Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

Ű| itófesr A régi szögezés helyett új módszerrel és géppel rögzítik az úgynevezett radiátorecse- ték fejét a nyélre, a Monori Kefe- és Játékgyárban, ezzel tízszázalékos termelékenység­növekedést értek el. Turcsá- nyi Lászlóné kezeli az ügyes berendezést > BCiráiiduIás A monori nyugdíjasklub ve­zetősége- autóbusz-kirándulást tervez augusztus ll-én> szom­baton Mezőkövesdre és kör­nyékére. A kirándulásra jelent­kezni lehet csütörtökön és hét­főn 18-tól 20 óráig a nyugdi- jasklubban (Kossuth Lajos ut­ca 107), valamint id. Soproni József lakásán (Wesselényi ut­ca 21). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1984. JÜLIUS 25., SZERDA Autóbusz indult Tőserdare Tábor a tündérrózsák ölelésében A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet gyömrői nevelő- otthonának ütött-kopott kis Ikarusa, községről község­re járva, gyűjti össze a megbeszélt helyeken várakozó gyermekek csoportjait. Urbán József gépkocsivezető tessékeli felfelé az izguló, kipirult arcú kislányokat. A nevelőszülőkkel elintézett formaságok után, már indul is a busz tovább. Gyömrő, Monor, majd Pilis az utol­só megálló és a cél: Lakitelek üdülőtelepe, Tőserdő. Az ifjú utasok közül né- hányan már ismerik régről egymást, s most eszerint kis csoportokban, fejüket össze­dugva, tárgyalják a várható élményeket. Van, aki külön- vonulVa, szomorú szemmel, bizalmatlanul méregeti a még ismeretlen arcokat. Tíz nap Cegléd, Nagykörös, Kecske­mét az útvonal, innen még fél óra zötykölődés, és máris feltűnik az úticél: Tőserdő. Nevét a Kiskunsági Nemzeti Megosztott gondok Ä termelés kultúrája N aponta, nem sokkal az­után, hogy hazahajtot­ták a csordát, elballagtam kis kannámmal a liter te­jért. Gyakran előfordult, hogy az öregasszonynak ak­kor jutott eszébe a Jejés, amikor meglátott befordul­ni a kapun. Abbahagyta .az éppen soros munkát, kezét kétszer-háromszor kötényé­hez dörzsölte, s indult az istállóba. Én követtem. Fel­kapta a háromlábú széket, a vödröt, szólt a Riskának, hogy adjon egy kis helyet, s nekikezdett. Koszos kezé­vel megnyomogatta a tőgy egy-két ujját, s kiszivárgó tejjel lemosta őket, majd teljes erővel fejni kezdett A Riska farkával megállás nélkül hajtotta a Legyeket, arcába csapkodva, a vödör fölött. Hogy a farokról hul­lottak-e a tejbe apró dara­bocskák, azzal ki törődött. Én nem, mert tudtam, nem iszom a tejből. Más gyerekek, az életet, erőt adó tejecskéből haza­felé az úton jó nagyot húz­tak. Azoknak sem lett sem­mi bajuk. Pedig az a tej messze volt attól, amit mondjuk ma előírnak a szabványok, a tisztaságát illetően. A borjú talán a legvédte­lenebb újszülött, magyaráz­za a nagy tehenészeti telep vezetője. Ezért kell min­dent megtenni azért, hogy mielőbb kezdjen el szopni, s az anyja tejével szerveze­tébe kerülhessenek az el­lenálló anyagok, amiket an­nak hasában nem kapott meg. Ez is olyasmi, amit csak az eszünkkel értünk meg. Mikroorganizmusok, amelyek védenek és támad­nak. Léteznek, még ha nem is látjuk őket. S bármilyen parányiak is, óriási pusz­tításra képesek. De hát