Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

1984. JÚLIUS 1* VASÁRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 n Véradók diákká minősítettek át engem is, az öreg tanító nénit. Nem tudom, hogy a cikk olvasása­kor mit,gondoltak észjárásom­ról volt tanítványaim?! Lilik Ferencné Mende amely nem is olyan régen a hatá­rokon túl is hites volt pontosságá­ról, gyorsaságáról. Meg arról, hogy a leg hiányosabb címzéssel is meg­találta a címzettet. Az még elszo­morítóbb. hogy a törteli postahi­vatalban nem közölték azonnal, mi a teendő ilyen esetben. Olvasónk is meglehetősen sokáig’ várt a se- gitségkéréssel. Mindenesetre most továbbítottuk panaszát az illeté­kesekhez. Titok Ráckeve legforgalmasabb fő- és mellékútjairól most már hónapok óta eltűntek a mozi havi műsorát hirdető plaká­tok. Az illetékesek még arra sem fordítanak gondot, hogy a saját tulajdonukat képező hir­detőtábláikra felragasszák a műsortájékoztatót. Ráckeve nagy kiterjedésű község, és a mozi a centrumban találha­tó. A kedves néző mindegy, hol lakik, ha moziba akar menni, fáradjon be előbb a műsorcím megtekiritésére. Csak jóakarattal tudtam vagy húsz plakátot megszámolni az egész településen. Kovács Gusztáv Ráckeve A közelmúltban jöttem ha­za a kórházból, ahol hátge- Tincműtátet hajtottak végre rajtam. Feltétlenül szükségem volt betegjáró botra, enélkül egyetlen lépést sem tudtam menni. A gyógyászati segéd­eszközöket árusító szaküzlet­ben vásárolt a fiam egy járó­botot 54 forintért. Mindössze két napig volt használható, a harmadik napon a fogantyú a bot nélkül, a kezemben ma­radt, én pedig elestem. Sze­rencse, hogy a szobában tör­tént, így a szőnyegre zuhan­tam és csak a könyökömet vertem össze. Mi lett volna, ha a fürdőszobában a kőre esem? Hetvenkét éves ember vagyok, könnyen megtörténhetett vol­na, hogy kéz- vagy lábtörést szenvedek. A gyártó gondosab­ban is készíthetné a betegjá­ró botokat, hogy elejét vegye a baleseteknek. Ezt a segédesz­közt támasznak használják a betegek, a nehezen mozgó em­berek. S ha már a gyártó nem, legalább a KERMI gondolhat­na erre, amikor forgalomba hozatal előtt megvizsgálja. Kovács Gy. János Dabas la falába épített napórát, a Szabadság utca 12. számú ház homlokzatába ágyazott „Ven­del” falberakást, a falu szá­mos nyitott tornácának oszlo­pain elhelyezett különböző vi­rágmintákat. A Dózsa utcát végigjárva, eredeti kerekesku- takat, itatóvályúkat, kőpado­kat láthatunk. A temető régi sírkövei a német nemzetisé­giek kegyeleti kultúrájának emlékei. Szép, hogy a zsámbé- kiak így megőrzik a népi ha­gyományokat. Padányi Lajos Budakeszi Ceglédi séta Néhány hete Cegléden, eb­ben a kedves kis városban jártam ott dolgozó lányomék- nál. A szemerkélő eső ellenére sétát tettem a központban és a -perifériákon. Az egyik utca­sarkon megakadt a szemem egy táblán: Szép utca. Gon­Tévelygő holló Tévedtünk Örömmel láttam, hogy jú­nius 17-i számukban „öregdiá­kok” címmel megjelentették kis írásomat. Ám a közlésbe hiba csúszott. A tizedik sortól kezdve a többes szám harma­dik személyt többes szám első személyben írták, így öreg Április 16-án szüleim csoma­got adtak fel részemre Nagy­bakóimkor!. Az érdekessége az hogy a csomagot a mai napú. sem kaptuk meg. Április vé­gén intéznivalóm volt a posta hivatalban, akkor szóltak, hogy érkezett a részemre egy csomagszállító, de sajnos, a csomag nem jött meg. A szü­leim egy ruhát, egy kávéfőzőt és egy pár fapapucsot adtak fel. Nem tudom, hová fordul­junk? -Mliidenesetre a posta munkájáról levontuk a kon­zekvenciákat. Határ Sándorné Törtei ★ Elsonciolkodíató ez a történet. Arról a postáról kell hallani Ilyet, Emlékőrzők Rendetlen gazda A festői szépségű Dunaka­nyarban, Verőcén nagyon szép házak sorakoznak a vasút mel­letti utcában. Rendben tartott, csinos a Duna-mező is. De ott a MÁV-nak van egy őrháza, amely bizony rontja az össz­képet. Már