Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-06 / 157. szám

t*EST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Jlll AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEÍ TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM ilm: 1,40 forint 1984. JÜLIUS 6., PÉNTEK ' K k felszabadulási és a kongresszusi muakaversenyben Negyven esztendő - negyven óra A Csepel Autógyár szocia­lista brigádjainak gyáranként megtartott brigádvezetői ta­nácskozása elhatározta, hogy tevékeny részt vállal hazánk felszabadulásának negyvene, dik évfordulója, s pártunk ti­zenharmadik kongresszusa tiszteletére indított munkaver­senyben. A szigetszentmiklősi gyár 360 brigádja, mely négyezer dolgozót tömörít, nem keve­sebbre vállalkozott, mint hogy a kezük’ alól kikerülő termé­kek minőségét tovább javít­ják. Ugyanakkor a munka ha. tékonyságának növelésében is előbbre lépnek. A hetvenhat millió forintot kitevő éves anyag- és energiamegtakarí­tást jelentő terv feladatait nem év végéig, hanem decem­beri 23-ig teljesítik. A két év­vel ezelőtt — 1982. február el­sejével megkezdett, s az idén július 17-én átadásra kerülő — Bendiberiea hidraulikus szervokormány 500 millió fo­rintos beruházása nyomán pe­dig minőséget, mégpedig első osztályút adnak. Látszólag ez természetes, alapvető kötele­zettség. Ám egy új terméknél, KONTÓ R éges-régen elfelejtő­dött az az idő, ami­kor — elkerülendő a tévedést, a felszabadulás után is! — maga volt a bol­dogság, ha valakit véglege­sítettek, azaz állandó mun­kásként foglalkoztattak a Nagykőrösi Konzervgyár­ban. Ma a város munkahe­lyei; sokasága között kínál­ja a választási lehetőséget, amint az sem gond, ha utazni kell. Ezért azután érthető — bár a megyében átlagosnak vehetőnél még .mindig kisebb a mpzgás — ha a patinás gyárból úgy távozik valaki, -hogy ő ka» ri a munkakönyvét, azaz a kilépés, mint a hivatalos fogalmazás jelöli ezt, mun­kavállalói kezdeményezésre történt. Az is á természe­tesnek tartható jellemző kö­zé tartozik, hogy az elmen­tek csoportjában magasabb a fizikai foglalkozásúak aránya, mint az alkalma­zottaké. Amire viszont, mint a munkaügyi szakem­berek tapasztalatára érde­mes felfigyelni, az az, hogy szembetűnően népes a munkakönyvüket kikérők között a harminc évnél fia­talabbak csoportja. S ami végképp érdekes, e korosz­tály érintettjeinél a többsé­get a férfiak alkotják. Ami­ből persze haraari követ­keztetés lenne levonni, a nők hűségesebbek, a mun­kahelyhez. Inkább másik a körülményeik, a különbö­ző indokok súlya eltérően hat a férfiak, s megint másként a nők esetében. Minden munkahelyvál­toztatás bizonyos mértékű és elkerülhetetlen kárral jár. A ki- és belépés között mindenképpen eltelik né­hány nap — újabban azon­ban, a városban tapasztal­tak szerint, inkább néhány hét —, azaz a munkaválla­ló hiányzik a népgazdaság teljesítménymérlegéből. Az új emberek betanítása, a helyismeret megszerzése stb. éppúgy költség, mint az, hogy az átmeneti idő­szakban megnő a selejt az új dolgozónál, gyakoribb a baleset, azaz van egy lát­hatatlan, de nagyon is ér­zékelhető kontó, amelyre a .társadalom fellóhatja a veszteségeket. Igaz. Csak éppen az is része ennek a bonyolult mozgáskörnek, hogy a nyereség, a haszon, a társadalmi többlet sem csekély. Le nem becsülhe­tő ugyanis a munkahelyet változtatók között azoknak a száma, akik a szó nemes értelmében keresik a he­lyüket, a páiya felfelé veze­tő ívét, akik társadalmi, hasznosságukat úgy széfet- nék növelni, hogy közben saját érdekeik is érvénye­sülhessenek. Az érdekek ér­vényesítésének gyakran fel­kínálkozó terepe az egyik helyről a másikra történő átlépés, mert a munka­adóknál még mindig nem feladatokban, hanem lét­számban gondolkoznak, terveznek, termelnek. En­nek következtében a