honnan tudhatta volna ezt az öregasszony, aki talán négy osztályt sem járt. A maiak tudják? Következő állomásunk a fejőház. A vezető elmagya­rázza a technológiát. Lát­juk is a védőüvegen ke­resztül, hogyan mossák le a tőgyet, törlik meg ha­talmas papírtörülközővel, látjuk, hogyan folyik a tej az üvegiartáiyokba, s jut tovább a hatalmas fémhor­dókba, ahol újabb műve­leteknek vetik alá. Megtúdjuk, milyen idő- közönkint. milyen vizsgá­latokat kötelesek elvégezni. A lényeg: ha tisztában vannak az itt dolgozók a parányok életével, vesze­delmével, ha nincsenek, egyre megy, amennyiben az előírásoknak megfelelően dolgoznak, nem nagyon le­het baj. Persze, jobb, ha tudják, mert akkor nem érezhetik véletlenül sem fölösleges nyűgnek a sza­bályokat. Az egyén szerepe külön­ben. sem mellékes, még itt sem, ebben a nagyon gépe­sített tehenészeti üzemben, ahol már a számítógépet is kipróbálták. Az elhullások­ról, állatbetegségekről szól­ván minduntalan a sze­mélyzetről beszéltek a te­lep vezetői. Emberi hiá­nyosságokra, mulasztásokra vezethető vissza a legtöbb­ször a baj. Az emberi mulasztások­nak valószínűleg gyakran oka a nem eléggé alapos tudás. Arról is szóltak pél­dái}!, hogy néha-néha siet­tetik az eilest. Holott az esetek döntő többségében ezt a tehén maga is elinté­zi. A siettetésnek lehetnek kellemetlen következmé­nyei, az anyaállatban és a borjúban egyaránt. Szóval a szaktudás. A szakismeret és az általános képzettség. A kulturáltság. Aki otthon az étkezőasztal­nál vagy bárhol másutt kulturált, nagy valószínű­séggel a munkahelyén is az. Aki ott gondos, pontos, rendszerető, az otthon sem változik át. Legalábbis rit­kán. A termelési kultúra része az általános kultu­ráltságnak. Az általános kulturáltság megmutatko­zik a termelési kultúrá­ban. A termelési kultúra fon­tossága a méretektől is függ. Az öregasszony piszkossága néhány liter tejben, egy-két embernek okozhatott bajt. Ahol azon­ban a tehenek százait tart­ják, naponta több ezer li­ter tejet fejnek, tárolnak, ott a hibák, mulasztások következményei sokkal na* gyobbak Emberek százai­nak. okozhatnak bajt. S ugyanennyinek szerezhet­nek örömet, ha tisztán, él­vezhetőén állítják elő a te­jet, tejterméket. K. P. Park védett területéről .kapta, amely a tavi- és tündérrózsa- mezők borította, körülbelül hét kilométer hosszú, Holt- Tiszát szegélyezi. A Pest megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézete (GYIVI) tábora — nem messze a meleg forrású strand­fürdőtől —, 10 napos turnu­sokban mintegy 300 kiskorút vakációzhat minden nyáron. Ezek a szerencsés gyerekek a Pest megyei állami gondo­zottak népes „családjából” valók, kiknek 70 százaléka intézetben, 30 százaléka pedig nevelőszülőknél van elhelyez­ve. Amikor ily nagy számban kerülnek be állami gondozás­ba társadalmi, gazdasági és morális problémákból kifo­lyólag, személyiségükben meg­zavart gyerekek, rendkívüli jelentőséget kap az otthonos­ság feltételeinek biztosítása környezetükben. Ezüst seprű Maga a tábor két épület­blokkot áll. Az utcai front felőli nagy kőepületben ka­pott helyet a társalgó, a pa­rancsnoki szoba, az orvosi He­lyiség, valamint a tábor sa­ját személyzettel működő ál­landó konyhája, és az idén birtokba vett új ebédlő. A másik épületcsoportot a gye­rekek szálláshelyéül szolgáló, egyenként nyolc férőhelyes szobák képezik. Az épületek közti gyepes udvarban hinták, pingpongasztal. A táborvezető, Nyemecné Andó Edit, a gödöllői körzet nevelőszülő-felügyelője fogad­ja és igazítja el a leendő ott­honukra rácsodálkozó újdon­sült vendégeket. Létszámba vételük után a parancsnoki szoba hűvösében ülünk le be­szélgetni. Készséggel ad fel­világosítást az itt folyó, sok­rétű pedagógusi munkáról, valamint a tábor mindennap­jairól. — Az időjárás függvényé­ben a io pi ugrani a sn anuo- ras, uszotf ersenyeá es szani- taian jaiert. Emeneu számos „vízen iüu” tevekenysegie van mód, a gyereseic csopor­tos és egyem eiaemoaescaeK megyeiemen. A programon szer vezesenor iigyeienme ken vennünk a gyermeken speciá­lis nevelesi proolemait — anadnan köztük organikusan sérültén is —, azt is, hogy eleikoruk más es mas, így fáradenonysaguk küiónoozó. taoori napirend színes prog­ramjai eszerint „rugóznak’. Ma előrelátnátólag egy bemu­tatkozó jellegű zenes, jelme­zes tábortűz nivatou össze­kovácsolni á társasagot. A kö­vetkező napokoan különböző sport- és szellemi veceínedók, továbbá számháború, aszfalt- rajzverseny adnak ienetoséget a pontszerzésre, csakúgy, mint az igényesség magukkal és környezetükkel szemben a reggeli szobaszemléknél. — A táborozásnál a leg­jobb csoport elnyeri a Vörös­kereszt „Ezüst seprű” díját. A lányok szívesen kézimunkáz­nak, a íiúturnusok horgász­versenyeken vesznek részt, sok sétát, kirándulást terve­zünk, lesz énektanulás, nö­vénygyűjtés, esténként tévé­nézés, vagy éppen felolvasás Kinizsi Pál kalandjaiból. A parancsnoki szoba egyik sarkában rögtönzött könyv­tár, mellette játékok állnak. A gyerekek ebéd előtt jön­nek, mennek, kölcsönöznek. Edit észreveszi, hogy nézege­tem a helyiséget. — /tjandek. Csakúgy, mint az egész intézmény, itt min­den legendás társadalmi ösz- szefogással épült. Az üdülő létrejöttének alapgondolata, majd kivitele­zése, dr. Simon Lajos, a Pest megyei GYIVI pomázi igaz­gatójának követésre méltó, el­ismert érdemeit nyugtázza. Ebá-d eSstt Közben elérkezett az ebéd­idő, mely a tábor vezetőségét is munkára inti — így bú­csúztam és kívántam sokrétű pedagógusi munkájukhoz, sok türelmet, az eget kémlelve, jó időt, ahogy ez már szokás. Tönköly Zsuzsa Cikkünk nyomán Pénteken is van járat Busz nincs, de igény se? címmel lapunk július 3-i szá­mában megírtuk, hogy a kere- pestarcsai kórházban bevezet­ték a pénteki látogatást, de autóbusz nem indul ezen a na­pon az intézménybe. A Volán 20. számú Vállalat központjá­ból reagáltak írásunkra Az alábbi válasz Mentényi Ist­ván személyszállítási főosz­tályvezetőtől érkezett. „A kerepestarcsai kórház 1979. április 1-i átadását nagy hírverés, az utazási igények véget nem érő özöne előzte . meg. Vállalatunk lehetőségei határain belül ,nem kis áldoza­tot vállalva előbb Monorról, majd a környező községekből munkanapokon a beutaltak és utókezelésre járók részére, munkaszüneti napokon pedig beteglátogatás céljából közvet­len autóbuszjáratot indított Kerepes tárcsára. A szerdai beteglátogatást 1982. május 23-tól oldottuk meg. A pénteki járatok iránt ez ideig csak esetenként volt ér­deklődés. Az 1984—85. évi menetrend tervezéséhez a ta­nácsi szervek részéről sem kaptunk ilyen irányú informá­ciót. Az utazási igény tömeg­szerűségének vitatása helyett intézkedtünk, hogy 1984. július 13-r tói a szerdai napokhoz ha­sonlóan pénteken is közleked­jen járat Kerepestarcsára. Ennek megfelelően Monorról 15.10, Kerepestarcsáról 18.05 órakor indul járat. Az ország minden részéből Naponta 700—800 ezer forint értékű árut szállítanak el a Duna ÉLVEGY monori raktárbázisáról az önkiszolgáló részlegből. A monori körzeten kívül sokszor akad vásárlójuk Debrecenből, Szolnokról, Vácról is. Képünkön a piperecikkeket készítik elő szállításra a raktár dolgozói. Hanesovszki János felvételei A kártevőknek kedvez az idő Előrejelző bázis segít A mezőgazdaságii üzemek­ben a különböző növényi kul­túrák gyommentesen tartása alapvető gazdasági érdek. Jól tudják ezt a szakemberek a Monori Állami Gazdaságban, ahol mindig nagy gondot for­dítanak a növényápolásra. Ebbein az esztendőben a tel­jes gyomirtása feladatot ä ta­valyi táblásain tű gyomfelvéte­lezésekre alapozták. így lehe­tővé vált, hogy ahol nincsenek úgynevezett rezisztens (ellen­álló) gyomok, ott olcsóbb ké­szítményeket, újszerű módsze­reket alkalmazhattak. Ugyan­akkor a gyomfelvételezések le­hetővé tették az adott flóra el­len a leghatékonyabb szerek használatát. Természetesen a szükséges gyomirtószereket a gazdaság már a múlt év köze­pén megrendelte, s így idejé­ben hozzájutottak a nélkülöz­hetetlen anyagokhoz. Tavasszal több mint ötezer hektáron végeztek gyomirtást, ebből a legnagyobb terület a több, mint kétezer hektár ku­korica volt. Külön célprémiu­mot tűztek ki a legnagyobb te­rületű növények gyomirtásá­ra. Nagy jelentősége van a nö­vényvédelemnek ezekben a na­pokban is, hiszen az időjárás kedvez a kártevőknek. A ter­vezettnél többször permetezték már az almáskerteket. A gazdaság szőlőjében egy jól felszerelt előrejelzési bázis segíti a növényvédők munká­ját. A mustárosban a földi­bolháik ellen 154 hektáron kel* lett védekezniük. A gazdaság növényvédelmi munkájának lényege, hogy le­hetőség szerint csökkentsék a költségeket. Csak akkor és ott permeteznek, ahol az feltétle­nül szükséges. Alapvető szem­pont az is, hogy a felhasznált növényvédelmi ráfordítások megtérüljenek a többletho­zamokban. G. J. Kéziiabdatunnix Nemzetközi kupa Gyomron Még javában tart a kézi­labdázók bajnoki szünete, ám rohamosan közeledik augusz­tus 11-e, az őszi nyitány, ért­hetően mozgolódnak, készü­lődnek a csapatok. A Gyömrői SE villámtornát szervez, ami alapvetően' a felkészülést szolgálja. Jjilius 27-én Budapesten találkozik négy csapat — a Vrable (Csehszlovákiá), a Pénzügyőr NB Il-es együttese, a Taurus Budapest I. osztályú együttese és a Gyömrői SE férfigárdá ja. Július 28-án, szombaton Gyomron találkozik ugyanez a négy csapat, hogy eldönt­se, kié lesz egy évig a Rá­kóczi Kupa. A mérkőzések 9 órakor kezdődnek, s 13 óra­kor kerül sor az eredmény- hirdetésre. Egyéb' értékes dí­jakat is kiosztanak a játéko­sok között. A legjobb kapus, a legjobb góllövő és a leg­technikásabb játékos teljesít­ményét díjazzák. Ehhez per­sze, közönség is kell, hiszen a nézők döntik el szavazataik­kal, kik érdemesek a leg-re. Minden bizonnyal érdekes, iz­galmas összecsapásokra kerül sor, érdemes lesz kijönni a gyömrői pályára. A betörők éjszaka portyáznak A vagyonvédelem: közügy Igencsak gyakran megle­pődtek a vendéglátó egységek vezetői az utóbbi hetekben1 Gyömrön és környékén: betö­rők jártak több helyen. A reg­geli szokásos nyitás kissé el­csúszott, s ennek nem nagyon örültek a szeszbarátok ... A hívatlan látogatók betör­tek például a Kultúr presz- szóba, az Otthon vendéglőbe. Az Alsó-Tápiómenti Afész gyömrői vas-műszaki üzletébe is megkísérelték behatolni, de az éber szomszéd megzavarta őket, s elinaltak. Péteriben, a Monorvidéki Afész szerződéses üzemelésű kisvendéglőjét törték fel, nagy ribilliót csaptak a helyiségek­ben, elvitték magukkal a tete­mes aprópénzt, s megvacso­ráztak a konyhán, ahol szét­dobálták a berendezéseket, s a virslidarabokat is. A fenti esetek figyelmezte- tőek lehetnek az üzemeltetők számára, kötelességük min­dent megtenni a vagyonvéde­lem érdekében, hogy ezáltal is gátat szabjanak az éjszaka leple alatt „dolgozó", kétes elemeknek. Elképzelhető, hogy minden hét végén kézilabda-mérkő­zéseket láthat a gyömrői nagyérdemű. A Tápióvölgye SC megyei női első osztályú csapata — pályája állapota miatt —, valószínűleg Gyom­ron játssza bajnoki találko­zóit. A szakosztályok között elvi egyezség született, szíve­sen látott vendégek lesznek az úri hölgyjátékosok. A szövet­ségen múlik, hogy engedélye­zik-e még az úri pályán a já­tékot, avagy kénytelen (kel­letlen) lesz úgymond hazai találkozóit is másutt — jelen esetben Gyomron —, leját­szani a Tápióvölgye SC. Per­sze szinte bizonyos, hogy a gyömrői közönség magáénak érzi majd a vendégeket, s biztatásban nem lesz hiány. ★ A Pest megyei Sporthivatal elnöke elutasította a Gyöm­rői SE panaszát. Előzmények: Nagymaroson egygólos vere­séget szenvedett Gyömrő. Gyömrő óvását — elfogult játékvezetés, bírói műhiba miatt —, a versenybizottság megalapozottnak találta, a mérkőzés újrajátszását ren­delte el. A Nagymaros felleb­bezett, A szakszövetség el­nöksége elfogadta a fellebbe­zést, és a pályán elért ered­ményt írta jóvá. Ezt — ter­mészetesen igaza tudatában —. panaszfokon szintén meg­fellebbezte körzetünk együt­tese. Az ,elutasító döntés már megfellebbezhetetlen. A do­lognak egyetlen széoséghibá- ja van. Az elnökségi tárgya­lásra nem hívták meg Gyom­rot, meghallgatták viszont a kát kritikán alul működő já­tékvezetőt. pontosabban, csak őket hallgatták meg!? A hivatalos tabella első fele így néz ki: 1. Váci Izzó II II-288-223 22 2. GyiSmrfi 11 9 — 2 258-203 18 3. Iklad 10 8 — 2 240-180 16 4. Budakalász 11 7 — 4 235-240 14 (A Nagymaros—Iklad mérkőzés elmaradt.) G. L. (ISSN 01»-2«5I (Monori Hirispj

Next

/
Oldalképek
Tartalom