legalább egy évti­zede áll, mindinkább vedlő fa­lakkal. Csak a kertjén látszik, hogy van gazdája. Sok turista jár arra, meg lehet a vélemé­nyük a rendetlen háztulajdo­nosról. A MÁV ezt nem szé­gyellj? Marton Jánosné Budapest \ álaszol az illetékes Nem késett Fölmunka Még a múlt évben Gödöllőn, a Páter Károly utcában, az egyetem felől gázvezetéket fektettek, hogy a Köztársasá­gi, valamint a többi utcába is elvezethessék. A burkolatot természetesen felbontották, majd az építés befejezése után annak rendje-módja szerint az árkokat betemették és részben a biíumenszónyeget is ráhúz­ták. Minden rendben volna, ha a Páter Károly utca bejáratá­nál e?y ötven méteres szaka­szon is teljes munkát végeztek volna. De otthagyták a törme­léket, a földet sem fedték be bitumennel, helyette korláttal lezárták az útszakaszt és egy forgalmi sávra terelték a köz­Nem várnak a beláíhatátlanra Ha lassan is, gyarapodik Mende Nagy segítség nekünk, a sajtó munkatársainak tudósítóink munkája. Írásaikban beszámolnak lakóhelyük mindennapjairól, máskor témával látnak el, levelükben jelezve a problémákat. Mint az alábbi sorok, amelyeket Kővári Józseftől, Menüéről kaptunk. Hálózatbővítés „A motorizálás korát éljük, de ha a községet átszelő 31- es közútról jobbra vagy balra letérünk gépkocsival, esős időben feneketlen sártenger­be, száraz időben pedig por­felhőbe kerülünk. A falu ezt a gondot legjobb akarata mel­leit sem tudja megoldani sa­ját erőforrásaiból. Száraz időben mindig prob­lémát okozott a faluban a víz is. A nitrogénnel fertőzött ku­tak gyakran kiapadtak. Fel­vetődött, hogy a Forrásoknak nevezett határrészen kellene elővarázsolni a föld mélyéből a vizet. De ahogy a helyi vízmű gépészvezetöjétől, Vecserik Já­nostól megtudtam, a geológiai vizsgálat nem hozott megfele­lő eredményt. Azt is elmondta, hogy a község központjában most bővítik a vezetékhálóza­tot. Nemcsak a Nap utca kap vizet, hanem néhány környék­beli ház is. Komoly gond azonban továbbra is a vasúton túli új telepen, meg Puszta- szentivánon a vízellátás.” Hogy is van ez? — rázza meg a fejét a tájékozatlan. Ha a mendei „Források” alatt nincs víz, honnan lett mégis vízmű, meg — ha egyelőre csupán szűkebb körben — víz­hálózat a községben? — A Forrási erdőnél való­ban .tiszta, jó forrásvíz folyt valamikor. Még én is emlék­szem rá, gyermekkoromban sokszor fürödtünk benne paj­tásaimmal. Most valóban csak nagyobb esőzések idején van A lap június 17-i számának Postabontás rovatában „Késik a Volán” címmel közölte dr. Bíró Gábor levelét, aki az új menetrendi tájékoztatók hiá­nyát tette szóvá. A szigethal­mi üzemigazgatóság Dömsö- dön, a menetrendváltozás előtt az összes megállóhelyre kihe­lyezte az új indulási jegyzéke­ket. A levél megjelenése után ellenőriztük a megállóhelye­ket és azt tapasztaltuk, hogy Dömsöd belterületén a 22 megállóhely közül kettőnél mindkét oldalon, kettőnél az egyik oldalon késsel, illetve egyéb eszközzel kivágták az elhelyezett jegyzéket. Dömsöd területén kívül az összes vona­lon hiányoznak már az új tá­jékoztatók. Nem a szórólapok hiánya miatt rongálták meg, mert minden buszvezetőt el­láttunk menetrendi szórólapok­kal. Dömsödön az előző me­netrendi időszak alatt volt Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Az aratási munkák segítésére, a zavartalan alkatrészellátás érdekében Budapesten ügyeleti szolgál a hí fariunk, július 2-től az aratás befejezéséig: hétköznap 7 órától 18 óráig, szombaton 7 órától 16 óráig, munkaszüneti napokon 7 órától 12 óráig. Telefonszómunk: 635-471, 635-494. Telex: 4365 Pest— Nógrcd—Kcmárom megyei Agroker Vállalat Budapest XV., Cservenka Miklós u. 107. Az általános iskola volt a színhelye június 21-én Sződli- geten az önkéntes véradónap­nak, ahol a váci kórház vér- transzfúziós állomásának dol­gozói várták a véradókat. A legtöbben a PEFÉM vállalat­tól jöttek, hogy