meg­szerezhető új munkaerő mindig értékesebbnek lát­szik, mint a már meglevőt. Aki felismeri ezt a torzu­lást, jó haszonnal kamatoz­tathatja jövedelme növelése érdekében, s nem őt kell hibáztatni ezért. Nem mi­nősítés tehát, hanem a puszta tény rögzítése: ta­pasztalataink szerint — s ezek a nagykőrösiekhez ha­sonló, jelentős üzemekből származnak — harminc év alattiaknál kétszeresnél is magasabb a munkahelyet változtatók aránya, mint a harminc év felettieknél, kü­lönösen így van ez az agg­lomerációs övezetben levő ipari, építőipari munkahe­lyeken. A harminc évnél fiatalabbak száz fős cso­portjából egy év alatt a megyében — ismereteink szerint — tizenketten, ti­zenhármán cserélnek he­lyet, míg a harminc évnél idősebbeknél ez a szám öt-hat személyt foglal ma-, gába. Mondjuk azt, hogy a társadalom kontójára — mint^ fogalmazta volt vala­ki —V ugrálnak? Mi fordí­tunk egyet a nézőkén, s így tesszük fel a kérdést: mekkora lenne annak a kontója, ha röghöz kötve maradna az a korosztály, amely a legújabb tudást hordja a fejében? okféle változtatás, vál­tozás szükségeltetik ahhoz, hogy a károk, a veszteségek kontója kiseb- bedjék, csak azt ne higy- gyük. e kontó eltörölhető, azokkal viseltethető, akik mozdulnak, mennek, kere­sik helyüket a nap alatt. A kontót azért kell a társa­dalomnak fizetnie, mert a társadalom — a nevében eljárók — alakítja azt a környezetet, amelyben a munkahelycserék folya­matai is végbemennek, az­az a társadalomnak kell megszabnia, mi az a „nap”, hol áll, hogyan süt, amely alatt a helyét keresi az egyes ember. Mert például a nők hűségesebb ragaszko­dása mögött Valójában az rejlik, hogy ők kiszolgál ta- tottabbjai a családi adott­ságoknak, feltételeknek, mint a férfiak...! S ez csak pohárnyi felszín és mélyvíz bonyolult örvény­léséből, azaz hisszük, kü­lönböző kontók emlegeté­se, vezetgetése helyett hasznosabb, közelebb visz a kívánatos változásokhoz annak felderítése, kik. mi­kor és mivel nyitnak kon­tókat társadalmi méretek­ben?! Mészáros Ottó technológiánál, nagyberuházás beindításánál sohasem, égy1 szerű ez. _ Az úgynevezett egyes szá­mú gyár Fürst Sándor nevét viselő — az ágazat kiváló bri­gádja címet elnyert, s - a nemzetközi munkaversenyben élenjáró — szocialista brigádé ja pedig kezdeményezte, hogy negyven év — negyven óra megjelöléssel lakóhelyük, Szi- getszentmiklós fejlesztéséért induljon társadalmi munkaak­ció. A kezdeményezés megfo­galmazásával egy időben a bri­gád felhívja Szigetszentmiklós, s vonzáskörzetében dolgozó szocialista brigádokat, hogy csatlakozzanak ehhez a kez­deményezéshez. V. E. A Tatabányai Szénbányák Vállalat üzemeiben megtartott munkásigyűiéseken úgy dön­tötték, hogy a vállalat 13 ezer dolgozója az idén a tavalyinál százezer tonnával több szenet és .húszezer tonnával több, jó minőségű brikettet termel. A feltáró csapatok a folyamatos termelés feltételeinek biztosí­tására az előirányzottnál öt ki­lométerrel több föld alatti vá­gat kihajtását vállalták. A kül­színi üzemekben 7 százalékkal kívánják növelni a termelé­kenységet. A MÁV szombathelyi kör­zeti üzemfőnökségének szocia­lista brigádvezetői tanácsko­zásukon vállalták, hogy a te­hervonatok átlagos terhelését 10 tonnával növelik, ugyanak­kor a mozdonyok üzemanyag- fogyasztását egy százalékkal csökkentik. Szervezési intéz­kedésekkel csökkentik a túl­órák számát, de minden szál­líttató fuvarigényét maradék­talanul kielégítik. Félajánlá1' saik között szerepel, hogy a munkafegyelem megszilárdítá­sával és a munkavédelmi ok­tatás javításával csökkentik az üzemi balesetek számát. Az ajkai iparmedence tele­püléseinek ellátásáért felelős Ajka és Vidéke Áfész dolgo­zói nagygyűlésükön elhatároz­ták, hogy 1983 végére 50, több­ségében ezer lakosnál keve­sebbet számláló településen befejezik a kereskedelmi és vendéglátó hálózat teljes re­konstrukcióját. Újabb kői-, csönző boltokat nyitnak, több alacsony kalóriaértékű és dia­betikus ételt készítenek és: forgalmaznak. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kan­cellárjának hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatót tudomá­sul vette. A Minisztertanács megvi­tatta és tudomásul vette a paksi atomerőmű beruházási munkálatainak helyzetéről szóló jelentést. Befejeződött a gödöllői vegyészkonferenria Kémia a mezőgazdaságban Csütörtökön a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen befe­jeződött a Kémia a mezőgaz­daságban címmel megrende­zett háromnapos vegyésakon- ferencia. A tanácskozáson részt vevő mintegy háromszáz szakember több mint nyolc­van előadást hallgatott meg a legújabb kémiai kutatásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a mezőgazdasági üzemekben. A konferencián megvizsgálták a vegyipar és a termékeit hasz­nosító agrárüzemek kapcsola­tát. A konferencia szekcióülé­sein a szakemberek megvitat­tak számos részletkérdést, egyebek között a folyékony nitrogén műtrágyák alkalma­zásúi. A módszer egy évtizede még csak a kísérlet stádiumá­ban volt, ma már a műtrágya­permetezés elterjesztését a környezetvédelem is egyre in­kább sürgeti. Az új növény­védő szerek ismertetésekor fel­hívták a figyelmet az úgyneve­zett antidótumokkal folytatott kísérletekre. Ezek fékezik a növényvédő szerek káros hatá­sait, az előnyös tulajdonságo­kat pedig erősítik. . A tanácskozás égjük közpon­ti témája volt a műanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Jelenleg évente mintegy 40— 50 ezer tonna műanyagot hasz­nálnak fel az agrárüzemek. A tanácskozáson beszámoltak a közelmúltban kikísérletezett újdonságról, a fénystabili­zált fóliáról, amely a napsugár­zás hatására sem veszíti él az átlátszóságát. A gödöllői konferencia részt­vevői áttekintették a bioké­miai technológiai kutatásokat, s beszámoltak az új fermentá­ciós eljárásokról, amelyeket nemcsak a gyógyszer- és nö- vényvédőszer-gyártó ipar, ha­nem a mezőgazdaság és az élelmiszeripar i6 sikerrel hasz­nosít. Gabonafelvásárlás Előre kötött szerződések Figyelembe veszik az igényeket A termés átvételéjiek előké­születeiről tájékoztatta csü­törtököm az újságírókat Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezér- igazgatója. Elmondta, hogy a tervek szerint az iparág a ga­bonatermés 46 százalékát vá­sárolja fel. Az előirányzat tel­jesítése reáilisnak látszik, ami­hez döntően hozzá járult, hogy a* elmúlt két hónapban ked­vezett az időjárás á kalászo­soknak; a mezőgazdasági üze­mek összességében jó termés­sel számolnak. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok már jó előre megkötötték termékérté­kesítési szerződéseiket a mezőgazdasági üzemekkel. A felvásárlási árak az el­múlt évihez képest növe­kedtek, ami ösztönzőleg ha­tott á termelésre. A gabona áttételéhez 903 átvevőhely, összesen 1763 átvevő vonala áll az üzemek rendelkezésére, valamivel több, mint tavaly. Naponta 330 ezer tonna kalá­szos gabonát fogadhatnak az 'átvevők. A felvásárlóhelyek messzemenően figyelembe ve­szik a mezőgazdasági üzemek igényeit! s énnek megfelelően — amennyiben szükség van rá — éjjel és munkaszüneti napoköfi is fogadják az árut. A mezőgazdasági üzemek a .kalászos gabona gyors betaka­rítására készültek fel, munká­jukat 13 500 kombájn segíti. Átlagos időjárási viszonyokat feltételezve ezzel a kapacitás­Központi höíogyasztásmárők Alkalmazható bárhol, ahol nagyobb mennyiségű meleg vizet használnak. Alkalmas a fogyasztók hőcserélőjén keresztül le­adott hő mennyiségének Összegzésére. Készül a Ferroelektrika Isz. vecsési üzemében, a Ganz Műszermüvek megrendelésére Trencsényi Zoltán felvétel* sál egy-egy nagyüzemben 15- 17 nap alatt végezhető el az aratás, országosan azonban a kalászosok különböző idejű beérése miatt négy-öt hétig is eltart a termés levágása. A gabona elhelyezésének lehető­ségei az idén kedvezőbbek, mivel az ipar tárolókapacitása 152 ezer tonna termény befo­gadására alkalmas új raktár­ral bővült. Mindemellett azonban szükség lesz mezőgaz­dasági bértárolásra is. Igen körültekintő munkát igényei az áru minősítése. A fizikai és a beltartalmi vizsgálatokat 130 laboratóriumban végzik. A szakszerű minősítés érdekében a vállalatok a mezőgazdasági partnerekkel együttműködve a felvásárlásiban részt vevő dol­gozóknak ' szaktanfolyamokat szerveztek. Az őszi árpa aratása már tart, a búza betakarítása pe­dig országosan, július 10—15. között indulhat meg. Fűnyírók Az ikladi Ipari Műszer­gyárban, az Idén a tervek szerint 15 ezer fűnyíró gépet gyártanak az év végéig, a kis­kertek tulajdonosai számára. Kétféle kivitelben: elektro­mos és benzinmotorral szere­lik a megrendelők igénye sze­rint. Képünkön: az elektro­mos fűnyírók szerelése köz­ben az asszonyok Barcza Zsolt felvétele Ma: 3. oldal: Kevesebb anyagból ~ még többet Használati utasítás nélkül 4. oldal: ESiiélfék a potyautast A gázoló súlyosan megsérült 6. oldal: Kartsl a tavaszi első Őszi MÁY-propózis Kevesebb utas és bevétel Furcsa gazdasági szervezet a vasút. Maga közvetlenül nem állít elő új terméket, szállításai nélkül azonban megállna az országban az élet. Éppen ezért mindig iz­galmas dolog elemezni a MÁV teljesítményeit, hiszen ebből nemcsak saját munká­jukra, de általában az egész népgazdaság eredményeire le­het következtetni. A MÁV Budapesti Igazga­tóságának adatai mindeneset­re nem jeleznek gazdasági fellendülést. Az e szempont­ból kevésbé jellemző sze­mélyszállítás a gépkocsihasz­nálat költségeinél is maga­sabb fuvardíjak miatt (a ta­valyi nagy csökkenés ellené­re), ismét kevesebb utast és bevételt hozott. E tényen úgy látszik az sem segített, hogy a statisztikák szerint a vona­tok pontosabban közlekedtek, és tisztábbak, mint annak előtte. A vasútigazgatóság saját tervétől 3 százalékkal ma­radt el a teherszállításban. Ezen belül kisebb volt az el­szállított mennyiség a belső és az importforgalomban, az ex pórt és a tranzit árufuva­rozás, valamivel meghaladta a tervezettet, összességében a visszaesés két okkal ma­gyarázható. Csökkent a fu­varoztatók, tehát a termelő vállalatok, szövetkezetek, bá- nyák kocsiigénye is, de a MÁV az egyre jobban elhasz­nálódó kocsiparkból ezeket az igényeket se tudta mindig kielégíteni. Hozzájárul a szál­lítás lelassulásához, hogy kulcsfontosságú — elsősorban fizikai —, munkahelyekre,.to­vábbra se találnak elegendő jelentkezőt. Ezen átcsoporto­sítással, az ország más ré­szein dolgozó vasutasok ide vezénylésével. is csak részben sikerül segíteni. A meglévő, használható kocsikkal. vi­szont jobban gazdálkodott a MÁV: rövidebb volt a vago­nok tartózkodási ideje, jobb az átlagos raktérkihasználás és az úgynevezett kocsifordu­ló. A féléves kimutatás szerint a Pest megyei vasútállomá­sok között különösén a ceg.- lédin jelentős a lemaradás, bár májusban Inár itt is je­lentősen megnőtt a teljesít­mény. A MÁV Budapesti Igazga­tóságának működési körzeté­ben — melyhez a Pest me­gyei vonalak többsége is tar-< tozik —, az első félévben a kedvezőtlen körülmények el­lenére is több mint 15 millió tonna árut szállítottak, s ez félmillió tonnával kevesebb az^ elmúlt esztendő hasonló időszakának eredményénél. Ez az adat azt jelzi, hogy valószínűleg idén sem kerül­hető el az őszi, és az év vége előtti szállítási hajrá, ismét nagy szükség lesz a vasutasok helytállására az exporttervek teljesítése érdekében. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom