Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

Ketszer-fór PEST MEGYEI PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Ár«: 1.4« íorílll 1981. JtLIUS 8.. VASÁRNAP Eovül ssi exportpiac Dermesztett-gyümölcs műszakok A szeszélyes időjárás érezteti kai ásót Havonta ötszáz steril kötszer- tartó dobozt gyártanak a La­katos és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet gyöinrői üzemében, a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának megrendelésére. A képen: Vcreszki Sándor laka­tos a doboz alját szereli be. Baícza Zsolt felvétele A konzervgyárakhoz hasonlóan a Magyar Hűtőipari Vállalat dunakeszi gyárában Is felgyorsult az élet, Július második?. óta, reggel hattól más­nap reggel hatig, kétszer 12 órás műszakokban dolgoznak. Gyümölccsel megrakott te.lerántok gora várakozik esténként, a kapuban. Fáiról, Hát­ságról, Nagymarosról, Bernecebarátibó! érkezik az ízes termés — eb­ben az időszakban túlnyomórészt málna és ribizli. Az időjárás szeszélyes — természetesen itt is érezteti ha­tását —, később kezdődött az idény, és most sem a megszo­kott és optimális ütemben ér­kezik az alapanyag. Egyetlen előnye talán ennek a hűvös nyárnak, hogy kevesebb ener­gia szükséges a hűtéshez, mint a 30 fokos kánikulában. Ám, hogy időben milyen vesztesé­get jelent a hideg, azt jól ér­KÉTKEDÉSEK I dősebb és fiatalabb ér­telmiségiek véletlen összehozta találkozó­jának volt helyszíne a Bu­daörs városi jógii nagyköz­ségi pártbizottság szerény méretű tanácskozóterme, mégis, rövid idő elteltével úgy tűnt, kitágultak a fa­lak, közéjük fér — a tár­gyalt témához ugyan lazán kapcsolódva, ennek ellené­re pillanatokon belül nagy hangsúlyt kapva — bizo­nyos • foglalkozások műve­lőinek kétkedése, kétsége szakmájuk társadalmi meg­becsültségéről. A pedagó­gusoké. A műszakiaké. A közgazdászoké. Az egész­ségügyieké. A jogászoké. Ahogy a néptánc, a népdal felelgetősnek nevezett mo­tívumai nyomán létrejön a rítus, amelyben mozdulat­ra mozdulat, hangra hang felel, itt is úgy fonódott szó a szóhoz. Ti? És akkor mit mondjunk mi? Ök? Rólunk ki beszél?! Azok? Hát ak­kor mit gondoljanak a... Nem vádak hangzottak el, érvek, tények is alig, sok­kal inkább kétkedések, be­nyomások, érzelmek fűtöt­te vélekedések. Lényegük így sűríthető: kapjanak na­gyobb megbecsülést erköl­csiekben, anyagiakban a ... s bővült a listáimig rajta nem volt mindenki. Hihetjük-e, hogy adód­hatnak olyan helyzetek, amikor mindenkinek igaza . van? Elméletberf sem raj- ■ zolható ki ilyen modell, a gyakorlatban még kevésbé, bár a látszat persze éppen mutathatja kialakulását. Mint az adott, említett eset­ben is. A látszatoknak mos­tanában veszedelmesen megnőtt a népszerűsége! Mert a megbecsültség, meg nem becsültség eldöntésé­hez — ráadásul szinte vala- ménnyi értelmiségi foglal­kozást átfogó eldöntéséhez —: először arra kellene vá­laszt adni, mihez képest, mihez mérten alacsony, elégtelen — esetleg túlzott az erkölcsi, anyagi elis­merés ?! A megyében a népesség­nek több. mint az öt száza­léka — azaz minden száz lakosból öt — tartozik a felsőfokú végzettségűek kö­zé. A felszabaduláskor ez az arány az egy százalékot sem érte el. A társadalom persze szükségleteket elégít ki, amikor növeli a diplo­mások számát, de kérde­zem: annak semmi köze a megbecsüléshez, az elisme­réshez, hogy a társadalom terhére, költségére a kö­zösség emberek egyre na­gyobb seregének kínálja fel az értelmiségi pályák bár­melyikét? A lehetőség meg­adása nem kezdete a meg­becsülésnek? Vajon'kizáró­lag a társadalom dolga, kö­telme egy-egy értelmiségi foglalkozás rangjának — presztízsének, ahogy ezt komolykodva szokás emle­getni — megadása, avagy ennek a rangnak a milyen­ségében van szerepe, eset­leg nem is csekély szerepe annak, a szakma mit ért el, mit teljesített a társadalmi munkamegosztásban? Va­jon igaz lenne az, hogy — például — minden mérnök­nek csekély a presztízse, mert általában a mérnökö­ké csekély? Miért van az, hogy miközben a megyében folyamatosan emelkedik az értelmiségiek abszolút szá­ma is, lakosságon belüli aránya is, még elvétve sem vagyunk tanúi az öntisztu­lásnak, annak, amikor a szakma tanácsolja el az al­kalmatlant, az oda nem va­lót? Fölméri-e, mérlegeli-e a tíz jó pedagógus, hogy az a tizenegyedik, aki karika­túrája a nevelő és oktató tanítónak, tanárnak, tízük tisztes munkáját feledtet­heti, teheti semmivé a köz- vélekedésben, mert a ter­mészetellenes mindig szembetűnőbb, mint a ter­mészetes? Egy-két, pénzre utazó orvos egy egész kór­házzal fordíthatja szembe az érintett körzet lakossá­gát, s így folytathatjuk to­vább azt, amit egy szakma önbecsüléseként, rangjuk magaóvásaként jelölhetünk meg, s amiből keveset, na­gyon keveset látunk, ta­pasztalunk, érzékelünk, ho- ' lőtt el kell hinnünk a kony­hai bölcsességet, mert any- nyira kézenfekvő: a társa­dalom nem képes egy-egy szakma állapotától függet­lenül megbecsültséget te­remteni. zernyi feszültség hal­mozódott fel értelmi­ségi foglalkozások mű­velőinek körében, s nem a több megbecsülésre való jo­got, óhajt, igényt véljük kétségesnek, kétkedésekre okot adónak, hanem a ho­gyanok sorakoztatását, a cselekvésre kijelölhetők, kötelezhetők körének meg­vonását. A megyében az összes aktív keresőknek alig több, mint tíz százalé­ka lelhető az egészségügyi, kulturális, szociális szolgál­tatásként nyilvántartott területeken, de itt találha­tó — e területek jellegénél fogva ez természetes — a megye felsőfokú végzettsé­gű keresőinek több mint a negyven százaléka! Hihető, hogy nem ez a negyven- szá­zalék, hanem a tíz száza­lék formál közvélekedést, közvéleményt, megítél te- tést? Aligha. A kétkedések, kétségek felszámolása csak­is akkor lehetséges tehát, ha a teendők címzettjei közül senki sem hiányzik. M. O. E zékelteti a következő adat- málnából tavaly ilyenkor már 132 vagonnyit dolgoztak fel a hűtőházban, míg idén a hét elejéig csak hét vagon hamvas csemegét szállítottak be. Hűtőipari sajátosság, hogy három hét alatt zúdul a fel­dolgozókra az éves termés ösz- szes alapanyaga. Ilyenkor nem csupán a munkaidő hosszabbo­dik meg, hanem megnégysze­reződnek a munkáskezek is — az idénymunkásokkal együtt 240-en fogadják, válogatják, szállítják és tartósítják, a fris­sen szüretelt termést. A le­szerződött mennyiség az idén: 40 vagon piros é.s 25 vagon fe­kete ribizli, 20 vagonnyi szil­va. Két bogyós gyümölcsről ér­demes külön szólni. Elsőként az eperről, amely itt is komoly gondok okozója; 20 vagonos té­telt szándékozott megvenni a hűtőház; a kétféle érdek azon­ban — termelőé és feldolgozóé — nem találkozott, s így a ter­vezettnek csak a töredéke, 1,8 vagon (!) eper érkezett a hű- tőházba. Fordított a helyzet a málná­nál. Ebből a közkedvelt gyü­mölcsből tavaly 180 vagonnal kötöttek le, idén 200 vagonos mennyiséget irányoztak elő, de végül — a szomszédos konzerv­gyár csökkentett igényének eredményeként — 247 vagon málnára szerződtek. Ez azt je­lenti, hogy hagyományos part­nereik — NSZK, Svájc, Svéd­ország — mellé újakat kellett keresniük. A tárgyalások alap­ján Anglia, Dánia és Francia- ország jön számításba, mint ígéretes piac. Ismét belép ve­vőik körébe Belgium, és sokat vásárolnak a finnek is. A du­nakeszi hűtőház termelésének 80 százaléka exportra megy.. Várkonyi Péter Madridba utazik Várkonyi Péter külügymi­niszter Fernando Mórán spanyol külügyminiszter meg­hívására július 8-án. vasárnap hivatalos látogatásra Spa­nyolországba utazik. Közgazdász vándorgyűlés Zárófanácskozós A gazdasági hatékonyság és a gazdaságirányítás időszerű kérdéseit megvitató 23. köz­gazdász vándorgyűlés szom­baton plenáris üléssel fejezte be kétnapos munkáját Pé- .csett. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társa­ság elnöke tartott záróelő­adást. A vándorgyűlés négy szek­ciójában a tervezés-szabályo- zás-ár, a tők e-tőkeall okáéi ó és bankrendszer, a munkaerő­gazdálkodás és a bérrendszer, valamint a vállalati műszaki fejlesztés ' kérdéseiről tanács­koztak. KGST-országok Együtt a kutatásban A KGST-országok közös erőfeszítésekkel gyorsítják az új technológiák, korszerű ter­mékek bevezetését; amelyet összehangolt tudományos ku­tatómunkával alapoznak meg. így a nehéz gazdasági ■ viszo­nyok ellenére hazánknak is reális lehetősége van arra, hogy nagyobb lépésekkel ha­ladjon előre jelentős: szellemi és- anyagi tőkét igénylő ága­zatok fejlesztésében. Magyar vállalatok és intézmények az utóbbi időben tovább bővítet­ték műszaki-tudományos együttműködésüket más KGST-országokbeii „ partne­reikkel. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet pél­dául szovjet, NDK-beli és csehszlovák intézetekkel kö­zösen újszerű adalékanyagok kidolgozása révén fokról fok­ra javítja a kenőolajok tulaj­donságait, ezzel jobban védik a gépeik, járművek alkatré­szeit. Tessék megkapaszkodni Gyakran hangzik el c felszólítás a tömegközlekedési járműve­ken, de vajon tudjuk-e, mibe kapaszkodunk? Nos, a fémrudat szórópisztollyal beporozzák, majd égetik, és így tartós mű­anyagbevonatot kap a kapaszkodó. Mindezt a PEVDI vegyi­üzemében. ahol már hetedik éve készülnek az Ikarus-buszok nélkülözhetetlen kapaszkodóinak szines műanyag bevonatai, (Riportunk a 3. oldalon.) Trencsényi Zoltán felvétele m fl PÍFIIW Is Rak-pak doboz és ballon kosár A Pest megyei Fémipari Vállalat a tavalyi nyereségnek mindössze a fe­lét tervezte az idén. — Termékeink iránt a kereslet igen lecsökkent, a szabályozó változások pedig nagyon kedvezőtlenül érintették vállala­tunkat. Ahhoz, hogy végleges megoldást találjunk, idő kell, ezért tar­tottuk reálisnak, ha kevesebbet tervezünk, mint tavaly — tájékoztatott Garamhegyi Péter gazdasági igazgató, még az év elején. Ez alkalom­mal azt kérdeztük tőle, hogyan alakult a vállalatnál az első félév, ja­vult-e vagy tovább romlott helyzetük? Hagyományos piacaikon termékeik iránt tovább csök­kent a kereslet. Kézi- és gépi Rugalmas igazodás Vasúti tisztek avatása Szombaton a Keleti pálya­udvar érkezési csarnokában lezajlott a vasutasnap hagyo­mányos eseménye, a tisztavató ünnepség. Jelan volt Klézl Ró­bert közlekedési miniszterhe­lyettes is. A tisztjelölteket Bajusz Re­zső, a MÁV vezérigazgatója köszöntötte. Ünnepi beszédé­ben visszatekintett az elmúlt félévre és megállapította, hogy az utóbbi hónapokban kismér­tékben javult a személyszállí­tás teljesítménye, de az áru­szállítás elmaradt a tervezet­től. A legnagyobb visszaesés a belföldi szállításokban volt, de csökkent a tranzitfuvarozás is. Kedvező tény