felajánlják se­gítségüket. Végül is hatvanan bizonyultak alkalmasnak vér­adásra. Június 26-án Szobon folytatták a munkájukat az egészségügyiek. Amint el­mondtál?, az éves program alapján ezekben a hetekben összesen 100—120 térítésmen­tes véradónapot tartanak a Vöröskereszt-szervezetek elő­zetes szervezésével. Szabó László Sződliget Elnézést kell kérnünk a tanító nénitől. ÍEgy mondata tévesztett meg minket, amelyből úgy véltük, egy öreg diák írta a találkozóról a megemlékező sorokat. A hiba te­hát nem a tanító néni „észjárásá­ban” volt! Ismét közlekedik Közel egyéves problémán­kat a napokban megoldotta a 20. számú Volán Vállalat. A Dánszentmiklós és Albertirsa között közlekedő buszjáratok­kal volt gondunk. Elvettek ugyanis két járatot, illetve csak részlegesen közlekedtet­ték. Többszöri kérésünkre jú­nius 4-től ismét visszaállítot­ták a két település közötti reg­geli és kora esti járatpárt. Ez­zel sokunk gondja megoldó­dott. Szeretnénk megköszönni a vállalat iletékeseinek segít­ségét és megértését. Király Józscfné Dánszentmiklós Életveszélyes Zsámbékot nemcsak a lám­pamúzeuma, vagy a romtemp­loma jelenti. A múlt számta­lan emlékét őrzik a házfalak, az udvarok, a kertek és az ut­cák. A valamikor mezővárosi rangot viselt település kultú­rája magasfokú volt. Érdemes megvizsgálni a törökkor emlé­két jdéző török-kutat, az isko­lekedést. Emiatt az út esős idő­ben csúszóssá vált. A minap egy kerékpáros igyekezett az egyetem felé, s a szemben jövő jármű elől a földes részre haj­tott és felborult. Szerencsére csak könnyebb sérülést szenve­dett. Talán nem kellene meg­várni, míg ez a befejezetlen munka komolyabb balesetet okoz. Kelemen János- Gödöllő doltam, ezen végigmegyek, hiszen ilyen szép neve olyan utcának lehet, amely méltó is rá. Amikor a vendégmaraszta­ló, sáros, gidres-gödrös utcán jártam, minden illúzióm szer­tefoszlott. Ilyen gyéren és rosszul világított, ennyire el­hanyagolt helyen régen jár­tam, még egy kicsiny faluban is, nem egy városban! Az itt élő ceglédiek megérdemelnék, hogy legalább sóderral vagy zúzott kővel borított utcájuk legyen, és ne bokatörő járdák, latyakos kátyúk borítsák ta­karos házaik környékét. Szin­te valamennyi utcára ráférne egy alapos felújítás, még ak­kor is, ha napjainkban min­den forintnak tíz helye akad. Talán a társadalmi munkára épülő nagyobb törődés itt is meghozná a kívánt eredményt. Sík István Gödöllő ott víz. Ezért a község köz­pontjában fúrt kutat a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1964-ben, amikor a törpevízművet létesítettük — tájékoztatott Pálfalvi László vb-elnök, akit a levéllel felke­restünk. — Igaza van Kővári bácsinak, Mendén valóban gond a víz. mert kevés és nit­ráttal fertőzött. A törpevízmű kútját is emiatt kellett meg­szüntetni. 1982-ben új kutat épített a PVCSV; 130 méterről hozzák fel a vizet. Egyelőre 86 lakást meg az intézményeket kötötték rá. A lakosság nyolc közkútról hordja az egészséges ivóvizet. Az udvari ásott ku­tak többsége csak locsolásra, mosásra alkalmas. Társulva A vezetékbővítést napokon belül befejezik, már csak a fertőtlenítés van hátra. Ezt Vecserik Jánostól tudtuk meg, akivel a Nap utca sarkán ta­lálkoztunk. Néhány lépés in­nen a Tápió-patak, amely a kutak fertőzöltségében ludas. No meg magas a talajvízszint, például a Nap utcában is, ahol alig két méterre van a felszín­től. Ezért itt az úgynevezett téglagyári telepen — ahol a ta­nács huszonnégy házhelyet parcelláztatott — az építkezők egy év alatt önkéntes társu­lással hozatták be utcájukba a vezetékes vizet. Sokkal kevesebbe kerülne a hálózatbővítés az új kútnál, az Andrássy utcában. De az ott élő tizenöt család közül mind­össze négy vállalta, hogy fize­ti a költségeket. A többiek vagy idős, kis jövedelmű em­berek, vagy arra várnak, hogy majd a tanács bevezetteti. Pe­dig erre jó, ha a 90-es évek­ben sor kerülhet. Ilyenformán most még az udvari ásott kutakból merik a vizet a fürdőszobás házak többségében. Mendén a házak nyolcvan százalékában van már fürdőszoba. A legjobb víz a vasútállomáson van. A kör­nyéken lakók onnan hordják a csecsemők számara. A köz­ponttól távolabb eső Puszta- szentistvánon tizenhárom apró polgárt a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság lát el pa­lackos vízzel. A Jókai utcában bőséges vízhozamunk a kutak, de egy­úttal fertőzöttek is, mert itt folyik a Tápió-patak. A ta­nácselnökkel becsöngettünk egy fiatal pedagógus házas­párhoz, Kovács Györgyékhez. Elöl, az udvaron, -kétszintes ház épül. Nem mindenki • — Epülget — javitott ki a házigazda. — Sokba kerül ez manapság. Mégis vállalnánk a bevezetés költségeit, mert ivásra meg főzéshez messziről, a Fő utcáról hordjuk a vizet. Ügy tudom, már a múlt évben Kockásék gyűjtötték az aláírá­sokat a költségvállalásról. Az utca hosszú, nagyok a telkek, a patak miatt csak egy házsor van, Ha mindenki vállalná, ak­kor is sokba kerülne. Azt hi­szem, emiatt mondtak nemet néhányan. Az utcák, amerre jártunk gidres-gödrösek. Ha úgy is­tenigazából elkezd esni, vagy tavasszal, amikor a hó olvad, a környező dombokról lefolyó csapadékvíztől bizony vendég­marasztaló sártenger van itt. — Hozzávetőleg négy kilo­méter mellékutunk szinte jár­hatatlan olyankor — összegez­te a tanácselnök visszatérőben. — Mentő — de még a sze­métgyűjtő kocsi sem tud be­menni. Igyekeztünk rendbe­hozatni az iskolához, az óvo­dához és a két élelmiszerbolt­hoz vezető utat. De most erre nincs pénzünk. Ezért örültem, amikor Szentistvánon a bolt­vezető, Gitye Antalné meg­kezdte a lakosság szervezését. A Szabadság utca lakói 26 ezer forintot gyűjtöttek össze, s ebből kaviccsal töltettük fel négyszáz méteren az utcát. A jó példa ragadós, újabb utcák csatlakoztak. Először 56 ezer, majd újabb 42 ezer forint gyűlt össze. Összesen másfél kilométernyi út javítását tud­tuk így elvégeztetni. Tehát út­ra és vízre 650 ezer forintot adott össze a lakosság két év alatt! Üj rendelő A tahácselnök nem ok nél­kül mondta ezt örömmel és büszkeséggel. A községfejlesz­tési alap szűkös, évente 200 ezer forinttal gazdálkodnak, és állami támogatást az idén nem kaptak. Igaz, 1980-ban 16 mil­lió forintos állami keretből épült a nyolc tantermes isko­la. A rákövetkező évben pe­dig 80p ezer forintot kaptak a napközi konyhájának és 400 ezret a pedagóguslakás építé­séhez. Tavaly a fogorvosi ren­delő létesítéséhez járult hozzá a megye 300 ezer forinttal, de ez az építkezés az idei fejlesz­tési alapot így is felemészti. Ám egy hónap múlva lesz új rendelője a februártól már működő fogorvosi körzetnek! Szóval nemcsak a víz kevés Mendén. Igaz. több út is jár­hatatlan. a helyzet azonban mégsem látszik kiútlalannak. Kádár Edit olyan megállóheljüink, ahol ti­zenhat alkalommal pótoltuk a leszakított tájékoztatót. Volán 20. sz. Vállalat Budapest ★ A Volán válaszához jó néhány, szerte a megyében készült Illuszt­rációt is kaptunk, amelyek közül egyet közreadunk. Lehangoló lát­vány ez az értelmetlen rongálás. Alig több, mint egy esztendő alatt az addigi 860 helyett, mind a 3700 megállóban jel2öoszlopot és raji a tájékoztató táblát helyeztek el. Csak az utóbbiak 300 forintba ke­rülnek darabonként, önköltséges áron! Az oszlopokat gyakran kell úióíag helyükre tenni mert kidön- tik. a nem olcsó táblákat pedig pó­tolni, mert lefeszítik, jobb esetben ú,i védőüveget tenni, mert a régit kivágták. A menetrendi utastájé­koztatókat leszaggatják vagy ki­égetik. (!) A rongálásnak tehát nincs akadálya, csak éppen meg­akadályozni nem tudják. A van­dál cselekmények rendszerint nem nyilvánosak. Sajnos, a többség szenvedi a kárát, ez esetben azok. akik érdekében a Volán elhelyez­te a tájékoztatókat: a több száz­ezer utas, szerte a megyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom