jpedig a MÁV Szak- és Szerelőipari Főmérnöksége. Maga a rendszer 12 víz­gyűjtőből, és egy központi szennyvíztisztítóból áll. A víz­gyűjtők a hatalmas üzem te­rületén — hiszen a vonatko­csik javítása sok helyet igé­nyel — úgy helyezkednek el, hogy a legközelebb legyenek az üzemekhez — ahol a Az ásványbányák újdonságai Csemperagasztó és neaies vakolat duzzasztott perlit gyártását. Ugyancsak e sorba tartozik az új csemperagasztó, mely oszt­rák licenc alapján készül Pilis- vörösvárott. A vállalat termékeinek több mint 40 százaléka versenyké­pes a külföldi piacokon. Ezt bizonyítja, hogy a 240 millió forintos árbevétel 43 százalé­ka tőkés piaci értékesítésből származik. Mindez elsősorban a folyamatos gyártmányfej­lesztésnek köszönhető. Két éve 14, tavaly 8 új termék gyártá­sát kezdték még a bányákhoz kapcsolódó üzemekberi, A fej­lesztés most is folyamatos. Pi- lisvörösváron új perlitduzzasz- tó; nemes vakolat mellékter­mékét hasznosító üzem épül. Cs. A. Ismérv: az összetartozás Első, de nem az utolsó Csütörtök délután Buda- ^ pesten befejeződött az a ^ háromnapos. tudományos í tanácskozás, amelyet a g szórványmagyarság kutatá- g sának helyzetéről rendeztek ^ Budapesten, a Magyarok í Világszövetségének égisze ^ alatt működő Magyar Fó- ^ rum kezdeményezésére. A g találkozón a Nyugaton élő g magyarok életével, ma- ^ gyarságtudatával, a magyar ^ nemzethez fűződő érzelmi ^ és értelmi kapcsolatairól í volt szó elsősorban. Szabó Zoltán, az MVSZ el­nökségi tagja, a Magyar Fó­rum elnöke a tanácskozássoro­zatot értékelve elmondotta, hogy az elhangzott mintegy harminc előadás ráirányította a figyelmet: tudományos ku­tatások, megalapozott vizsgá­lódások szükségesek ahhoz, hogy idehaza reális képünk bontakozzék ki mindazokról, akik nyugati országokban él­nek, de magyarnak vagy ma­gyar származásúnak vallják magukat. Egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a „nem­zet” múlt századi fogalma és ismérvei napjainkban már nem alkalmazhatók a korunk­ban eléggé széttagolt és szét­szóródott magyarságra. A nemzeti összetartozás legfőbb ismérvének ma a történetileg kialakult közös kultúrát, e történelem vállalását és a kul­túra ápolását tekinthetjük. Részlegesen a magyarsághoz tartozónak tekintjük azokat a generációkat is, amelyeknek úgynevezett másodlagos ma­gyarságtudatuk van: él ben­nük a származásúidat, a ma­gyar ősök iránti tisztelet, a ré­gi haza iránti rokonszenv, ér­deklődés. A találkozó hazai és külföl­di résztvevői — akik most el­ső alkalommal folytathattak tudományos eszmecserét a szórványmajgyarság helyzetéről — elhatározták, hogy a jövő­ben egymás között is szerve­zettebbé teszik kutatásaikat, és újabb tudományos találkozón számolnak be munkásságuk eredményeiről. szennyvíz keletkezik —, és a legegyszerűbb legyen belőlük a víz félnyomása a központi tisztítóba. Ott történik majd a vegyszerezés, a szennyvízisza­pok kezelése, és méréseket, el­lenőrzéseket végeznek. A cél az, hogy tisztítás után a szennyvizet ráköthessék a vá­rosi csatornára. A rendszer természetesen nem épül meg egyik napról a másikra. Ezért, hogy költsé­geik minél előbb megtérülje­nek, az önállóan is működtet­hető részeket folyamatosan üzembe helyezik. A gépkocsi­mosó szennyvíztisztítójának próbaüzeme például már fo­lyik, legközelebb a kazánházi szenyvíztisztító üzembe he­lyezése várható. A központi szennyvízkezelő épülethez a berendezéseket beszerezték, az épület fő falai is állnak, így jövő év második felében sze­retnék befejezni beruházását. A rendszer megépítésével párhuzamosan olyan új tech­nológiákat vezetnek be az üzemben, amelyekkel a koráb­binál kevesebb víz fogy. A Termonet—800-as tíousú ko­csimosó beszerzésével pél­dául a napi hét és fél köbmé­ter szennyvízzel szemben csak három és fél köbméter kelet- kezi’'. EI. E. Pakson, az erőműben Inda! a kettes Is Csütörtökön a fűtőelemek berakásával, megkezdődött a paksi atomerőmű kettes reak­tor blokkja fizikai indításá­nak. mintegy másfél hónapig tartó időszaka. A munka el­ső szakasza! — üzemanyag­kötegek és a szabályozó rudak elhelyezése, a reaktortartály­ban — teljesen zavartalanul történt meg. E bonyolult munkához a Paksi Atomerő­mű Vállalat szakemberei már kellő gyakorlatot szereztek annak idején, az egyes reak­tor fizikai indításakor, to­vábbá a közelmúltban ugyan­ott végrehajtott fűtőelem- átrakás során. Nagy figyelmet igénylő munkájukat a kongresszusi és a felszabadulási munkaver- .senyben., tett felajánlásoknak megfelelően, folyamatosan, három műszakban végzik. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Déván Nair elnököt, a Szingapúri Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. Kapolyi László ipari minisz­ter meghívására augusztus 5—8. között hazánkban tartóz­kodott Alekszandr Jezsevszkij, a Szovjetunió traktor- és me­zőgépgyártási minisztere. A budapesti tárgyalásokon átte­kintették a két minisztérium közötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés helyzetét, előirányozták az együttműködés új területeinek feltárását és kidolgozását, nagy figyelmet fordítva a Szovjet­unió élelmiszerprogramjának megvalósítására, a nagy terme­lékenységű és korszerű mező- gazdasági gépek kifejlesztéséi«. » Sóskáiról burkolókő az f Országházhoz, Zebegényből ^ állati étvágyat gerjesztő fu- ^ tor, Pilisvörösvárról kőpor. ^ Néhány évvel ezelőtt mind­éi össze ennyit tudtunk az Or- ^ szágos Érc- és Ásványbá­nyák Dunántúli Művei Pest « megyei tevékenységéről. Pc- ? dig mindhárom itt levő bá- ^ nyaüzem tevékenysége sok- ^ kai jelentősebb ennél. A j sokéves kutató és fejlesztő ^ tevékenység eredményeként í számos, az iparban és az r, építőiparban lassan már ^ nélkülözhetetlen új termék 'j készül a külfejtése« bá- 'j nyákban. Az 1700 embert foglalkozta- fő, pllisvörösvári központú üzemekben több, mint százfé­le terméket állítanak elő. Pi­lis vö-rösvárt tartják a legfon­tosabb üzemnek, ahol ipa­ri minőségű dolomitot bá­nyásznak. A dolomitok fő fel­használói az üvegipari, kohá­szati és az építőipari üzemek. A lakossági igények kielégíté­sére készülnek a különböző nemes vakolatok, szigetelő anyagok és csemperagasztók. Ugyancsak ezekben az üze­mekben gyártják azokat a konyhai súrolószereket, ame­lyek — legalábbis az üzemi minősítések szerint —, vete­kednek a legjobb import ter­mékek tulajdonságaival. Sóskúton az építőkő mellett termelik a hazai öntödei ho­mok jelentős részét, de szá­mos, hasonlóan ipari felhasz- . nálásra alkalmas anyagot is értékesítenek. Z ebegényben készül a közismert bécsi fe­hér, a hegyikréta, a takarmá­nyozási célra használt sokféle mészkőőrlemény. A vállalat arra törekszik, hogy egyre több exportképes, illetve tőkés importot helyette­sítő árut hozzon forgalomba. E program keretében kezdték el a Hyperol, Superdol, Extradol, Surolit nevű súrolószerek, az új hőszigetelő vakolatok és

Next

/
Oldalképek
Tartalom