viszont, hogy a járműjavító és építőipari MÁV-üzemek *— anyagellátási és munkaerőgondjaik ellenére — teljesítették feladataikat, s különösen biztatóan haladtak a pályakorszerűsítési és egyéb beruházási munkák. A második félévi feladatok­ról szóivá kiemelte: a személy- szállításban — elsősorban a szolgá’tatások javításával — to­vább kell szorgalmazni az uta­sok visszaáramlását a vasútra. Az áruszállításban a vasút fu­varpiaci helyzetének szilárdab­bá tétele az alapvető cél: az eddiginél rugalmasabban kell alkalmazkodni az igényekhez, s fel kell tárni azokat a terü­leteket, melyeken vasúti szál­lításra alkalmas áru van. A vezérigazgató rámutatott: a vasút fejlesztésében elsőbbsé­get kap a pályák korszerűsí­tése. a vonalak villamosítása, a biztosítóberendezések telepí­tése, valamint a közút-vasűt kereszteződések automatizálá­sa. Ezután tisztté avatták a MÁV tisztképző és továbbkép­ző intézet 97 végzős hallgató­ját, akik kereskedelmi és for­galmi munkakörökben fognak majd szolgálatot teljesíteni. szerszámokból, tokmányok- ból, elsősorban azokból a ter­mékekből,- amiket a belföldi kereskedelem értékesít, egy­re kevesebb kell. Ezért a vá­lasztékot bővítik. Egyrészt korábban- kifej­lesztett, ám még sorozatban nem gyártott termékeket vet­tek elő a 'tarsolyból, másrészt új fogyasztási cikkekkel -lép­nek vásárlóik elé. Ilyen pél­dául a platós-, a pántolókocsi, rak-pak dobozok, ballonkosár, képakasztók■ szobai kondicio­náló berendezés, , konyhai csöpögtetö js.tb. Az: ősz/ Buda­pesti Nemzetközi Vásáron már kiállítják termékeiket, és Emlékmozdony-parkoió a kereslettől függően kezdik meg gyártásukat. A PEFÉM korábban széles körű kooperációban dolgozott. Most, kapacitásuk jobb ki­használása érdekében, ezeket a - kapcsolatokat sorra, felszá­molják. ^Olcsóbb lesz ugyanis a végtermék, ha egy-egy mű­veletet, a vállalati gazdasági munkaközösségeik végeznek el, mintha egy külső szövetkezet. S mire számítanak hosszabb távon? A gazdasági igazgató úgy véli, hogy megáll a kereslet csökkenése, és másfél, két éven belül stagnálni fog. Ab­ban az időben például, ami­kor az esztergatokmány hiánycikk volt (s ezért vállal­koztak ők évi 8—10 ezer da­rab gyártására, ma az ötezret sem érhetik el), a vállalatok nagy készleteket halmoztak fel. A raktárak azonban egy­két év alatt kiürülnek, és a piacon ismét a tényleges igény jelentkezik. Kiszámíta­ni azt, hogy ez a folyamat pontosan meddig tart azért sem lehet, mert a .. nehéz pénzügyi helyzet miatt egyes vállalatok azt a szerszámot, alkatrészt (azaz a PEFÉM á!- tai gyártott termékekét) - is tovább használják, amit jobb gazdasági viszonyok között már rég kicseréltek volna. A Keleti pályaudvar érkezési oldalán most már nemcsak a gép­kocsik parkolnak. A MÁV Budapesti Igazgatósága a 34. vas­utasnapra egy V 40-es típusú villanymozdonyt állított ki. a Kö z é leté Michel Rocárd francia me­zőgazdasági miniszter, aki agrárdelegáció élén Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter meghí­vására kétnapos , látogatást tett hazánkban, szombaton el­utazott Budapestről. Ivan Borispol első elnök- helyettes vezetésével — a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának meghívására — július 2. és 7. között Magyarorszá­gon tartózkodott az össz- Oroszországi Természet- és Környezetvédelmi Szövetség küldöttsége, amely látogatása során a társadalmi és az álla­mi szervek környezetvédelmi tevékenységével ismerke­dett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom